Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1972 (79. évfolyam, 1-50. szám)

1972-11-05 / 43. szám

4. oldal id­­.. Évközi 31-ik vasárnap Olvasmány Malakiás próféta könyvéből (1, 14b-2, 2b. 8-10) Prófétája által feddően szól az Úr: A nagy király vagyok, akinek nevétől ret­tegnek a nemzetek. Parancsom ez tehát hozzátok most, papok. Ha nem akartok hallani, és szívetek nem tudja már megérteni, hogy meg kell dicsőítenetek nevemet, — így szól az ég Ura — én ínséget bo­csátok rátok, és áldástokat átokká teszem! Az én utamról ti letértetek, tanítástokkal sokak előtt botrányokká lettetek. Megszegtétek papi szövetségemet! — így szól az ég Ura. A nép előtt ezért én titeket megvetésre mél­tókká, alávalókká tettelek. Mert elhagytátok uraimat, és a törvény előtt személyválogatók voltatok. Vájjon nem egy atyának vagyunk-e gyer­mekei? S nem egy Istennek vagyunk teremtmé­nyei? Tehát miért veti meg egyikünk a másikat, és ősatyáink szövetségét miért hágjuk át? Ez az Isten igéje. Zsoltár (130, 1. 2. 3) Őrizd lelkemet békében, — magadnál Iste­nem! Lírám, nincs már büszkeség szívemben, — elbizakodva nem nézek fölfelé. Nem töprengek vakmerő dolgokon, — erő­mön felüli csodás terveken. Őrizd lelkemet békében, — magadnál Iste­nem! Bizony, alázatos a szívem, — kevélység nem lakik benne. Mint csendes kisded anyjának keblén, — elcsitult lelkem Istenben. Őrizd lelkemet békében, — magadnál Iste­nem! Isten népe, remélj az Úrban — és most és mindörökkön­ örökké! Őrizd lelkemet békében, — magadnál Iste­nem! Szentlecke Szent Pál apostolnak a tesszaloniki hívekhez írt első leveléből (2, 75-9, 13) Testvéreim! Olyan gyengédek voltunk hoz­zátok, mint a gyermekét gondozó anya. Annyira közel álltatok szívünkhöz, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akar­tuk adni. Ennyire megszerettünk titeket. Emlékezhettek, testvérek, munkánkra és fá­radozásunkra: éjjel-nappal dolgoztunk, hogy ne legyünk senkinek se terhére közületek, és így hirdettük­­nektek Isten evangéliumát. Szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy a­­mikor az ő igéjét hallottátok tőlünk, nem emberi tanításként fogadtátok, hanem úgy, mint Isten szavát, ahogy valóban az is. Bennetek is haté­konynak bizonyult, akik hittetek. Ez az Isten igéje. Alleluja, Alleluja, Alleluja! ..Légy hű mindhalálig!” mondja Krisztus Urunk. . ..az élet koronáját adom néked.’ Alleluja, Alleluja, Alleluja! Evangélium Szent Máté könyvéből (23, 1-12) Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: ,,Az írástudók és farizeusok Mózes tanító­székében ülnek. Tartsátok és tegyétek meg tehát mindazt, amit mondanak, de tetteiket ne köves­sétek, mert mondják ugyan, de nem teszik. El­viselhetetlen terhet raknak az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Minden tettükkel arra törekszenek, hogy feltűnjenek az emberek előtt. Szélesre szabják imaszijjukat, és hosszabbra eresztik köntösük bojtjait. Szívesen foglalják el a főhelyet a lako­mákon és az első széket a zsinagógákban. Szere­tik, ha nyilvános tereken köszöntik és rabbinak szólítják őket az emberek. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvé­rek vagytok! Atyának se szólítsatok senkit a föl­dön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei! Tanító­nak se hívassátok magatokat, mert egy a ti taní­tótok, a Krisztus! Aki legnagyobb köztetek, le­gyen a szolgátok! Mert aki fölmagasztalja magát, azt meg­alázzák, aki pedig megalázza magát, azt fölma­gasztalják.” Ezek az evangélium igéi. Egy vén darázs dong... Egy vén darázs dong kék virágom szirmán, Ájult hőségben kinn hever a nyár. (Buta darázs, hisz plasztik a virág) ... Egy dzset elzugott fönn előbb. Miránk most fülledt csönd jött. Lásd, kicsiny bogár, csak ketten zöngicsélünk. Feszült csöndben áll a sok fenyő kinn és a nagy világ. Plasztik világ és plasztik ideák, mérges darázshad plasztik-dühvel lázit, gyűlölve, mégis rágva-marva-nyozva újságpapírból gyártott ideáit... Itt tü se rezdül fenyvek sudarán. Te nem tudsz róluk, kicsike darázs. Elég neked egy kék virág muszlima, jaj művirágé, mely papír vagy plasztik... Nem izgat harc, Vietnám, atombomba, és mégis eljutsz nyári hű malasztig. Elég tán nékem is e jámbus, tintán írva, csak döngicsélve s oktalan szorongva; valamit várván s már semmit se várván, hadd rójak igy te rólad rímet: árván duruzsoló darázs, utszéli koldus tamburás, mürimeim egy hulladékpapirra ... ____Bujdosó Bálint KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA LÁTÓKÖR: Olasz folyóirat korunkról az erőszak koráról­­ Európában A L’ESPRESSO című olasz folyóiratban Maria Adele Teo­­dori így indítja az olaszországi bűnözésről szóló értekezését: „Nagy kár, hogy a nemrég lezajlott népszámlálások során a többi mesterségbeliekhez hasonlóan némelyek nem vezethették rá a kérdőívre nevük mellé: foglalkozása: bűnöző.” A látszólagosan gúnyos szöveg keserű gondolatok beve­zetője. Az Olasz Nemzeti Biztosító Társaság 1969-ben 28,5 milliárd líra kártérítést fizetett azoknak az ügyfeleinek, akik rablás áldozatául estek, 1970-ben pedig 45 milliárd lírát. Noha Olaszországban évente 167 ezer autót lopnak, Ugo Guarnero főügyész jelentésében azzal nyugtatja meg honfitársait, hogy Nyugat-Németországban még ennél is rosszabb állapotok ural­kodnak. Igaz, az olasz rendőrség 1970-ben csak 993 ezer bűn­tényről értesült, a nyugat-németországi rendőrség nyilvántartá­sában ugyanabban az esztendőben 2.413.000 bűntény szerepel s a nyugat-németországi lakosság csak kevéssel haladja meg Olaszországét. A bűnözés előretörésének legmegfelelőbb és szo­ciológiai szempontból legsokatmondóbb színhelye azonban Svédország. Köztudomású, hogy a szabad államok között Svédországban készítették a „legunalmasabb” bűnügyi statisz­tikákat. Az utóbbi évtizedben azonban különösen a kábító­szerfogyasztással kapcsolatos bűntettek száma jelentősen meg­növekedett, akárcsak Angliában. A jelenség vizsgálatához szolgáló felmérésekben fő helyet foglal el az erőszak szerepének a fokozódása a bűntények el­követésében. Igaz, a rablótámadások során a gyilkosság ritkán előre megfontolt szándékú, rendszerint baleset eredménye: olyan esemény jön közbe, amelyre a rabló nem számított, megijed és lő. A rendőrség tanfolyamot szervezett a bank­­tisztviselők részére. "Kioktatták őket, hogyan kell viselkedni fegyveres rablótámadás esetén. Alaposan a lelkükre kötötték, ne tegyenek semmi olyat, ami a támadót meglephetné. Ne akarjanak hősiesen viselkedni és ne kapkodjanak, amikor át­adják a pénzt a rablónak. A pszichológusok pedig hozzáfűz­ték: ne viselkedjenek se kihívóan, se gúnyosan, de ne tűnje­nek megrettenteknek sem. Akinek áldozat-ábrázata van, áldo­zattá válik. A túsz­fogás a köznapi bűnözésben az erőszak újabb for­mája. A „klasszikus” gengszter, a bank kirablása után a leve­gőbe lövöldözve sietett eltűnni a tett színhelyéről, mielőtt a rendőrség megérkezne. A vészjelzés technikai eszközei az évek során mind tökéletesebbé váltak s igy a rendőrök megérkez­hetnek mielőtt a tettes kereket oldana. Ezért a „korszerű" bandita túszokat hurcol magával, hogy menekülését fedezze. A saarbrückeni nyugat-németországi bankrablás egyaránt tra­gikusan példázta a módszert és a következményeit is. Egy rendőrtiszt önként jelentkezett a civil túsz helyettesítésére, majd elkeseredett és dühös üldözés után a rendőrségnek sikerült le­tartóztatnia a rablókat. De a hadakozásnak több halálos áldo­zata volt, köztük egy teljesen ártatlan járókelő, akit véletlenül egy rendőr lőtt le. Noha a halottak száma, a betörések ismétlődésének az ütemét tekintve aránylag alacsony, a brutális erőszak egyre gyakoribb olyankor is, amikor teljesen szükségtelen. A rendő­rök visszasírják a „régi stílust”, amelyet egyébként egy bizo­nyos irodalom rendszeresen idealizált. A bűnözés művészei el­tűnőben vannak: a gyakornoki évek során magas képesítést nyert, ügyes kezű és ravasz zsebmetsző, a „szakmai etikát” hűségesen követő magányos kasszafúró, aki a magánéletben feddhetetlen polgár és nyájas szomszéd. Minden szaknak meg­volt a maga, néha iskolát alapító tekintélye, akihez alkalom­­adtán a nyomozó rendőrfőnök is szakvéleményért fordult... Kik az újak? A kriminológusok szerint javarészt 18—25 év közötti fiatalok, akik nem tanultak semmiféle mesterséget, rendszerint munkanélküliek. A „fogyasztói társadalom” tipi­kus termékei, mondja Enzo Caraciolo milánói rendőrfőnök. „Mindent akarnak, azonnal és egyszerre, s nem számolnak a kockázattal. A szakmai hozzáértés hiányát kegyetlenséggel pótolják." Ma már igen gyakori, hogy erőszakos fiatalok cso­portokba verődve garázdálkodnak Európában is. ★ Az olasz lap fejtegetéséből láthatjuk, az erőszak betegségé­nek a járványa elérte Olaszországot és Nyugat-Európát is. Igaz, még csak a kezdetén vannak a betegségnek ... Kéziratok megőrzésére vagy visszaküldésére a szerkesztőség nem vállalkozik. HIT ÉS ÉLET EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS EGYHÁZ VIII. Jelen előadás-sorozatunk célja, mint már többször említettük az, hogy kimutassuk: az Egyház élő történeti tény. Története: az idő­ben történt természetfeletti kinyilatkoztatás evilági kifejlődése. Minthogy az emberi tár­sadalom organikus szervezete, van valóságos történeti kezdete s minthogy célja átnyúlik a transcendens világba, élete nem szűnik meg szellemi irányzatok bukásával, kultúrák pusztu­lásával. Az Egyház nem azonosítható semmi­féle kultúrával, így az ősi emberi kultúrákkal sem. S mégis történetének megírása nem nélkü­lözheti a tudomány egyetemes követelményeit, eszközeit, módszereit. Az Egyháztörténet tör­ténet-teológiai tudomány. S e tudatban igazán mint történettudomány a XIX. és XX. század­ban fejlődött ki. Johann Adam Möhler volt az, aki a törté­net- és teológiai tudomány szintjén kezdte újraírni az egyháztörténetet (1838). Voltak előfutárjai: Neander Berlinből, Johann Se­bastian Drey (1853) a tübingi egyetemről, aki e tekintetben Hegel és Baur, vagyis a német idealizmus követője volt. Utódai: J. Hefele, Franz Xaver Funk (1907). Funk a tudományos kutatások által felfedezett források nagy szakértője és éles kritikusa volt. Möhler munkáját Joseph Ignác Döllinger folytatta és hozta tulajdonképpen nyilvános­ságra. (1799—1890.) Ókorának leghivatottabb egyháztörténetírója. Csak Henry Newman múlta felül gondolkodásban. De hatása óriási volt egész Európában. Egyéni katasztrófája azonban egy időre megállította az egyháztör­ténet újkori kiművelését. Döllinger ugyanis szembetalálta magát az új Aquinoi Szent Ta­más-féle teológiával és a római kúria állás­­foglalásával a pápa tévedhetetlensége kérdésé­ben. Minthogy az I. Vatikáni Zsinatnak nem engedelmeskedett, kizárták az Egyház tudósai­­az egyháztörténetnek: „Reformation", Az egy­­nak a köréből. Munkái mégis új utat nyitottak há­ztörténet kézikönyve, Pogányság, zsidóság, kereszténység. Az egyháztörténet korszerű feldolgozásá­ban a legtudományosabban az ősforrás anya­gok, dokumentumok, az egyházatyák művei­nek sorozatos kiadói dolgoztak. A legeredmé­nyesebb munkát végezte: Abbé J. P. Migne, (1875). Utána egymásután kerülnek napvi­lágra és az írók rendelkezésére a nagy forrás­anyagok. A Bullarium Romanum Turinban, a Latin Egyházatyák írásai a bécsi Akadémia könyvtárában, a görög­­források Berlinben. Már 1819-ben megalapítják azt a társaságot, amelyik kiadja a Monumenta Germaniae His­­torica sorozatait. 1874-ben a német kormány veszi át. Kiadják mások Nagy Gergely pápa, Szent Bonifác, VII. Gergely pápa statisztiká­ját és Otto Freising Krónikáját. Mindezek mellé kerülnek a még értékesebb okiratgyűj­­temények, a francia egyházi és egyéb törté­nelmi okmányok. Ismertté válnak az Egyházi Állam, Írország, a szláv népek, a magyarok dokumentumai. Korszakot alkot XIII. Leó pápa cselekedete 1884-ben, amikor megnyitja a va­tikáni levéltárat a kutatók számára. Megnyit­ják kapuikat az egyes államok újonnan felállí­tott tudományos akadémiái és történeti tár­sulatai. Kiadják a XVI. és XVII. század kö­veti tudósításokat. (Nuntiaturberichten). Meg­jelenik a Görres-Gesellschaft “Concilium Tri­­dentinum"-a és Denislé Analectái. (1905.) A forrásanyagok lehetővé teszik a jezsuita Franz Ehrle (1934) munkáinak és Ludwig Pastor, a nagy történész több kötetes munkájának a kiadását. Pastor „Papstgeschichte” könyvso­rozata szinte egyedülálló a pápák tudomá­nyosan megírt egyik nagy korszakának és koruk minden megnyilvánulásainak történet­írásában. A német kultúrharc szinte meg is kö­vetelte, hogy komoly egyháztörténeti munkák jelenjenek meg a világirodalomban. És meg is jelentek. De a roppant nagy forrásanyag, a mono­gráfiák, az új rendszerek alkalmazása, (a se­gédtudományok) szintézise azonban sokáig késett. Az egyetemek és iskolák tanrendszere nem kedvezett annak. Különféle kísérletek tör­téntek a következő munkákkal: R. F. Rohr­­bacher: A katolikus egyház egyetemes törté­nete (Histoire universelle de L’Église catho­­lique), 29 kötetben, Gisseler, Baur, Hagen­­bach, Möller, Kawerau, Ritter munkái és Al­­zog J. Universalgeschichte der Christlichen Kirche című egyetemes egyháztörténete,, a­­melyet aztán kiszorított Kardinal J. Hergen­­röther “Handbuch der Allgemeinen Kirchen­geschichte” négy kötetes története. J. P. Kirsch kiegészítette 1911 —17-ben. Tudományosan használható tankönyvek a művészettörténeti és régészeti kutatásokkal és feldolgozásokkal Kraus, Knöpfler történetkönyvei. A mainzi is­kolából való H. Brück és Trierből J. Marx tankönyve. (Erősen egyházias jelleggel.) Bihl­­meyer Egyháztörténete Funk adatain épül fel újszerű irodalmi utalásokkal, amelyet H. Tückle dolgozott át (1951—56). Megjelent olasz ki­adásban is. A legtöbb tankönyv a világtörté­nelem hármas felosztását követi. De A. Ehr­­hard négy kötetes munkája (Az Egyház az idők és a népek forgatagában) és Lortz szel­lemtörténeti egyháztörténete a szélesebb kö­rök számára íródott s ezért is eltér a világ­történeti korszak felosztástól. Egyetemes jel­legű F. X. Seppelt: A pápák története. (Die Geschichte der Päpste, 6 Bde.) A XIX. és XX századfordulón új lendü­letet vesz az egyháztörténetírás. Úttörő kuta­tások és megjelenési formák segítik elő a fej­lődést. L. Duchesne és Pierre Batiffol párat­lan értékű munkát végez a keresztény „Ókor” megírásával. Mások, mint L. Marion-F. Mour­­reet, Ch. Poulet szintén kitűnő tankönyveket írnak. A. Fliede és Martin 1936-tól írják az Egyház történetét s azzal párhuzamosan for­dítják olaszra. (24 köteten felül van már.) Aztán minden országban írják az egyháztörté­net kitűnő köteteit. (Todesco hat kötetet Olaszországban, Saba ugyanott és Paschini. Ph. Hughes három kötetet Angliában. Magyar­­országon részletmunkák jelennek meg. Frak­­nói, Karácsonyi, Ijjas, majd referenciák céljára: Bangha Béla szerkesztésében a Katolikus Lexi­kon, és külön fejezetekben a Hóma-Szekfü­­féle Magyar Történet.) Tudomásunk van arról, hogy Mindszenty József, a Bécsben élő bíboros magyar hercegprímás, Esztergom ér­seke, egyháztörténeti nagy munkán dolgozik. A rengeteg nagy számú irodalmat nem lehet felsorolni. De áttanulmányozásuk meg­győz arról, hogy az Egyház nemcsak teológiai alapon megszervezett életmegnyilvánulás, ha­nem történeti nagyság. Egyháztörténete mint teológiai és történet­tudomány bevonult a tu­domány csarnokába.­­Éppen ezért rá is vonat­koznak azok a tendenciák, amelyek általában észrevehetők a történettudományokban. Ezek a tendenciák a következő dolgokban nyilvá­nulnak meg: Minthogy a történettudomány számára a kutatások jelentik a legfőbb gondot és problé­mát, ezért megalapították a kutatóintézeteket és iskolát nyitottak az egyetemeken és szemi­náriumokban a kutatásokat végző előadók ne­velésére. Ugyanakkor megindították a folyó­iratokat és megszervezték az időszaki publi­kációkat. Minthogy a modern korban minden spe­cializálódik, a történettudományok is ágakra oszlanak s így az általános egyháztörténettel is részleteiben foglalkoznak és imák. Minthogy a részletstudiumok kiváltották a XIX. század pozitívizmusával szemben a re­akciót, a második világháború után előtérbe került a történetteológia és az Egyház törté­netét szoros kapcsolatban kezdték tárgyalni az üdvösség történetével. Mindezek részletesebb ismertetésére a kö­vetkező számban térünk rá. Jaszovszky József Egyházközségi hírek Szent István rom. kár Egyházközség Father SZLEZAK IMRE plébános 414 East 82nd Street Telelom (212) 861-8500 Nov. 5. Reggel­­1 órakor szentmise a plébánia híveiért. 8-kor a purgatóriumban szen­vedő lelkekért. 9-kor elhunyt Juhász Józsefért, szolgáltatják özvegye és leánya. 10 órakor magyar szentmise az Oltáregy­­et meghalt tagjaiért. Mise alatt a tagok szent áldozáshoz járul­nak, 112-kor meghalt Krulisch Júliáért, kéri a család. Délután 16-kor Teklits Erzsébetért, kéri Teklits József. Este 7 órakor elhunyt Konti Máriáért, kéri tes­vére, Anna. Ma délben ebé­det szolgál fel az Oltáregylet a Fehér Teremben, jegy ára 3 dollár. Ebéd után Szlezák Imre atya mozi­filmeket mutat be a Szentatya amerikai útjáról, az amerikai elnökről és egyéb ese­ményekről, díjmentesen. Nov. 6. 8 órakor szentmise a Soltész család meghaltjaiért, szolgáltatja Soltész Margit. 9- kor a purgatóriumban szenvedő lelkekért. Nov. 7. 8 órakor szentmise a purgatóriumban szenvedő lel­kekért. 9-kor elhunyt Holetchek Emmáért, kéri férje, Rudi. Este 7-kor meghalt Konti Máriáért, szolgáltatja testvére, Takács Anna. 18-kor Szent Antal áj­­tatosság a kilenced 6. kedd­jére. Nov. 8. 8 órakor szentmise a purgatóriumban szenvedő lel­kekért. Délután 16-kor meghalt Konti Máriáért, kéri Takács Anna. Este 7-kor Takács Jó­zsefért, kéri Takács Anna. Nov. 9. 8 órakor szentmise a purgatóriumban szenvedő lel­kekért. 9-kor elhunyt ifj. And­rews Györgyért, kéri Andrews Ilona. Este 7-kor meghalt Má­jus Ellen Máriáért, szolgáltatja férje. Nov. 10. 7 órakor szentmise a purgatóriumban szenvedő lel­kekért. 8-kor meghalt Miller Istvánért, kéri leánya, Mariska. 9-kor elhunyt Id. Mitro Ferenc­­ért, szolgáltatja fia, Ferenc. Délután ?6-kor meghalt Konti Mátéért, kéri Takács Anna. Este 7-kor elhunyt Takács Jó­zsefért, kéri Takács Anna. Nov. 11. 7 órakor szentmise a purgatóriumban szenvedő lel­kekért. Este 7-kor meghalt Miller Istvánért, kéri leánya, Mariska. 1972. november 5. VASFÜGGÖNY SÓHAJ A párt beismeri, hogy a szo­cializmus útja hepe-hupás. És habár a hepéket már elsimítot­ták — magyarázzák — a hupák még megmaradtak ...

Next