Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)
1973-03-25 / 12. szám
1973. március 25. HELP WANTED FOOL MAKERS — Experienced on progressive and compound tools, must be capable of working with minúnum supervision, Basic drafting ability is desired, company benefits ipcl. Profit Sharing Plan, Group Health Ins.» Paid Vacations, Clean Modern Toolroom. Burst Range Valve Corp , (617) 222-4596. NURSES ,— LPN s full and part time 3 to 11:30 p.m., 11 p.m. to 7:30 a.m. Also need housekeeping help for day shift. Mt. St. Joseph Nursing Home. Euclid. Ohio (216) 531-7426. MACHINIST — All around ex perience. Small shop. Hours flexible. Good co. benefits. Old established co. near Newark. Apply in person. Gibson Thomsen Co., 580 Elm St , Kearny, N. J. EXPERIENCED Diesel Mechanic wanted for large fuel organization. We look for a man who is knowledgeable on all phases of repairs. Must be sober, ambitious and have a desire to be associated with a progressive co. A full benefit program for right man will incl. pd. holidays and vacations sick days, uniforms, hosp., and med. benefits, pension plan etc. This opening is available now — for those who can qualify, call for appointment at (201) 343-6600 and ask for Mr. Whalen I D. GRINDERS O. D. GRINDERS E. D. M. OPERATORS BRIDGEPORT MILL HAND 1 op pay for qualified men excellent working cond. and fringe benefits incuding profit sharing and overtime. Apply in person to: WOLVERINE CARBIDE DIE CO. 2613 Industrial Row. Troy, Mich (313) 576-0300 GEAR CUTTER Experienced. Set up and operate (216) 431-2820 SUPERINTENDENT For well located high rent garden apt. house. Must be responsible & thoroughly exp. with maintenance & renting. Call (201) 677-9100 9-5. MACHINE SHOP HELP TOOL MAKER Machinists, Milling Hands, Lathe Hands, Trainees. ALPINE MACHINE & TOOL CO., 687 Broadway Westwood, N. J. (201) 666-0959. TOOL and DIE MAKERS Cambridge metal stamper offers an excellent opportunity for experienced tool and diemakers. Excellent fringe benefits with Blue Cross-Blue Shield, retirement plan, free parking, scheduled overtime. Phone (617) 547-4105 PETER GRAY CORPORATION 300 Third St., Cambridge, Mass. TOOL & DIE MAKER Must have completed formal Tool & Die Maker Apprenticeship. This position involves considerable developmental 6 experimental work. Automatic increases & excellent fringe benefits. WILCOX ELECTRIC INC., 1400 Chestnut, Kansas City, Mo. 64127. Tel.: (816) 231-0700. An Equal Opportunity Employer COOK — Immediate opening for experienced production cook, 5 day wk, including weekends. Excellent working conditions. Apply in person, HOST INTERNATIONAL INC.. Friendship Airport, Mezzanine Floor. Baltimore, Md. GARDENER. — Experienced. Prefer mature, person who has strong feeling and love for plants job entails, Greenhouse, Gardening and general maintenance work. COX ESTATE, 49 Margin St„ Cohasset, Mass. Call Mr. K.'Schult Supt. (617) 383-1500 between 9—4:30 p. m. Mon.—Friday. MACHINE SHOP - Tool Room position opening now available with leading manufacturer. Salary commensurate with experience: excellent opportunity for advancement. Evening interviews arranged. Cal! Mr. Ernest Balogh at 773-8600 days, or (201) 933-7764 nights. Duralite Co. Inc., 2 Barbour Ave„ Passaic N. J. SET UP MAN — for injection molding. Hourly rate negotiable, fringe benefits. (215 ) 657-1707. EXPERIENCED TOOL & DIE MAKERS WANTED Apply in person at D 6 J Tool & Die Inc., 4627 Cottrell Rd., Vassar, Michigan. GENERAL MACHINISTS —. and lachine operators preferably experilced on small centerless grinding piipment. Conven. to Franklin Lakes. Í. J. location. Liberal benefits. Call 101) 891-4500. WANTED — Tool and die makers. Wages based on experience. Need not be journeyman. (517) 543-0980 or 543-0960. Dowding Tool Products. 