Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)
1974-06-09 / 23. szám
4, öld a! Szentháromság vasárnapja Olvasmány a Példabeszédek könyvéből (8, 22-31) így beszél és tanít az isteni Bölcsesség: Én — a Bölcsesség — már kezdetben az Úrnál voltam, mielőtt még bármit alkotott. Tervei szolgálatára rendelt öröktől fogva, mielőtt még a földet teremtette. Már akkor megszülettem, amikor még az őstenger sem létezett, és még nem törtek elő bővizű forrásai. Még nem helyezkedtek el az őshegyek, és nem tűntek elő a dombok, amikor én már megszülettem, még nem alkotta meg a földet, a termőtalajt és a földkerekség elemeit. Ott voltam, amikor az eget teremtette, és határvonalat húzott az őstenger és az ég között, amikor hatalmával elválasztotta a vizeket, helyet jelölt fent az égen a felhőknek, és lent az óceánok forrásainak, amikor határt szabott a tengernek, hogy vize át ne lépje partjait. Miközben biztos alapokra helyezte a földet, mellette voltam, mint tevékeny társa az alkotásban. Napról napra kedvét találta bennem, és én boldogan voltam vele. Örömmel vagyok a világban, amelyet ő alkotott: szívesen élek az emberek között. Ez az Isten igéje. Zsoltár (8, 4-5, 6-7, 8-9) Fölséges Isten, te vagy Teremtőnk, szent nevedért csodálnak a föld lakói. Nézem az egeket, ujjaid művei, a hold és minden csillag a te alkotásod. Mi az ember, hogy gondot viselsz rá, az emberek fiai, hogy törődsz velük? Fölséges Isten, te vagy Teremtőnk, szent nevedért csodálnak a föld lakói. Az embert csaknem angyalnak alkottad, dicsőséggel és tisztelettel koronáztad. Hatalmába adtad kezed összes műveit. lába alá vetetted minden alkotásod. Fölséges Isten, te vagy Teremtőnk, szent nevedért csodálnak a föld lakói. Nekünk szolgálnak a házi állatok s a mező vadjai mindahányan. Égi madarak és halak a tengerben, mindaz, ami él a vizek mélyén. Fölséges Isten, te vagy Teremtők, szent nevedért csodálnak a föld lakói. Szentlecke Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből (5, 1-5) Testvéreim! A hitből elnyertük a megigazulást, az Isten akarata szerinti életet. Békességben éljünk tehát Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ő szabad utat nyitott nekünk, és így eljutottunk a hit segítségével a kegyelemhez, amelyben élünk. Legyünk is büszkék rá, hogy Isten gyermekei vagyunk, és így reményünk van az örök dicsőségre! Sőt mi több, büszke örömmel viseljük el a szenvedéseket is, mert tudjuk, hogy a szenvedés próbatétele türelmünknek, a türelmes helytállás igazolja életszentségünket, az életszentség reményt ad az örök életre. A reményben pedig nem csalatkozunk, mert Isten szeretete szívünkbe áradt, amikor eljött hozzánk a Szentlélek. Ez az Isten igéje. Alleluja! Alleluja! Alleluja! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, istennek, aki van, aki volt, és aki eljön újra! Alleluja! Alleluja! Alleluja! Evangélium Szent János könyvéből (16, 12-15) Jézus búcsúbeszédében így szólt tanítványaihoz: Még sok mondanivalóm volna, de most nem bírnátok elviselni. Amikor eljön az igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától fog ugyanis szólni, hanem azt mondja el, mit tőlem hall, és hirdetni fogja nektek a jövendőt. Benne az én dicsőségem nyilvánul meg, mert tőlem veszi az igazságot, és azt hirdeti nektek. Ezek az evangélium igéi. Olvassa és terjessze a Katolikus Magyarok Vasárnapját! Két évre, vagy két címre 16 dollár; egy évre 9 dollár; félévre 5 dollár. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A Lelki Fejedelem... Washington. (Folytatás az első oldalról) Mindszenty bíboros a bérmálási szertartás megkezdése előtt mondott szentbeszédet, amelynek két alapgondolata volt. Először a Magyarok Nagyaszszonyáról beszélt: — örömmel jöttem a népemmel való találkozóra ennek az országnak a fővárosába — kezdte a beszédet. — Annak is a Szeplőtelen Fogantatás templomába. A Szeplőtelen Fogantatás eszünkbe juttatja nekünk a Magyarok Nagyasszonyát. Pázmány Péter volt az — folytatta a bíboros —, aki a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szeplőtelen Fogantatás szentmiséjét vette. A Szeplőtelen Fogantatás jelenti nekünk mindenkor a Magyarok Nagyasszonyát. A Magyarok Nagyasszonya a mi édesanyánk ... Szent István választotta ki nekünk. Neki ajánlotta fel országát, egyházát és a szent koronát. A Magyarok Nagyasszonya ezeréves történelmünkben sokszor mutatta meg izgalmát. Ő a mi égi édesanyánk, akiben bíznunk kell, önmagunkért, családunkért és boldogtalan nemzetünkért. A Hercegprímás beszédének második témája a bérmálás szentsége volt. Azért is örömmel jött — folytatta —, hogy a bérmálás szentségét kiszolgáltassa annak a magyar ifjúságnak, amely itt nevelkedik, reméli, bölcsességben és kedvességben Isten és az emberek előtt. Ők még az élet harca előtt állnak. A bérmálás szentsége megerősíti őket az üdvösség krizmájával, ami útravalójuk lesz a földi életre. A bérmálás szentsége a Szentlélek ajándékát adja. Mindszenty bíboros azután a bérmaszülőkhöz és szülőkhöz fordult és nyomatékkal hívta fel őket, hogy „gyermekeiket tiszta családi életre, hitre, keresztény reményre és szeretetre neveljék”. Hangsúlyozta a magyar szentmisék látogatottságának a fontosságát. A bíboros szentbeszédét Zalotay atya foglalta össze angol nyelven, az amerikai hívek számára. A szentmise a magyar Himnusz eléneklésével ért véget. A szentmise után az altemplom „Hall of Flaggs" nevű termében a késő esti órákig fogadta híveit a Hercegprímás. A magyar egyházfő szólott Másnap reggel fél kilenckor Mindszenty bíboros tiszteletére Prayer Breakfast volt a Statles-Hilton hotelben, amelyen több mint ötszáz személy, köztük sok amerikai vett részt. A Shrine-ban a főpásztor meleg hangját hallották hívei. Ezen a reggelen az egyházfő hangjában a nagy magyar hazafi kemény szavai nyilvánultak meg. A lengyel Ft. Philip Majka szertartásmaester bevezető szavai után Ft. Maurice Fox, Msgr. Joseph Thorning és Msgr. Leo Condy olvastak a Szentírásból. Béky Zoltán református püspök angol nyelven mondott imája után drámai szavakkal mutatta be Mindszenty bíborost, akit „a legnagyobb élő keresztény mártírnak" nevezett, majd felkérte őt beszéde megtartására. Mindszenty bíboros első mondanivalója a köszönet volt. A magyar nép háláját tolmácsolta Amerika államférfiai és politikusai felé, akik a magyarság ügyének olyan sok szolgálatot tettek a hatadik században. — Második napja van az Egyesült Államok fővárosában magyar világ — mondotta. — Másodnapon mondunk köszönetet azért a jóért, azért a hősies küzdelemért, amit a magyarbarát szenátorok és képviselők nyújtottak nekünk hosszú időn keresztül. Második napja, de nem tudjuk eléggé kifejezni köszönetünket. Nem azért jött — folytatta —, hogy őt ünnepeljék. — Aki hosszú időt töltött zárkában, annak az ünneplés egészen mást jelent. A Hercegprímás ezután Theodor Roosevelt amerikai elnök magyarországi látogatását idézte fel. A hercegprímás a Trianoni Békeszerződést idézte, és azt nemzetgyilkosnak nevezte. Megjegyezte, hogy az Egysült Államok Kongreszusa azt nem ratifikálta. Ezért is, ezúttal is, köszönetet mondott az amerikai Kongreszusnak. A bíboros az államférfiak lelkiismeretéhez apellált. Az Egyesült Nemzetek (1948-ban) ünnepélyesen deklarálták az emberi jogokat. Az emberi jogok deklarálása azonban semmit sem jelent, ha aztán afelett napirendre térnek, de azokat nem