Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)

1973-01-07 / 1. szám

Amerika e g y e 11 e n katolikus (^||||olÍC Hungarians9 SlUldaV Thc only Cathohe Hungarian Weekly t*. magyar hetilapja ■----------- ■ ......... , ■ Newspaper in the United States Eg yes szóm óra: 20 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 20 cent 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 Száműzettek újéve 1973-ban Irta: ESZTERHÁS ISTVÁN ÚJÉV a beszámoló és program, a számvetés és tervezés napja, a múlt vizsgálatának és a jö­vendő mérlegelésének, sok esetben a keserűségnek és a reménykedésnek közös napja. A befejezett tettek és a jövendő események, az elvégzett kö­telességek és a megmaradt kötelességek egybeveté­sének különös, forduló napja. Nekünk, magyar számüzötteknek sem árt, ha ezt az egybevetést őszintén elvégezzük. ★ ÉS HA EZT ELVÉGEZZÜK, akkor meg kell állapítanunk, hogy a múlt év fordulatainak vizs­gálata közben, de a jövő esztendőre való felké­szülésben is ugyanazzal a politikai irányzattal ta­lálkozunk, néha-néha nyíltan felvetette fejét, de inkább csak az emigráns felszín alatt úszkál. És nemcsak a magyar emigráció jelenségeiben, de az amerikai közélet nemzetközi várakozásaiban és vitáiban is találkozunk vele. Éppen ezért ezt a politikai tényezőt nem hagyhatjuk ki a múltra vonatkozó számvetésünkből és szem előtt kell tar­tani, amikor a jövő esztendő terveit mérlegeljük. Jelentkezik önvizsgákdunkban, de a politikai jós­latokból sem marad ki. És várakozásainkba, a- mcllyel a magyar nép jövőjét figyeljük, bele kell vonni ezt az embertelen politikai szándékot, állás- foglalást, irányzatot. ★-A JZI&T és embertelen állásfoglalás nem más, mint a kremlim propaganda offenzív, gondolati éke, amely azt mondja, hogy a kisnépek állandó életformájaként a mi honinkban el kell fogadni a csatlós, az ember életformájaként él kell fo­gadni a diktatúra állandó béklyóit, mert a Szov­jet erősebb, mint a kisnépek, erőszakosabb, mint a nyugati hatalmak és a párt erősebb, mint az ember. Ez következik abból az elmúlt években sokat hangoztatott szovjet megállapításból, hogy a világ hatalmi egyensúlya megváltozott, a Szov­jetunió katonai hatalma és mersze határozza meg ma már a világ sorsát. Ez tulajdonképpen a szov­jet hatalom elismertetésének, a statusquonak ha­zai és emigrációs alkalmazásra készült meghatá­rozása. A Szovjet el akarja ismertetni úgy otthon a magyarokkal, műit az emigrációban a magya­rokkal, hogy a mai helyzeten senki sem tud vál­toztatni, tehát akkor miért kellene erről akár be­szélni isf Ez a tétel biztosítja a Szovjetunió pro­letárdiktatúrának nevezett államhatalmának és a fiókdiktaturoknak a fennmaradását határokkal, valamint nemzeti és nemzetközi, uralmi előjogok­kal. És a Szovjetunió hajlandó emögé a lelki „sta- tusquo” mögé nemcsak gazdasági csábítását, de egész katonai erejének fenyegetését is felvonul­tatni. A legjobb tehát, mondja leplezetlen erő­szakával a Szovjetunió, ha a szabadságuk értéké­re ébredt nyugati államok az egyszer ismét el­feledik a diktatúra egyéni és nemzeti kötelékeivel lenyűgözött népeket a szabadságuk tudatára meg nem ébredt nemzetek pedig legjobb, a fejlődésük­ben messze elkerülik ezt a kérdést. A nemzeti ön­tudat erősödő vonzásával fontossá váló emigrá­ció pedig lássa be, hogy a magyar nép és ember leszegényedett, haszonelvi számítás szerint kapni csak az qllamhatalomtól lehet Magyarországon, mert minden az államhatalom, a diktatúra kezé­ben van. 1973 tehát ne legyen több, mint egy újabb év