Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)

1973-07-29 / 30. szám

1973. július 29. Láthatár A Kádár féle malacbandából kidobták a régi kontrást: Hegedűs Andrást (NEW YORK, N. Y.­) Hegedűs Andrást, Rákosi Mátyás kegyencei közül egyikét az utolsóknak, akik még bele tudtak ragadni a párthatalom szövevényében és fent tudták tartani magukat, kizárták a pártból. A budapesti lapok tudósításai be­számolnak arról, hogy Hegedűs Andrást, Rákosi volt miniszter­­elnökét "antimarxista" nézeteiért a Központi Bizottság titkársá­ga május 1.-én határozatilag kizárta a pártból. Hegedűs And­rás volt az utolsó rákosi kormányfő, akit az 56-os forradalom akol bólintott ki a miniszterelnökségből, s aki kétéves moszkvai száműzetésből visszatérve átképezte magát szociológusnak és váltig bizonygatta, hogy a kommunizmus legnagyobb tragé­diája, hogy elsőnek a Szovjetunióben valósult meg. Vele együtt zárták ki a pártból Kis János és Vajda Mihály filozófusokat, hasonló indokolással. A Központi Bizottság titkárságának ha­tározata a Pártélet júniusi számában jelent meg és önmagában oly jellemző dokumentum, hogy teljes egészében közöljük: "A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak Titkársága ez év február 5.-én pártvizsgálatot indított He­gedűs András szociológus, Kis János és Vajda Mihály filozófus párttagok fellépésében jelentkező ideológiai és politikai problé­mák tisztázására. A vizsgálat keretében nevezettek újabb írásait, illetve az azokban kifejezésre jutó nézeteket megvitatta a Központi Bi­zottság mellett működő­­Kultúrpolitikai Munkaközösség, majd a Magyar Tudományos Akadémián társadalomtudósok széle­sebb köre is. A vitára meghívást kaptak az említett írások szer­zői, hogy kifejthessék nézeteiket és eloszlathassák az azokkal kapcsolatos esetleges félreértéseket. A vitán való részvételt azonban mindannyian megtagadták. A tudományos vitákon az az egységes álláspont alakult ki, hogy a vizsgált írásokban hagyományos jobboldali revizionista nézetek keverednek a mai anti-marxista irodalomban divatos úgynevezett "újbaloldali" nézetekkel. A cikkek szerzői olyan összefüggő ideológiai és politikai nézeteket fogalmaznak meg, amelyek szembenállnak a marxizmus-leninizmussal és az MSZMP politikájával. A pártvizsgálat és a tudományos vita során megállapított elmélet és politikai hibák, a pártszerűtlen magatartás mellett mérlegelni kellett azt is, hogy az utóbbi években Hegedűs András politikai hibákért már többször fi­gyelmeztetésben részesült, Vajda Mihály pedig pártbüntetést kapott. Mindhárman durván megsértették a párt szervezeti sza­bályzatát is. Mindez pártfegyelmi büntetést von maga után.­­ A Központi Bizottság Titkársága — figyelembe véve az el­követett hibák súlyosságát, a kijavításra irányuló készség teljes hiányát — Hegedűs Andrást, Kis Jánost és Vajda Mihályt a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak sorából kizárta." Az ötvenegyéves Hegedűs András húszéves korában, 1942- ben, mint Györffy kollégista csatlakozott az illegális kommu­nista párthoz. 1945 tavaszán a földosztásnál segédkezett, mi­közben ellátta a Demokratikus Ifjúsági Szövetség főtitkári te­endőit. 1954-ben miniszterelnökhelyettes, 1955 áprilisában pedig a lemondatott Nagy Imre helyébe ül a miniszterelnöki székbe. Amikor 1958 végén visszatért Moszkvából, a Magyar Tudo­mányos Akadémia közgazdasági intézete alkalmazza. 1961-ben kinevezik a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének. 1963-tól 1968-ig az MTA szociológiai munkacsoportjának ve­zetője. Közben szerkeszti a Valóság című folyóiratot, de 1965- ben elmozdították jobboldali revizionizmusért. A csehszlovák invázió ellen tiltakozó kiáltványt írt alá 1968 őszén egy jugo­szláviai nemzetközi szociológiai kongresszuson: példáját követ­ték Kis János és Vajda Mihály, továbbá Bencze György, Heller Ágnes, Márkus Mária és Márkus György. Hegedűs, Kis és Vajda ellen pártfegyelmit indítottak, a négy nempárttagot el­mozdították tudományos állásukból, és valamennyiüket jelenték­telen munkakörbe helyezték. Hegedűs András 1969 elején levelet intézett a Központi Bizottsághoz, melyben bírálta a csehszlovák inváziót és Ma­gyarország részvételét, baja azonban nem lett, mert a pártköz­pontban elismerték, hogy korrektül járt el: betartotta a hiva­talos irtat és nem hozta nyilvánosságra beadványa tartalmát. Most kifogásolt nézeteit a Magyar Távirati Iroda június 16.-i angol nyelvű kommentárja abban foglalja össze, hogy Hegedűs András és társai a keleteurópai kommunizmusokat (szocializ­musokat) nem tekintik se­ kommunizmusnak, se szocializmusnak. Kétféle rendet látnak, az egyik "államadminisztrációs", melyben szigorú, dogmatikus központi tervezéssel és tervutasítással fo­lyik a termelés, nem annyira a lakosság kielégítésére, mint eggy túlméretezett bürokrácia szolgálatában. A másik rend kü­lönböző reformokkal ugyanazt az utat járja végig, amit a ka­pitalizmus maga mögött hagyott. Aczél György ku­ltúrkomisszár januárban erősen bírálta őket, Hegedűst és Vajdát intellektuá­lis köpönyegforgatónak és renegátnak nevezte, amivel előre­­jelezte, hogy valami készül ellenük. Beavatottak szerint a kizárási határozattal és annak indo­kolásával a párt figyelmezteti bírálóit, hogy mindennek van határa, saját érdekükben is tartsák be a kialakult játékszabá­lyokat.­­ A száműzöttek három tanulságot látnak a Hegedűs ügy­ből kikerekedni, kettő a már megtörtént eseményekből követ­kezik, a harmadik a majd ezután történő eseményekből válik láthatóvá. Amikor tudományos beszélgetésre invitálták meg Hegedűs Andrást és két elvtársát, nem jelentek meg a párt invitálására, amiből következik az első tanulság, amit Hegedűs és társainak a tanúsága bizonyít, hogy a pártdiktatúrával nem érdemes vitatkozni, úgy sem számít, akármit is mondanak. Még ha az Akadémiával is takarózik a párt. Az erőszak az Akadé­mián is erőszak. Amit a Szovjetunióról mondott Hegedűs, abban Engedmények Nyugatról győzelmek Keletiül (NEW YORK, N. Y.­) A szovjet tábor kezdeményezésére és erőltetésére az európai biztonsági és együttműködési konfe­rencia hathónapos előkészítés, ismételt nekirugaszkodás után július 3.-án külügyminiszteri szinten Helsinkiben összeült. Har­mincegy európai ország (Albánia lemondotta), továbbá az USA és­­Kanada teljes jogú résztvevők, a Földközi-tenger arab államai megfigyelők. Váratlanul Málta követelte az arabok meghívását, amitől csak erős nyomásra, hogy felváltják Mona­­coval, és a megfigyelői státusz kilátásba helyezésével állt el. A NATO-országok azzal a feltétellel mentek bele a Hel­sinki konferencia megtartásába, ha egyidejűleg megkezdik a haderőcsökkentési tanácskozásokat is. Az eredeti nyugati ja­vaslat a haderő­csökkentést Középeurópára korlátozta, amiből Magyarországot szovjet nyomásra kiemelték. Moszkva abban az esetben járulna hozzá Magyarország teljes jogú részvételé­hez, ha ezt a jogot Olaszországnak is biztosítanák, amivel a haderőcsökkentési tanácskozásokat, esetleges megegyezést ki­terjeszthetnek a Földközi-tengerre. Moszkva elképzeléseiben bizonyára döntő tényező, hogy a Földközi-tengeri szovjet