juttatják érvényre. Mindszenty bíboros a Szent Korona kérdését vetette fel. Azt mondta: — A magyar Szent Koronáért is küzdöttek a szenátorok és képviselők. Nekünk ez ezeréves alkotmányt, ezeréves fennállást jelent, és nekünk ez nem lesz „olcsó játékszer” ameddig egyetlen magyar is él ezen a földön. Köszönetet mondott a bíboros azoknak, akik bebörtönzése és meghurcoltatása idején érte imádkoztak. Ezeknek az imáknak erejét ő mindig érezte, s akik érte imádkoztak, azokért ő is imádkozott és mindig is imádkozni fog. Köszönetet mondott azért, hogy a szenátorokkal és képviselőkkel alkalma volt beszélgetni. Úgy érezte, ideje volt már, hogy egyszer ez a köszönetmondás a magyar egyház és a magyar nemzet részéről megtörténjék. Befejező szavaiban meghatódva jegyezte meg, hogy a fővárosban, egy hétköznapi reggelen, ilyen nagy számban gyűltek össze az emberek, reggelire. Úgy tekinti, ez nemzetének szóló megtiszteltetés. Ezt sohasem fogja elfelejteni. Mindszenty bíboros beszédét lelkes, szűnni nem akaró taps fogadta. Zalotay atya angol nyelven öszszefoglalva tolmácsolta azt az amerikai vendégek számára. A reggeli Zalotay atya imájával fejeződött be. A Prayer Breakfast-nek alig volt olya résztvevője, aki nem kért volna kihallgatást a bíborától, ne akarta volna gyűrűjét megcsókolni, megérinteni őt, de legalább közelről a szemébe nézni. S mindenki számára volt szava, magyarul, vagy angolul. Mert járultak hozzá amerikaiak is. Az egyik nagykövet volt, a másik egy vak, fekete, idős férfi, akinek a homlokára áldólag tette kezét a bíboros, amit az aligha fog elfelejteni. Szentmise a székesegyházban Déli egy órakor a főváros másik felejthetetlen eseménye vette kezdetét. Mindszenty bíboros latin nyelvű ünnepi nagymiséje, a St. Matthews székesegyházban. A nagy katedrálist megtöltötték a hívek, akiknek nagy része amerikai volt. A hercegprímás nagy papi kísérettel vonult be a szentélybe. Vele szemben foglalt helyet O’Boyle bíboros és Baum érsek. A Szentszéket Msgr. Renzo Frana, az apostoli delegáció ügyvivője képviselte. A székesegyházban bemutatott miseáldozatnak két kiemelkedő eseménye volt. Az első a hercegprímás rövid, magyar nyelvű elmélkedése, amelyben ismét a főpásztor szólt. A nagy gonoszságai teli világról beszélt, ahol nekünk hallgatnunk kell az apostolok üzenetére, és meg kell őriznünk hitünket, reményünket, szeretetünket és erkölcsünket. Magyar híveinek ismét lelkére kötötte a magyar misék látogatását. Msgr. Mészáros Tibor angol nyelven foglalta össze a bíboros gondolatait. Isten, Egyház, Haza Az ünnepi nagymise szónoka Msgr. Joseph B. McAllister volt, a Catholic University volt vicerektora, azország egyik legjelesebb egyházi szónoka. Szónoki remekművében méltó emléket állított egy nagy embernek, nagy egyházfőnek és nagy hazafinak: Mindszenty bíborosnak. Krisztus-szerű pásztornak nevezte őt, aki az emberi jogok és az emberi méltóság harcosa is volt egy személyben. — Korán felismerte Mindszenty bíboros — mondta Msgr. McAllister —, hogy mi a kommunizmus. Világosan látta, hogy annak célkitűzése a kereszténység és az Egyház összezúzása, az Istenbe és az ember spirituális természetébe és rendeltetésébe vetett hitének kiirtása, valamint az ember elidegeníthetetlen jogainak, az ember egyéni értékének megsemmisítése. A hercegprímás életének és életművének megrajzolásában mutatta be, hogy már akkor, amikor Magyarország először jutott kommunista igába, a bíboros egy pillanatra sem tévedett vagy értékelte alá a kommunista ideológiát. Másokkal ellentétben, sohasem tekintette ezt egy újfajta társadalmi vagy gazdasági teóriának avagy egy újfajta politikai kísérletnek csupán, mivel az ,,Adjátok