abban a szükséges időfolyamban, amelyre a központi, kremlim diktatúrának szüksége van, hogy a középeurópai és igy a magyar ember sza- badságszeretetét a lelkekből kimoshassa. Mert a Kremlin hiszi, hogy ezt a szabadságszéretetet ki lehet nevelni a diktatúra alatt élő emberből csak hatalom kell hozzá elegendő és idő. Mindenkinek jobb — hirdeti a Kremlin —, ha ezt elhiszi és bele­nyugszik ebbe. A lenyűgözött magyarok között is, de a szabad földön is midnenkinek jobb lesz. A haszonelvü emigrációnak pedig különösen jobb, mert igy elfogadhatja Kádár János paroláját, hogy: aki nincs ellene, az mind vele van. Mármint Kádárral, a diktátorral. Ami igaz is. Arról a kremlim propagandában nincs szó, hogy ezt azonban az érdekelt népek nem hiszik el. ★ AZ OTTHON MARADT MAGYAR ember ugyanis a diktatúra alatt él és ennek az állítás­nak a másik oldalát látja. A szovjet propaganda azon az oldalon, otthon, ugyanazt mondja, de nyersebben beszél: Hagyjatok fel minden remény­nyel. Harminc évvel ezelőtt a németek oldalán megtámadtátok a Szovjetuniót, büntetésből a po­kolba kerültetek. Hagyjatok fel tehát minden re­ménnyel, mert a magyar nép nagyban és egész­ben való bünhődésének végső mértékét még meg sem határozták a Kremlinben, hogyan lehetne a büntetésnek vége? És a büntetést a helyi pártdiktatura szolgai módon hajtja végre. A maga jószágára büszke magyar embernek, a gazda-magyarnak tehát nem lehet szabad tulajdona, csak az, amit a diktatúra engedélyez. Az önálló természetű magyar élet alakulását minden téren az állam szabályozza muszáj-tervekkel Otthon a magyar vallását bé­kepapok halványítják, ezeresztendős keresztény világnézetét iskolák nevelik át. A magyar iroda­lom és művészet sokszínű ízlésvilágát a pártál­lam regimentálja a három „T” rendszerével. Úgy végzi ezt, mint valami katonai kiképzést irodalmi és kiadói kurtavasakkal. A világlátást, a szabad költözést a diktatúra kénye-kedve irányítja, szű­kíti, reakciós útlevél politikájával, És az ellen­zéki természetű magyar ember felháborodását a diktatúra befagyasztja az egypárti totalitásba, az egylistás, „választani nem lehet, de szavazni mu­száj” parlamenti Potemkin falak közé. Ma, ki­véve a szabadföldi magyarokat, magyar-minden- hol ez a sorsa a magyarnak. Vájjon mit vár magyar-mindenhol embere azoktól, akik nem élnek a pártdiktatura vas­koriad között? Azoktól a magyaloktól, akik szu- badon, minden veszély nélkül beszélhetnek az ott­honi és a kettős elnyomatás alatti magyarokról? Józan ésszel el lehet hinni, hogy a szabad ma­gyaroktól az elnyomott magyarok azt várják, hogy egyezzenek ki elnyomóikkal, parolázzanak velük és kegyekért leselkedve, óvatosan dicsér- gessék őket? El lehet képzelni, hogy az elnyomott magyaroknak az a kívánságuk, hogy a szabad földre kijutott, ott élő magyarok fogadják el a szovjet nyers politikai és katonai hatalom lelki statusquoját a szabad földön is? Elhihető, hogy az elnyomott magyarok jónak látják, ha a nagy- ranótt szovjet diktatúrával szemben a szabadföldi magyarok is elnémulnak, ha hajlandók társulni (Folytatása a hatodik oldalon) Dr. Varga László: Hol tévedt el a Szabad Európa Rádió? 1. A magyar nép érdeklődésének és a magyar po­litikai helyzetnek a kiértékelésénél. Ezért a SZER magyar politikai műsora nem kielégítő, sőt éles el­lentétben van az alapító céllal, amely előírta, hogy az adásokon át segítséget kell adni népünknek füg­getlensége és szabadsága békés elérésére. Tudjuk, hogy a mai helyzet más, mint 1949-ben, a rádió alapításakor volt. De azzal is tisztában va­gyunk, hogy az elmúlt negyedszázadban a szovjet megszálláson, a magyar nép függetlenségén, és szabadságán, politikai jogainak és elsősorban ön­rendelkezési jogának gyakorlásán nem történt ja- vulás és kevesebb politikai joggal rendelkezik, mint egy ma önállóvá lett afrikai nép. Így a rádió célja legalább is tudtunkkal nem változott és Fulbright szenátor 1972. március 6.-án az amerikai szenátusban a SZER célját így jelölte meg: „SZER politikai műsorának célja a jelenlegi kommunista rendszerre nyomást (press) gyakorolni reformok elérésére.” Ha viszont a magyar nép arra vár, hogy a müncheni magyar osztálytól ezt a segítséget meg­kapja, akkor a szovjet megszállás tovább tartana, mint a török hódoltság. 2. Szerintem annak, hogy a SZER magyar osz­tályának politikai műsora nem jó, két oka van. Az egyik, hogy az amerikai osztály a magyar politikai helyzetet és a magyar nép igényét tévesen értékeli ki és a másik, hogy ezt a magyar osztály illetékesei vagy fejbólintó Jánosként tudomásul veszik, vagy nincs meg a kellő felkészültségük ennek megvál­toztatására. Münchenben, ottjártamkor, többen azzal érvel­tek, hogy bizonyítékaik vannak (hazulról érkezett turisták véleménye, levelek), hogy a magyar népet a politikai helyzet nem érdekli, elfásult, elfáradt. Erre azt válaszoltam, hogy a hazulról érkezettek véleményét, mint a leveleket fenntartással kell fo­gadni, de, tettem hozzá, az egyszerűen nem igaz, hogy népünket nem érdekli a politika, hiszen ebben tömörül a szabadság és függetlenségi vágya. Aki azt vallja, hogy a hazaiakat ma már csak a rock-and- roll lelkesíti, az hátat fordít a magyar történelem­nek és meg akarja fosztani a magyarságot azoktól a tulajdonságaitól, amely ezerévig fenntartotta és amelyért oly sok véráldozatot hozott, így: a nemzeti öntudat, ellenállás minden elnyomással szemben, szellemi ápolása a magyar állam függetlenségének. Ezek a népünk ezeréves értékei, amik Ötvenhatban virágoztak ki, 1972. március 15.-én is megújultak az ifjúságban és amely lehetetlenné teszi, hogy a Szovjet szellemileg elgyarmatosítsa hazánkat. Ezt nem akarja a SZER tudomásul venni? Hogy ebben a kérdésben kinek van igaza, ne- künk-e, vagy a SZER amerikai és magyar osztály illetékeseinek, ténykérdés. Vizsgáljuk meg a ténye­ket. 3. Fulbright szenátor, aki a SZER megszünteté­sét követelve (ahelyett, hogy jobb műsor politikáért harcolna, mint mi), a szenátus tájékoztatására fel­kérte az Amerikai Kongresszus Kutató Osztályát, hogy dolgozzák ki a SZER és a Rádió Liberty (a Szovjetunió felé sugároz) munkáját. Ezt a több száz oldalas munkát (alábbiakban Tanulmány-nak nevezzük) Fulbright szenátor kérésére a szenátus naplójába 1972. március 6.-án bevették. A Tanul­mány mindkét rádiót hasznosnak, fenntartását fon­tosnak tartja. Így nem lehet kifogás, ha ennek ada­tait használjuk fel. Ugyanis ha az a Tanulmány Fulbright szenátornak kedvezett volna, akkor azzal lehetne vádolni bennünket, hogy elfogult munkát használunk véleményünk alátámasztására. A Tanulmány minket érdeklő fejezete az a rész, ahol a SZER hatását elemzi, ami a Tanulmány alap­ján három területen mérhető le: 1. Milyen reformokat értek el a Vasfüggöny mögött a rádióműsor hatására? 2. Milyen mértékben zavarja az illetékes kom­munista szerv a SZER adásait; 3. Vasfüggöny mögöttröl érkező túristák véle­ménye. A Tanulmány egy helyen a Vasfüggöny mögöttröl érkező leveleket is megemlíti. 