hajó­raj jelenlétét és nagyságát az évszakok szabályozzák: megfelelő támpontok hiányában egy részét télen visszarendelik Fekete­tengeri kikötőkbe. A kényszerű "ritkítást" a szovjet kormány intézményesíteni szeretné; miért ne lehetne az amerikai flotta erejét is leszorítani a téli szintre? Terve azonban nem tetszik egyes arab államoknak, elsősorban Líbiának és Algériának, ők a Földközi-tengert házi tengerré akarják visszavarázsolni, s mind a szovjet, mind az amerikai flotta teljes kivonását sür­getik. Innét érdeklődésük az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia iránt! A Helsinki konferencia napirendjét négy pontba foglalták, melyeknek kidolgozása szakbizottságok feladata, miután a kül­ügyminiszterek beszédeiket elmondották. Első pontként a szov­jet tábor az­­európai biztonság és együttműködés­i alapelveinek kinyilatkoztatását javasolta. A NATO magához ragadta a kez­deményezést és kész tervezetet terjesztett be: az Atlanti Alkot­mány és az ENSZ-deklarációk szellemében ki kell mondani, hogy a népek egyenlők, az államok egyformán szuverének, te­rületük egysége és határa sérthetetlen (de békésen megváltoz­tatható). Az államok tartózkodjanak az erőszaktól és az, erő­szakos fenyegetéstől, egymás ügyeibe ne avatkozzanak, az em­beri szabadságjogokat, beleértve a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot, és az önrendelkezési jogot tartsák tisztelet­ben, a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeiknek jóhiszeműen tegyenek eleget! A második pont a gazdasági, tudományos, technikai-technológiai és természetvédelmi együttműködés sza­bályozására irányul, kidolgozása különösebb nehézségeket nem jelent. A két tábor felfogása, az előkészítő nagykövetek érvelése leginkább a harmadik napirendi pont megfogalmazásánál üt­között: népek szabad érintkezése, eszmék szabad áramlása. A NATO személyi kapcsolatokra akarja helyezni az érintkezést: emberek emberekkel, egyének egyénekkel, népek népekkel. A szovjet tábor az intézményesített érintkezéshez ragaszkodik: kor­mányok kormányokkal, kormányzati szervek kormányzati szer­vekkel, tudományos, művészeti és kulturális intézmények ha­sonló jellegű intézményekkel, így könnyebb ellenőrizni a kap­csolatokat mindkét irányban, tőlük Nyugatra, onnét hozzájuk. A kompromisszumos megoldás, ami azzal a szovjet jeligével jött létre, hogyha kapni akarunk valamit, adni is kell valamit, ke­veri az egyéni és kollektív, a személyes és hivatalos érintkezést, megkönnyíti a vízumszerzést, szétszakított családok találkoz­hatnak, különböző nemzetiségűek összeházasodhatnak, de írók, művészek, tudósok és sportolók találkozásait lehetőleg kollek­tíve kell megszervezni nemzetközi konferenciák, szimpóziumok, filmfesztiválok és sportvetélkedők rendezésével. Tájékoztatják egymást kulturális eredményeikről, közös produkciókban fil­met, tv- és rádióprogramokat készítenek. (A Szovjet ismét győzött, ellenőrizheti, mit enged be... Szerk.) A negyedik pont is kompromisszum: az eredeti szovjet ja­vaslat helyett, hogy állandó titkárságot létesítsenek a bizton­ság és együttműködés adódó problémáinak megvizsgálására és megoldására, együttesen latolgatják, miként lehet az egyez­ményt (deklarációt) a gyakorlatba egyértelműen átvinni. A bi­­zalomgerjesztés érdekében az érdekelt államok értesítik egy­mást a nagyobb hadgyakorlatokról és csapatmozdulatokról, ami azonban nem függ össze a haderőcsökkentés kérdésével. A szakbizottságok ősszel fognak munkához kezdeni Genfben, tanúsította és ez a második tanulság, hogy a Szovjetunió nem kommunizmus, még csak nem is szocializmus, hanem ezeket a jelszavakat használó újcári diktatúra párttag újnemességgel. A harmadik, ezután látható tanulság pedig a hármas iro­dalmi rabszabály érvényesülése Hegedűs András és két társa esetében. Ez mutatja majd közérthetően, hogy a három "T"-és irodalmi kurtavasak miként érvényesülnek. Ugyanis Hegedűs András és két társa ezzel a kizárással egyszerre a "T"támoga­­tott irodalmi kategóriából átkerült a "T"-ilalmazott irodalmi kategóriába. És ezzel sorsuk az elnémítás lett. Hogy ezután n­em hallunk róluk, az bizonyítja majd a három "T"-s irodalmi kultúrvas "létét" a mai Magyarországon. Olcsó utazások r»o/ó és repülőjegyek rész­letre I* IJfktvA. vizum. minibérlet. Mindenlettn biz«n«na». PafrtirA«nk. IKK­A, TUZEX vámmentes csomagok,, pénz, gyógyszer, virág küldése ROMÁNIÁBa uj vámmentes csomagok­. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St, Toronto 4, Ontario, Canada Te!.: 534-28/4 534-1347 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A vasútvonal a Földközi-tenger felé mutat­ ój, stratégiai jelentőségű vasút­vonalat hozatja rendbe. A va­sútvonalak dél felé futó, egész rendszere alakult ki azóta, a­­mely az Európa elleni szovjet hídfőből, a magyar Kárpátaljá­ról szállíthatja a fegyveres erőt és utánpótlást a Balkánra és most újabban a Földközi-tenger felé is. Ennek a stratégiai je­lentőségű vasúti hálózatnak újabb szakaszát fejezték be és adták át a forgalomnak. A je­lentések szerint május elején üzembe helyezték a Budapest Dombóvár—Pécs vasúti fő­útvonal Mecseken átvezető új szakaszát, és az ország leghosz­­szabb alagútját. A hároméves, megfeszített munkában húsz vállalat és intézmény működött együtt, így valósulhatott meg a Budapest —Pécs vasútvonal Abaliget—Godisa közötti kor­szerűsítése. A 325 millió forin­tos programból már mintegy 320 millió értékű készült el: 5,3 km hosszú vágány, és a ré­ginél több, mint háromszor hosszabb, 667 méteres alagút, így ez a vonal mostantól kor­szerűbb, gazdaságosabb vasúti forgalom lebonyolítására alkal­mas. És a vasútvonal egyenesen a Földközi-tenger felé mutat. Ahogy Moszkva parancsolta. (PÉCS.) Van annak már átállítását, kibővítését és felúji­­három éve is, hogy a Szovjet- tását. Akkor figyelmeztettük unió megparancsolta a Kádár arra a szabadföldi olvasóinkat, diktatúrának a magyarországi hogy a szovjet vasútterv mind vasútvonalak rendbehozatalát, a dél felé vezető magyarország I he House Of Insurance * Lezak Insurance Agency 3645 Warrensville Ctr. Road Shaker Heights, Ohio 44122 Phone: 283-8100 • Established 1925 AUTO — HOMEOWNERS — BUSINESS - LIFE Az amerikai diplomácia és Magyar­ország­­ hivatalosan (WASHINGTON, D. C.­) kinevezték a USA új budapesti nagykövetét Richard Foote Pendersen külügyi tanácsost, ki 1953-tól 1968-ig miniszteri és nagyköveti rangban az ameri­kai UN-missziónál különböző vezető beosztásban szolgált. Nixon elnök Alfred Puhán he­lyébe nevezte ki, aki március­ban tisztségéről leköszönt. Pen­­derson nagykövet a Harvard­­egyetemen doktorált, nős, egy fia és két leánya van. Ugyan­akkor jelentik: életbe lépett a­­ magyar-amerikai konzuli egyez-­­mény, a State Departmentben Rogers külügyminiszter és Sza­bó Károly Kádár nagykövete június 6.-án kicserélték a meg­erősítő (ratifikált) okmányt. Hamarosan megérkezik a clevelandi konzul is majd . . . Bonnból nézve (BONN, Ny.-Németország.) A nyugati fejle­t ipari orszá­gokban gazdasági fellendülés észlelhető — állapítja meg egy­hangúlag az öt nyugatnémet konjunktúrakutató-intézet. En­nek oka elsősorban a befekte­tésekre szánt alapok és ezzel együtt az invesztíciós javak (gépi felszerelések stb.) iránti kereslet növekedése. Ugyan­akkor a munkaerő foglalkozta­tásának és a fizetéseknek az emelkedése maga után vonja az egyéni fogyasztás növekedését is. Ezzel egyidejűleg azonban mind nagyobb méreteket ölt az infláció , az árak emelkedé­se. Az 1973. év első negyedé­ben a fogyasztási árak a múlt éviekhez viszonyítva 7 száza­lékkal nőttek Nyugat-Német­­országban, 9 százalékkal Ja­pánban, közel 5 százalékkal az Egyesült Államokban. A teljes 1973. évre szóló előjelzés ennél is magasabb rátákat jövendöl. Jellemző, hogy az élelmiszer­­árak az átlagnál gyorsabban nőnek (­Nyugat-Németország­­ban 8 százalék), aminek az e­­redménye már érezhető bizo­nyos élelmiszerek (pl. a vaj) fogyasztásának csökkenésében. 3. oldal Poéta-üstökösünk 150 éves fényét hirdetik a Petőfi cserkészbélyegek KISKÖRÖS egyik igénytelen, nádfedeles házikójában másfél évszázaddal ezelőtt született a világirodalom és a magyar versművészet lánglelkű, örökifjú lírikusa, Petőfi Sándor. Azért örökifjú, mert fiatalon oltotta ki életét Erdély földjén egy orosz dárdája és mint ifjúságunk soha meg nem öregedő, soha el nem évülő képviselője él valamennyiünk képzeletében. Amikor elvérzett Segesvár mellett, hogy hűlt teteme el­keveredjen megannyi más magyar honvéddel a névtelen tömeg­sírban — 1849-ben még messze volt a cserkészet. De van-e magyar cserkész, aki nem érezte volna magát nagy költőnk avatott tolmácsolójának, amikor egy-egy versét elszavalta? Van­­e magyar cserkész, akinek nem dobbant volna meg a szive annak gondolatára, hogy Bem "apó" szárnysegédje, a lelkesítő Petőfi volt? KOSSUTH SZABADSÁGHARCÁNAK elbukása után alig hat évtizeddel a ma hármas három (cseh, szlovák és orosz) alatt nyögő Felvidék új, Petőfi-lelkesedéstől fűtött ifjúsági mozgalomnak volt a szemtanúja. A szikla­ormokra épült középkori várak között kanyargó Vág folyón, tutajokon táborozva mutatta be életrevalóságát az első hazai cserkész­­társadalom. A legegyszerűbb vízi közlekedési eszközön, nem luxus motorcsónakon , de egy virágzó nemzet szíve közepébe hajóztak vele . . . Az ősi határok védelmében azután sokan ugyanarra a sorsra jutottak az első magyar cserkészek, mint Petőfi Sándor. Sőt mártíromságuk is hiábavalónak bizonyult, mert az ezeréves országot háborúba csalták és vadállatok mód­jára szaggatták szét mohó szomszédok . . . De a két világégés között­ úgy kivirágzott a magyarországi cserkészet, hogy az egész világ ámulatát kiérdemelte. Az 1933- as Jamborce-ra ezért sietett megannyi külföldi cserkészcsapat a földkerekség minden részéből a Budapst melletti Gödöllőre. Ugyannyira, hogy még ma is egyik legkedvesebb emlékükként emlegetik az ott résztvevők, akik közül számosan magas állá­sokban, országaik tekintélyes polgáraiként maradtak a magyar nép barátai. BIZONYÁRA NEM VÉLETLEN, hogy 1956 októberében Petőfi Sándor pesti szobra körül forrott eggyé az elnyomatást megelégülő nemzet fiatalsága. Majd a Duna másik oldalára átvonulva, Bem "Apó” szobránál született meg a középen kilyukasztott piros-fehér-zöld lobogó, melyből bátor kezek kioperálták az oda semmiképpen sem illő orosz sarló és kalapácsot. A 20. századnak aligha lesz még egy ilyen, világot megrázó eseménye, melytől ha rövid időre is, fellélegzett az emberiség! Elesett a csatatéren Petőfi Sándor? Elbukott a budapesti "srácok" örök időkre eszménykép szabadságharca? A szívünk­ben kitörölhetetlenül élnek ők. És ezért kétszeresen örülnünk kell annak, hogy a MAGYAR CSERKÉSZ SZÖVETSÉG sa­ját kiadásában Petőfi emlékbélyegeket tesz közzé, hogy azok hirdessék mindenütt a 150. évforduló jelentőségét. A művészi kiállítású bélyegek Buenos Airesben, Argentina magyarlakta metropolisában készültek és ívenként $1­00 összegnek a Cser­készközpontba beküldése ellenében kaphatók. PETŐFIT valamennyi világnyelvre lefordították. Akik más anyanyelvű ismerőseik részére Petőfi verset óhajtanak ajándékozni, ilyet ugyancsak a Központtól kaphatnak. Angolul pl. a "Nemzeti dal", "Egy gondolat bánt engemet", "Falu végén kurta kocsma" máris rendelkezésre áll. Használjuk levéltárónak, ajándékozzuk barátainknak a cserkészet Petőfi bélyegeit. Másfél évszázad legragyogóbb ma­gyar szabadságtörekvéseit elevenítjük fel, ismertethetjük velük! Hadd világítsa be négy kontinens égboltját, mindenütt, ahol magyar cserkészek vannak, a kiskőrösi poéta-üstökös soha el nem halványuló fénycsóvája! (M. Cs. Sz. Központ, P. O. Box 68, Garfield, N. J. 07026) Hősök versenye a Falmore-i Magyar Cserkészparkban A Magyar Cserkész Szövetség ez évben immár tizedszer rendezte meg hagyományos Hősök-napi akadályversenyét. Messze vidékről egymásután érkeztek a résztvevőkkel teli autóbuszok és a kijelölt időpontban pontosan kezdetét vette a nehéz akadályok leküzdését célzó küzdelem. A Genesee folyó melletti hegyláncon elterülő, 107 hold ki­terjedésű birtokuk mellett a környékbeli területekre, utakra­ is kiterjedt a verseny. Alaposan próbára tette a legügyesebb, legélelmesebb cserkészek szellemi és fizikai felkészültségét is. Aki sikerrel megállotta helyét­, az méltán érezheti, hogy ha az élet történetesen hasonló körülmények közé sodorná, nem kell elkeserednie: a cserkésznevelés minden nehézségre előkészí­­tette. Három korosztály: 10 —12 éves, 12—14 éves és 14—13 éves vett részt a rendkívül izgalmas, élményekkel telített ver­senyben. A legfiatalabbak verseny­pályáját Schroder Miklós vezetésével a newyorki körzet, a középkorúakat­ Jámbor Lajos vezetésével a torontói, a legidősebbekét Simonyi Viktor és Falk Viktor clevelandi körzet tisztjei állították fel. Táborpa­rancsnok B­odray Ferenc központi vezetőtiszt, az egyes rész­legek parancsnokai pedig Szappanos István USA-i és Jámbor Lajos kanadai vezetőtisztek voltak. Mikszáth Kálmán, a nagy palóc mesemondó "Beszélő kön­tös" regénye volt az akadályverseny témája. Akárcsak a török megszállás alatti furfangos kecskeméti városatyáknak, az aka­dályversenyben résztvevő 58 őrs közel 400 cserkészének kellett megszerezni a "kaftán"-t. A kalandvágyó cserkészeknek előző­leg el kellett olvasniok a regényt, tehát magyar nyelv és koz­­ismeret szempontjából a 48 órás megerőltető kirándulás komoly szellemi feladatot is jelentett. A cserkész fantázia megannyi változatát, árnyalatát kime­rítő, korhű jelmezek, változatos tábortűzi számok, a cserkész leleményesség kifogyhatatlanságáról tanúskodó meglepetések tették a résztvevők számára élvezetessé és örökre feledhetet­lenné az idei akadályversenyt is. Szklabonya nagy szülötte pedig mosolyogva nézte mindezt a mennyek magasságából. Méghozzá nem is egyedül, mert ott van mellette ‘Akns Miklós’, "A két koldusdiák", a "Szelistyei asszonyok", "A vén gazember", sőt még a "Tekintetes vár­megye" is, mármint Nógrád. Megférnek ők valamennyien "Szent Péter esernyője" alatt. Mert megírták hozzáértő kriti­kusok, hogy a "Beszélő köntös" szívünkből, lelkünkből való szerzője "igazi humorista volt, a magyar irodalomban a leg­nagyobb, aki az életet nagy-nagy megértéssel, de felülről nézte, könnyel és mosollyal." Báchkai Béla

Next