Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1965 (72. évfolyam, 9-49. szám)

1965-04-25 / 17. szám

2. oldal CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY \ legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában ■ he Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Youngstown Office) 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown, O., 44509 Telefont 799-1 $88 Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai preiátus-plébáhos Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: Father GABRIEL TAKÁCS O.FJVL Managing-Editor: Father NICHOLAS DENGL O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATESt ELŐFIZETÉSI ÁRAKt For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ........ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ....... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ........ $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ........ $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ........ $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ....... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával \ Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából Főszerkesztő: Fr. TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Felelős szerkesztő: Fr. DENGL MIKLÓ^s O.F.M. 517 S. Belle Vista Ave. Youngstown, Ohio 44509 Főmunkatárs: ESZTERH AS ISTVÁN. 2602 Queenston Rd., Cleveland Heights, Onio 44118 ______ ADVERTISEMENT RATES» $ 1.80 per column inch 1—2 times: $ 1.70 per column inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times; $ 1,.50 per column inch 11—25 times; $ 1.40 per column inch 26—51 times; J4 page $ 50.00; % page $90.00; 1 full page $ 170.00.___________________________________ Second class postage paid at Youngstown. Ohio.___________ Gondoljunk csak a Husvét áramkörére Irta: HORVÁTH BENEDEK VÁRNAK ÜNNEPEK, amelyek megállítanak. Ránk ha­rangoznak, vagy ránk kántálnak, néha meg égő gyertyával ránk világítanak. A mindennapit elhessegetik, a megszo­­kottság porát lerázzák, kificamodott énünket a pálya egyenesébe rázzák. Mementók, perspektíva-nyitók, lélek gyógyítók. A HÚSVÉT először is memen­tó. Figyelmeztetés, hogy a sírbanmaradás nem megoldás. A földbe temetkezés nem a végső szó. Az emberi számítás, nem biztos, hogy meg­kapja az Isten szentesítő aláírását. Még akkor sem, ha pecsét, őrség s halál látszik garanciájának. Husvét reggele a kaján emberi számítás tévedhetetlenségének cáfolata.­­ Katonai erő, törvényes pecsét, emberileg az akták lezárását jelentő halál, mind felborul a húsvét hajnalán. NEM TÖRTÉNT PEDIG SEMMI MÁS, mint az Isten beváltotta az ígéretét. Azt, amit mi emberek nem akar­tunk elhinni. Megtörte a bűn uralmát. Az Ég aláírta a békét újra a földdel. Az első paradicsom állapota azonban ezzel nem állt vissza teljesen. Sarcot kellett fizetnünk a konokságunkért. A gőgért, az ész megnehezített munká­jával, a pillanatok kóstolgató gyönyöréért, a halállal. Az ősi, az első paradicsom az Isten sétáló parkja volt. Ott az idő összeölelkezett az örökkévalósággal. Húsvét reggelén ez a szellő végig suhant újra itt. Zárt szívre talál-e, vagy a sok tapogatódzás után készséges befogadóra-e, ez a szabad akarat kérdése, ócska, vásári zsibáru lesz-e egy élet fináléja, vagy finom kirakat-áru, ez a húsvét elfogadásán vagy elvetésén múlik. EGY BIZTOS — ahogy Kierkegard is vallja — az Isten ellen csak alul maradhatunk. Mi e kérész-élet az angyalok korához mérten? Mi a túlfinomult érzékek tapasztalata — e kontár-ismeret — a Mester műhely-titkához mérten? Pepecselés, önámitás ... A HUSVÉT ad perspektívát. Nem a jóllakottság el­petyhüdt távlata ez, hanem a keresésé, ha