Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-05-30 / 21. szám

8. oldal Taft szenátor beszéde a magyarok védelmében Az Amerikai Magyar Szövetség szívós munká­ja újabb eredményekhez vezetett. Mint ismere­tes, hetven képviselő levelet küldött a Fehér Házba, most pedig több szenátor fordult az el­nökhöz és a külügyminiszterhez, azonnali köz­belépést kérve a romániai magyarság ügyében. John Sparkman (D., Alá.) szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, dr. Kissinger kül­ügyminisztertől kérte az erdélyi magyarság sé­relmeinek felülvizsgálását az amerikai—román kereskedelmi szerződés újabb megtárgyalása előtt és, hogy foglaljon határozottan állást az er­délyi magyarság sérelmeivel kapcsolatban. Robert Taft (R., Ohio) szenátor kérte az el­nököt indítson tárgyalásokat a román kormány­nyal az 1973. évi Nixon-Ceausescu közös nyilat­kozat értelmében. Kifejtette, hogy az amerikai és a román kormány érdekében áll a kérdést még az amerikai—román kereskedelmi egyezmény fe­lülvizsgálása előtt tisztázni, és élesen elítélte a magyarok elleni megkülönböztetést Romániában. Strom Thurmond (R., S. C.) szenátor szintén sürgette a tárgyalások mielőbbi megkezdését a román külképviseleti szervekkel a kereskedelmi egyezmény meghosszabbítása előtt, és felsorolta az erdélyi magyarság főbb sérelmeit az elnökhöz intézett levélben. Május folyamán még legalább hét más szená­tor közbelépése várható. Külügyminisztériumi főtisztviselőktől kapott értesülés szerint az amerikai nagykövetség Bu­karestben április közepén tárgyalásokat kezdett a román külügyminisztériummal, az erdélyi ma­gyarság emberi jogsérelmei ügyében. Az amerikai szabadságharc nagy magyar hősi halottja életáldozatára emlékezve a Szent László Társaság tagjai, a Johannita lovagok, a Máltai lovagok, a Templáriusok, valamint a Kolumbosz lovagok testületileg adóznak Kováts Mihály em­lékének megjelenésükkel és részvételükkel. Larry P. McDonald (D., Ga.) képviselő 1976 május 6-án pedig a Ház „International Political and Military Affairs” albizottsága előtt részle­tesen elemezte az erdélyi magyarság további el­nyomását és jogsérelmeit. Kiemelte a magyar­ság és a szászok hátrányban részesítését a ro­mán hatóságok által állások elnyerésében, egye­temre való felvételnél s előmenetelben egyaránt. Megemlítette az „okmányrendelet” káros hatá­sát a magyar múlt emlékeinek megőrzésével kap­csolatban, és az egyházak súlyos helyzetét, to­vábbá a magyar egyetemi végzettségű fiatalság szétszórását a Regátba. Gördül a japán import (PÁRIZS­) Franciaország golyóscsapágy-gyá­­rai sürgős segítséget kérnek a rendkívül olcsó japán import ellen. Az angol és a nyugatnémet termelőkkel együtt az ügyet a Közös Piac illeté­kes szervei elé viszik. Az importált japán csap­ágyak értéke 1962-ben mindössze 2 millió frank volt. 1975-ben pedig már 103 millió frank, az egész csapágyimport 15 százaléka. A szaporodó gonosztevők Az erőszakoskodó gonosztevők, akik lassan már elzavarják a nagyvárosok utcáiról a tör­vénytisztelő embert, nemcsak itt szaporodnak el, Amerikában, hanem, amint ezt az egyik párizsi folyóiratban látjuk, Franciaországban is. A ret­tegés — írja ez a lap —, lassan az egész ország lakosságát hatalmába keríti. „Egymást érik a gyermekrablások, a látványos útonállások, az erőszakcselekmények, a betörések, a rablások — állapítja meg a lap. — 1960 és 1969 között mindössze öt gyermekrablás történt. 