Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1973 (80. évfolyam, 1-50. szám)

1973-11-04 / 42. szám

2. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 1973 november 4. CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban s Kanadában The Oldest ungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Weekly except Easter and Christmas and two weeks in August by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600 Alapította 1894 október 24.-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24. 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate-Pastor Editor In Chlet Emeritus: Father. GABRIEL TAKACS O.F.M. Managing Editor Father NICHOLAS DENGL O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS _______________NON-PROFIT ORGANIZATION______________ SU BSCRIPTION RATES. ELŐFIZETÉSI ÁRAK. For two years In the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben —~ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben-----$ 9.00 Fo r six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben----- $ 5.00 Fo r two years In Canada $18.00 Két évre Kanadában-----$18.00 Fo r one year In Canada .... $10.00 Egy évre Kanadában $10.00 For six months In Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ....... $ 5.00 Fo reign Countries are same as Canada. Más külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátns megbízásából Tlsz-teletbell főszerkesztő: Ft. TAKACS GÁBOR, O. F. M. Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS. O. F. M. 1739 Mahoning Ave., Youngstown Ohio 44509 .— Tel.: (216) 799-2600 Szerkesztő: ESZTERHAS ISTVÁN 2930 E. 114th St, Cleveland.Ohio 44104 - Tel.: (216) 795-0748 ADVERTISEMENT RATES. _ $1.80 per column fetch 1—2 times: $1.70 per column Inch 3—4 ttmes: $1.60 per column Inch 5—10 times: $1.50 per column Inch 11—25 times; $1.40 per column Inch 26—51 times; Vi page $50.008 4k page $90.00; 1 full page $ 170.0c Second dass postage paid at Youngstown, Ohio Meghívó A Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek, a magyar cser­készcsapatok. a Magyar Iskolamozgalom és a magyar ifjúság egész egysége 1973. »november 11.-én, vasárnap délután pontosan 4 órakor a Kálvin Teremben (1946 W. 32nd St.) t SZABADSÁGÜNNEPÉLYT rendez, az 1956. októberi szabadságharc emlékére. Ünnepi szónok: VITÉZ BÁN O.F.M. Cleveland egész magyarságát hívjuk erre az ünnepi meg­emlékezésre. Megjelenésükkel rójják le tiszteletüket a hazájuk szabadságáért életüket áldozó hősök és a világ legtisztább szabadságharca előtt. Az Amerikai Magyar Szövetség newyorki igazgatósági ülése Az Amerikai Magyar Szövetség jelenti, hogy évi igazgató- sági ülését 1973. szeptember 22.-én tartotta New Yorkban a Független Magyar Református Egyház tanácstermében. A gyűlésen jelen voltak: Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspök, igazgatósági elnök, Dr. Nádas János, intéző bizottsági elnök. Dr. Czikann-Zichy Móric, Eszenyi László. Mikó István és Vasvári Zoltán alelnökök, Dr. Bakó Elemér és Dr. Szabó István bizottsági elnökök. Szentmiklóssy Pál pénztárnok, Dr. Füry Lajos országos titkár, Dr. Száz Zoltán, külügyi titkár. Nt. Ber­talan Imre. Nt. Csordás Gábor, Gondos Róbert, Gyimessy Kásás Ernő, özv. Homlok Sándorné. Kemenes Ernő. Szarka Lajos, Kolarits Béla és Andreánszky Károly igazgatók és Fa- zakas Ferenc tb. igazgató. Távolmaradásukat igazolták: Bodnár Gábor alelnök, Bibó Balázs, Héjjas Tibor, Ft. György Árpád. Dr. Fiedler Kálmán és Ft. Ábrahám Dezső. Dr. Székely Imre és Dr. Wigner