az út bizonyos­sága még nem a mienk. A húsvét a szentek perspektívája. A szenteké, akik nem a meghuny­ászkodás emberei, nem a szép szavak kovácsolói, hanem a husvét evangéliumának az élői. Nem mérlegelők, nem számítók. A husvét fenn­tartás nélküli megszállottjai. Emberek, akik megmártóztak az allélujákban. Emberek, akik eldobták a bénaság man­kóit, a hitetlenséget, az ellustulást, az elközömbösülést. Emberek, akiknek a szeméről leesett a hályog a húsvét beteljesülésekor. HÚS ÉS VÉR EMBEREK, akiknek a vallás nem csil­­lapítószer, hanem örök ösztöke a nemesebbre. A vallás a patina minden tettükön ... Nem alkotnak isteneket a vá­gyaikból. Következetessége miatt nem detronizálják az Égi Mestert. Rövid a perspektíva, ha ember szabja ki. Színes és kimeríthetetlenül nagy, ha az Alkotó terve szerint épül. A perspektíva ez: “Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is...” (Jn. XIII. 35.) NAGYPÉNTEK DÉLUTÁNJÁN kezdett derengeni a nagy jövő. Dörgés, villámlás sir-megnyitások közepette. S utána a husvét a végére is rámutatott. Ez az út vezet haza. Minden más út zsákutca. Megfeneklés. A husvét fényében nem lehetnek kegyencek és rab­szolgák. Fitymálva nem térhet napirendre senki, hogy neki húst tálal naponta az élet, millióknak meg csak a konzervdobozban bentfelejtett salak jut. Ajkbiggyesztve nem dünnyögheti senki: “Ez a kérdés nem érdekes." Talán nem, az emberi perspektívában, de igenis érdekes az isteni­ben! Az út hazafelé a húsvéti sírtól mindenkinek szabad. A SZABÁLY E HAZAFELÉ VI­VŐ ÚTÓN a szeretete. Ez alól nincs kivétel. Ezért a szabályért állították fel a keresz­tet s szegezték rá Istent; ezért a szabályért jött elő a husvét reggelén a három napja halott Krisztus — élve. Ebben a krisztusi perspektívában lesz a húsvét lélek­­gyógyulás. E fénynél lesz az óvódás vallásból — ahogy Berdhaeff mondja — a felnőtt ember vallása. EHHEZ A BEÉRKEZÉSHEZ kell Lyonnet imáját tér­­dénállva naponta végig elmélkednünk. “Bocsáss meg testvér, ha ne­m tudtam megszerettetni (Folytatása a következő hasábon). KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Előzetes megbeszélések Washingtonban: lesz-e kereskedés a kommunistákkal? (Folytatás az első oldalról.) ügyletet ezzel védték. Van olyan érvelés is, amellyel azt bi­zonyítják, hogy a külföldi segélyre tulajdonképpen az amerika közgazdaságnak van szüksége, mert a külföldi segély 75 szá­zalékát Amerikában költik el, Amerikában vásárolnak vele mezőgazdasági és ipari termékeket. Viszont ez az érvelés arra nem szól, hogy a külföldi segély keretében áron alul adnak el Amerika ellenségeinek. A Congressman Ashbrook által is­mertett jelentés zárószavai a következőket mondják: “Bizonyos lehetőség van, hogy megkülönböztessük a barátainkat ellen­ségeinktől és megtagadjuk a külföldi segélyt azoktól, akik nyíltan arra törekszenek, hogy Amerika közgazdaságát meg­csáklyázzák 11 A KOMMUNISTÁKKAL VALÓ KERESKEDELEM­RŐL meghívott szakértőként nyilatkozott a bizottsági kihall­gatáson dr. Lev E. Dobriansky a GEORGETOWN UNI­VERSITY közgazdász professzora. A professzort a szenátus külkereskedelmi bizottsága hallgatta meg a kommunistákkal való kereskedelem kérdésében. A professzor rámutatott arra hogy a kommunistákkal való kereskedelem egyáltalán nem gazdasági jelentőségű. Rövid távon lehet, hogy némi haszonra vezet, de hosszú távon tragikus kárát okozza a szabad világ­nak. A kommunistákkal való kereskedelem tehát, mondotta a Georgetown University, professzora, politikai-gazdasági jelen­tőségű. Négy szempontot tartott figyelemreméltónak. Az egyik az, hogy minden amerikai gazdasági segély szolidálja a szovjet impérium belső erejét. A