4. Vegyük az elsőt. A Tanulmány alapos adatok­kal igyekszik bizonyítani, hogy a lengyel rádiónak szerepe volt Gomulka leváltásában és abban, hogy utódja, Gierek számos engedményt tett a lengyel népnek. Ha így van ennek csak örülni kell. A magyar rádió politikai hatását a Tanulmány meg sem említi, ami alig magyarázható másképpen, mint hogy a politikai adások hatástalanok. Arról sincs szó a Tanulmányban, hogy Magyarországon a rendszer bármiféle politikai engedményt tett volna a magyar népnek. Pedig valószínűleg a magyar osz­tály is kellő adatokkal látta el a Tanulmány szer­zőit. Ezeket azonban vagy nem találták kielégítő­nek, vagy jelentéktelenek voltak. Pedig ezen a terü­leten újságírói furfanggal és több, mint évtizedes tapasztalattal lehet „eredményeket” kimutatni. Nem kell más, mint jól olvasni a hazai lapokat, folyó­iratokat és ezekből ki lehet venni milyen irányban halad a rendszer, milyen újításokat akar bevezetni. Ilyenkor egy ügyes újságíró, szerkesztő gyorsan megszerkeszt egy pár műsort és amikor a rendszer újított, akkor bizonyítja, hogy ezek az adás hatá­sára születtek. (Folytatása a második oldalon.) J Pázmány Péter: i •j "Ii r !■■ "Hogy a mi könnyhullatásunkat megszárassza" Ha Ember-Fia lett, azért lett, hogy mi Isten fiai legyünk. Ha kisded gyermek, azért illyen, hogy minket tekélletes fér­fiakká tégyen. Ha erőtlen, azért ollyan, hogy a mennyei útnak járására minket a bűnök köteléből mególdozzon. Tejet szopott, hogy minket mennyei eledellel táplállyon. Kicsinnyé lett, hogy minket nagyokká tégyen. Posztó darabocskákba takartatott, hogy minket az igazságnak menyegzös köntösébe öltöztessen. Szegénnyé lett, hogy minket gazdagíteson. Nincs helye a szál­láson, hogy nékünk helyünk lehessen Meny-országban. Idegen­ben születik, hogy minket mennyei hazánkba vigyen. A ravóktúl béíratik, hogy mi az élők könyvébe írassúnk. Adó-fizetésre köteleztetik, hogy minket ördög fogságából felszabadíteson. Barmok jászolába helyheztetett, hogy minket, kik bűszhöttünk, mint barmok, ganejúnkban, rútságunkból kiemellyen. Sírva szü­letett, hogy a mi köny-hullatásunkat megszárasza. (Pázmány Péter karácsony napi prédikációjából.) Mindszenty József: "Hogy ment legyen az összes emberek fekélyétől" A szeplőtelen fogantatás az Isten Anyjának egyedülváló kiváltsága, hogy léte, fogantatása első pillanatától kezdve, az Isten Fiának megváltói érdemeire váló tekintettel ment legyen az összes emberek fekélyétől, személyes bűnétől, az eredeti és személyes bűntől. A szeplőtelen fogantatás lehet jelzője is a Boldogságos Szűznek, szeplőtelenül fogantatott, vagy szeplőtelen fogantatásu Szent Szűz. Ez a fogalom „szep­lőtelen fogantatás“ nincs benn a kinyilatkoztatásban, bár amit az jelent, gyökerében benne van a kinyilatkoztatásban. Az uj liturgiában megismerjük mind a két kinyilatkoztatást. Be­következett a bűnbeesés, az első lázadás, a zendülés a földön. Az első bűn, az első becsapás a gonosz lélektől, aki a kígyóba bujt és utána következik a lakolás. Adómmal, Évával és a sátánnal szemben. Ellenkezést vetek közötted Sátán és az asszony között, a te ivadékod és az ő ivadéka között, az asz- szony ivadéka megrontja a te fejedet, te pedig szüntelen a sarka után leselkedél.” Évezredekkel ezelőtt hangzott el ez a szó. Az asszony ígéret lesz az eljövendő nemzedékeknek, és az assonyon ke­resztül az ígéret övezi a Megváltót, a Szentháromság meg­testesült második személyét. Az újabb újszövetség-kezdeti kinyilatkoztatás ismert. ,M olaszt tál teljes, az Ur van teve­led”. Ebben benne van a szeplőtelen fogantatás. Ha nem volna benne, akkor az annyit jelent, hogy az Isten anyja is