1970-ben három, 1975 januárja óta viszont a kis Philippe Bertrand, akinek holttestét nemrég fedezték fel, immár a nyolcadik elrabolt gyermek.” Az est beálltával az emberek­ félnek kimenni az utcára. A zárak és különféle biztosító beren­dezések gyártásával foglalkozó cégek csillagá­szati összegeket keresnek. Aki nem akar rendes revolverrel lövöldözni, vehet magának könnygáz­pisztolyt. Marseille francia kikötővárosban az idős embereket úgynevezett biztonsági síppal lát­ták el, amellyel szükség esetén segítséget kér­hetnek. Érdekes ötletük támadt a francia szociológu­soknak. Összevetették a születő gyermekek szá­mát a szaporodó bűncselekmények számával. És ez a statisztikai arányítás azt mutatta, hogy Franciaországban a bűnözők részarányának nö­vekedése meghaladja a lakosság növekedésének ütemét. 1974-ben Franciaországban 1 800 000 bűncselekményt követtek le, kétszer annyit,­­ mint amennyi gyermek született egy év alatt... Itt lenne tehát az ideje annak, hogy a törvény­­tisztelő embert megvédje a törvény, amelyet egy­oldalúan csak ő tisztel, de a gonosztevők nem. Mert ha elterjed az a meggyőződés, hogy a bű­nözés a szerzés, sőt a meggazdagodás legrövi­debb útja-módja, akkor kisebbségbe kerülhet­nek azok, akik még tisztelik a törvényt. És érde­mes lesz-e ezt a törvényt tisztelni, amelyet a többség nap-nap után megsért? Azok a törvény­hozók, bírák, akik ezt a fenyegető veszélyt és annak lehetőségét nem veszik észre, nem érde­mesek a választásra, a törvénytisztelő polgár nem szavazhat rájuk. Mi értelme van olyan tör­vényhozásnak, bíráskodásnak, amely nem tud a törvénynek tiszteletet parancsolni? A törvé­nyek, a bírósá, amelyeket a törvénytisztelő ember tisztel, legyenek hatásosak és szigorúak megsértőikkel szemben. Síppal ugyan az öregek nem védhetik meg magukat, ha a törvény, ame­lyet a síppal segítségül hívnak, nem elég erős. Lapunk kitűnően felszerelt NYOMDÁJA • mindenféle nyomtatványokat, • könyveket, • okmányokat, • belépőjegyeket, • színlapokat, • levélpapírokat, • borítékokat stb., legolcsóbban, legszebben és leggyorsabban készít el magyar, angol, spanyol, német, vagy más nyelveken. • offset- és magasnyomás • saját fotólaboratórium Vidéki megrendeléseket gyorsan és teljes megelégedésre szállítunk. Számos köszönőlevél van birtokunkban! Kérjük katolikus egyleteink pártfogását! MAGYAROK VASÁRNAPJA 1739 MAHONING AVENUE YOUNGSTOWN, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A New York-i bicentenniális ünnep Washington ezredesére, Kováts Mihályra emlékezik A KOVÁTS MIHÁLY TÖRTÉNELMI TÁRSU­­lat egésznapos bicentenniális ünnepén emlékezik Kováts Mihály ezredesre, a Pulasky-légió pa­rancsnokára, aki Washington György tisztjeként halt hősi halált az amerikai szabadságharcban. A Társulat (COLONEL COMMANDANT MI­CHAEL DE KOVÁTS HISTORICAL SOCIETY), az ezredes hősi halálának színhelyén, Charles­­tonban rendezte az első megemlékezést és most New Yorkban rendezi majd a másodikat. Június 12-én, szombaton a Fraunces Múzeum előtti té­ren (54 Pearl St.) folytatódik az egésznapos mű­sor, a New York-i magyarság bicentenniális ün­nepsége. Egyletek testületi megjelenése, zászlók, különösképpen a magyar szabadságokra emlé­keztető zászlók, szabadtéri műsorok teszik meg­­ragadóvá a New York-i bicentenniális magyar napot. New York állam kormányzója ugyanis Kováts Mihály ezredes halálának évfordulóját magyar nappá nyilvánította. Az ünnepség elér­hető Manhattanból a Lexington avenue-i föld­alatti vasúttal a Queensből az EE­E útvonalán a Bowling Green