Jenő tb. igazgatók, ill. alelnökök. A gyűlésen Ft. Dr. Béky Zoltán elnök részletesen beszá­molt az AMSz működéséről az elmúlt tíz hónap alatt, amely javarészt külügyi és kulturális munkában merült ki. Kiemelte kulturális vonalon a Petőfi emlékév vívmányait és a kitűnő Petőfi kiállítást, amelyet a kulturális bizottság elnöke. Dr. Bakó Elemér válogatott össze, és azt a nagymérvű külügyi aktivitást, amelyet a Szövetség a bécsi haderőcsökkentési konferenciával kapcsolatban kifejtett és kifejt. Többek között tíz szenátort és tizenhat képviselőt sikerült megszólaltatni, személyes kapcso­latot létesített az AMSz az amerikai delegáció vezetőivel, és 62 képviselő intézett közös levelet augusztusban a külügymi­niszterhez ez ügyben. További lépések is várhatók arra, hogy Magyarország valamilyen formában résztvegyen a végleges egyezményben. Az AMSz élesen támadta emlékiratában a májusi kompro­misszumot, amelyet Nixon elnökhöz intézett, és követelte a Magyarországon tartózkodó orosz csapatok bevételét a had­erőcsökkentési egyezménybe. Az AMSz az amerikai —magyar kártalanítási szerződéssel kapcsolatban több mnt 135 egyénnek állt rendelkezésére felvilágosítással, és két sajtótájékoztatóban hívta fel az amerikai magyarság figyelmét a fennálló lehető­ségekre. Az ülés eredményeképpen az AMSz újabb emlékirattal fordul az elnökhöz, mély sajnálkozását és megdöbbenését fe­jezve ki a májusi kompromisszum iránt. Kérni fogja a leghatá- rozottab formában, hogy a Magyarországon állomásozó orosz csapatokat a többi középeurópai államokban tartózkodó orosz egységekkel együtt egyformán csökkentsék. További fontos ügyek voltak az alapszabály móc^sitás, amelyet az Igazgatóság az Intéző Bizottságnak adott át meg­tárgyalásra a beérkezett javaslatok alapján. Megtárgyalta az ülés a Szövetség működési programját, meghallgatta a bizottságok és a tisztikar jelentéseit, és a kö­vetkező Közgyűlést 1974 március elejére "tűzte ki Washington­ban. Kéziratok megőrzésére vagy visszaküldésére a szerkesztőség nem vállalkozik. A lelki egység (Folytatás az első oldalról.) újabb igazságtalanságról. Most látom, szinte nehéz már felsorolni ezeket az eseményeket, annyiszor hallattuk szavunkat azokért, akik ellen igazságta­lanságot követtek el. De közben különös és lelke­sítő folyamatnak vagyunk a tanúi, minnél több vál­ság ügyében kell felállnunk. annál erősebbek és ha­tásosabbak leszünk. A VASÁRNAP következő kérdése: 3. Mi a Nemzetiségi Mozgalom jövő programja? — Megőrizni, sőt fokozni hatásosságunkat. A- mit a nemzeti sajátosságok és hagyományok meg­őrzésében és összeépítésében kell megalapozni. Ame­rika büszkén hangoztatja, hogy a sokból lett egy. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy azt a sok nemes, al­kotó és társadalomépítő emberi színt és hagyományt, amelyet azok a munkások hoztak be. akik Amerikát a világ első gazdasági és úttörő szellemű államává tették, nem szabad elveszíteni de még csak feledni sem szabad. Cleveland nem bizonyult “melting pot - nak. beolvasztó tégelynek, hanem a nemzetiségek megújhodása műhelyének. Úgy érzem, mi vagyunk az egyetlen város Amerikában, amely ezen a téren annyira jutott, hogy az emberi, különböző színű ha­gyományok. tehetségek és eredmények összeegyez­tetésének példaadóan szervezett közössége lettünk. Nem szabad elfelednünk egyetlen nemzeti hagyo­mányt. alkotást, tehetséget sem. amely az általános emberinek a haladását, elöbbrejutását, emelkedését szplgálhatja. És azt mi tudjuk igazán, az a huszonöt