Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1972 (79. évfolyam, 1-50. szám)
1972-01-02 - 1972-01-16 / 1-3. szám
Amerika egyetlen katolikus C/fl(hoIÍ€ SlIIldüV The only Catholic Hungarian Weekly magyar hetilapja ■ -»----—........... — r------------ ■ ■ ■ ■ Newspaper in the United States Egyes szóm ára: 20 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 20 cent 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 N. A. VI. Pál pápa a mai egyházüldözésről és Mindszenty bíborosról Illegális legalitás — csendbe burkolt példás magatartás a hit megvallásában — hűség, lelki erősség — ezekkel a jelzőkkel illette a pápa a bíborosi kollégium előtt az üldözött egyház helyzetét. A megfigyelőknek feltűnt, hogy VI. Pál pápa hosszú hallgatás után hosszasabban foglalkozott az üldözöttek sorsával. Egyesek ebből arra következtetnek, hogy a Szentatyát Slipyj ukrán és Mindszenty József magyar bíboros közvetlen tájékoztatója a keleti egyházüldözésről megdöbbentette. Amikor Slipyj bíboros a püspöki símnódus ülésén a pápa jelenlétében súlyosan bírálta a Vatikán keleti politikáját irányító diplomatákat, a szemtanúk szerint a pápa szemmel láthatólag megdöbbent. Az ukrán bíboros felpanaszolta a Moszkvába, illetve a keleti fővárosokba utazó vatikáni diplomaták mulasztásait. Elhallgatják a tárgyalásaik során a kommunisták embertelenségeit, nem szólnak az ukrán katolikusokról, akik hitük miatt évtizedek óta szenvednek. Hegyeket lehetne összehordani a halálra kínzott ukrán vértanúk hulláiból — mondotta a 18 esztendőt szovjet munkatáborban töltött főpap. És ami a legszomorúbb — tette hozzá — a vatikáni diplomaták nem veszik védelmükbe az üldözötteket. Az sem kétséges, hogy Mindszenty bíboros is megtalálta a módját annak, hogy a magyar Egyház valóságos helyzetéről tájékoztassa a Szentatyát. Római tartózkodása alatt Slipyj bíboros mellett több kúriai bíboros és főpap is felkereste őt a Szent János toronyban. A tárgyalások során minden bizonnyal nem csak a bíboros személyes sorsáról, hanem küzdelmeiről és a magyar egyház helyzetéről is tájékoztatta látogatóit. VI. Pál pápa pedig Karácsony előtt a kúriai bíborosok és a pápai hivatalok tisztviselőinek tisztelgő látogatását ragadta meg arra, hogy általános áttekintést adjon az Egyház helyzetéről, eredményeiről, örömeiről és szenvedéseiről. Ennek során szokatlanul részletesen és eddig még nem használt éles kifejezésekkel illette az egyházüldözők embertelenségeit. Az igazságosság iránti szeretetből és az alapvető emberi jogok iránti tiszteletből nem hallgathatjuk el — mondotta szó szerint a pápa — hogy Isten és az Egyház jogait a világ különböző részeiben elnyomják. Akadályokat gördítenek a hit szabad megvallása és a vallásos élet kifejezése útjába. Megakadályozzák az Egyház jótékonysági munkáját. Addig mennek, hogy megfosztják az Egyházat illetve korlátozzák abban, hogy a fiataloknak hirdesse az igazságot, mely megvilágosítja és megmenti életüket. És ugyanakkor az emberi békés együttélésnek, az erkölcsi erőknek, a kultúrának és szociális munkának páratlan forrása. Fájlaljuk ezt az embertelen helyzetet. Szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözések áldozataival, a püspöki méltóságban testvéreinkkel, a papokkal és a hívekkel, akik csendben szenvednek az elnyomatásban illetve az illegális legalitásban, példát adva a keresztényeknek és a világnak a hűségre, a lelki helytállásra, amiért hálásak vagyunk nekik. A pápa most használta első ízben a hírhedt törvényekkelszentesített üldözések jellemzésére az illegális legalitás kifejezést. Nem kétséges, hogy beszédének ez a szakasza elsősorban a kommunista kormányzatú országokra vonatkozik. Hiszen a kommunista rendszer hozott olyan törvényeket, amelyek az Egyházat az állam rabszolgájává teszik. Az egyházi állások betöltését az állam jóváhagyásától teszik függővé.Ezekben az országokban rendezik a titkos pereket a papok és katolikus fiatalok ellen miközben a kormány képviselői a Vatikánnal tárgyalnak. A pápa nyíltan az üldözöttek mellé állt, amint mondotta az igazságosság és az emberi jogok iránti tiszteletből. Nem védelmezünk semmiféle birodalmat, ez a kifejezés is a pápától származik. Bengsch bíboros, berlini püspöknek mondotta a Szentatya, mielőtt hazautazott Rómából, a püspöki szinódusról. Mondja meg a papoknak — hangoztatta a pápa, — hogy nagyon szeretjük, és megbecsüljük őket. Nem védelmezünk semmiféle birodalmat — egyedül az igazság és a szeretet hirdetését tekintjük feladatunknak. A szinódus alkalmával ismételten elhangzott a pápa jelenlétében, hogy az Egyháznak nem lehet célja a politikai rendszerek vagy kultúrák védelme. Az ember mellett a helye. Az egyik szinódusi atya ezt így fogalmazta meg: eleddig a hitvallókat és vértanúkat tartotta nyilván az Egyház. El kell jönnie az időnek, amikor azokat is figyelembe veszi, akik az emberi méltóságért és jogokért szenvednek. Az Egyház tehát a szenvedő, a megalázott ember mellé áll. Ahol embertelenséggel találkozik, felemeli szavát. Ezért óvja az Egyház a papokat a politikai tevékenységtől, a politikai pártokban való szerepléstől. A papnak szabadnak kell lennie, hogy hivatását Isten és az ember védelmében teljesíteni tudja. Ez az irányzat kezd egyre erőteljesebben kibontakozni VI. Pál pápa magatartásában is. Hogy milyen őszintén mondja. Hogy szolidaritást vállal az elnyomottakkal és üldözöttekkel, abból is látszik, amikor a távollevő bíborosokat felsorolta. Mindszenty Józsefről megjegyezte: akit megindult lélekkel az idén újra a keblünkre ölelhettünk. Mindszenty bíboros ugyanazt mondta a magyarországi egyházi helyzetről, mint a pápa. Magyarországról való távozása után Mindszenty bíboros a WELT AM SONNTAG, több mint másfél milliós példányszámban megjelenő hamburgi lapnak adta az első interjút. A lap december 26-i számában jelent meg két fényképpel és ezzel a címmel: ..Mindszenty a szabadság szimbóluma — Nem gyűlölök, imádkozom.” A lap kérdésére, hogyan látja az állam és egyház közti tárgyalások eddigi helyzetét, a bíborosprímás kijelentette: „Úgy tűnik nekem, hogy tárgyalások és megbeszélések során túl kevés figyelmet fordítottak az ifjúság vallásos oktatására, úgyszintén a papnevelésre, a vallásos irodalom terjesztésére, valamint a püspökök szabadságára az Egyház belügyeit érintő kérdésekben. Amit eddig elértek, nem mondh azott kielégítőnek."’ A pápa és a magyar bíboros-prímás egyöntetű véleménye ebben a lényeges kérdésben szinte egyidőben jutott kifejezésre a nyilvánosság előtt. A világsajtó az interjúról szintén beszámolt és kisebb-nagyobb részleteket közölt belőle. Az amerikai lapok főleg az első választ emelték ki, melyben a bíboros köszönetet mond Amerika népének a budapesti nagykövetségen 15 éven keresztül élvezett vendégszeretetéért és megköszöni az amerikai katolikusok meghívását, hogy látogasson el hazájukba. A megfigyelők bíznak benne, hogy a Vatikán keleti politikáját a szomorú tények beható mérlegelése és az egyházüldözés részleteire kiterjedő tájékozódás után nem annyira az optimista elképzelések, hanem a valóság fogja majd meghatározni. ★ Márton Áron erdélyi megyéspüspök előterjesztésére VI. Pál pápa Dr. Jakab Antal egyházjogi szemináriumi professzort gyulafehérvári segédpüspökké nevezte ki utódlási joggal. Az új segédpüspök hosszú évekig volt börtönben illetve koncentrációs táborban, amikor Márton Áron püspököt is elhurcolták a kommunisták. Bukarest a kinevezést tudomásul vette és elfogadta. ★ A Délvidék bánáti részén Jung Tamás plébánost nevezte ki a pápa apostoli kormányzónak. 1972 Szent István éve Az ezeréves magyar kereszténység ünnepe Amerikában--------------------------------------Szent István királyunk megkereszteltetésének ezeresztendős évfordulója alkalmából a magyar kereszténység millenniumát Amerikában a magyarság 1972-ben üli meg. Az előkészületek Clevelandben már régóta folynak, az előkészítés munkájának a megszervezésére bizottságok alakultak. A Vasárnap felkereste a clevelandi, nyugatoldali Szent Imre egyházközség plébánosát, Kárpi Ferenc atyát, aki egyik legbuzgóbb szorgalmazója, koordinátora a Szent István millennium előkészítésének és az újévben tájékoztatást kért a nagy clevelandi Szent István millennium méreteiről és főbb eseményeiről. Ima, bűnbánat és önmegtartóztatás — A munka folyik és szépen bontakozik az előre lefektetett szervezési tervek szerint. Első feladatunk a millenniumi ima megalkotása és közzététele, hogy ez legyen az a lelki iránytű, amely a lelkek ünnepét előkészíti. Ezzel együtt kívánjuk el indítani és felerősíteni bűnbánati és önmegtartóztatási mozgalmunkat, amely Szent István országépítő királyunk megkereszteltetésének ezer esztendős évfordulóján a szükséges lelki felemelkedést és ünnepi bensőséget biztosítja. Társadalmi program Ezt kíséri a világi program előkészítése, amelynek első reprezentáns eseménye lesz az április 30- (Folytatás az ötödik oldalon.) Msgr. Szabó János: Rádió-üzenet rab Magyarországra Édes Magyar Testvéreim." Angyalok éneke zeng a barlang fölött a betlehemi éjben, a jászolban ott szunnyad a Kisded. Hogty szeretetének egész végtelenséget bízott írása irántunk, — emberré lett az Isten és hozza magával — égből a földre az egyetlen igazi békét, — mert annak forrása a szeretet. .Vi, amerikai magyarok Isten szeretetében akarunk egybeforrni veletek — édes magyar testvéreim otthon az óhazátéin — a Kisded békéjét kiváltjuk nektek legszebb karácsonyi ajándékul. Mások is beszélnek nektek békéről, de az nem a megtestesült Fhasten békéje, nem is az Isten szeretetéből fakad. Mert Isten békéje nem ismer aknazáros országhatárokat, nem az ember veleszületett jogainak tagadásán, nem a szabadság láblótl tiprásán, nem a kényszeren, nem a szolgalelkűség hétrét görnyedő hajlongásán, nem ördögi hazugságok képmutató rendszerén épül, amely szeretesről beszél, de osztályharcra nevel, békéről szónokol, de fegyverrel és erőszakkal tartja emberek százmillióit a kommunizmus igája alatt, és a temető békéjét akarja rákényszeríteni a világra. Az iyen béke nem kell senkinek! Az ember, ha Isten ellen lázad, békét maga körül sohasem lesz képes teremteni. A lélek örök vágyát a béke, a szabadság, a szeretet után, nem tudja kielégíteni más, csak az isteni Gyermek, aki éppen azért lett egészen közülünk való. Ma, születésének ünnepén, szeretettben egyesülünk veletek, a békéjét kívánjuk nektek, — idegen urakat szolgáló rabtartóitok Isten nélküli, hamis békét kínáló járma helyett. Kegyelméért imádkozunk értetek, ma és minden áldott nap, hogy az uj esztendő hozza el rátok is a kis Jézus legszebb ajándékát, — Isten gyermekeinek szabadságát, egy szabad és boldog hazában. IMPERSONAL: A "statusquo" szovjet hazudozás ★ AZ INDIAI —PAKISZTÁNI VÉRES és nyomorúságos összecsapás Washingtonban érezhető utókövetkezményei, úgy látszik, sokára simulnak majd el. A kölcsönös vérengzésben most a bengáli új állam alapítóin a sor és cselekedeteik ugyanolyan irtózást keltenek Washingtonban, mint amikor a pakisztániak hasonló tetteiről tudósítottak a világlapok. Egy szenzációvadász újságíró pedig azt jelentette, hogy a Nixon adminisztrációban éles ellentétek észlelhetők még ma is az indiai — pakisztáni háborúsággal kapcsolatban. Szerinte Kissinger elnöki tanácsos magasabb rangú tisztviselők tájékoztatásán elmondotta, Nixon elnök minden félórában újból ésújból erősebb álláspontot követel tisztviselőitől Indiával szemben. Állítólag Kissinger közölte az elnöki utasítást is, hogy az indiai külképviselet washingtoni tagjaival, magával a nagykövettel is, hűvösen kell bánni. Az egész ügyben az jellemző, hogy erre külön utasítást kell adni az adminisztráció főtisztviselőinek és hogy ezt a sajtó különösnel tartja. És ismét megtörtént, hogy ezzel a háborúval kapcsolatos amerikai, belső kormány megbeszélések anyagát „kiszivárogtatták" a sajtónak ... Az a híradás viszont, amelyben az adminisztráció közölte: Indiát meg kellett állítani, mert nemcsak Kelet-Pakisztán elfoglalására készültek, hanem Nyugat-Pakisztánból is ki akartahasítani Kasmírt — teljesen hatástalan maradt. Kissinger, az elnöki külügyi tanácsadó azzal fenyegetőzött, hogy Nixon lemondja moszkvai útját, ha India ezt a tervét végrehajtja. És ez Indiát Moszkván keresztül megállította. ★ A TÉNY MINDENESETRE AZ, hogy a határokat minden szovjet fogadkozás ellenére háborúval megváltoztatták. Tehát igazunk volt, amikor mi — számüzöttek — azt állítottuk, hogy mint mindent szovjet elv, a határok véglegessége, az annyit emlegetett ,.statusquo” is csak addig és ott érvényes, ahol ez a Szovjetnek érdeke. Ahol a szovjet érdekek úgy kívánják, a határokat is meg lehet változtatni, akár fegyverrel is, tehát véres háború árán is . . . Az is érthető, hogy Kissinger a moszkvai út lemondásával fenyegetőzött — ha csak suba alatt is, mert ma már nem vitás, az amerikai elnök moszkvai látogatásának bejelentését a Kremlin beleszámította abba a nemzetközi összeesküvésbe, amellyel az ázsiai egyensúlyt megváltoztatta a maga javára. Nixon elnök ma már látja világosan azt a szovjet trükköt, amellyel a Szovjet kihasználta bejelentett moszkvai látogatását. Az indiai—pakisztáni háború nyersen szólva azt jelentette, hogy a Szovjet hivatalos hazudozásai közben, míg Nixon elnök és a szovjet diktatúra találkozását hangoztatta — beütött, éspedig Nixon elnök pekingi és moszkvai látogatása előtt. Kész tények elé állítva az amerikai elnököt. Ajánlatos lenne legalább most visszaemlékezni arra, hogy a TASZSZ mit mondott, amikor Nixon elnök látogatását bejelentette: „A Szovjetunió vezetői és Nixon elnök megvizsgálnak minden alapvető kérdést, célként szem előtt tartva a két ország kapcsolatainak további javítását és a világbéke kilátásainak erősítését.” ★ AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM szakelőadóinak már a szovjet —indiai egyezmény után sejteni vagy legalább érezni kellett volna: a moszkvai magas szintű, amerikai— szovjet találkozó ígérete május második felére „a világbéke kilátásainak megerősítése végett”, olyan tüntetés, amelylyel 1. a Kremlinben el akarják terelni a figyelmet az Ázsiában készített újabb összecsapásról és 2. fékezni akarják az amerikai elnököt, a jövőbeli látogatót, hogy a kitörő fegyveres, indiai — pakisztáni viszályba ne, avagy ne teljes diplomáciai erejével avatkozzék be. Szóval ,,a világbéke kilátásainak erősítését", a Kremlin aközben hangoztatta Amerika és Nixon elnök elé, amikor már készen állott arra, hogy elindítsa az indiai haderőt Kelet- Pakisztán lerohanására. Ha valaki figyelmesen elolvasta volna Washingtonban az ugyancsak a TASZSZ által kiadott jelentést arról, hogy mit határozott az indiai kommunista párt pontosan ugyanazon a napon, amikor Moszkvában és Washingtonban bejelentették „a világbéke kilátásainak megerősítésére” szolgáló moszkvai Nixon látogatást, akkor más szagot kaphatott volna, hogy megint kétfelé beszélnek a Kremlinben és a kétszínű beszédnek célja van. Az Indiai Kommunista Párt kongresszusának a záróülése, amint mondtam, pontosan azon a napon volt, amikor Nixon elnök moszkvai látogatását bejelen(Folytatása az ötödik oldalon.).