állomásnál. A bicentenniális ün­nepség rendezését a Társulat elnöke, dr. Ud­­vardy Tibor vezeti. Az"egésznapos műsort emlékvacsora fejezi be. Az emlékvacsora amerikai főszónoka George Seignious tábornok lesz, a charlestoni citadella "parancsnoka. A magyar emlékbeszédet Eszterhás István író, a Vasárnap szerkesztője mondja. A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége tiltakozása Sonnenfeldt külügyi tanácsos emlékezetes nyi­latkozata a kelet-európai népek és a Szovjet­unió „organikus kapcsolatáról” általános tilta­kozást váltott ki a rabnemzetek szabadföldi szer­vezetei részéről. A magyar emigráció soraiból is számos memorandum ment a Fehér Ház és a külügyminisztérium címére, magyarázatot kérve arra nézve: a Sonnenfeldt-doktrina egyet jelent-e a hivatalos amerikai külpolitikával, vagy csupán egy felelőtlen diplomata magánvéleménye? A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége is kötelességének érezte felemelni szavát a Son­nenfeldt-doktrina ellen.­­ A Szövetség elnöke, Helcz Tibor, levelet intézett William F. Walsh kongresszusi képviselőhöz és kifejti abban, hogy a Sonnenfeldt-doktrina egyenlő a­rab nemzetek önrendelkezési jogának durva megsértésével.­­ Helcz Tibor hangsúlyozza, hogy egyetért a Kö­zös Magyar Külügyi Bizottság e kérdésben ho­zott döntésével és követeli Sonnenfeldt tanácsos lemondását. Végül kéri a levél Walsh képvise­lőt, hogy washingtoni irodája útján gondoskod­jék arról,, hogy a tiltakozás minél nagyobb nyil­vánosságot kapjon a kongreszusban. Helcz Tibor levelet juttatott el a Fehér Házba Ford elnöknek is, amelyben részletesen kifejti, miért sérti a Sonnenfeldt-nyilatkozat a vasfüg­göny mögötti népek érdekeit. Kéri az elnököt, újra szögezze le félreérthetetlenül, hogy az Egyesült Államok politikája e népek felé nem változott s azok változatlanul bízhatnak abban, hogy Amerika támogatja az önrendelkezési jog érvényesítésére irányuló törekvésüket. A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége levele vé­gül reményét fejezi ki arra, hogy az elnök elha­tárolja magát külügyminisztere kelet-európai po­litikájától. Milyen jó, hogy Amerikában szabad választás van (Folytatás az első oldalról.)­lasztáson Amerika ismét konzervatív elnökjelölt­re szavazhat. Ez a demokrata pártot eléggé iz­gatja, mert ha a demokrata párt nem Cartert indítja 1976-ban, hanem valamely ősdemokratát, akkor ezzel a liberális jelölttel szemben - legyen az Humphrey vagy Kennedy szenátor -, a de­mokrata párt szívesebben látná Ford elnököt, mint Reagant. Mindazt, amit Reagan követelhet és hangoztathat a csalódott amerikai nép előtt, Ford elnök nem teheti szóvá, mert azért éppen úgy felelős, mint az esetleg indított demokraták. De ha Cartert jelölnék, akkor is jobb a demok­ratáknak, ha Ford elnök lesz a republikánusok jelöltje, mert ez esetben Ford elnök lesz az, aki az „establishment” nevében védekezésre kény­szerül, Carter pedig — eddigi ügyes mozgásából meg lehet állapítani — olyan konzervatív lesz, aki a konzervatív republikánusokat is meg fogja kapni a kissingeri külpolitika bírálatát magára vállaló Ford elnökkel szemben. ★ AMI ISMÉT A KONZERVATÍV IRÁNYZAT növekedését igazolja. Érdekes módon igazolta ezt az egyik demokrata elnökjelölt, Church de­mokrata szenátor, aki kijelentette, hogy ő olyan konzervatív, mint Sam Ervin és Theodore Roose­velt és olyan liberális, mint Franklin Roosevelt. A mai világban már minden elnökjelölt zebra csíkokkal indul, konzervatív