Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1966 (73. évfolyam, 1-50. szám)

1966-11-27 / 46. szám

1966. november 27. A DIKTATÚRA, A SZÁMÜZÖTTEK ÉS A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG A magyarországi diktatúra fenntartja magának a hatalmat a számű­zöttek felett, akik sza­badfölden élnek és csak az el­nöki tanács külön határozatá­val bocsájtja el az állampol­gárságból őket. De ezt a ke­gyet a népköztársaság elnöki tanácsától kérvényezni kell. Az állampolgárság fenntartá­sának a kérdése sokkal fonto­sabb kérdés, mint amilyennek a szabad földön látszik. Fi­gyelnünk kell minden olyan nyilatkozatra, amelyet ebben a kérdésben a magyarországi diktatúra tesz. Éppen ezért közöltük eddig is az összes megnyilatkozásokat, amelyek ebben a kérdésben Budapes­ten elhangzanak. A legújabb megnyilatkozás a magyaror­szági diktatúra egyik levelében érkezett ki a szabad földre. Nyugat-Németországból egy ott élő magyar ember megkér­dezte a szabadföldi magyar­ságnak szengető "Szülőföldünk" kommunista rádióműsort, hogy miként szűnik meg a magyar állampolgárság: egyszerű elé­vüléssel vagy kérelmeznie kell “elbocsátását" az állampolgári kötelékből? A következő álta­lános érvényű választ kapta: “Kérelmére az állampolgár­­sági kötelékből az bocsátható el, aki adóval vagy egyéb köz­tartozással nincs hátralékban, aki ellen büntető eljárás nem folyik, ill. már nem áll jogerős büntető ítélet hatálya alatt; továbbá, aki igazolja külföldi meglévő állampolgárságát, vagy legalább a külföldi állam­­polgárság megszerzésének a valószínűségét. Az állampol­gársági kötelékből való elbo­csátás kérdésében a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa dönt. A kérelem teljesítésének elő­feltételei közül az első kettő arra utal, hogy az elbocsátás ne ütközzék az állam érdeké­be. A harmadik a magyar állampolgárok érdekeit szolgál­ja, amikor garanciát követel, hogy a kérelmező ne váljék kortalanná. Különös méltányo­­lást érdemlő körülménynek kell tekinteni a kérelmezőnek külföldi állampolgárral kötött házasságát; ha külföldön él vagy külföldön szándékozik él­ni; ha az elbocsátást kérő kis­korú egyik szülője külföldi ál­lampolgár és a gyermeket külföldön neveli; ha az elbo­csátást kérő kiskorút nem ma­gyar állampolgár örökbe fo­gadta és a gyermeket külföldön neveli; ha a kérelmező a ma­gyar állampolgárságát házas­ságkötés útján szerezte meg és a házassága megszűnt. Az ilyen jogcímeken a kérelmek elbírálása azáltal is meg van könnyítve, hogy nem szüksé­ges a külföldi állampolgárság igazolása, ill. megszerzésének a valószínűsítése. A kérelme­zőnek külföldön a sajátkezű névaláírását a külképviseleti hatóság által hitelesíttetnie kell. A magyar külképviseleti ható­ságon kívül a névaláírás hite­lesítésére jogosult az illető ál­lamban az aláírások hitelesíté­sére egyébként feljogosított más szerv is. Ha a kérelmező hivatkozik a kérvényében a külföldi állampolgárral kötött házasságára, akkor a kérvény­hez mellékelni kell a házassá­gi anyakönyvi kivonatot és a házastárs külföldi állampolgár­ságát igazoló bizonyítványt is. Az elbocsátásról a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa okiratot ad ki. Az állampolgárság az okirat keltének a napjától szű­nik meg.” Halálos tervszerűséggel végrehajtott népirtás Erdélyben Fülöpp József, a SZÉCHENYI TÁRSASÁG ELNÖKE a calgaryi “THE CALGARY HERALD” szerkesztőjéhez az alábbi levelet intézte. A levél a Herald 1966 október 26-i számában jelent meg: “THE HERALD október 19-i számában a “NEW YORK TIMES NEWS SERVICE” útján C. L. Sulzberger tollából egy cikk jelent meg “Románia ma” címmel. Bár a cikkíró mint a magyar kérdés szakértőjeként kívánja magát fel­tüntetni, valójában inkább a román kommunista rendszer védőjének bizonyul. Személy szerint a cikkíró annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy Nikola Ceaucescu, Románia ura, komoly erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy a “fair play”-nek eleget tegyenek. Mr. Sulzberger azonban óvatosan mellőzi a következő súlyos tények megemlítését: A Jogászok Nemzetközi Bizottsága megállapította, hogy a román kormányzat részéről Erdély 1,800,000 ma­gyarjával szemben határozott diszkrimináció tapasztal­ható, annak az Erdélynek a magyarságával szemben, mely 1920-ig ezer éven át szerves része volt Magyarországnak. A háború előtti Romániában harminckét magyar lap volt. Ma csak egy van. Évszázados magyar egyetemeket és főiskolákat zártak be az utolsó tíz év alatt. Több magyar professzor öngyilkos lett. Többet kivégeztek. 1920 előtt, magyar uralom idején, Erdélyben 2,482 magyar és 2,230 román iskola volt. 1957-ben még mindig 1116 magyar iskola működött, 1964-ben már egy sem. Nevetséges arról beszélni, hogy munkaalkalmat te­­remtenek az erdélyi magyarok számára. Számukra nincs munka szülőhazájukban. A magyar munkaerőt átkényszerítik és szétszórják a-Romániában. A magyar politikai foglyokat nem bocsátották szaba­don, mint azt Mr. Sulzberger állítja. Ellenkezőleg. Még mindig tízezrek vannak deportálva a Duna-torkolat mo­csaras területén, ahol malária és járványos betegségek az osztályrészük, míg meg nem halnak. A mai napig mitegy 250.000-re tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik itt lelték halálukat. Ezért nem engedik Bukarestben a külföldi diploma­táknak, hogy kapcsolatot teremtsenek a magyarokkal és más nemzetiségekkel. Mintegy harminc oldalnyi különnyomat az USA kong­resszusi rekordból áll rendelkezésére a Herald és a calgary-i egyházak könyvtárában azok számára, akik dokumentálva kívánják látni, hogy a diszkrimináció, az elnyomás és az üldözés enyhe szavai mögött egy nagyvonalú jól kitervelt és hatásosan végrehajtott komm­unista népirtás (genocide) folyik. S a szabad világ szeme láttára történik, mialatt oly kicsiny fogások, mint a román ballet megnyerő teljesít­ménye s oly cikkek, mint Mr. Sulzbergeré is azt célozzák, hogy a Nyugat lelkiismeretét megnyugtassák. Fülöpp József a SZÉCHENYI TÁRSASÁG elnöke.” Különös hadgyakorlatok (Folytatás az első oldalról) dotta szóról­ Szóra a fenti nyilatkozatában. Ha pedig a Varsói Szerződés tagállamainak a hadseregei csupán Szovjetunió hadseregei, akkor Kállai száz százalékban igazolta mindazt, amit az emigráció eddig elmondott. Elképesztő, hogy a diktatúra kormányfője ilyen nyíltan ismerje be a Magyarországon szedett katonaság és a többi rabországban létesített katonaság szovjet alárendeltségét. Jel­lemző arra, hogy a mai magyarországi diktatúra politikai képzettsége, valamint függetlenségi érzéke mekkorát hanyat­lott. TUTARINOV ÉS SZREGYIN “MEGTEKINTETTÉK” A GYAKORLATOT És az ilyen miniszterelnöki beismerés után már azon nem is lehet csodálkozni, hogy amikor a Népszabadság október 7.-i tudósítása az őszi, dunántúli hadgyakorlatot írja, a következő­ket árulja el: “Megtekintette a gyakorlatot I. V. Tutarinov vezér­­ezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője és G. V. Szregyin vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képvi­selője.” Ezt a szöveget olvasva az emigráns újból elámul azon, hogy az újságírói képzettség és a politikai érzék, mondjuk a függetlenség öntudata, önérzete milyen romláson ment keresztül, milyen romlása következett be a csatlósi állapotban. A had­gyakorlatot az uralkodó, illetőleg a nemzeti főhatalom képvi­selője szokta "megtekinteni” és nem valamelyik külföldi hatalom tábornoka. De talán az újságírónak volt mégis igaza, mert nem a stílusban, hanem a függetlenség állapotában történt a romlás. És ma az a való helyzet, hogy Magyaror­szágon a katonai főhatalom képviselői a szovjet tábornokok. Azok tekintik meg a hadgyakorlatot ... És pedig nemcsak a varsói szrrződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnok­sági magyarországi képviselője, hane­m a Magyarországot megszálló szovjet csapatok parancsnokságának a képviselője is. És ha valóban ezek képviselik Magyarországon a kato­nai főhatalmat — még a Magyarországon sorozott, csatlós hadsereg felett is — akkor az újságírónak igaza volt, ezek megtekintik a hadgyakorlatokat és nem mint meghívott ven­dégek vesznek részt. És ez esetben az újságíró nyelvérzéke nem romlott, ellenkezőleg hűségesen fejezi ki azt a romlott állapotot, amelyben a szegény magyar nép ma él és amelyben a mi népünk katona fiait a Kremlin és csatlós hűbérurai nem kivánt háborús kockázatra kényszerítik.­­ Bécs, 1966 november. ' IKKA Vámmentes csomagok, GYÓGYSZER, PÉNZ, VIRÁG küldése Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába, stb. UTAZÁS óhazai látogatások. Rokonok kihozatala. Hajó és repülőjegyek. Útlevelek. Vízumok. BIZTOSÍTÁS. FORDÍTÁS. TOLMÁCSOLÁS. HITELESÍTÉS. Ocean Travel és Relief 1071 Bathurst St (a Dupontnal) Toronto 4, Ont, Canada. Telefon; 534-1347 és 534-2874 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 517 S. Belie Vista Avenue Youngstown, Ohio 44509 Terjesszük karácsonyi ajándékként az igazság és szabadság fényét AZ ATEISTA DIKTATÚRA ELVE­HETTE TŐLÜNK HÁZUNKAT, SŐT HA­ZÁNKAT IS, elkobozhatta földi javainkat, sőt eltéphette családjainkat, elnyomhatta jo­gainkat, sőt bezárhatta templomainkat, de egyet nem tehetett meg, nem rabolhatott meg hangunktól, nem foszthatott meg gondolatainktól és azoknak szabad kifejezésétől. Azok a magyarok, akiknek sikerült a diktatúra markából kiszabadulni és a szabadföldön megte­lepedni, szabadon gondolkozhatnak, írhatnak, szólhatnak, imádkozhatnak. Tulajdonképpen ez rövidre fogott jelentősége a szabad magyar sajtónak, amely az újvilágban jelenik meg, ez rövidre fogott jelentősége a KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁ­nak is. A DIKTATÚRA KÖNYÖRTELEN ÉS RAVASZ. Nagyon jól tudja, hogy az emberi életek elmúlnak, elfáradnak, összeomlanak. Nagyon jól tudja, hogy a szabadföldi magyarság sajtója is emberi alkotás, tehát csak ki kell várnia azt, hogy az a nemzedék elpusztuljon, amelytől a diktatúra ugyan min­dent elrabolhatott, de ez a nemzedék azután annál hevesebben és annál hangosabban szólt és itt az uj­ világokban ahol letelepedett. A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA működésének 74. évébe lép, mert intézmény biztosítja kiadását. Sokan hanyatlottak le abban a sorban, amely ennek a 74 éves küzde­lemnek, szólásnak és írásnak a továbbvivője volt. De az intézmény, az erdélyi ferences atyák amerikai Szent István tartománya tovább vitte a kájoni hagyományoknak megfe­lelően a vastüdejű hangot, a magyar sajtót és a VASÁRNAP lassan háromnegyed évszá­zados megjelenésre tekinthet vissza és életét nem egy emberöltő biztosítja, hanem az in­tézmény maga. A VASÁRNAPOT AZ ISTENTAGADÓ DIKTATÚRA CSAK EGYFÉLE­KÉPPEN TUDJA ELNÉMÍTANI, ha olvasóit tudja elcsalni a VASÁRNAP-tól. Ezért kötelességünk, hogy összefogva, közösen szervezzük állandóan és gyűjtsük az olvasóknak azt a körét, amely a Vasárnap további szólását és írását biztosítja. Erre ma nagy szük­ség van, mert a megtévesztő, az üzletelő és a csalogató ügynökök már a soraink között járnak. A diktatúra küldötte őket, hogy itt közöttünk politikai ármánykodással, üzletelő etye-petyével és csalogató bűvös-bájaskodással eltántorítsanak minél több magyart a sza­badság és az igazság gondolatától és lekössék őket a pártosság és a hódolás szolgaságába. KARÁCSONYKOR AZONBAN AZ IGE ÚJBÓL ÉS ÚJBÓL MEGJELENIK és újból és újból megszólal, üzen és hív és szó­lít arra, hogy kapcsoljuk össze sorsunkat, örö­münket, tudásunkat, bánatunkat a másik em­berrel, amikor Isten Fia emberként megszü­letik. Ez az az idő, amikor a magunk tudomását és meggyőződését, az igazság és a szabad­ság érvelését át kell adjuk a másik ember­nek. És ennek nincs egyszerűbb és könnyebb módja, mint az, hogy KARÁCSONYI AJÁN­DÉKUL a mellettünk élő vagy a velünk kap­csolatban élő magyarnak, akivel talán máris gondolati közösségben élünk, vagy akivel gondolati közösséget akarunk kiépíteni, a VASÁRNAPOT ajándékozzuk. Azt, akinek a VASÁRNAPOT ajándékoztuk, egy éven át minden héten emlékeztetni fogja a mi lapunk arra, hogy a magyar igazságnak és a magyar szabadságnak a közössége él, erős és kifejező­képes. Ily módon a VASÁRNAP, mint kará­csonyi ajándék a sajtóapostolkodás olyannyira fontos programja is. ■KAPCSOLJUNK BE MINDENKIT AZOKNAK A KÖRÉBE, akik nem tábo­rodnak meg és, óvják, terjesztik a magyar igazság és szabadság fényét. Aki a Vasárnappal üzen karácsonyra ismerőseinek és barátainak az a magyar igazság és szabadság fényét terjeszti, amely­ a felebaráti szeretetből táplálkozik, amelynek indokolását az a hir adja, amelyet a pásztorok hoznak Krisztus Urunk születéséről. Gyújtson gyertyát, ajándékul küldje a Vasárnapot, magyar lapot a magyar otthonokba. Karácsonyi világosság a VA­SÁRNAP, amelyben a magyar igazság és a magyar szabadság biztató fénye ragyog. TÖLTSE KI A HÁTOLDALON LÉVŐ MEGRENDELŐ IVET és küldje vissza postafordultával. A többit a VASÁRNAP elintézi. Még karácsonyi kártyát is mellékelünk nevében. És megadjuk a második előfizetés kedvezményét, a karácsonyi ajándék-előfizetés csak 7 dollárba kerül egy évre és csak 4 dollárba egy félévre. Ha két ajándék előfizetést küld, saját előfizetését is megújíthatja ezen a kedvezményes áron vagy most, vagy amikor az előfizetése lejár. GYÚJTSON GYERTYÁT, TERJESSZE A KRISZTUSI TANÍTÁS VILÁGOS­SÁGÁT SÖTÉT NAPJAINKBAN. Rendelje meg az ajándék VASÁRNAP­ ot még ezen a héten, hogy karácsonyi számunk már ott legyen a megajándékozott otthonában. A VASÁRNAP 50-SZER EMLÉKEZTETI rokonát, barátját, ismerősét, hogy magyar szeretettel kapcsolja magához. Szívélyes üdvözlettel a ferences atyák nevében. Fr. Takács Gábor O.F.M. Kapitalista munkavállaló... (Folytatás a harmadik oldalról.) KI KÖZELEDETT? Érthető, ha ezeket figyelembe véve az egyik párisi lapban, a FIGARO-ban Maunier akadémikus azt állítota, hogy ezzel az intézkedéssel a kommunizmus egy lépést tett visszafelé, a kapitalizmus felé, tehát közeledik a kapitalizmushoz. A Figaro cikkére Liberman professzor hördült fel, aki, amint ezt már írtuk, egyik úttörő szószólója volt a Szovjetben az új gaz­dasági mechanizmusnak. A kettőjük vitájának a lényegét jól foglalja összes Liberman támadása és védekezése, amelyet a LITERNATURNAJA GAZETA-ban jelentettek meg a kom­munisták. Azonban Liberman maga sem tudja elrejteni azt az ellentmondást, amely a magyarországi munkások gondolkozá­sában már élesen jelentkezik. Liberman cikkében előbb ezeket mondja: "Maunier úr abban a reményben ringatózik, hogy lehet­séges a kapitalizmus és a szocializmus közeledése egymáshoz, csak éppen azt nem mondja meg, ki kihez fog közeledni. Nos, ha a nyugati országok elhatározzák, hogy a társadalom érde­kében alkalmazzák a központi tervezést és e tervezés sikere érdekében le tudnak mondani teljesen vagy legalábbis döntő mértékben olyan lényeges ‘apróságokról’, mint például a ter­melési eszközök magántulajdona, akkor az ilyen közeledést csak üdvözölni lehet. De az ellenkezőjére ne gondoljanak, arra ugyanis, hogy a Szovjetunió ‘közeledik’ majd a kapitalizmushoz olyan áron, hogy lemond a termelési eszközök társadalmi tu­lajdonáról, tehát a társadalom gazdaságának központi terve­zéséről. Ez értelmetlen lenne, nem csupán ideológiai szempont­ból, hanem teljesen reális gazdasági elgondolások szempont­jából is.” AZÉRT Jó A KAPITALIZMUS, MIKOR BAJ VAN Mindjárt ezután Liberman azonban ezt is bevallja: "A szocializmus tagadja a kapitalizmust, de elfogadja be­lőle mindazt a pozitívumot, amely szolgálhatja és amelynek szolgálnia kell a termelés szocialista és kommunista módszerét.” S­ellát Liberman is azt mondja, amikor megbukott a párt a merev tervezési és irányító formákkal, hogy a termelés ma­gasabb színvonala legyen, a munka megbízhatóbb legyen, a munkásnak a munkakedve nagyobb legyen meg, kellett en­gedniük, hogy a munkás mint szabad munkaerő-vállalkozó, mint kapitalista keresse munkájának ellenértékét a állami gyár­iparral, vállalattal vagy szovhozzal, kolhozzal szemben állva. De ezzel a felemás kapitalizmussal, szabad vállalkozással a szabadság olyan szerepeit nyitották ki gazdasági téren, ame­lyeknek az újból való elzárása, akár azzal kísérletezzenek, hogy a munkás szabad vándorlását és munkavállalását, a jobb munkás jobb munkahelyre való törekvését leállítsák, vagy a gyengébb és haszon nélkül dolgozó üzemek muszáj­ munkásait munkában tartsák, robbanásra vezet. Az új gazdasági mechanizmus a párt szempontjából ve­szélyes és nagy kockázatokat rejtő lépés volt, aminek a kocká­zatait a pártdiktátorok jobban látják, mint mi. Sejthetjük tehát ebből, hogy milyen bukás előtt állhatnak bennt az országban, mindenütt, ha ehhez a lépéshez kellett folyamodniuk. És a kommunista gyárakban engedni kellett, hogy a munkás szabad munkaerő-vállalkozóvá kapitalistává váljék a kommunista termelésben és a legnagyobb haszon ellenében adja át csak munkáját a kommunista termelésnek. I AMERIKAI ÉS Phone: CEdar 1-2782 IMPORTÁLT FESTÉKET HASZNÁLUNK 3 arbaa BEAUTY SHOPPE 28S9 6. I !é»h Só*»* Ch»v»!*«d, Ohio TARTÓS HULLÁM ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS 7. eldal

Next