8950 Narrow Lake Rd., Springport, Mich. Centrally located between Battle Creek. Jackson and Lansing on Narrow Lake. MACHINIST MACHINE OPERATORS 1st & 2nd Class OW CORP. Rt. 9G Staatsburg. N , Ac oly in person or call 889-4000. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA WASHINGTONI POSTA írja: Stirling György 1. Már eléggé bentjárunk 1973-ban ahhoz, hogy az új évvel felvetődött problémák kössék le gondolatainkat, energiánkat, de még nem távolodtunk el annyira az óévtől, hogy ne élnének bennünk annak gondjai, a sikerek és kudarcok emlékei. A Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöksége a napokban vonta meg az elmúlt esztendő mérlegét s áttekintvén a 12 hónap eseményeit, megpróbálta értékelni a magyarság szolgálatában végzett munkát. Időrendben — s jelentőségében is — elsőnek a Magyar Szent Korona kérdését kell említenem, mely az elmúlt évben állandóan foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is a magyar száműzötteket. A Szabadságharcos Szövetség washingtoni irodája rögtön a Koronával kapcsolatos év eleji kombinációk felröppenése után tájékoztatást kért illetékes amerikai köröktől s erre még januárban érkezett válasz a Fehér Házból és a State Departmenttől is. A Szövetség az év folyamán egy pillanatra sem tévesztette szem elől a Szent Korona sorsát és amerikai barátainak segítségével elérte, hogy a Korona mindezideig szabad földön maradt!... 1972. elejére esett a Szabad Európa Rádió emlékezetes válsága, melynek során a Szövetség — megintcsak amerikai kapcsolatai révén — határozottan reagált Fulbright szenátor akciójára. Ennek eredményeképpen sikerült is biztosítani a rádió további működését és a veszély — legalábbis egy időre is elhárult. Ugyanakkor a Szövetség erélyesen tiltakozott a Rádió müncheni magyar osztályának vezetője, Bede István egy otromba nyilatkozata ellen, mely tiltakozás következményeképp az év végén Bedét nyugdíjba küldték. A Magyar Szabadságharcos Szövetség jelentőségéhez mérten részt vett az északamerikai emigrációs egységszervezet, a Közös Magyar Külügyi Bizottság, ill. a Magyar Koordináló Bizottság munkájában s támogatta azok törekvéseit. Az őszi együttes bizottsági ülés állást foglalt az Európai Biztonsági Konferencia kérdésében és memorandumot szerkesztett, amelynek megfogalmazásában, valamint az amerikai kormányszervekhez való eljuttatásában fontos szerep jutott a Szövetség képviselőinek. Nem szűnt meg figyelemmel kísérni a Szövetség - s ez afeladat főkép a washingtoni irodára hárult — az amerikai bel- és külpolitika eseményeit és a mindenkori magyar érdekeknek megfelelően, adott esetben hallatta szavát. Ez elsősorban vonatkozik Nixon elnök tavaszi pekingi és moszkvai látogatásaira, valamint Rogers külügyminiszter budapesti útjára. Az előbbiekkel kapcsolatban a Szövetség az Elnökhöz intézett levélben fejezte ki aggályait, melyek tekintetében megnyugtató választ kapott. Az emigráció súlyát mutatja, hogy Rogers külügyminiszter magyarországi útja előtt, június 23.