uralma alatt áll, hatalmában van a sátánnk. Az Isten vég­telen szentségénél fogva ez ki van zárva őnála. A szeplőtelen fogantatás 120 esztendeje kimondott hit­tétel. Azonban a szeplőtelen fogantatásnak a tisztelete, szent­miséje és általában ismerete egyidős az Egyházzal. A korai középkorban különböző egyetemek és hitközösségek kérték Rómát, hogy rendelje el a szeplőtelen fogantatásnak az ün­nepét és szentmiséjét. A XV. század második felében volt egy rövidéletü egyetemünk Pozsonyban, Mátyás király ide­jében Vitéz János prímás áUittatta és vezette ezt az egyete­met. Ez a pozsonyi egyetem is kérte a szeplőtelen fogantatás ünnepének az elrendelését. Azután a török időkben a magyar nép ismételten kérte. És amikor a nagyszombati egyetem 1635-ben létesült, Pázmány az egyetem-alapító elrendelte a Magyarok Nagyasszonyának ünnepét, tiszteletét és a szep­lőtelen fogantatásának a szentmiséjét és szövegeit alkalmazta a Magyarok Nagyasszonyára. Úgyhogy amikor mi Magyar- ország Nagyasszonyát ünnepeljük, tudjuk azt, hogy ennek a fundamentuma a szeplőtelen fogantatás. A mai ünnep, a szeplőtelen fogantatás tárgya nem egy naphoz fűződik. Akinek van, naponta egyetlenegy Ddvözlégy Máriája, az hittel és esengéssel emlegeti a szeplőtelenül fo­gantatott Szüzanyát. Miből készült ez az Üdvözlégy Mária? Négy tényezője van ennek. Az első Gábor főangyal köszön­tése. Ilyen értékű köszöntés sohase hangzott el a világtörté­nelem folyamán. Juditnak mondták azt, „te Jeruzsálem di­csősége vagy”, az Ószövetségben kevesen kaptak ilyen ki­tüntető üdvözlést, de Judit üdvözlése messze van attól, ami­kor az Isten az angyal ajkán keresztül köszönti a Boldogsá­gos Szüzmáriát. A második: Szent Erzsébet köszöntötte az őt látogató rokonát, a már várakozó Boldogságos Szüz­máriát. „Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse>’. Az Egyház hozzáteszi a Jézus szót. 431-ben az efezusi asszonyok szőtték tovább ezt az üdvöz­légy Máriát. Nestorius támadta Mária Isten-anyaságát. Az ilyen, a mienkhez hasonló, téveteg világ volt. Akkor összejöttek Efezusban zsinatra az Egyház püspökei és ki­mondották a tévely elítélésével Mária Isten-anyai méltóságát. Nagy rezdülés támadt az efezusi asszonyok és nagyleányok között. Szinte mindegyik úgy érezte, hogy öt érte a kitünte­tés. Fáklyákat vettek, mentek a zsinat színhelyére köszönteni a zsinati atyákat és hazakisémi őket szállásukra lobogó fák­lyákkal és akkor mondták azt — mikor ideérünk gondolunk rájuk és látjuk az ő fáklyafényüket és még ragyogóbb ar­cukat — ,Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, most és hálálunk óráján.” Az Egyház ahogy a Jézus nevet odafüzte, beszötte, most hozzáteszi: ,Amen.” Minden nap emlékezünk a szeplőtelen fogantatásu Szüzanyára és gondolunk arra, hogy a női mél­tóság is meg van teremtve áltála. A mi édesanyáink, édesapáink az Egyház szellemében, a kinyilatkoztatás fényében tiszta férfiusággál és tiszta leány- sággal lépnek a házasságba. így megvan bennük Máriának a szüzessége is, ha halványabb fényben is, de érintetlenségben. A házasság szentség, a házasságnak jogai vannak, de azt a medret, amiben az élet érkezik, azt nem szabad kézzel, szán­dékkal, különösen bűnös szándékkal megakasztani, mert az egy olyan lázadás, mint amiről most olvastunk: az összülök lázadása. A szeplőtelen fogantatás tanítása legyen mindnyá­junkkal. Amen. (Mindszenty József szentbeszédéből, Bécs, Pázmáneum, 1972. december 8.-án„ szeplőtelen fogantatás ünnepén.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék