Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1971 (78. évfolyam, 1-50. szám)

1971-06-20 / 25. szám

2. oldal CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY A legrégibb katoliku* magyar lap az Egyesfiit Államokban és Kanadában Inc Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United Staten ffnH PnbUshed Every Snnday by tbe Catholic Publishing Co* Inc. Toungatown Office 517 So. Belle Vista Ave^ Youngstown, O. 44509 Telefoni 799-1888 Alapította 1894 október 24-én Ms­gr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm. Papal Prelate - Pastor EDITOR IN CHIEF EMERITUS: Father GABRIEL TAKACS O. F. M. Managing-Editor: Father NICHOLAS DENGL OJFAL THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben __— $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben —— $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben TM— $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában $18.00 For one year in Canada .... $10.00 Egy évre Kanadában TM__ $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ........ $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada. Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriánus megbízásából TISZTELETBELI FŐSZERKESZTŐ FT. TAKACS GABOR O. F. M. Felelős szerkesztő: Fr. DENGL MIKLÓS OJFJU. 517 S. Belle Vista Ave. Youngstown, Ohio 44509 Szerkesztő: ESZTERHAS ISTVÁN 2602 Queenston Rd„ Cleveland Heights, Ohio 44118 ADVERTISEMENT RATES: $1.80 per column inch 1—2 times; $1.70 per column inch 3—4 times; $1.60 per column inch 5—10 times; $1.50 per column inch 11—25 times; >1.40 per column inch 26—51 times; y* page $50.001: % page $90.00; 1 full page $170.(X, Second class postage paid at Youngstown, Ohio Gondoljunk csak Balassa­gyarmatra (Város az Alföld és a Felvidék között) A palócok fővárosa Balassagyarmat, az Alföld és a Fel­vidék között fekszik, az Ipoly völgyében. Azért tartották mindig a palócok fővárosának, mert a palócok központi városa volt. A népünket megrabló és embertelen, igazságtalan békediktátu­mok szomorú jelentőséget adtak a városnak: határvárossá tet­ték. A török hódoltság is túl sokáig tartott Balassagyarmaton; nemcsak kirabolták, leégették, de fel is dúlták, lakóit rabszíjra fűzve elhurcolták, szinte a nyoma sem maradt. ★ Inkább csak emlékezete maradt meg — emlékek nélkül. Ősi — Gyarmat — nevének tanúsága szerint a honfoglalás kori Kürt-Gyarmat törzs települése volt, és csak később — de még az Árpádok korában — került a főúri Balassa család birtokába. Ők építették a város védőfalát is, ebből azonban korunkra csu­pán egy bástyafaltöredék maradt. A török­­hódoltságot követően az 1680-as években úgy­szólván még a helyét sem­ találták, és csak a század végén indult meg az újratelepülés, főként a felvidéki megyékből. A követ­kező században az újjászervezett Nógrád vármegye székvárosa lett, és lassan meginduló szívverése is együtemű volt, a továb­biakban a magyar történelem szívdobogtató eseményeivel. Fő­utcája nemcsak politikai divatból kapta az elnevezést, hanem mert valóban erre vezetett „Rákóczi fejedelem útja" Ipolyságról a szécsényi országgyűlésre. (A főutcában érdemes betérnünk a falusias egyszerűségű XVIII. századbeli szerény külsejű kato­likus templomba, ahol a mellékoltár Szent Anna-képe az oszt­rák barokk festészet legnevesebb mesterének, Maulbertschnek az alkotása.) A Leiningen utca nevének ugyancsak történelmi hitele van: a szabadságharc idején ebben az utcában szállt meg Leiningen tábornok, a későbbi aradi mártír. De nemcsak a történelem eseményeit, hanem a hely iro­dalmi emlékeit és hálásan számon tartják. A főutca egyik ódon falán egy kis emléktábla hirdeti, hogy Petőfi Sándor két ízben is megfordult Gyarmaton. Az emeletes megyeháza — Kasselik Ferenc nagyvonalú, klasszicista alkotása 1834-ből — falában két márványtábla emlékezik meg arról, hogy ott tisztviselőskö­­dött a vármegyei közigazgatás szolgálatában Madách Imre, majd Mikszáth Kálmán. Madáchnak egyébként egy hangulatos parkocskában ülő bronzszobra is van, Sidló Ferenc alkotása. S a csaknem szomszédos általános iskola falába helyezett em­léktábla arról tudósít, hogy ebben az iskolaépületben tanított „Komjáthy Jenő, költő, polgári iskolai tanár”, Vajda Jánossal és Reviczky Gyulával együtt a Nyugat költőit modernségben megelőző úttörők egyike. A város szülötte volt Rózsavölgyi Márk neves hegedűművész, Petőfi barátja. Újabban emléktáblát kapott Szabó Lőrinc is, aki ugyan Bihar szülötte és főképp Debrecennek a neveltje volt, de Gyarmaton töltötte gyermek­kora legszebb éveit a most róla elnevezett — régen Templom — utca tízes számú földszintes házacskájában. A szépen fásított utcában sorakozó efféle szerény, takaros és csöndes polgárházak határozzák meg Balassagyarmat város­képét, amelyben a XIX. századi — itt már-már felvidékies han­gulatúnak ható — provinciális építészet uralkodik. De vannak persze reprezentatívabb épületei is. Közülük említésre a város legfőbb nevezetessége, a Palóc Múzeum a legméltóbb, amely­nek múlt század végi megalapozása Nagy Ivánnak, a neves családtörténésznek a nevéhez fűződik. Szépen gondozott, ha­talmas park közepén emelkedik a romantika és a szecesszió stílusváltásait hangulatosan egyeztető fehér múzeumi épület. Udvarában van az ú.n. skanzen módszerű szabadtéri múzeumi bemutató egyik példája: egy eredeti palóc parasztház a gazda­sági épületekkel együtt. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA K­ö­s­s­ö­n­­ő­t Amerikában nem egyszer rágják a fejünkhöz, hogy mi magyarok megszállottjai vagyunk a nacionalizmusnak. Van­nak, akik a nacionalizmust a kereszt­yénség megcsúfolásának tartják. Az igazság pedig az, hogy az Evangélium nem­ tiltja az evangéliumi nacionalizmust, hanem megszenteli. Hiszen az Úr Jézus Krisztus tanítványainak azt mondotta: “Nem küldettem csak Izrael ettévedt juhaihoz.” (Mt. 15:2.­­.) Az evangélium minden népnek szól, nem ismeri a faji kereteket. Nem nemzeti, nem is nemzetközi, hanem nemzetek feletti, de azt akarja, hogy minden nép a maga nemzeti kö­zösségében legyen Isten gyer­meke. ★ Nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy a modern na­cionalizmus valláspótlék lett. Panaszolják, hogy belőle ma­gyar vallást, magyar egyházat és magyar keresztyénséget csináltunk... hogy Petőfivel még most is a “magyarok Is­tenére” esküszünk... hogy Himnuszunkban azt énekeljük: “megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt,” holott a jö­vendőért nem lehet bűnhődni... hogy Krisztus golgotája mellett csináltunk aradi és trianoni golgotát is... hogy az Úr Jézus feltámadásánál sokszor többet emlegetjük “Magyaror­szág feltámadását” és igehirdetéseinkben tüzért többször for­dulunk a nemzet oltárához, mint a mennyei oltárhoz. Ez a modern nacionalizmus szálka lehet a hivatalosak szemében, de az evangéliumi nacionalizmust megszentelték Jézusnak azok a könnyei, melyeket hazája romjai fölött hul­latott, mikor megjósolta Jeruzsálem elpusztulását. ★ Ennek a nemes evangéliumi nacionalizmusnak az emig­rációban legveszedelmesebb ellensége az asszimiláció. Lehet ellene harcolni, de sem legyőzni, sem meggyőzni nem lehet. A kérdést ma már nem így teszik fel, hogy szabad-e az emig­rációban élő magyarságnak asszimilálódnia, hanem így: Ho­gyan szabad — mint magyarság — asszimilálódni az em­igrá­­­cióbart? Az­ asszimiláció az emigrációban, idegen földön tör­téneti folyamat, törvényszerűség, amely ellen lehet és kell harcolni, de megakadályozni nem lehet, meggyorsítani pedig bűn.★ Ha már elkerülhetetlen az asszimiláció az emigrációban a mi feladatunk biztosítani, hogy az ne úgy történjék, hogy a magyar élvész a népek tengerében, hanem úgy hogy a ma­gyarság a maga izét beleadja a hatalmas tengerbe. És ez nem reálpolitika, hanem küldetéstudat. Tudom és magamban érzem, hogy ez igen fájdalmas kér­dés nekünk az idősebb nemzedéknek az emigrációban s tu­dom azt is hogy nagy bölcsesség és nagy művészet kell ahhoz, hogy az emigráns magyarság körömszakadtáig úgy tudjon küzdeni létéért, hogy nemzetiségéből “új virág” fakadjék az “idegen” kertben. Ezt a munkát végzi tizenhárom esztendeje már a cle­velandi magyar iskola ‘Hála és köszönet érte’ Fény nevére, áldás munkásaira és munkáikra’, , Egyed Aladár Hitem fölemel Ha nem emelne fel néha remény, hit, jóság, vagy maga Istenem, csak úgy járnék itt, mint a tó jegén a gyermek, kit nem fog senki sem, elmerülnék semmibe, halálba, földre esnék, mint szálló madárka, kit megöl a nyári jégverés. — — Hitem fölemel, Uram; ez adott erőt megjárni e sűrű századot, s nélküle, mint az ostorral csapott, állat, érezném, védtelen vagyok. Fazekas Lajos A Palóc Múzeumban a város múltjára általánosságban jel­lemző emlékektől — térképektől, okmányoktól, jegyzőkönyvek­től, lpakátoktól stb. — elkülönítve őrzik Madách és Mikszáth emléktárgyait. Ez­ek a közelmúltban egy kissé megfogyatkoztak. Az előbbiek egy része ugyanis a csesztvei Madách-kúriában be­rendezett családi múzeumba, az utóbbiak egyes darabjai pedig az ugyancsak múzeumként berendezett horpácsi Mikszáth-kúriába kerültek. De a régiségtár még őrzi azt a XIV. századbeli ke­resztelőmedencét, amely korábban a csesztvei kastély parkját díszítette. A múzeumi könyvtár a Tragédia legújabb japán fordí­tásának eredeti tokiói kiadásával dicsekedhet, magában a Ma­­dács-szobában pedig ott láthatjuk Madách bölcsőjét, saját fes­tésű portréját feleségéről, Fráter Erzsébetről. A Mikszáth­­hagyaték legmeghatóbb darabjai az író legkedvesebb gyermeké­nek, a korán elhunyt Jánoskának egy híres elbeszélésből is közismert játékai: a ló, a bárányka és a nyuszi. Különösen gazdag, érdekes­ és értékes — Manga Jánosnak, az előző igazgatónak fő-fő érdemeképpen — a néprajzi gyűj­temény: a palóc pásztorművészet fa- és csontfaragású s egyéb díszes használati eszközeinek, továbbá népi hangszereknek meg a színpompás nógrádi — dejtári, hollókői, őrhalmi, bujáki, diós­­jenői, kazári, ludányi — népviseleteknek valóságos kincsestára. A néprajzi gyűjteményen kívül egyedülálló nevezetesség a ha­talmas ipolytarnóci ősm­egő és állatcsontleletek egyes darabjait őrző természettudományi tárban: a mintegy 40,000 darabból álló Lipthay-féle színes lepkegyűjtemény. A képzőművészeti gyűjtemény is tartalmaz néhány érté­kes festményt: Lotz, Mészöly és Medgyánszky alkotásait, to­vábbá Stróbl Alajos meg Holló Barnabás egy-egy szoborportré­ját és a századforduló hivatalos történelmi festőjévé avatott Benczúr Gyula nógrádi festményeit. A modern képzőművészet barátai a palóc vidéki patriótaként is becsült Gorka Géza kerá­miáinak és Bene Géza Nógrádban készült festményeinek meg grafikáinak kis gyűjteményére a legbüszkébbek (ez utóbbi a festő özvegye jóvoltából került a gyarmati Palóc Múzeumba). Csonka lenne a múzeális megemlékezés Horváth Endre, néhai balassagyarmati grafikus művész magántulajdonban lévő hagyatékának említése nélkül. Horváth volt az állami pénzverő hajdani bankjegyein látható rajzok tervezésének, rézbe metszé­sének egyik avatott mestere. K. Gy. Ujstól megtalálták Atlantiszt (BRÜSSZEL, Belgium­) A rejtélyes földrész, Atlantisz, állandóan foglalkoztatja a tör­ténelem tudósok érdeklődését. Volt idő amikor azt hitték a tudósok, hogy ez a földrész kötötte össze egykor Európát Amerikával vagy legalábbis a kettő között feküdt és tette lehetővé azt, hogy Európából átjutottak Amerikába. Később aztán voltak tudósok, akik azt is kétségbe vonták, hogy az Atlantisz egyáltalán létezett. Most André Capart belga pro­fesszor, a belga királyi Ter­mészettudományi Intézet igaz­gatója kijelentette, hogy At­lantisz létezett. A belga tudós az Égei tenger mélyében foly­tatott vizsgálatával erősítette meg azt a felfogást, hogy Atlantisz az Égei-tenger köze­pén helyezkedett el, több szi­getből állt, fővárosa Tira (Thera) szigetén volt. Szerinte vulkanikus tevé­kenység révén alakult ki ez a szigetország, hegyeinek termé­keny lankáin bő gyümölcster­mést hozott a lávahamuval ke­vert talaj, s a kedvező életkö­rülmények nagy népsűrűséget tettek lehetővé. A főváros a Peloponnézosztól, Kréta szi­getétől és a mai török partok­tól nagyjából egyforma távol­ságra feküdt, egykori kereske­delmi hajóutak csomópontjá­ban. A szigetvilágot létrehozó Szantorin vulkán még ma is működik a mélyben, csupán krátere dugult el egy régi ki­törés nyomán. Görög és angol kutatók megállapították, hogy ez a kitörés Krisztus Urunk születése előtt 1400 körül tör­tént. Ennek az óriási kitörés­nek a következtében hatalmas tengerár vonult végig a sziget­világ felett, egész településeket sodorva el útjában. Ekkor pusztult el Atlantisz és Minosz krétai király székvárosa is, a­­mely 125 km-re volt Tirától. A tengerár még Afrika partjait is érintette. A történelem­tudósok most abban bíznak, hogy az Égei tenger mélyének vizsgálatai felderítik a 3300 év előtti tra­gédia minden részletét, és At­lantisz léte és pusztulása egészében feltárul. Atlantisz végre oda kerülhet térképein­ken, ahol valóban volt az ókorban, s nem kell tovább hasztalan keresgélni az Atlan­ti-óceán víztükre alatt, ahová néhányan tévesen képzelték. Pázmány Colloquium Ez év tavaszán a Magyar Máltai Lovagok Északamerikai Delegációja „Pázmány colloquium" címmel előadás sorozatot kezdett New Yorkban. A colloquium célkitűzése, hogy a vallás nagy kérdéseit hozza a magyarság elé neves szakemberek elő­adásaiban. A sorozatban eddig két előadás hangzott el. A bevezető előadást dr. Őry József S.J. tartotta "Pázmány Péter a nemzet nevelője" címmel. Ezt követte dr. Henkey-Hönig Károly egye­temi tanár, a máltai lovagrend konventuális káplánjának az előadása, Teilhard a jövő teológusa. A harmadik előadásra 1971 június hó 25.-én, este pontosan 7 órai kezdettel kerül sor a New York-i MAGYAR HÁZBAN (213 East 82nd Street). Az előadó ez alkalommal dr. Békés Gellért bencés lesz, aki előadásának a címét és tartalmát így fogalmazta meg: Keresztény felelősség a szekularizált világban.­­Az­ ökumenikus mozgalom:■-Armmnis a'mrm-k'utulikus 'eg­y­­házak kapcsolata. A mozgalom magyar vonatkozása: Dr. Békés Gellért 1946 óta a teológia tanára a bencés rend római Szent Anzelm-egyetemén és az ökumenikus tanszék vezetője. A Pázmány colloquium harmadik előadására szeretettel hívnak minden magyart a Magyar Máltai Lovagok. Belépődíj nincs. Az előadást megelőzően­­ 7 órától fris­sítőket szolgál a rendezőség. A Sik Sándor Cserkészpark (Fillmore, N. Y.) jelenti Postacím: Rev. Louis J. Kővári Sch. P. 175 Windsor Ave. Buffalo, N.Y. 14209. Címünk július 1. után: A. Sik Hungarian Scout Camp, Fillmore, N.Y. 14735. NYARALTATÓ ISKOLATÁBOR MAGYAR GYERMEKEKNEK HOL LESZ A TÁBOR? A gyönyörű fekvésű Sik Sándor Cserkészparkban, Fillmore község határában, amely Buffalo városától 75 mérföld­­nyire van. MIKOR? Július 3.