nemzetiség, amely erre összeszövetkezett, így a magyarok is, hogy kinek mi a hozzáadnivalója, ada­léka a közös ügyhöz. Cleveland város, de Amerika jövőjéhez is, amit az első bevándorlók és azóta a többiek is szülőföldjükről ide hoztak Clevelandbe. Cleveland nagyságát akkor tudjuk megtartani, sőt, ha nem akarunk elmaradni, fokozni is, ha egyetlen nemzeti hagyományt nem engedünk elveszni, egyet­len nemzetiség teremtő sajátosságát sem hagyunk ki a számításból, ha egyetlen nemzetiség tehetségeit sem engedjük elpusztulni. És ez óriási feladat, nem­csak azt tekintve, hogy mennyi nemzetiségből áll a clevelandi és amerikai szivárvány, hanem ha a mai idők sokszor kegyetlen fordulatait figyeljük. Nem is lehetne megtenni, ha ebben a mozgalomban nem találkoztam volna és nem szövetkeztem volna annyi kitűnő emberrel. A tehetségek olyan tartalékát jelen­ti az etnik-Amerika. amelyet még mindig nem tud­tunk teljességgel megismerni. És ezekkel az etnik- tehetségekkel lehetett csak eljutni addig is, ahol ma áliunk. És ha már az út elején elégtételt éreztem, ha eredményesnek éreztem már a kezdeményezést is, ez azért volt. mert kitűnő emberekkel kerültem kapcsolatba ebben a mozgalomban. Ezért érzem ma­gam ma is boldognak és gazdagnak. Neveket nem is merek mondani, annyit kellene említenem. Ezzel a sok tehetséggel, képességgel össze tudjuk gyűjteni mindazt, amit magunkkal hoztunk a szülőhazából és meg is tudjuk majd őrizni. Amerikának az elkö­vetkező években és Clevelandnek a mai időkben * nagy szüksége van ezekre az értékekre. Intézmé­nyesen ezt úgy szeretném majd megoldani, hogy a World Trade Center-ben egy múzeumnak az alap­jait Vetjük majd meg. amely megörökíti a bevándorló életútját, eredményeit, Amerika felépítéséhez, színes életéhez adott gazdag nemzeti hagyományait és munkáját, mindennek elsősorban leghübb kifejezé­sét: nemzeti kultúráját. A város és a múzeum, erre törekszem, ez életem egyik célkitűzése, a lelki egység városa és múzeuma legyen. Bemutatása annak, amit apám és remélem az én életem munkája is igazolni fog: az a gazdag emberi és így városi társadalom is, amely egységben élve felismeri nemcsak a közös sorsot, hanem azt is, amiben különbözünk, a külön­böző nemzeti képességeket és egyéni, emberi te-» hetségeket. A VASÁRNAP rámutatott a polgármester könyvespolcán látható magyar és más nyelvű köny­vekre. Ez váltotta ki a negyedik kérdést: 4. Tud-e a Clevelandbcn virágzó nemzetiségi irodalomról? — Amint látja, ha nem is tudom elolvasni. gyűjtöm a Clevelandben megjelenő, különböző nyelvű irodalmi munkákat és nagy büszkeséget talá­lok abban, mint polgármester, hogy ennyi könyv, irodalmi mü. lap, folyóirat jelenik meg Cleveland­ben nemzetiségi nyelven. Igaz, nem vagyok irodal­már, de ismerem a várost, ez viszont az én dolgom, ezért vagyok büszke, azokra az írókra, tudósokra és gondolkozókra, akik az etnik területeken élnek és dolgoznak. Jól ismerem tehetségük kibontakozá_- sának nehézségeit. Tudom, hogy egy ilyen nemze­tiségi nyelven Írott könyv megjelenése, amely nem számíthat a “best seller’’- könyvek anyagi sikerére, milyen erős havitás tudat, milyen erős mondanivaló feszitő és kifejező erejének a megjelenése, de azt is tudom, hogy mennyi emberi lemondás, önzetlenség, és milyen állhatatosan vállalt szegénység eredmé­nye. Megilletődve figyelem az amerikai nemzetisé­gek lelki és szellemi kifejezésének ezeket a cleve­landi hőseit és gyűjtöm a könyveiket. Sokszor gon­dolkozom azon. hogy vájjon az amerikai irodalom- szemlélet