professzor hihetetlen iróniának mon­dotta azt, hogy a demokratikus Amerika növeli Szovjetorosz­­ország erejét és hatalmát, hogy a zsarnokság biztosan tarthassa kézben a 120 millió nem-orosz elnyomott gyeplőjét. “Elég baj, hogy politikailag gyengék voltunk, hogy a szabadság és füg­getlenség ígéretét sem tudtuk kiterjeszteni a nem-orosz rab­nemzetek felé, hát legalább gazdaságilag ne támogassuk ter­mészetes szövetségeseink tőlünk való elidegenítését. A második szempontot azzal vezette be, hogy a legsúlyosabb megtévesztés és tévedés, amikor valaki a rabnemzeteket és azok népét a zsarnokságokkal azonosítja, amint ez ma folyik, amikor rej­télyes függetlenségről és változásról beszélnek. Ezzel okolták meg a középeurópai zsarnokságokkal való kereskedelmet. El­felejtették a magyar, a georgiai, a turkesztáni, a lengyelországi, az ukrajnai és a keletnémetországi szabadságharcokat. Igen nehéz logikát lelni abban a felfogásban, amely állítja, hogy csupán a tény, hogy a vörös zsarnokságokkal Amerika keres­kedni fog, elő fogja idézni a rabnépek szabadságát és a világ­békét. A kereskedelem épp az ellenkezőjét fogja előmozdítani. A kommunista kormányzat fennmaradása, beleértve Belgrádot és Pekinget is, az orosz uralom belső erején múlik. A vietnami ügy nagyon jó iskola lehetne arra vonatkozóan, hogy az összes kommunisták milyen szórósan felzárkóznak egymás mellé, ha komolynak látják a veszélyt. A professzor utalt a Kölcsönös Gazdasági Segély csatornáira és figyelmeztetett arra, hogy amit az egyik zsarnokság kap, abban valamennyi osztozik. DOBRIANSKY PROFESSZOR SZERINT A VÖRÖS KÖZGAZDASÁGI STRATÉGIA első lépése a 20-as és 30-as években és a háború utáni esztendőkben az voti, hogy a szovjet ipart kiépítsék. Második lépésre az 50-es években gyarmatosí­tották Közép és Kelet-Európát és közgazdasági támadásba mentek át a nyugati segítséggel. A 60-as és 70-es években el fogják szakítani az összes még a nyugati államokkal kapcsolat­ban álló területeket a Nyugattól és 1980-ban a Nyugat annyira elszigetelt lesz már, hogy érett almaként esik majd a világszerte kialakult szocialista tábor ölébe. A két első lépést már megtették és hogy a harmadik lépés sikerül-e az most azon múlik, hogy Amerika és szövetségesei a hidegháború korszakában kereske­delmükkel megsegítik-e a Szovjetuniót? Mikojan megmondotta: “Szükséges lesz a külföldi kereskedelem kiszélesítésének pro­dukciós előrehaladottságának és tőkebefektetésének, a felhasz­nálása, mert csak ezeknek a segítségével lehet a szovjet köz­gazdaság különböző ágainak a termelését felfokozni.” A SZOVJET ÉS A KAPCSOLT GAZDASÁGOK nél­külözik a megfelelő műtrágyát, az elegendő élelmiszert, a szük­séges szállítást, a plasztik gyártást, és a ruházati ipart, mert minden erőt a nehéziparra és fegyvergyártásra összpontosítot­tak. De mivel minderre szükségük van, Amerikának nem kel­lene attól vonakodni vagy félni, hogy ezeket a kívánt cikkeket, gyártási módszereket és gépeket csak akkor adja meg, ha ezért a rabnépek szabadságát szolgáló politikai engedményeket kap. Az oroszok is ezt tették. Ahol adni tudtak, hódításra hasz­nálták fel a gazdasági segélyt. A professzor felállította azokat a követeléseket, amelyeket Szovjettel való kereskedelem ellenében ki kellene kötni. Dr. Dobriansky listája a következő: 1. a berlini fal lebontása; 2. ellenőrzés nélkül kölcsönös kultúrcsere; 3. a második világ­háború egyezményeinek az érvényesítése; 4. Laosz semlegesí­tése; 5. Németország egyesítése; 6. kivonulás Kubából; 7. a szovjet csapatok kivonása Magyarországról; 8. a Szovjet ki­vonulása a többi rabnép országából. Végül a professzor arra mutatott rá, hogy mindezt