Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966 (73. évfolyam, 1-50. szám)
1966-11-06 / 43. szám
1966. november 6. HÍREK ROMÁNIÁBÓL Egy román újságíró mondotta Budapesten: a kétmillió magyar ügyét a román diktatúra a Szovjetunió ellen használja fel. A LUPTA DE CLASA című pártlapra hívta fel budapesti ismerőseinek a figyelmét. A Lupta de Clasa magyarul osztályharcot jelent és a lap a párt hivatalos ideológiai folyóirata. A román újságíró szerint a júniusi számban a románok ismét felvetették Besszarábia és Észak- Bukovina ügyét, amit a Szovjet 1940-ben bekebelezett. Az újságíró szerint a Szovjet tűzzel-vassal irtja ezen a területen a románokat és ezt teszi a román diktatúra a 2 millió magyarral is. Ha bárki ez ellen szól, ez a román trükk, annak megmagyarázzák, mindezt a Szovjet is elköveti a románokkal szemben. És főként a kommunista táborból nem mer senki sem szólni a 2 millió magyar védelmében, mert azonnal ráfordítják a vádat a Szovjetre, amely ugyanezt követi el a besszarábiai és északbukovinai románokkal. A szomorú az, hogy a románok szembe mernek szállni Moszkvával és megoldásként ezeket a területeket visszakövetelik, míg a Kádár-Kállai ügynökrendszer mukkanni sem mer. Szovjet Besszarábiába újabban nem engednek be románokat az oroszok, úgyhogy várni lehet, ugyanezt a rendelkezést Románia is életbe fogja léptetni — a magyarok ellen... OTTÓ FERENC ZENESZERZŐ A TERRORPEREK LEGÚJABB ÁLDOZATA A szabadságharc tizedik évforduló előtti kommunista “óvintézkedések" legkegyetlenebb és legigazságtalanabb intézkedése a terrorista célzattal indított izgatási perek sorozata volt. Számos ilyen izgatási perről számoltunk be, de ez nem jelenti azt, hogy részletesen mindenről és valamenynyiről tudomást szereztünk. Az izgatási perek között is különösebb feltűnést keltett az az igazgatás, amit egy zeneszerző követett el azzal, hogy zeneművet alkotott. Ottó Ferenc zeneszerző, gödöllői lakost a pest megyei bíróság két évi szabadságvesztésre, a közügyektől három évre szóló eltiltásra ítélte, mert “nagyobb nyilvánosság előtt izgatást" követett el • • ■ A "nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettének a kommunista diktatúra bírósága azt tekintette, hogy különböző emigráns lapokban, tehát a szabad nyugaton részleteket tett közzé útinaplójából. De ez a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettének csak a befejező része volt. Amint a bírósági tárgyaláson a vád elmondotta: Ottó Ferencet azért állították bíróság elé a szabadságharc tizedik évfordulójának az évében, mert “a vádlottnak a népi demokratikus álamrenddel szembeni ellenállása közismerten régi keletű. Már 1955-ben mondja a vád, zenét szerzett" egy vershez. Ottó Ferenc a vád szerint, 1965-ben két alkalommal is kijutott Lengyelországba. Ott úti tapasztalatait naplóban jegyezte fel és azt Magyarországra látogató nyugati turisták segítségével juttatta ki szabad földre. Izgatás zeneszerzéssel és utinaplóval. . . gyógyszerszállítás EURÓPÁBA UJ OLCSÓ ÁRAK! Minden gyógyszert receptre vagy recept nélkül garancia mellett repülővel szállítunk. Gyógyszereihez magyar nyelvű utasítást mellékelünk. Zoltán Reichman Inc. 1526 First Ave., New York 21, N.Y. • Telephone» TB 9-3980. • A MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG ismerteti a kommunista párt jelentését a magyarországi ifjúsági helyzetről A VASÁRNAP múlt heti számában ismertette a magyar ifjúság jelentkezésének a hírét, amelyet Albert Mans