és liberális csíko­zással, az egyszerűen liberális szerzet­veszélyes­sé lett. Ennek demokrata oldalán különösen az ad jelentőséget, hogy Wallace kormányzó tel­jesen lemaradt a demokrata versenyben és a demokrata konzervatív szavazatok, amelyek egyes, főként déli államokban jelentős erőt kép­viselnek, már az előválasztásokon is átmentek Reagan támogatására. Az elnökválasztáson pe­dig, ha Reagan indul, esetleg rá is fognak sza­vazni , mint konzervatív jelöltre. Mert a döntés, bármilyen helyezkedés és csí­kozás is folyik az előválasztáson, bármilyen dör­gés és parádé is mutatkozik majd a konvención, mégis csak a választáson következik be. Ezt min­denki jól tudja. És a konvenciók kifelé majális­hangulatot áraszthatnak, azonban a konvenciók teátrális látványossága mögött furmányos eszű férfiak ülnek, akik a választásokon győzelemre akarják vinni pártjukat. És ahogy ma áll a hely­zet, a republikánus oldalon erre gondolva az esé­lyesebb jelölt, Reagan, míg a demokrata oldalon még nem játszották ki az igazi ütőkártyát, és a sokféle jelölt akadékoskodása Carter ellen éppen azt szeretné bizonyítani, hogy legyen idő és al­kalom a nagy ütőkártya kijátszására. Érdekes ebből a szempontból a választási nagyhatalom, az AFLACIO szakszervezeti központ vezetőjé­nek, George Meanynak az üzenete, amelyet a demokrata párt programján dolgozó bizottsághoz küldött, Meany ezt üzente: „Üzérkedni azokkal, akik másokat rab­szolgasorban tartanak, erkölcstelen és védhetet­­len magatartás. Le kell szögezni és ki kell nyil­vánítani: olyan programot és magatartást kö­vetelünk, amelyet abszolút kötelez ez a megha­tározás. Szabadságot minden embernek és nép­nek! Mindenütt. És minden időben." Milyen jó, hogy Meany fogadta Szolzsenyicint, mikor itt járt. Milyen jó, hogy az amerikai mun­kásságnak ilyen vezetője van. És milyen jó, hogy Amerikában szabad választás van. (1976. V. 20.) OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT 1976 május 30. Y IlL­ a­titár­s — Levelek fr. Szépe László d­r. Kiegészítés (KRISZTUSKÖ­VET­ŐK) Két hét előtt a Krisztuskövetőkről kezdtünk beszél­getni. Első példának Éva asszonyt említettük, aki hosszú évek nyugtalansága után megtalálta a megnyugvást Krisztusban. — Erre a példára írt most Mária, és leve­léből azt érzem ki, hogy nem fogta fel a történetet úgy, ahogyan leírtam. Ezért gondolom, szükség van kiegészí­tésre és jobb minél előbb válaszolni. Mária megjegyzésének lényege: „.. A példának idé­zett Éva asszony hosszú ideig volt nyugtalan és rettegő. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy rövid lelkigyakor­lat olyan hirtelen meggyógyította volna lelkét, hogy most tökéletesen megnyugodott, az öregedés és betegség elle­nére is.” Részemről a kiegészítés ez. Nem a háromnapos lelki­­gyakorlat maga adta meg Évának a biztonságot, nyugodt­ságot. Ha ez adta volna, akkor ez lenne a legkönnyebb orvosság lelki és idegproblémáikra. A lényeg nem a lel­kigyakorlat, nem a vallási forma volt, hanem az, hogy Éva — talán életében először — találkozott valóban Krisztussal. A három nap valamelyik órájában, percé­ben rádöbbent arra, hogy Jézus ma is élő valóság, test­vér, barát, orvos, megváltó, Isten! Bizonyára voltak Évának gyermekkora óta a család­ban, zárdában, templomban, első áldozásnál ünnepi per­cei, áhítatos imái. De mindebben talán több volt a for­maság, a megszokottság, külső zománc, vagy csak fellán­goló vallásos érzelem. — Ha végignézünk saját vallásos­ságunkon is, őszintén be kell vallanunk, hogy sok benne az üres formaság, puszta érzelmi hangulat — igazi Krisz­tusba és Istenbe való kapcsolódás nélkül. A templomban egy szép magyar misén, a pap megríkató beszédére vagy magyar Himnuszunk szárnyaló dallamára forróság fut végig rajtunk, szemünk sarkában összegyűl a könnycsepp. Aztán kilépünk a templomajtón és mindez pillanatok alatt elpárolog. Megválogatjuk, kinek köszönünk, kivel fogunk kezet és kit nem veszünk észre. És a hét többi napján ta­lán eszünkbe se jut Isten gondviselése, Jézus közelsége. Ha így van, már pedig sokunk életében így van, akkor bármilyen áhítatos volt a templom érzelmileg, nem ta­lálkoztunk Krisztussal s nem lettünk Krisztus követők. Nem lenne jó, ha ezt a kiegészítést is esetleg félre­tennénk. Nem azt akarjuk mondani, hogy a forma, a kül­ső áhítat, az ének, az érzelem nem kell a vallásunkban; erre is szükség van, hiszen életünk nagy része megszo­kott formákból áll és társadalmi lények vagyunk. De ezek a formák és érzelmi hangulatok még nem jelentik az Is­tenbe kapcsolódásunkat. Ezek még nem mentenek meg a­ lelki kínlódásoktól a bajban, a félelmektől és aggódá­soktól. — A tökéletes lelki nyugalmat csak a Krisztusba kapcsolódás, az Istenre hagyatkozás adhatja meg. Ma különösen olyan időket élünk, amikor a vallás külső formái s maga a templom sincs számunkra bizto­sítva a holnapra. Könnyen lehet, hogy a vallásért, temp­omért nemsokára üldözés fog járni, talán az egész vi­­ágon. A kereszténység esetleg megint lehúzódik a föld­alatti katakombákba — vagy egyszerűen csak saját lel­künk belsejébe. Ha ilyen idő következne, nekünk akkor is szükségünk van Istenre, s ha nem lenne templom és külső forma, akkor az egyéni Istenbe kapcsolódás tarthat csak fenn. Talán erre gondolt Jézus, amikor a Szamaria-beli asszonnyal találkozott a kútnál. Az asszony ezt kérdezte tőle: Látom Uram, hogy próféta vagy. Mi Garazim hegyén imádjuk Istent, a zsidók pedig Jeruzsálemben! Mondd, melyik a helyes? — És Jézus válaszolta: Asszony, eljön az óra, amikor sem ezen a helyen, sem Jeruzsálemben, hanem lélekben és igazságban fogják imádni Istent! A mostani kiegészítés lényege: A lelki megnyugvást nem a vallási formaság, nem egy lelkigyakorlat kerete, hanem a Krisztusba kapcsolódás adta meg Éva asszony­nak. Ima Istenhez fordulás nélkül nem ad lelki megnyug­vást. Isten megadja a lelki békét és erőt mindenkinek, Évának, Máriának, Klárának, Jánosnak, Istvánnak,­­ ha valóban Istenbe kapaszkodnak, kapcsolódnak. Ezt fejezi ki Quoist páter a könyvében: Az ember sohasem lehetne boldog és a világot sem tehetné (maga körül) boldoggá, ha nem találkoznék Jézussal. A vallás értelmetlen,­ üres tevékenység, érzelmesség, biztonság­keresés vagy puszta társadalmi szokás maradna, ha az ember nem kapcsolódna bele Krisztusba. — Ez a Krisz­tuskövetők erejének titka. Pénzküldés és szabadválasztású árucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás. V­I R­­­G és koszorú küldés, sírápolás, sírkövek. TUZEX Pénz és csomagküldés Csehszlovákiába KUMANIABA Pénz és csomagküldés, Kelet Németország­ba és Lengyelországba úgyszintén GYÓGYSZERKÜLDÉS a leggyorsabban KÖZJEGYZŐSÉG: hitelesítések, fordítások, garancia- és megbízólevelek FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK T­R­A­N­S­E­X 424 Bloor Street West TORONTO, ONT., CANADA Telefon: (416) 923-1193 M5S 1X5 IV* V ‘ ------1-------------1---------------1 ~ 1-----------------rinninnrun­n­i ~i­n­n­n­i--------rn~in­t

Next