-ától 31 .-éig tart a tanítás, de a tábort június 20. és augusztus 15. között tartjuk nyitva. KIKNEK? 7—10 év és 10—14 év közötti fiuknak és lányoknak, akik­kel már szüleik is gyakorolják a magyar nyelvet. MIT TANÍT AZ ISKOLA? Magyar nyelvet, kulturális ismereteket, írás-olvasást, tör­ténelmet, irodalmat, föld- és néprajzot, népdalokat, népi játékokat és táncokat. FÜRDÉSRE VAN-E LEHETŐSÉG? Igen, van! Minden másnap, a közeli Letchworth State Park úszómedencéjében. EGYÉB SPORT ÉS JÁTÉK? Különféle labdajátékok, atlétika, torna, nyilazás, evezés. ELHELYEZÉS? Sátrakban. Szükség esetén darak is áll rendelkezésünkre. TÁBORDÍJ? Heti 41 dollár. Több gyermek után ugyanazon családból és hosszabb tartózkodás esetén kedvezmény. HOVÁ FORDULJUNK TOVÁBBI FELVILÁGOSÍTÁSÉRT? A fejlécen látható két címre az ott közölt időpontok sze­rint. Olcsó utazások Hajó és repülőjegyek részletre is — Rokonok kihozatala olcsó áron — Útlevél, vizum, autóbérlet Mindenfajta biztosítás. Fordítások: IKEA, TUZEX vámmentes csomagok,, pénz, gyógyszer, virág küldése OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St. Tel.: 534-28­4 Toronto 4, Ontario, Canada 534-1347 wmmiMi>j:!«MHMHL[ii«wm(mawMiimwii—mmmmmi—■wb 1FONTOS! “The House of Insurance” Ha bármiféle biztosításra van szüksége, úgymint élet-, háztűz- és tornádó, bútor- és ruha-, autó-, stb., minde­zeket megszerezheti 45 éve fennálló irodánkban a legméltányosabb áron Ohio államban. Lezsak Insurance Agency Shaker Building, Room 321. 3645 Warrensville Center, Shaker Hts., Ohio 44122 A BIZTOSÍTÁS BIZALOM DOLGAI Keresek magyarországi kis falu temp­loma részére használt, jól ár­ban lévő oltárterítőt. Ármegje­löléssel. Értesítést kér a követ­kező címre: Mrs. Julia Gebey, 1949 Renwick St., Bethlehem,­ Pa. 18017. 1971. június 20. ) Papagály viccek A papagály az a madár, amely megtanul beszélni. A ta­nítás állítólag úgy folyik, hogy állandóan ismételni kell egy­­egy kifejezést és a papagály megtanulja. 1. Csengetnek egy New York-i lakás ajtaján. A lakás­ban nem volt senki, csak egy beszélő papagály, amely két szót tudott: "Ki az?" Most megszólalt: "Ki az?" Mély hang válaszolt: "Rendőrség!” A papagály megismételte a betanult két szót: "Ki az?” Most már dühös volt a rendőr és mérgesen kiabált be az ajtón: “Rendőrség!" Az ajtó persze nem nyílt ki, ha­nem újra elhangzott a kérdés: "Ki az?" A hivatalos közeg­­ dühösen megkérdezte: "Süket maga? Mondtam, hogy a rend­őrség!" A papagály megint azt kérdezte: "Ki az?” A látogató arca vörös lett a méregtől: “Hallja, ne tréfál­jon velem, mert megjárhatja! Hányszor mondjam még, hogy a rendőrség!” Erre a kitörésre sem kapott más feleletet, csak ezt: “Ki az?” A detektívnek magas volt a vérnyomása. Hirtelen a szívé­hez kapott, arca elfehéredett, és ájultan összeesett. Abban a pillanatban érke­zett vissza a lakás bérlője, és amikor meglátta, hogy az ajtó előtt egy ájult férfi fekszik, fel­kiáltott: “Ki ez?” A papagály az ajtó mögül rikácsolja: “A rendőrség!" 2. Éjfélkor sürgető telefon­csörgés veri fel a rendőrséget. Az ügyeletes tiszt felemeli a kagylót: — Mi történt? — Egy macska bemászott az ablakon! Mire a rendőrtiszt kissé méltatlankodva megjegyzi: — De asszonyom! Ilyes­miért felzavarja a rendőrséget? — Talán előbb megkér­dezné, hogy ki beszél — hábo­­rog a telefonáló. — Ki beszél? — kérdezi gyanakodva ez ügyeletes. — Segítség! — rikolt a tele­fonáló. — Itt a papagály be­szél! ... . .ur

Next