német újságíró tett közzé. A Brüsszelből adó Rádió Omega ugyanis véleményt kért vasfüggöny mögötti hallgatóitól, hogy szükségesnek találják-e a vallásos adásokat? A kapott válaszokban magyar ifjúság hitet tett amellett, hogy ma is istenhívő. A PÁRTTÁRSADALOM ÉS AZ IFJÚSÁG A MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG ebből az alkalomból időszerűnek találja annak a közzétételét, hogy miképpen vélekedik 1966-ban a magyar ifjúságról a kommunista párt. A közzétett idézetek egy pártkiadványból valók, amelyet ez országos pártkongresszus előtt készítettek el. A párt idézett kiadványa először megállapítja, hogy a nyugatról Magyarországra irányuló gondolatok elsősorban a magyar ifjúságot érdeklik: “Társadalmunk, s a kor, amelyben élünk átmeneti jellegű. Ebből fakadóan a fiatalságot is kettős hatás éri: a döntő szocialista hatás mellett a kispolgári életszemlélet, a burzsoá erkölcs maradványai, téves és káros nézetek, szokások, stb. Eléggé közismert, hogy az úgynevezett imperialista fellazítási taktika propaganda hadjáratának egyik legfontosabb célpontja az ifjúság.” A PÁRT “GONDJAI" Ezt követően a pártkiadvány megvédi a KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉGet. Úgy látszik a KISZ munkájában a magyar ifjúsággal kapcsolatban “gondok” jelentkeznek. A pártkiadvány ilyen finoman fejezi ki magát: “Ezért a fiatalok eszmei-politikai magatartásában jelentkező eredmények és gondok forrását sem helyes kizárólag csak a KISZ munkájában keresni.” “AZ IGAZSÁG SZENVEDÉLYES KERESÉSE .. ” A pártkiadvány megállapítja azt is, hogy a mai fiatalok nem gondolkoznak a pártszabványok szerint és nem fogadják el azt, hogy a szaktudást a párt által értékelt megbízhatóság megelőzi. “A mai fiatalok tisztelik a tudást, elvetik a maradi gondolkodást, a dogmákat, szeretik ha az értelmére apellálnak. Nagy tettekért, értelmes dolgokért lelkesedni is tudnak. Érdeklődnek a világ iránt. Többségüket az őszinteség, nyíltság, az igazság szenvedélyes keresése, a bátor véleménynyilvánítás jellemzi.” ‘AZ ELLENZÉKI MAGATARTÁS” A pártirat később még határozottabb rajzot ad arról, hogy miképpen távolodik el az ifjúság a párt tanításaitól: “Elég gyakran lehet találkozni olyan fiatallal, aki igazán ‘elegánsnak’ az ellenzéki magatartást tartja. Nem izzik bennük kellőképpen a helyes osztályfelfogás, és nem él megfelelően a szolidaritás érzése sem. A háború ellenzése sok fiatalnál pacifizmust jelent, a békés egymás mellett élés politikája, a nyugati turistautakról szóló beszámoló, egy-egy nyugati gépkocsi a kapitalizmus hamis illúzióját kelti bennük.” A SZOCIALISTA ERKÖLCSI NORMÁK: ERKÖLCSPRÉDIKÁCIÓK .. ” Különösen veszélyesnek tartja ez a pártirat azt, hogy a kommunista párt szavai és tettei nem fedik egymást. Erről a kérdésről a párttagokat így tájékoztatja ez a párt kiadvány: “A szavak és tettek egységének néha tapasztalható hiányából azt a következtetést vonják le, hogy szocialista erkölcsi normáink csak afféle ‘erkölcsprédikációk.’ Sokuk s főleg a leányok, s azon belül is elsősorban a falun élők, materialista nézetei még távol állnak a meggyőződéstől. Az ifjúság kisebb részénél hatnak — ha nem is minden esetben tudatosan — a dekadens burzsoá filozófiai nézetek és életérzések. A fiatalok egy kisebb, de hatásában veszélyesnek mondható hányada igyekszik kívül helyezni magát a társadalmi együttélés szabályain.” AZ 1957-ES RENDELETET MÉG NEM TUDTÁK VÉGREHAJTANI Meg kell állapítsa azt is a pártirat, hogy a fiatalok belső erkölcsi ellenkezéssel figyelik a párt által irányított szervezetek működését. A pártirat éppen ezért sürgeti, hogy az ifjúsági szervezetek tevékenységére vonatkozó rendeletet, amelyet a szabadságharc vérbefojtása után adtak ki, minden területen hajtsák végre, mert ezt eddig a diktatúra nem tudta megtenni. “Az eszmei, erkölcsi-politikai fejlődés belső ellentmondásokkal megy végbe. Gyakran ugyanazon fiataloknál bizonyos vonatkozásban viszonylag fejlett politikai öntudatot, egyes erkölcsi nézeteiben, ízlésében, cselekedeteiben pedig burzsoá, konzervatív vonásokat tapasztalhatunk... Nem egy helyen a mozgalmi élet elemi feltételeiről sem gondoskodnak a szervezetek vezetői. Helyenként párt-, állami-, gazdasági szervek vezetői sem tanúsítanak kellő megértést, s nem adnak megfelelő támogatást az ifjúsági szervezetek tevékenységéhez. Az 1087/1957. számú kormányhatározat nem minden területen, s vonatkozásban került még végrehajtásra. A fiatalság sajátos gondjaival való törődés, a társadalom érdekeivel összhangban történő nevelésükhöz szükséges feltételek megteremtése helyenként akadozik.” MINDEZT A PÁRT JELENTI A párt által kiadott helyzetjelentés a magyar ifjúság mai helyzetéről, tehát megerősíti, amit a vasfüggöny másik oldalán megállapítottak a Rádió Omegához érkezett magyarországi üzenetek. A magyar ifjúság a szovjet hűbéres uralom diktatúrája után húsz évvel és a magyar szabadságharc kitörésének tizedik évfordulóján vallja, kimutatja, nem tagadja, nyugatra figyel, a pártdogmákat elveti , szenvedélyesen keresi az igazságot, az ellenzéki magatartást tarja szükségesnek és helyesnek, pacifista, tehát nem olyan értelemben keresi a békét, mint ahogyan azt a párt a békeharc jelszava alatt követeli — nem vállalja a Moszkva érdekében vívandó háborút sem. Az úgynevezett szocialista erkölcsi normákat csak erkölcsprédikációnak tartja, mert a párt kettősségén, a szavak és a tettek különbözőségén átlát. Nem hiszi el a párt nyakló nélküli izgatását a szabad vállalkozás gazdasági rendje ellen, a világnézetet nem fogadta el, kívül helyezi magát a kommunista párt által parancsolt társadalmon és ha kifelé hangoztat is a párt felé politikai jelszavakat, belül, “erkölcsi nézeteiben, ízlésében, cselekedeteiben burzsoá, konzervatív vonásokat” tapasztal a párt. A magyar forradalmi szabadságharc kitörésének tizedik évfordulóján a párttagok tájékoztatására kiadott pártkiadvány így erősíti meg azt, amit a brüsszeli Rádió Omegának üzentek a fiatalok. A Magyar Felszabadító Bizottság nagy értéknek tekinti a brüsszeli üzenet párt által történő igazolását. Újból hangsúlyozni kell, hogy a magyarországi kommunista párt kiadványa bizonyítja: a magyar ifjúságot a húszéves kommunista, módszeres iskolai indoktrináció, a forradalom és szabadság tíz évvel ezelőtt történt elnyomásának brutális és véres szörnyűsége sem törte meg. (Szabad Magyar Távirati Iroda) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A szabadság győzhetetlen... (Folytatás az első oldalról) től, újságíróktól, értelmiségiektől kaptunk ebben a kérdésben. Újból és újból közölték velünk, hogy különbséget kell tennünk a “jó" kommunista és a “rossz” kommunista között, a békeszerető Szovjet, a Szovjet csatlósai és mások között. Közben a “rossz” kommunisták dühödt vezércikkek tömegét ontják ránk. De a “jó” kommunisták még ennél is többet tesznek, többet, mint cikkek gyártását, a “jó” kommunisták röppentyűkkel látják el az északvietnamiakat, lőszert, hadigépezeteket, légelhárító tüzérséget küldenek Észak-Vietnamnak, tucatjával rakják ki a hajórakományokat Haiphong kikötőjében. Ezek a “jó” kommunisták felelősek mindenekelőtt azért, hogy légierőnk olyan súlyos veszteségeket szenved Vietnamban, ezek a “jó” kommunisták gyilkolják a mi katonáinkat napról-napra a dzsungelben, még csak nem is a “rossz” kommunisták ... HA EZ A TEVÉKENYSÉG a Szovjetuniót és csatlósait az úgynevezett szakértők szemében jóságosnak tünteti fel, akkor valahol igen nagy baj lehet. Ma újból és újból közlik velünk, hogy hidakat kell építenünk a Kelet és a Nyugat között, ily módon kell egyesítenünk Európát. Bennünket magyarokat igazán nem vádolhatnak azzal, hogy nem akartunk a szakadék felett 1956-ban a Nyugat felé hidat verni. Mi ezt a hidat hősi áldozatokkal, magyar munkások, parasztok, diákok és értelmiségiek holttesteivel építettük, akik a szabadságért haltak meg és a nyugati eszményekért. Igen, építsünk hidakat, azonban mindenekelőtt engedjék meg nekünk magyaroknak, hogy újraépítsük a szabadság hídját, amelyet egy magános kis nép a maga hősi áldozataivá teremtett meg és amelyet a könyörtelen támadás rombolt» szét* fsélyes,. közöljük ,a Szovjetunióval: Ha azt akarjátok, hogy, Vonuljunk ki Vietnamból, há' azt akarjátok, hogy* semlegesítsük a, vietfyangokat,, ha úgy hiszitek, hogy ez minden Bajnaik az orvoslása Délkelet-Ázsiában, miért nem alkalmazzátok ezt az elvet először a saját táborotokban? Vonjátok ki csapataitokat Magyarországról, semlegesítsétek ezt és a többi szerencsétlen rabországot, engedjétek, hogy szabadon választhassanak a nem kommunista pártok részvételével is ... És aztán lássuk az eredményt. A SZABADSÁG ÜGYÉBEN SOK AZ ALKALOM ÉS SOK A LEHETŐSÉG, amelyet eddig kihasználatlanul hagytunk. És ez ünnepélyes alkalomból a magyar nép nevében, amely nem tudja elviselni az életet a szolgaság alatt, mi az amerikai néphez, valamint kormányzatához üzenetet közvetítünk. Az üzenetet egy kis hősi nép küldte, amely mindenét feláldozta már. Üzenetünk rövid és egyszerű: Adjátok vissza a magyar népnek az önrendelkezés jogát. Ez az üzenet szilárd elvi alapokon nyugszik: az Atlanti alapokmány, a potsdami deklaráció, a békeszerződés és a 14 N határozat, amelyet még mindig nem hatálytalanítottak alátámasztja ezt az üzenetet és cselekvést követel a nyugati világtól, ha meg akarja óvni a nemzetközi rendet. Ez a szerény kívánság nem veszélyeztetheti a világbékét Ellenkezőleg. Ha egy népet fegyverrel és erőszakkal fosztanak meg szabadságától és jogától, hogy önmaga sorsát meghatározza, a robbanás veszélye nagyobb, mint egy atombombáé. Továbbá ez az Egyesült Államok erkölcsi és alkotmányos kötelessége, valamint a nyugati és szabad világé is Magyarország iránt. VAN AZUTÁN MÉG EGY ÜZENETÜNK, amelyett kell mondanunk és ez a budapesti, vörös báboknak szól. Ez az üzenetünk egyformán véleménye a magyar szabadságharcosoknak és az amerikai polgároknak. Ez is rövid és egyszerű. Vigyázzatok, szovjet ügynökök és árulók, vigyázzatok, mert a szabadság győzhetetlen mindaddig, amíg szabad férfiak élnek és hajlandók a szabadságért küzdeni. Mi szabadságharcosok, de úgy is mint amerikaiak, szent kötelességünknek tartjuk, hogy folytassuk a forradalmat Isten nevében és Magyarország szabadságáért és a szabadság győzelméért az egész világon. És Isten segedelmével a harcot éppencsak elkezdtük. Tudja-e, hogy a WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET az amerikai magyarság legrégibb és legnagyobb testvéri biztosító intézménye -legújabban már olyan biztosítási kötvényeket is ad ki, amelyekben AZ EGÉSZ CSALÁD minden tagja biztosítva van. Egy hawkfit összegében az egész család biztosítása fizetve van. ' r _ UJ! - . UJ! - UJ! Legújabban bevezetett biztosítási kötvényeink között van a TAKARÉK-BIZTOSÍTÁS azok számára, akik öreg, nyugdíjas éveik biztonságáról előre, idejében és kellően gondoskodni kívánnak. Másutt nem kapható, csakis nálunk! OKVETLENÜL ÉRDEKLŐDJÖN MÉG MA HELYI KÉSILŐNKNÍV Alex BUKSAR Youngstown, Ohio - Tel.: 743-7717 vagy pedig közvetlenül ■ központi Hrvatalníje v v WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION V, •429 Forbes Avenue Pittsburgh, Pa. 15219 3. oldal Az amerikai magyarság egyeteme találkozott október 22-én Washingtonban A WASHINGTONI SHERATON PARK HOTEL nagy fogadótermében 22-én szombaton este az egész amerikai magyarság találkozott. Habár az amerikaszerte folyó ünnepségek lehetetlenné tették, hogy minden amerikai , magyar szervezet teljes vezetőségével képviseltesse magát a CITIZEN COMMITTEE által rendezett vacsorán, képviselői révén minden magyar amerikai szervezetnek jelentek meg képviselői. A fogadás így örömteli, elektromos áramkör lett, amelyben látták egymást ismét azok, akik még dolgoznak és küzdenek a magyar nép szabad és jobb sorsáért Amerikában. AZ ESTI FOGADÁS A SHERATON PARK HOTELBEN 7 órakor kezdődött, azonban már ezt megelőzően, a délelőtti órákban a megjelent amerikai magyar szervezetek vezetői összeültek és a KOORDINÁLÓ BIZOTTSÁGban együttműködő amerikai magyarság nevében aláírták azt a határozatot, amelyet lapunk más helyén, az aláírás eseményének ismertetésével közlünk. Ugyanott tudósítunk arról is, hogy a határozatot küldöttség adta át még a déli órákban Congressman John McCormacknak, a képviselőház elnökének. Az esti fogadáson az Amerikan Citizens Committee vezetőségét Congressman Edward J. Derwinski és Congressman Frank Horton társelnökök képviselték. A fogadást követő műsor és vacsora, amelynek Salute to Freedom címet adta a Citizens Committee, este 8 órakor kezdődött. A DÍSZESEN TERÍTETT ASZTALOK MELLETT azonban nemcsak az amerikai magyarság együttműködő és cselekvő egyeteme foglalt helyet, hanem a kommunizmus veszélyét felismerő és az ellen cselekedni kész amerikai közéleti munkások is. A városok magyar küldöttségei népesek voltak, a pittsburghi magyarokat gyönyörű magyar nemzeti viseletbe öltözött asszony delegáció képviselte, amelyet büszkén és lelkesen üdvözölt a vacsora közönsége. Clevelandból több mint ötven résztvevő érkezett. A MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁGot Dr. Lelbach Antal alelnök képviselte, az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et Dr. Eszterhás István titkár és Biró G. István pénztáros. A VACSORÁT VERY REV. BÁTORI JÓZSEF DR PIARISTA VICEPROVINCIÁLIS KÖLTŐI EMELKEDETTSÉGŰ IMÁJA ELŐZTE MEG. Vacsora után a műsor vezetését Buckman Osborne, a Citizens Committee igazgatóságának elnöke vette át látta el kitűnően. A beérkezett üdvözletek között ismertette Richard M. Nixonnak, a USA volt alelnökének és a Citizens Committee díszelnökének, Javets szenátornak, Barry Goldwaternek, Amerika 1964-es elnökjelöltjének köszöntését. Ezután Patrick Healy az AMERIKAI VÁROSOK SZÖVETSÉGE társelnöke beszélt, aki az amerikai közvélemény egyetértését tolmácsolta és bizonyította azzal a bejelentésével, hogy többszáz amerikai nagyváros polgármestere díszoklevelet küldött, amelyben polgáraikat a magyar szabadságharcra emlékeztették és ezt a napot a magyar szabadságharc napjává nyilvánították. A TOVÁBBI BESZÉDEK SORÁN Dr. Pogány András a MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG elnöke fejtette ki angol nyelvű beszédben a szabadságharcos nemzet érzéseit tíz évvel a küzdelem kirobbanása után. A beszédet lapunk más helyén teljes magyar fordításában közöljük. Utána Congressman Edward Derwinsky a rabnépek ügyének harcos képviselője és a lengyel-magyar barátság szószólója mondotta el ünnepi beszédét. MEGINDÍTÓ JELENET VOLT, amikor a vacsora közönségének bemutatták azt az amerikai házaspárt, akik az első FREEDOMFIGHTERS FELLOWSHIP AWARD összegét adományozták és ugyanakkor bemutatták azt az amerikai egyetemi hallgatót, Robert G. Fostert, a Loyola Egyetem kiváló hallgatóját, aki a szovjet gyarmatosításról és a magyar forradalom jelentőségéről írott tanulmányával az első szabadságharcos ösztöndíjat, amely egy évi tanulmányait biztosítja, megnyerte. Az ösztöndíjat Derwinski képviselő nyújtotta át. BRENT BOZELL, A NATIONAL REVIEW VOLT SZERKESZTŐJE, jelenleg a TRIUMPH című folyóirat főszerkesztője nagyhatású beszédében az amerikai külpolitikát elemezte és rámutatott arra az ellentmondásra amely a vietnami háború célkitűzése és az orosz kommunista megszállás állandósítására vonatkozó kormányzati nyilatkozatok között fennáll. Bozell az amerikai törvényhozás figyelmébe ajánlotta, hogy nyíltan foglaljon állást a kommunizmus egyetemes felszámolása kérdésében. Igaz, keresztény politikát sürgetett. AZ IDEI FREEDOM AWARDOKAT dr. Bartalos Mihály adta át Mrs. Virginia Jenckes volt Indiana állambeli képviselőnek, Eugene Lyonsnak, a READER DIGEST főszerkesztőjének, Leo Chemenek, az AMERICAN RESEARCH INSTITUTE igazgatójának, Dickey Chappelle újságírónő emlékére Inga Gutremnek, Barry Faber newyorki rádiókommentátornak, Hyun Chul Kim délkoreai nagykövetnek, Thanas Khomannak thailandi külügyminiszter képviselőjének és dr. Alex Rodsevichnek, az Orosz Antikommunista Mozgalom alelnökének. A közönség felállva ünnepelte a kitüntetetteket, akik az érdemérmek átvételekor hitet tettek a szabadságharc továbbfolytatása mellett. A MŰSORT HÁROM TÁNCCSOPORT ELŐADÁSA DÍSZÍTETTE. Magyar táncokat a NEW-YORKI MAGYAR TÁNCEGYÜTTES mutatott be Somogyi Balázs dr. vezetésével. Gyönyörű látványt nyújtottak, táncuk kecses, könnyed és mégis erőteljes mű volt. Lengyel és ukrán táncokat mutatott be a lengyel és ukrán tánccsoport. A lengyel csoport vezetője bejelentette, hogy ily módon akarták kifejezni népük elismerését és háláját a magyar szabadságharcosoknak, akik egész Közép-Európa szabadságáért küzdöttek és haltak meg. Táncuk az ifjúság elismerése volt. A vacsorázó közönség hálás tapssal fogadta rokonszenves megjelenésüket és művészi produkciójukat. BENSON VOLT MINISZTER nagy tetszéssel kísért beszéde után a másodnemzedékes John Lorenz, az amerikai színművészet egyik kiválósága adta elő Tollas Tibor: BEBÁDOGOZTAK MINDEN ABLAKOT című költeményét, amely mély halást tett. A MŰSOR VERY REV. BÉKY ZOLTÁN református püspök mély áthitató, lélekbemarkoló imájával fejeződött be. A Salute to Freedom vacsora és műsor példás megrendezéséért köszönet illeti az elnökség amerikai tagjai mellett Horváth György magyar titkárt és Gereben István pénztárost, akik Jerome P. Cavanagh elnökkel és az elnökség többi tagjaival az előkészítő munkát végezték.