csak akkor lehet elérni, ha a kereskedelmi és gazdasági politika tereli sikerül visszaállítani az egységet a nyugateurópai szövetsége­sekkel. Ennek az egységnek a hiánya okozza ma, hogy a hideg­háborúban Amerika nem tudja megtartani a vezetést. AMINT EZEKBŐL A JELENTÉSEKBŐL LÁTHATÓ a kongresszusban nehéz döntés előtt állnak és amint a jelen­tések érveléséből kitűnik, ha ezek a döntések nem a helyes és a kommunizmus természetét figyelembe vevő felismerés alapján történnek, meg fogják menteni ismét a kommunista zsarnok­ságokat. Olyan időkben mentik majd meg, amikor az elnyomott milliók ellenkezése miatt a gazdasági bukás következett be és ebből következően belső konfliktusok fenyegetnek. A magyar­­országi munkatörvény módosítása mutatja, hogy a munkás a zsarnokságnak csak annyit hajlandó dolgozni, amennyiért a fi­zetését megkapja. A háztáji gazdálkodás engedélyezése mu­tatja, hogy a kolhozokban megszűnt a munkakedv és az öregedés is érezteti hatását. A fiatal írókkal folytatott párt­vita is azok a kifogások, amelyeket nem mer a párt vádként fel­hozni (hogy általánosító rosszindulattal ábrázolják a pártot is funkcionáriusait, hogy feketére lakkozzák a mai rendszert, h­gy nem tartják egyáltalán nagy dolognak azt, amit a ma­­gyarországi diktatúra elért) jelentkeznek a többi rabnemzet­iatalsága körében is. Ez a belső, gazdasági és szellemi meg­­endülés valóban nem erősíthető másként csak úgy, ha a nyu­gati kereskedelem révén a zsarnokságok megkaphatják a válság átvészeléséhez szükséges gazdasági­ támogatást. Végül Dobriansky professzor állításának bizonyítására, hogy ha egy zsarnokságnak adnak, abból valamennyi kaphat s ha baj van, akkor Belgrádtól­ Pekingig valamennyi kommu­­nista felsorakozik egymás mellé, idézzük Kádár János beszé­ltnek egy részét, amely a báb-parlamentben hangzott el. "Nyiltan kijelentette, mindenki hallhatta és olvashatta: “Senkit se tévesszen meg, hogy most viták vannak a nem­­zetközi munkásmozgalomban, a marxizmus értelmezésében, k­ülpolitika egyik-másik kérdésében. Van egy szabály, amely mindig érvényes, akkor is, ha nem emlegetjük s ezzel az im­­perialistáknak számolniok kell: ha egy szocialista országhoz hozzányúlnak, az összessel találják magukat szemben! Ez a örvény nem változott.” »»GONDOLJUNK...“ c. cikk folytatása veled a katolikus Egyházat. Az én hibám, ha torzképet kaptál róla. Nem akar az meghódítani, nem akar legyőződ lenni! Csak szeret egyszerűen, mert édesanya. Miattad vágyik utánad. Szerelmét mutatja, hogy vár rád és nem kényszerít. Szerelme: válásban, szenvedésben s imában jelentkezik. Ez az egyetlen anya, akinek szerelme az egész világot átöleli.. ” Anya, aki mindig vár, virraszt s megbocsát, hisz a húsvét reggelén tanulta meg az öröklét ábécéjét. A Nemzetőr Erdélyi Estjén (Magyar Szabadságharcos Tájékoztató Iroda). Április 10-én, szombaton este egy századnyi lelkes sza­badságharcos “nemzetőr” és Erdélyért aggódó magyar sora­kozott fel a Szent István Kör nagytermében, hogy néhány órát szenteljenek Erdély ügyének. Az estet a Nemzetőr című lap clevelandi barátai rendezték az ERDÉLYI BIZOTTSÁG támogatásával. A műsort Ekker László szabadságharcos a NEK. főtitkára és az est rendezője nyitotta meg, majd a Ma­gyar Hiszekegy elmondása után Földes Zoltán, a Reményik Sándor magyar iskola, erdélyi származású és 56-os igazgatója vezette be az Első Irodalmi Kalákát, melyen az iskola tanulói közül Földes Mihály Sajó Sándor: Rabföld, Tarcsay Julianna pedig Sik Sándor Mária című költeményét szavalta el. Krózser Ágnes: Benedek Elek: Székelykapu című írását mondotta el. A közönség meleg tapssal jutalmazta a magyarruhás kislányokat. Gobóczy