miért nem hangoztatja, hogy ez is amerikai irodalom? Az én véleményem szerint ez a Cleveland­ben megjelenő nemzetiségi irodalom is amerikai iro­dalom, az amerikai irodalomnak szépgyümölcsü ágai, amelyeket fel kell mutatni mint a városét, Amerikáét, ha eredetükben lengyelek, németek, vagy magyarok is. — Szeretném hinni — fejezte be Ralph J. Perk clevelandi polgármester nyilatkozatát —, hogy el­jön az idő, amikor nem hadseregek, hanem kultúrák szabják meg egy nemzet helyét a világban. A nem­zeti kultúra erőssége hozza majd meg a rabnemze­tek felszabadulását is, amelyért olyan sokszor és őszinte lelkesedéssel szóltam. A mi dolgunk, hogy nemcsak a clevelandi, de az amerikai politika szín­terén is ismertessük fel és és ismertessük el a nem­zeti kultúrák jelentőségét és a világnak abból szár­mazó gazdagságát. Ha a rabnemzetek kultúráját itt, Amerikában megismertetjük és elismertetjük, akkor a rabnemzetek szabadságáért is sokat tettünk. És Ralph J. Perk, az AMERICAN NATIO­NALITIES MOVEMENT OF GREATER CLEVELTND alapító elnöke ennek el és felismer­tetéséért eddig a legtöbbet tette, mint polgármester. Szovjet katonai ugródeszka Magyarország (Folytatás az előző hasábról.) raggal, sietve kijelentette: “Még ha Egyiptom és Szíria megverték volna Izraelt, akkor sem támogat­tam volna ezt a háborút, mert mint a föderáció egyik tényezőjét és alkotóját nem is értesített Sadat háborús szándékáról." Ahogy a vesztes csaták után szokásos, az indulatok magasan lobognak és Sadat nyakra-főre dicséri katonáit, a szovjet garan­ciát lobogtatva, amiből már világosan látszik, Kairó ■kész Brezsnyevet és az oroszokat kárhoztatni, aki nekik a fegyverszünet előtt — garanciát adott. .. Ök a vitéz küzdelmet csak Brezsnyev garanciájára hagyták abba. ★ A KREMLINBEN IS LÁTTAK, hogy törö­köt fogtak Sadatban, aki nem ereszti őket el. Moszk­vában látták, ha nem cselekszenek gyorsan, elvesz­tik arab szövetségeseiket. Tehát az oroszok olyan célzásokat és utalásokat tettek, hogy a fegyver- szünet megteremtésére szovjet és amerikai haderő­nek kellene bevonulni. A Szuez mellé. Ebben az. amerikai haderő lebecsülése is jelentkezett. A Szov­jet bizonyos volt abban, hogy miként a második világháborúban meg tudta vetni lábát, Európában, egyszerűen semmibe véve az amerikai és angol had­erőt, úgy majd 1973-ban is és most mint az arab népek “felszabadítója" csatlósállamokat létesíthet a Közép-Keleten, ha ott megjelenhet. Azonban Amerikának nem volt sok kedve másodszor is nye­regbe segíteni Moszkvát. Washingtoni egyezmény ide-vagy-oda, ezt már nem engedhette Izrael befo­lyása miatt sem a Kissinger-külpolitika. Erre a Szov­jet arról beszélt, hogy ha Amerika nem hajlandó, akkor egyedül csinál rendet a helyszínen a fegy­verszünetet be nem tartó Izraellel szemben. És ked­den délután már megsokszorozódtak azok a hírek, hogy a magyarországi repülőtereken, ahonnan az araboknak küldött mindennemű utánpótlás repülő­gépekre való átrakása folyt az egész krízis alatt, nagy orosz csapatszállító gépek ereszkednek le és az ejtőernyősök berakodása folyamatban van. ★ WASHINGTONBAN KEDDRÖL-SZER- DÁRA VIRRADÓ ÉJSZAKA összehívták a bizton­sági tanácsot és ott megvitatták a “baráti" Brezs­nyev ügyködését és húzásait. A biztonsági tanács, arpely a Nixon adminisztráció főtisztviselőiből te­vődik össze, az atom-repülő flotta, a haditengeré­szet bizonyos részlegeinek riadó készültségbe való helyezését javasolta, amit az elnök azonnal el is rendelt. A biztonsági tanács jelentéseiben