meg Istennek, ami Istené, a császárnak, ami a császáré!” krisztusi princípium alapján tárgyalhatunk. Ő választhatott a kompromisszumok, a kollaboráció és a merev ellenállás között. A bíboros tudta, hogy „abszolút gonoszságnak abszolút ellenállás a fegyvere!" Magas árat fizetett érte! Tudta, hogy börtön vagy halál vár rá. De mindenét feláldozta, s magának semmit sem kívánt. Isten, Egyház és Haza volt a három világító fáklya, s mindhárom fényforrás egyetlen út felé mutatott egész életen át. Mint Magyarország hercegprímása, ezt az egyetlen utat járta. Msgr. McAllister idézte a hercegprímás utolsó pásztorlevelét, annak történelmi jelentőségűvé vált szavait: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelezettséget rótta rám a nagyvilágon legárvább népem történeti szolgálata. A nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos. — A bíboros — fejezte be beszédét Msgr. McAllister —, 82 évével a vállán. Isten kegyelméből, még mindig életerős, és nem adta fel apostoli munkáját. Azt ma is végzi a világ minden részén szétszórtan élő honfitársai között. Mint magyar, nak, szülőföldje és Isten egyháza iránti felelősségérzete semmit sem csökkent. Msgr. McAllister beszéde igen mély benyomást tett a jelenlevő papságra, az amerikai és magyar hívekre... Amikor pedig az ünnepi nagymise véget ért, s a bíboros felkelt trónusáról, a székesegyházban öszszegyűlt hívek olyan tapsorkánban fejezték ki hódolatukat, amilyenben katolikus templomban még aligha volt része, könny csillogott szemében. A huszadik század legnagyobb mártírja Az érsekkel és az érseki aula tagjaival elköltött ebéd után a hercegprímás látogatást tett a Kossuth-házban, az Amerikai Magyar Református Egyesület székházában. Béky Zoltán püspök, az egyesület elnöke, főtisztviselői élén, igen meleg szavakkal köszöntötte a bíborost: — Boldog vagyok — mondta —, hogy a huszadik század keresztény egyházának legnagyobb élő mártírját köszönthetem itt, a Kossuth-házban. Kossuth Lajos óta nagyobb ember erre a földre még nem tette a lábát . . . Eminenciás Uram minekünk, protestáns református egyházaknak is mártírja . . . A mi szellemi vezérünk is. Eminenciádnál senki sem szenvedett, senki sem áldozott többet hitéért, egyházáért, miérettünk. Béky püspök ezután ismertette az egyesület nagy múltját és tevékenységét. Megállapította, hogy ez a világ legnagyobb magyar református testvérsegítő intézménye. Béky püspök az Amerikai Magyar Szövetség nevében is köszöntötte a hercegprímást, melynek székhelye ugyancsak a Kossuth Ház . Mindszenty bíboros megköszönte Béky püspök hozzá intézett meleg szavait. Háláját fejezte ki, hogy megismerhette azt a nagy munkát, amit a Kossuth Ház, fennállása óta az amerikai magyarság érdekében és megerősítésében kifejtett. Ez a múlt, ez a munka máris büszke fejezete a magyarság történetének. Arra kérte az Egyesületet, legyenek együtt továbbra is a magyarságért végzett munkájukban. A bíboros megköszönte, hogy az egyesület és az Amerikai Magyar Szövetség teljes vezetőségét megjelent fogadására. További munkájukra Isten áldását kérte. Mindszenty bíborost a Kossuth Ház melegen ünnepelte, s őt az egyesület aranyérmével ajándékozták meg. Mindszenty József bíboros hercegprímás kétnapos washingtoni látogatása ezzel befejeződött. A történelmi jelentőségű napok bizonyára felejthetetlenek maradnak a hercegprímás számára, mint ahogy Washington számára is, magyarok és amerikaiak számára egyaránt, aranybetűs napok lettek a naptárakban. Dr. Irányi László piarista rendfőnök és munkatársai büszkék lehetnek a fényes és megindító ünnepségek sikerére. Róna Gizella Cleveland: (Folytatás a második oldalról.) Bár Margit énekművésznő