Zoltán, a NEK­ elnöke ismertette ezután a Nem­zetőr erdélyi akcióját a romániai magyarság érdekében, mely­nek keretében Zathureczky Gyula nemrégiben megjelent angol nyelven írott művét németül és franciául szándékoznak kiadni, mellékelve hozzá a Teleki Pál által szerkesztett híres nemzeti­ségi térképet. Előadása során Gobóczy ismertette Tollas Tibor levelét, amelyben megírta, hogy Münchenben a márciusi ün­nepélyen Zákó András vezérőrnagy jelenlétében megalakítot­ták a 45-ös és 56-os emigrációs összefogásának jeleképen a meg nem alkuvók frontját, amelyen Tollas Tibor bontotta ki az amerikai bajtársak által ajándékozott Szent­ koronás címerű Tóth Ilona emlékzászlót, mint az összefogás jelképét. Tollas Tibor külön megköszönte az Erdélyi Bizottság támogatását. “A második irodalmi kalákán három szép magyar lányt mutatok be”, — mondotta ezután Zilahi Farnos Eszter írónő, aki Reményik Sándorról írt Három délután című versével sze­repelt a műsoron Fáik Ildikó mélyen átérzett előadásában. Almay Katalin Reményik Sándor Mindhalálig című versét sza­valta el, bizonyítva, hogy irodalmi estjeink egyik értékévé vált. Búzás Ágnes székely népviseletben Áprily Lajos Tetőn és fia Jékely Zoltán a marosszentimrei templomban című verseit mondta el, a közönség nagy tapssal jutalmazta. Fr. Vitéz Baán a Szabadságharcos Szövetség elnöke ezúttal mint író mutatkozott be az erdélyi magyarság jelenleg fájó problémájával foglalkozó novellájával. A meseszövésében dialógusaiban és emberábrázolásában egyaránt jól felépített írásmű az erdélyi kérdés jobb megvilágítását szolgálta. Vitéz Baán az amerikai magyar irodalom értékes művelője. A harmadik irodalmi kalákában, a­melyet Dr. Lőte Pál vezetett be, az Erdélyi Bizottság szabadságharcos tagjai nem­zetpolitikai irodalmi műveket ismertettek. Ferenczy Sándor szabadságharcos, Kacsó Sándor most is Erdélyben élő író, a Brassói Lapokban 30 évvel ezelőtt írt márciusi vezércikkét ol­vasta fel. Dr. Lőte Pál felolvasta Herceg János délvidéki ma­gyar író “Rezignált sorok Erdélyből” című cikkét, amely a Magyar Felszabadító Bizottság 100 dolláros irodalmi díját nyerte meg. A harmadik irodalmi kaláka Kossányi Miklós szavalatával ért véget, aki Kossányi József Erdély című költeményét adta elő nagy átéléssel. Eszterhás István felszólalásában ismertette az amerikai törvényhozásban elhangzott újabb beszédeket, amelyek a romá­niai magyarság sorsával foglalkoztak és védelmét követelték. Kiemelte Congressman Michael A. Feighan határozati javas­latának a jelentőségét és Congressman John M. Ashbrook erdélyi programját, amely a romániai magyarság minden sé­relmét és lehető orvoslását felsorolta. De ismertette beszédében azokat az első, hősi esztendőket is, amikor Clevelandban az újonnan bevándoroltak a Magyarországtól elszakított magyar­ság védelmében megkezdték munkájukat. Rámutatott arra, hogy akkor ez vádaskodások elviselésével járt és méltatta azok­nak a hivatástudatát, bátorságát, tudását és önzetlenségét, akik mindennel szembenézve Erdélyért, a Felvidékért, a Délvidékért, Kárpátaljáért megkezdették a szabad világban a szellemi küz­delmet. Szilassy Béla, Kovács Gyula, Father Takács Gábor, Father Hites Kristóf, dr. Lelbach Antal, Holky Károly, Sir­­chich László, Homonnay Elemér, Szilárd Marcel és a többiek nevét sohasem szabad elfelejteni és mindenkinek tudnia kell, aki az elszakított magyarság ügyében a ma már széles fronton tevékenykedik, ők voltak ennek a nehéz magyar küzdelemnek az úttörői. Az est második, — zenei — részében Benz Kató ének­­művésznő Győrgyné Mező Margit zongoraművésznő kísére­tében a közönség tapsaitól kísérve négy dalt adott elő, erdélyie­ket főként, amelyek az előadó nemes hanganyaga és kulturált stílusa következtében a műsor nívóját emelték. Győrgyné Mező Margit zongora kísérete mind a négy dalban, Ady Az Úr ér­kezése és Hegedűs János (Zilahi Farnos Eszter zenéje) Kuruc dal, Dienzl Oszkár: Liliomszáljában és Sejhaj gyöngyvirágjá­ban tökéletes volt. A népi tánc is illő helyet és méltó reprezentánsokat kapott: Áprily Morzsi és Dankó Erzsébet nagyszerű táncában. A műsor befejező számaként Ekker László, Stepai Jenő szerzeményeiből énekelt a szerző zongorakíséretével. Mind­ketten nagy sikert arattak. A műsort a Ballag már a vén diák­kal fejezték be, a közönséggel együtt énekelték. 1965 április 25. A penicillin folytatása Két évtizeddel ezelőtt egy olasz professzor Szardínia szi­getén megfigyelte, hogy az ott talált penészgomba sokkal na­gyobb hatású, mint az addig alkalmazott antibiotikus gom­ba­fajták. Húsz évvel később az angol GLAXO laborató­rium jelenti, hogy nyolcéves kutatómunkával olyan antibio­tikum kifejlesztését fejezték be, amelynek fontossága számos szakértő szerint a penicilliné­vel vetekszik. A Ceporin nevű UII gyógyszer története, az olasz professzor Cephalosporium ne­vű penészgombájánál kezdődik. A tudományos vizsgálatok ki­mutatták, hogy ez a penész­gomba számos antibiotikumot termel. A kutatók figyelmét elsősorban a cephalosporin-C hatóanyag keltette fel. A soro­zatos vizsgálatokkal meghatá­rozták a hatóanyag vegyi és biológiai jellemzőit, felderítet­ték szerkezetét, majd különbö­ző oldalláncokat kapcsoltak a cephalosporin-maghoz. Az i­­lyen módon előállított hatszáz vegyületből a Cephorin bizo­nyult a legnagyobb hatásúnak. A Cephorin széles hatáskörű antibiotikum, s kitűnő ered­ménnyel használható fel a ve­gyes fertőzések, elsősorban a tüdő és a vese baktériumos fertőzései­n­e­k gyógyítására. Különösen nagy erénye, hogy elpusztítja a penicillinnel és a más antibiotikumokkal szem­­en ellenálló kórokozókat is. További előnye, hogy a peni­cillinre érzékeny betegeken sem vált ki nem kívánatos mel­lékhatásokat. Az Egyesült Államok missziós­tevékenysége A Priest magazin közli az új statisztikát. Az utolsó két év alatt az Egyesült Államokból ezerrel több hithirdető és hit­hirdetőnő állt az egyház misz­­sziós szolgálatába. Az Egyesült Államokból küldött hithirdetők száma jelenleg: 8,126. Közülük 3,511 pap, 782 testvér, 3,137 apáca, 157 teológus és 532 vilá­gi segéderő. Közülük a legtöbb Ázsiában működik: 2454. Dél­­amerikában működik 1,796, Afrikában 1,025, a többiek más missziós területeken. "Szurkoló" cigaretta Mind több oldalról támadják a cigarettát és a lassan eszére térő dohányzó igyekszik is megszabadulni ettől a végzetes szokásától, amelyre tüdejével, illetőleg életével fizethet rá. De nem kell félteni a cigaretta gyárosokat, annál inkább igye­keznek kiszolgálni azokat, akik még nem tudtak megszabadulni ettől a mérgezéstől. A francia cigarettagyárosok most olyan cigarettát gyárta­nak, amelyet csak a futball­pályákon árulnak. Ezeket a speciális cigarettákat, csaknem húsz centiméteres cigaretták, a futballszurkolók számára készí­tik, akik egy félidő alatt két ilyen cigarettát tudnak elszívni. Jó hosszú koporsó­szög. VASFÜGGÖNY SÓHAJOK A vasfüggöny azt jelenti, hogy ha az oroszlán bejut rajta, görényként kell felje­lenteni és agyonverni. Ha görény jön át a vasfüggö­nyön, oroszlánnak kell tekin­teni és úgy is kell fogadni. * A funkcionárius, amikor oroszlánként akar küzdeni, görénnyé változik. * A látogatók esernyővel jön­nek Magyarországra és mi ázunk meg. * A párt legfontosabb tanítá­sa: a memóriának nem kell hosszúnak lenni, hanem inkább rövidnek, mert úgy könnyedén irányítható.

Next