ismét so­kat szerepelt Magyarország, mint a Szovjet légi rakodóhelye, raktára és ugró deszkája a Közép- Kelet felé. ★ KÖZBEN AZ AMERIKAI DELEGÁTUS javasolta a UN-ben, hogy a középkeleíre küldjenek ki UN ellenőrző haderőt, de ebben a UN erőben ne vehessenek részt a UN biztonsági tanácsában ülő hatalmak katonái. Tehát sem szovjet, sem ame­rikai katonaság ne vehessen részt a középkeleti ellenőrzésben. (Egyszerre látható volt. hogy amig Magyarország esetében a Nixon adminisztráció nem látta szükségesnek a szovjet megszálló csapa­tok kérdésének még a felvetését sem. tisztában volt azzal, hogy milyen veszélyt jelent ugyanez a szovjet haderő arab földön, a Közép-Keleten, ha egyszer ott hivatalosan megjelenhet.) Az enyhülés első pil­lanata az volt, amikor a UN biztonsági tanácsában a szovjet delegátus megszavazta azt a javaslatot, hogy sem a szovjet sem az amerikai, hanem sem­leges kis népek haderőiből állítják össze azt a UN kontingenst, amely a fegyverszünet betartását a helyszínen ellenőrzi. ★ AMIKOR EZEKET A SOROKAT ÍRJUK, senki sem tudhatja, ezután mi .következik? Egy bi­zonyos a mai katonai helyzet az arabok teljes vere­ségét mutatja. A III. arab hadsereg víz és minden más ellátás nélkül bekerítve, a Szuez-csatorna ke­leti oldalára átkelt arab frontvonal szétszakítva, a csatorna nyugati partján nagy egyiptomi terület izraeli kézen és Szíriával szemben is az izraeliek tartanak szíriai területeket megszállva. Hogy a Szovjetunió ennyiben hagyja-e és vállalja, hogy Szadat a vesztes háború minden ódiumát a nyakába varrja, ez ma a nagy kérdés. A nyugtalanító az, hogy ami ezután következik, az a Szovjetunió sú­lyos presztízsveszteségét jelentheti, hiszen Egyip­tomnak — a szovjet garancia birtokában is ebből a katonai helyzetből kell majd tárgyalni . . . Mit tesz ennek elkerülésére a Szovjet? De nyugtalanító az is, hogy Brezsnyev — látható az arab támadás­ból — Nixon elnököt olyan megrendült és meg­gyengült politikai tényezőnek tekinti, akivel szem­ben nem kell betartani a moszkvai egyezmény friss kötelezettségeit sem és akinek nemzetközi becsapá­sát az amerikaiak hajlandók lesznek az elnök bel­politikai, egymást követő baklövéseivel magyarázni. Amikor Nixon elnök belpolitikai helyzetéből ki­indulva tett külpolitikai lépéseket és a Watergate botrány közepén Brezsnyevet Washingtonba hív­ta, kiszolgáltatta magát annak, hogy a Kremlin kül­politikájában ezután amerikai belpolitikai tényező­ket fog figyelembe venni. Nem lehet úgy külpoli- tizálni belpolitikával, hogy a belpolitika közben ne legyen külpolitikává. A riadókészültség mikor ezeket a sorokat ír­juk, még fenntáll. ★ MINDEBBŐL A KAVARGÁSBÓL egy szo­morú és riasztó magyar vonatkozásra szeretnénk rátérni. Bennünket ez a magyar vonatkozás való­sággal megdermeszt és rémítésével szinte megbé­nít. Keserűséggel, félelemmel és felháborodással kell nézni, hogy a Szovjet közép-keleti ugródeszká­jának, bázisának, rakodóhelyének sőt a híradások szerint felvonulási rónájának Magyarországot tette. Kádár János átka lett a magyar népnek és olyan pusztító árulásokat követett el, amelyeknek a kár­tevéseit nehéz, vagy nem is lehet jóvátenni. Áru­lást követett el a szabadságharc ellen, behívta és visszahozta a szovjet tankezredeket a győzelmes szabadságharc vérbefojtására, a semlegesnek de­klarált Magyarország katonai leigázására. Kádár János verte kolhozba a magyar falut, szovjet min­tára, nem törődve azzal, hogy ezzel a magyar nem­zet bölcsőjét, népi erőforrását, a falut semmisíti