vezetésével énekelte az amerikai, majd a magyar Himnuszt. A díszvacsora magyar és angol nyelvű ceremóniamesteri tisztét Bedy Balázs, a clevelandi cserkészcsapatok vezetője látta el hibátlanul. A megjelent előkelőségek bemutatása után következett az asztali áldás és a vacsora. A vacsora utáni műsor első száma Liszt Ferenc „Ünnepi dala” volt, amellyel a kiváló képzettségű Szabad Magyar Kamara Kórus valóban remekelt. Kifogástalan előadás volt, vezényelt Alapi Endre karnagy. A clevelandi magyarság nevében Menyhárt Sándor, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke mondott köszöntő beszédet. Ismertették Ohio állam deklarációját, amellyel az állam köszöntötte Mindszenty József bíborost. Ezután Ralph Perk, a város polgármestere mondott köszöntést, majd Nicholas Bucur, a Nemzetiségi Mozgalom elnöke fejezte ki azt a szeretetet, nagyrabecsülést és tiszteletet, amelyet a rabnemzetek fiai éreznek Mindszenty József iránt. „Rákóczi megtérésé"-t, Kacsóh Pongrácz szerzeményét Bárány Tatjána művésznő énekelte, zongorán kísérte Alapi Endre zongoraművész. Ez a szám is, mint a műsor minden száma, művészi, szép előadásban köszöntötte a főasztalnál helyet foglaló bíborost. De egészen különös magyarságunk lelki mélyéből és messziségéből jöttek elő varázslatos módon azok az ősi, népi Mária-énekek, amelyeket megrendítő magyar forrósággal a magyar titok igézetével adtak elő a 34. Zrínyi Ilona és a 14., Görgey Arthur cserkészcsapatok egyesített regös csoportjai. Egyetlen magyar műsorról sem szabadna hiányozni ennek a számnak. Az ünnepi beszédet dr. Nádas János mondotta a rendezőbizottság felkérésére. Rámutatott arra, hogy milyen várakozással tekintett a magyarság az elé az óra elé, amikor találkozhat a magyar szabadság és igazság rendíthetetlen szószólójával , Mindszenty József bíborossal. Szeretné a magyarság a találkozás alkalmával kifejezni nemcsak hódolását az előtt, aki oly magasságokba emelte a magyar szabadság és igazság fényét, hanem ugyanakkor olthatatlan szerelmét is hazája iránt, odaadó készségét a magyar szabadság és igazság szolgálatában, nem csökkenő ellenkezését a kommunizmus ördögi praktikáival szemben, és szüntelen küzdelmét a szovjet hódoltság ellen, amely még ma is megszállás alatt tartja Magyarországot. Dr. Nádas János ismertette a magyar történelem nagy veszélyeit, amelyek pusztulással fenyegettek, és amelyek mind eltörpülnek amellett a pusztulás mellett, amelyet a bolseviki hordák zúdítottak a magyar nemzetre. Majd hangoztatta, hogy a magyarok, szétszórva a világon, tudják, mi a küldetésük. És cselekednek, tesznek és szólnak a magyar nép helyett, a magyar népért és annak képviseletében. Így követjük Mindszenty József példáját, — akinek tettei a magyar nép történelmének csodálatos oldalait teszik majd ki — mondotta. — Köszöntötte Mindszenty Józsefet hűséggel, tisztelettel és fiúi szeretettel. A beszéd után v. Hollósy Ervin adta elő Mátray Lajos költeményét „A fogoly bíboros” címmel. Szabadkai Krisztina szavalta el Tollas Tibor:Mindszenty című költeményét. A közönség úgy a beszédet, mint a versmondást, lelkes tetszéssel köszönte meg. Soltay István tánccsoportja magyar tűzzel és ifjonti délcegen járta el a Verbukost. A tánccsoport állandó fejlődésben van, valóban ez volt talán a legszebb jelentkezésük. A vacsorát a Szabad Magyar Kamara Kórus száma fejezte be. Dr. Kondela Géza ..Magyar Miatyánká-ját adták elő nagy sikerrel. Vezényelt Alapi Endre karnagy. A bíboros nem tudta végignézni a bankett műsorát, és a vacsora után elköszönt híveitől, hogy visszatérjen szállására a hosszú és szép, de fárasztóan dús programmal.teli. nap után, _____ _ _ _ 1994. június 9.