-án fogadta annak vezetőit, mely küldöttségben helyet kaptak a Szövetség képviselői éppúgy, mint ahogy pl. részt vett abban a Magyar Felszabadító Bizottság nevében Dr. Eszterhás István, lapunk főszerkesztője is. Az elnökválasztási kampány idején is adódott alkalom arra, hogy a magyar emigráció képviseletében a Szövetség elmondhassa véleményét, a magyar-amerikaiak álláspontját: július 21.-én az ifjú republikánusok washingtoni választási nagy gyűlésére kapott meghívót a Szövetség, hogy ott a párt közép- európai programjához szóljon hozzá, majd a Republikánus Párt Miami Beach-en rendezett konvencióján — mint a vasfüggöny mögötti népek egyetlen képviselőjét — hallgatták meg a Szövetség társelnökét a pártprogramra vonatkozóan. De a Szövetség mindenkor súlyt helyezett arra, hogy a magyar ügy sorsa ne csak egy párthoz kötődjék s ezért ápolta a kapcsolatokat a másik párthoz tartozó politikusokkal is, akik támogatói ügyünknek, így elérte, hogy az emigráció véleménye számos esetben talált pártfogó tolmácsolókra mind az amerikai képviselőházban, mind a szenátusban és ez a vélemény több ízben is — pontosan 14 esetben — bekerült a kongresszusi naplóba, jó viszonyt tartott a Szövetség a társemigrációkkal is s ennek eredményekép szerepelt például az orosz emigránsok évvégi newyorki nagygyűlésén a Szövetség elnöke, meghívott vendégszónokként. De szoros volt a kapcsolat a kommunistaellenes amerikai szervezetekkel is, mint pld. a Freedom Leadership Foundation-nal és ehhez hasonlókkal. Változatos szervezeti élet jegyében telt el 1972., ami egyben az egész emigrációs élet élénkségére is utal: az év első felében nagy sikerrel zajlott le a sorrendben kilencedik washingtoni országos bál, mely mindig nagy eseménye az amerikai magyarságnak. Ezt követte a tavaszi clevelandi intézőbizottsági ülés, melynek legfontosabb határozatát a Kulturális Tájékoztató Szolgálat felállítása jelentette. Október 23. évfordulójának megünneplésében — Washingtonon kívül, ahol emlékvacsora keretében tisztelegtek 56. eszméi előtt — huszonnégy amerikai és kanadai városban működött közre, ill. vett részt a Szabadságharcos Szövetség. A washingtoni emlékvacsora szónoka Lausche szenátor volt s itt adták át a Freedom Awardot az anyai ágon magyar származású Scherle képviselőnek, aki büszkén vallotta magát az amerikai képviselőházban „tiszteletbeli szabadságharcosnak”.... A Szövetség igyekezete — akár az egész magyar emigrációé — az elmúlt esztendőben is arra irányult, hogy az amerikai politikai körökkel kiépített kapcsolatok útján, az ország bel- és külpolitikai adottságainak figyelembevételével próbáljon lépéseket tenni a magyar ügy sikeréért, hazánk sorsának jobbrafordulásáért. Ezzel párhuzamosan soha nem feledkezett meg arról, hogy az emigráció feladata az otthon hallgatásra ítélt magyarság érdekeinek képviselete, illetve az, hogy szószólója legyen annak a szabad világ fórumain. A Szövetség — a magyarság többi emirációs szervezetével összhangban, — igyekezett e történelmi szerepet híven ellátni, 1972-ben éppúgy, mint ahogy eddig már éveken át tette azt. Ebben a politikai tevékenységben nélkülözhetetlen szerep juttat a szabadföldi magyar sajtó lapjainak. A Szövetség— és a nemzeti emigráció — álláspontja ezeken az újságokon keresztül kapott nyilvánosságot, ugyanakkor a Szövetség sajtószolgálata híranyaggal látta el a lapokat. De ezen túlmenően több ízben sikerült elvi jelentőségű cikket, közleményt amerikai lapokban is — így a Washington Post, a Balimore Sun, a Christian Science Monitor, a Plain Dealer, stb. hasábjain - elhelyezni. A Szövetség vezetői közül többen vettek részt rádió- és televíziószereplésen is, ami nagy publicitást jelentett a magyar ügynek. 1972. áprilisában a Szövetség kiadta rendszeresen megjelenő angol nyelvű tájékoztatóját, a THE FIGHT OF FREEDOM-ot. Az év számos magyar vonatkozású társadalmi eseményét támogatta, illetve rendezte a Szövetség, így többek közt sponzorálta a Szent István kiállítást és részt vett az Aranybulla 750. éves évfordulójának megünneplésében. Kulturális vonatkozásban állandó aktivitást fejtett ki a Magyarországról irányított u. n. kultúrcserével kapcsolatban s a kommunista propaganda mesterkedéseit — az emigrációs sajtó tisztességes részének segítségével — mindig sikerrel semlegesítette, illetve leplezte le. Ezen a nagy nyilvánosság előtt lezajlott — s azt mondhatni „látványos” — tevékenységen kívül olyan munka is folyt a Szövetség amerikaszerte szétszórt 29 helyi szervezetében, — s főképp a newyorki és a washingtoni csoportoknál —amely távolról sem olyan „mutatós”, mint a politikai aktivitás. Akik ezt a szétágazó, sok türelmet és áldozatkészséget kívánó, gyakran hálátlan munkát végzik, szabadidejük minden percének feláldozásával. Ők az emigrációs közélet, az emigrációs munka névtelen hősei. Fontos az a tevékenység, melyet a szabadságharcos szervezetek — mint előbb említettem volt, ennek terhét is főkép New York és Washington viselik, az első mert az Amerika kapuja, a másik pedig a központi kormányhivatalok otthona —fáradhatatlan önkéntesei az új menekültek segítése terén végeznek. 2. A Szabadságharcos Szövetség washingtoni irodájában most aztán valóban pezseg a munka: a tavaszi Világkongresszus előkészületei folynak teljes lendülettel. Április 26. és 29. közt rendezik meg a Szövetség hetedik találkozóját, melyre a világ minden részéből várnak résztvevőket és érdeklődőket. Figyelemreméltó a kongresszus programja és az a magyar emigrációs élet nagy eseményének ígérkezik. Több olyan témájú előadásra kerül majd sor, mely általános érdeklődésre tarthat igényt, ezért a rendezőség szívesen lát vendégeket! A Kongresszus főhadiszállása és az események zömének színhelye a Statler Hilton Hotel lesz, a város központjában. Az első nap előkészítő bizottsági ülései mellett tájékoztató előadásra kerül sor az Egyesült Államok külügyminisztériumában. A "briefing” során — melynek témája az Egyesült Államok középeurópai politikája lesz — kérdéseket is lehet majd feltenni a State Department jelenlévő képviselőinek. A második napon tartják a Világkongresszus megnyitó ülését, melynek napirendjén szerepelnek az amerikai, az európai és a kanadai kontinentális elnökök beszámolói. Az ülést ünnepi vacsora követi. A harmadik nap délelőttjét a világszövetségi tisztikar újraválasztása veszi igénybe, majd délután kerül sor a kongresszus legjelentősebb részére, az angolnyelvű szimpóziumra. Ennek keretében a következő előadók kapnak szót: Robert G. Livingston, a National Security Council tanácsadója, Dr. Kissinger asszisztense, aki az Egyesült Államok keleteurópai politikájáról fog beszélni, Constantin Boldgreff, a Georgetown University professzora. Előadásának címe: ”1956. és a csehszlovákiai események hatása az oroszországi emberi jogok kivívásáért indított mozgalomra". Kovács Imre író, aki az 1973. évi magyarországi helyzetet vázolja; Dr. Tóth Csanád, “Az ethnic intellektuellek szerepe Amerikában” címmel tart előadást és végül, az emigráció ifjabb generációja képviseletében Győrik-Salánky Tamás, aki az ethnic ifjúság problémáiról fog szólni. Az egyes előadások után vitaidőt iktatott be a rendezőség, amikor is az előadók a témára vonatkozó kérdésekre válaszolnak. Ennek a napnak az estéjén — tehát szombaton — rendezi az amerikai Szövetség évi országos bálját, a Hungária Bált, a Statler Hilton Hotel termeiben. A bál — mely sorrendben a Szövetség tizedik országos bálja — idén a Petőfi-évforduló jegyében áll és a szépkiállítású meghívó oldalait Petőfi Sándor életének egyes állomásait ismertető illusztrációk díszítik, elsősorban az amerikai vendégek tájékoztatására. A bál tiszteletbeli védnökségét az Egyesült Államok alelnökének felesége, Mrs. Judy Agnew vállalta, díszelnökök: Dálnoki Veress Lajosné és Dawsonné Hajmássy Ilona. Az eseményre a Petőfi emlékévben kerülvén sor, az irodalmi vonatkozás hangsúlyozására a rendezőség tiszteletbeli védnökül kérte fel a neves amerikai költőt, Watson Kirckconnert — számos magyar vers, többek közt Tollas Tibor: Bebádogoztak minden ablakot c. ismert versének fordítóját —, aki a felkérést örömmel elfogadta! A bál a megszokott fényes külsőségek közt kerül megrendezésre — a nyitótáncot 18 elsőbálos leány mutatja be az U.S. Naval Academy kadettjeinek kíséretében. A bál — mint mindig —, idén is a washingtoni társasági élet eseménye lesz! A negyedik és egyben utolsó napot — vasárnap lévén — szentmisével, istentisztelettel kezdik a kongresszus résztvevői, majd a délelőtt folyamán az Amerikai Szövetség tisztújító közgyűlése az utolsó program. A négynapos kongresszus tehát bővelkedik eseményekben és a tanácskozások minden bizonnyal hozzájárulnak majd ahhoz, hogy bizonyos kérdések tisztázódjanak s megerősödjék az emigráció elvi szilárdsága, elvi egysége, melyre — a várható nehéz időkre való tekintettel — nagyobb szükség van, mint valaha! ... 3. Mielőtt azonban ezekre az eseményekre sor kerülne, az Egyesült Államok fővárosában még egyéb programban részesülhetnek az itteni magyarok közül azok, akiknek van érzékük a csemegék iránt... Éppen két héttel ezelőtt jeleztem volt, hogy amerikai körútra készül — hacsak addigra, mire ezek a sorok olvasó elé kerülnek, meg nem érkezett már Amerika szabad földjére — a Kádár-rendszer egyik főpropagandistája, miként legutóbb a „Népszabadság” áradozva írta róla: „a magyar kultúra és politika utazó nagykövete” — Boldizsár Iván! Meglehetősen nagy most a Magyarországról jövő idegenforgalom a Potomac partján: alig csukódott be a hazafelé induló repülőgép ajtaja a budapesti kormány miniszterelnökhelyettese, Vályi Péter mögött, aki február-március fordulóján folytatott gazdasági jellegű tárgyalásokat az amerikai fővárosban, máris a nyakunkon Boldizsár Iván látogatása ... Az már biztos, hogy jön, csak azt nem tudjuk, kinek a meghívására? ( Különös módon, ennek a meghívásnak nem akad gazdája! Úgy liszik, senki sem büszke rá, ugyanis kezdetben hírlett: a State Departmentből ment ki a meghívó, de amikor a Szabadságharcos Szövetség washingtoni irodája megkérdezte az illetékesetket, kijelentették, nem ők, hanem az egyik egyetem, illetőleg egy klub hívta meg Boldizsár főszerkesztő urat. Érdeklődésünk-re mindegyik helyről tagadó választ kaptunk! Talán csak nem szégyenkeznek a vendég miatt? ... Nos, akárhogy is áll a dolog, akárhogy is kerül ide ez a Budapestről küldött látogató, itt lesz, beszélni fog és sima mondatokkal elmondja majd, amit egyáltalán elmondhat és amire megbízást kapott. Eldicsekszik majd azzal, hogy életében hol merre fordult meg, sőt — arra mérget lehet venni— még a hazai rezsimre is fog tenni egy-két megjegyzést, bizonyítandó, hogy ő független szellem s méghozzá nem is kommunista párttag! Csak úgy mellékesen meg fogja említeni angol feleségét, esetleg azt is, hogy api iskolában, a budapesti piarista atyáknál szívta magába a tudományt... Mondom, ezeket bizonyára mind el fogja mesélni a maga terjengős előadásmódján, hogy rokonszenvet keltsen, hitelét, szavahihetőségét megalapozza. Mert ezután jön majd szőrmentén adagolt diszkrét, egyáltalán nem nyers propaganda, mert Ivánnak annál dörzsöltebb fickó s különben sem stílusa az erőszakoskodás. Óh nem! Ő nem megy fejjel a falnak, mindézetekben is feltalálta magát és angolnaügyességgel kerülte el alig a kompromisszumok embere volt, aki a legkritikusabb helyveszélyes buktatókat. Boldizsár úr tudja, mit kell mondani, hogy itt is, otthon is jó fiú legyen! Hogy mit fog mondani, azt hát nagyjából előre tudom, bármilyen nagy összegben mernék azonban fogadni, hogy nem beszél majd a következőkről: arról, hogy milyen hitvány szerepet játszott 47—48. kritikus éveiben, miképpen árulta el mindazt az eszmét, morált és elvet, melyet addig buzgón szolgált és melynek — annak levegőjében, légkörében felnőve, mindent köszönhetett — egzisztenciát, nevet és polgári jólétet, csupán azért, hogy a bőrét mentse! Ízig-vérig gyáva, puhány, megalkuvó típus, gondolkodás nélkül vállalta a társutasság megalázó szerepét, átgázolva legjobb barátain is. A fejemet teszem rá, hogy elhallgatja majd amerikai közönsége előtt, hogy milyen gyászos és aljas szerepet játszott a Mindszenty-per idején, amikor a megfélemlített magyar közvélemény “tájékoztatására” vezetett propagandahadjárat előharcosaként gyalázta a fogoly bíborost. Meg mernék esküdni arra, hogy mélyen hallgat majd a Rákosi-évek alatti ügyködéséről, melyen csodálatraméltó ügyességgel évtekelt át — mindig a felszínen —, hogy aztán az első Nagy Imre korszakban még előbbre könyökölje magát. Arra a kínos jelenetre sem fog visszaemlékezni, amikor 56. októberének utolsó napjaiban — néhány napi riadt lapulás után — elérkezettnek látta az időt az új érában való érvényesüléshez és az új miniszterelnök, Nagy Imre sajtókonferenciáján a külföldi újságírók tolmácsául ajánlkozott. Szerencsére akiit egy külföldi sajtótudósító — Léderer Imre, a London Times képviselője, aki — ismerve múltját —, felállt és felháborodottan tiltakozott az ellen, hogy Boldizsár Iván szerephez jusson a forradalomban... Megvert kutyaként adalgott el akkor, de — hogy mégis megpróbálja átmenteni magát valahogy az új időkre — kiállt az Újságírószövetség nyilvánossága elé és szemrebbenés nélkül gyónta meg mindenki előtt, mondván: „Én mindig hazudtam, én egy hazug fráter vagyok!” Talán ezek voltak első és utolsó őszinte szavai, ha ugyan őszintén gondolta akkor ezeket és nem csak újabb színváltásához akart ezekkel a százszázalékig igaz szavakkal belépőjegyet váltani. Mert őrá aztán tényleg ráillik: szeretném látni azt a rendszert, melyet ő nem szolgálna ki, mindenki mást túllihegve ... Boldizsárnál visszataszítóbb kaméleont még nem hordott hátán a föld, de veszedelmesebbet sem! Képességeit gyávaságból és jellemtelenségből •—hiszen ő tudván-tudja, hogy rossz ügyet szolgál — áruba bocsátja. Tudván-tudja s mégis megteszi, reklámemberéül szegődvén annak a rendszernek, mely felhasználja céljai érdekében és busásan meg is fizeti. Addig, amíg szüksége van rá. Vannak képességei, csupán egyről feledkezett meg nála a természet: gerinc már nem jutott Boldizsár főszerkesztőnek. 4. Végül még egy magyar vonatkozású hír, mely egy napon — március 7.-én — egyszerre látott napvilágot a két amerikai napilapban, a NEW YORK TIMES-ban és a THE WASHINGTON POST-ban. Az előbbiben AP-tudósítás formájában, a másodikban Dusko Docler tollából. Íme a hír: március 6.-án Washingtonban aláírták a múlt év őszi tárgyalások alapján megszövegezett egyezményt, mely az Egyesült Államok és Magyarország közt mindeddig függőben lévő kártérítések ügyét hivatott rendezni. Az egyezmény értelmében — mondja az AP jelentés — Magyarország 18,9 millió dollár kártérítést köteles fizetni, a háborúban elpusztult és a háború utáni időkben államosított amerikai tulajdonokért, húsz éven keresztül, arányos évi részletekben. A megegyezést Rogers külügyminiszter és magyar részről Vályi Péter, a budapesti kormány miniszterelnökhelyettese írták alá. Az egyezmény aláírása után a State Departmentben tartott sajtóértekezleten Charles W. Bray, a külügyminisztérium szóvivője feltett kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a tárgyalások során nem került szó a Szent Korona sorsáról, mely — mint hozzátette — jelenleg amerikai őrizetben van, a Fort Knox erődben. Majd megemlíti a jelentés, hogy a magyar kommunista kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Korona visszatérésének, mivel az Magyarország szuverenitásának szimbóluma, végül így fejezi be: „Régi amerikai álláspont, hogy a Korona a magyar nép tulajdona és az vissza fog térni (and it will be returned), ha a Kelet-Nyugat közti kapcsolatok javulása egy ilyen gesztust indokolttá tesz”. S hozzáteszi: „Magyar emigráns szervezetek ebben az országban tiltakoztak a Korona viszszaadása ellen”. Eddig az AP jelentés — kommentár nélkül... A The Washington Post cikkének írója nem firtatja a Korona ügyét — minekutána ismerteti az egyezmény aláírását — hanem inkább gazdasági természetű fejtegetésekbe bocsátkozik, úgy érzem azonban, a leírt sorok és a ki nem mondott gondolatok közt szorosabb összefüggések vannak, mint hihetnők! ... Azt írja többek közt a cikk szerzője, hogy a tárgyalások során mindkét fél kifejezte reményét széleskörű gazdasági tárgyalások megindítására, még ebben az évben, melyek tudományos és technikai megegyezésekhez vezethetnek. Vályi Péter — mint a cikkből megtudtuk — az amerikai kormány kereskedelmi ügyeit intéző Frederick Dent hivatalában is megfordult és látogatása után úgy nyilakozott, hogy az Egyesült Államok és Magyarországközti áruforgalom — mely jelenleg kb. évi 50 millió dollárt tesz ki — megháromszorozódhat, amint Magyarország megkapja a “most-favored-nation” státust!... Visszatérve az elsőnek ismertetett félhivatalos sajtóközleményre, az emigráció soha nem vitatta azt a tényt, hogy a Magyar Szent Korona egyedüli jogos tulajdonosa, birtokosa a magyar nép, a magyar nemzet. De az is nyilvánvaló, hogy egy olyan kormány, mely nem a nép bizalmából, hanem idegen fegyverek segítségével került uralomra s van hatalmon ma is, nem jogosult arra, hogy a magyar nép és nemzet nevében ügyködjön.(Folytatása a nyolcadik oldalon.) 5. oldal