meg. olyan csapást mérve v magyar népre, amelyet soha­sem lehet jóvátenni. De ugyanilyen jóvátehetetlen árulást követett el a magyar jövendő magzatai ellen, amikor az állami angyalcsinálást, az államilag vég­rehajtott abortusz méhkaparó vérengzését rendelte el. Eddig több mint három millió magzatot pusztít­va el, a magyar népet a világ leg meddőbb népévé tette, amikor a szomszédnépek mind népi erőik meg­óvására és fokozására törekszenek. És most következett be Kádár János és ostoba, szolgai, talpnyaló rendszerének negyedik, giganti­kus árulása: odaengedték Magyarországot a nagy és véresnek ígérkező közép-keleti katonai előreug- rás ugródeszkájává, repülőbázisává, ami a mai had­viselésben a legveszélyeztetettebb előtérré teszi az országot. Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy riadtan és töprengve jelentettük, milyen hatalmas szovjet befektetéseket biztosított a Kremlin a ma­gyarországi vasútvonalak, útak újjáépítésére, villa­mosítására illetőleg dieselesitésére. A magyarázatot most a washingtoni biztonsági tanács előtt elhang­zott jelentésekben találjuk és többek között Joseph Alsop, neves amerikai kommentátor cikkében, a- melynek a címe: The Soviet Role In Israel's War (A szovjet szerepe az izraeli háborúban). Joseph Alsop ezeket állapítja meg Magyarország szerepé­ről: “Végül is itt a szovjet légiszállítások kérdése. Óriási, nyilvánvalóan hajszolt vasúti mozgás folyt Kelet Európa többi részéből Magyarországra. Ma­gyarország felrepitö területe a szovjet gépéknek. A tények azt mutatják, hogy a szükséges utánpót­lást a Varsói Egyezmény erői biztosítják . . . Folya­matosan 75 és 100 bevetésben indítják naponta a nagp szovjet szállítógépeket és az Antonov 12 és ez Antonov 22 szállítógépek Szíriában és Egyip­tomban ereszkednek le nap-nap után ...” A riadókészültséget pedig arra a hírre ren­delték el Washingtonban, hogy Magyarországon a szállítógépekbe nem hadianyagot, hanem szovjet katonaságot raknak be. A Magyarország felett uralkodó diktatúra gya­lázatos engedékenysége és tettei ellen keserűen és lelkünk mélyéből felháborodva tiltakozunk. Egy esetleges visszacsapás azokat a területeket éri első­sorban. ahonnan ezek a gépek felemelkednek. A Kádár-rendszernek nincs joga arra, hogy hazánkat és szülőnépünket ilyen veszedelmet rejtő szovjet cé­lokra felhasználja. Kádár egyáltalán nem kapott erre felhatalmazást a magyar néptől. Ha a Szovjetunió be akar avatkozni az arab-izraeli háborúba, akkor te­gye ezt a maga területéről, a maga bőrére. Odesszá­ból vagy Kievből, de ne a budapestkörnyéki és más magyarországi repülőterekről. Sem hadianyagot, sem szovjet vagy varsói egyezményes haderőt ne vonjon össze, ne vonultasson fel Magyarországon, mert ehhez — ismételjük — a magyar nép sohasem já­rult hozzá. A magyar nép 1956-ban kinyilvánított akarata szerint: semleges kíván lenni. Sem a Krem- imnek. sem Kádár Jánosnak és korlátolt képességű valamint bátorságú társaságának nincs joga a ma­gyar nép pusztulásával fenyegető háborúba mint előretólt bázist felhasználni Magyarországot, szülő­hazánkat és atomveszélybe lökni szülőnépünket. ★ EZ OLYAN GÁLÁD ELJÁRÁS az 1956- bán kivívott szabadságától ismét megfosztott, meg­tizedelt, szovjet haderővel megszállt szülőhazánk és szülőnépünk ellen, amely minden jóakaratú em­ber szívéhez segítségért és az egekbe igazságtételért kiált. Ne tegyék ezt. ne tehessék ezt a magyar néppel! Tiltakozunk e2 ellen! \ 1973, október 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék