Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)
1976-10-10 / 38. szám
6. oldal Ford elnök American Poloniáról - mi a magunk szenvedéseiről A hét végén tartotta az egyik nagy amerikai nemzetiségi szervezet, a Polish—American Congress négyévi országos konvencióját Philadelphiában, a Benjamin Franklin Hotelben. A konvención szeptember 24-én, pénteken megjelent Ford elnök is és beszédében a lengyel GEORGE V. VOINOVICH: Vonuljanak ki a szovjet csapatok és szabadon szavazhasson a magyar nép Lapunk múlt heti számában beszámoltunk arról a hatásos és erőteljes tiltakozásról, amelyet a clevelandi reggeli napilapban felvetett kérdés: „Vissza kell-e adni Szent István koronáját a marxista-leninista-sztálinista diktatúrának?” — váltott ki ebben a nagy magyar központban. A magyar közvélemény tiltakozása Clevelandben még mindig nem ült el, sőt mind szélesebb körben gyűrűzik. És a magyar állásponttal való együttérzést a legszebben fejezte ki az a levél, amelyet a helybeli republikánus párt egyik fiatal, rendkívül népszerű és nagy jövőt ígérő vezetője, George V. Voinovics, Amerika etnök (Cuyahoga) megyéjének megválasztott ellenőre intézett Ford elnökhöz. A levél szövegét magyar fordításban közöljük: „Kedves Ford elnök, Cleveland magyar közösségének tagjai felhívták figyelmemet arra, hogy a Szovjet által irányított magyarországi rendszer azt a követelését terjesztette elő, hogy az Egyesült Államok adja át nekik Szent István koronáját és a koronázási jelvényeket, amelyek ma Amerika birtokában vannak védelem és megőrzés végett, a Fort Knoxban. Sürgetve arra kérem, utasítsa vissza a magyarországi szovjet rendszernek ezt a kívánságát. Azok a szabadságszerető magyarok, akik az Amerikai Egyesült Államokba bevándoroltak, a koronaékszereket a magyar szabadság és függetlenség szimbólumaiként értékelik és tisztelik. Ha a koronakincset átadnák a magyarországi szovjet rendszernek, ez újabb arculcsapása lenne a magyar népnek és nemcsak azoknak, akik az Egyesült Államokban élnek, hanem minden magyarnak szerte a világon, akik a szabadságot és függetlenséget kívánnak fivéreiknek és nővéreiknek, mert azok Magyarországon szovjet elnyomatás alatt élnek. És ez — ismét használnom kell a kifejezést — újabb arculcsapás lenne, mert a mi országunk aláírta a hírhedt helsinki záróokmányt, de a helsinki feltételeket a Szovjetunió nem tartotta be. Mióta ön aláírta ezt a helsinki záróokmányt, a Szovjetunióban a fegyverkezés tovább burjánzik, és az információ szabad áramlását a szabad világ és a vasfüggöny-államok között lényegesen lecsökkentették. Azt javasolom, hogy olyan választ adjon a magyarországi rendszernek, amelyben megérteti velük: Szent István koronáját és a koronaékszereket az Egyesült Államok akkor fogja visszavinni Magyarországra, ha a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot és így a magyar nép lehetőséget kap arra, hogy szabad és független szavazással fejezze ki önrendelkezését, amit mi a magyar népnek megígértünk a második világháború után. Amint tudja, ez a választási év, és nekem nagyon bajos, mint republikánus pártból választott megyei tisztviselőnek külpolitikánkat megvédeni a rabnemzetek ügyében. Erőteljes válasz, amelyet ön adna a Szent István korona ügyében, ez bizonyos, legalább érzékeltetné a rabnemzetek fiaival, hogy ön felismeri fivéreink és nővéreink szolgaságát és fenn kívánja tartani azt a reményt, hogy egyszer elnyerik ugyanazt a szabadságot, mint amiben mi élünk itt, az Amerikai Egyesült Államokban. Tisztelettel: GEORGE V. VOINOVICH Cuyahoga megyei ellenőr eicwwwwwwwBBMi-igpBnppgpgpnB' kérdéssel foglalkozott. Idézte Jan Paderewski lengyel hazafi Amerikában mondott beszédét, amelyben megállapította, hogy a lengyeleknek nincs szükségük arra, hogy amerikanizálják őket, mert azokat a szabadságeszményeket, amelyeken Amerika épült, 1000 éve vallják már a magukénak. Idézte egy másik amerikai lengyel kijelentését: „200 százalékos amerikai vagyok, ha 100 százalékos lengyel tudok lenni...” Ford elnök idézte, hogy milyen közösségeket épített ki Lengyelországgal a lengyel—amerikai kapcsolatokról készült közös nyilatkozatban. Utána az elnök kitért a Sonnenfeldt-doktrinára, és erről ezeket mondotta: „Az úgynevezett Sonnenfeldt-doktrina sohasem létezett és ma sem létezik...” És ehhez hozzátette: „Az Egyesült Államok teljességében ellenzi az érdekszférákra való felosztást — bármelyik hatalom részéről. Ez a politika alapvető jelentőségű a Lengyelországhoz való viszonyunkban és az is marad mindaddig, amíg elnöke vagyok Amerikának. Hangsúlyozom annak fontosságát, hogy minden amerikai tegye magáévá a humanitárius kérdéseket. Az embereknek mindenütt joguk kell legyen arra, hogy szabadon kifejezhessék magukat, hogy szabadon utazhassanak és kivándorolhassanak. Embereknek mindenütt joguk kell legyen arra, hogy családjaikkal egyesüljenek. Folytatni fogom azt a törekvésemet, hogy ez a humanitárius program megkapja elsőségét nem csupán Lengyelországgal való vonatkozásban, hanem az egész világgal kapcsolatban.” Az elnök sajnálkozott afölött, hogy a lengyel szomszédságok, amelyekben az amerikai lengyelek a maguk házaiért annyit dolgoztak, romlanak, és a családi házak, a szülőházak értéke eltűnik. Hogy a fiatalok nem maradhatnak meg azokban a házakban, ahol születtek és felnőttek. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie, és mindent meg fog tenni, ami hatalmában van, hogy ez ne történjen meg . . Befejező szavaiban az elnök megígérte, hogy az amerikai család minden hangját meg fogja hallani. Míg a lengyel beszéd sok bontakozását örvendetesnek tartjuk, mint az amerikai etnik tényező elismerését, valamire itt is, mint mindig, felhívjuk a figyelmet. A kivándorlás joga egyedül a zsidóságot érinti, juttatja megoldáshoz, mert a zsidó kivándorlás a vasfüggöny mögül a kivándorlókat nemzeti államukba juttatja el. De a többi vasfüggöny mögötti európai népnek ez nem megoldás. Mert aki kivándorol, elhagyja azt a földet, ahol otthona van nemzetének, feladja a diktatúrának, és mint csatát vesztő, a száműzetés idegenségébe kerül. Mi úgy érezzük, a kivándorlás jogát a szülőföldhöz, a szülőházhoz való jog, a szülőnemzet szabadságának a joga messze megelőzi, és annál fontosabb nemcsak Amerikában, de mondjuk ki, magyar földön is. Ami a családok egyesítését illeti, ebben is a jognak nemcsak a szülőföldről való eljövetelt kellene magába foglalja, hanem azt is, hogy a száműzöttek visszatérhessenek és egyesülhessenek szabadon, érintetlen biztonságban az otthon árvaságra ítélt és a diktatúra által elnyomott családjaikkal. És ezt nem biztosíthatja más, csak hazánk szabadsága és függetlensége. Higgye el Amerika elnöke, minden más megoldás csak a nyomorúság szaporodásához és az elnyomottak újabb kínzásához vezet. És ilyen vagy olyan doktrínákhoz, amelyek a diktatúrát nem kívánják megszüntetni, hanem elkendőzni. 1956. október 23.: Szabadságharc! Most, hogy itt van legtisztább szabadságharcunk huszadik évfordulója, egyre többször olvasom az újságokban: „Ötvenhatos forradalom”. Őszintén szólva mindig szíven üt ez a szó: forradalom. A forradalom szónak nincs jó hangzása előttünk, nem is lehet, hiszen az „őszirózsás” forradalom szörnyű emléke még mindig kísért sok lélekben. Előzőleg pedig Lenin rettenetes vérengző forradalma idézi a „forradalom” szót. A magyar történelemben a három utolsó században három szabadságharcról beszélünk: a 18. században Rákóczi Ferenc szabadságharcáról, a 19. században a negyvennyolcas szabadságharcról és századunkban 1956 szabadságharcáról. A forradalom nem a szabadságért folyó küzdelem. A forradalmat az osztályharc eredményezi. A forradalomban az addig elnyomott osztály kerekedik felül, hogy most már ő nyomja el a volt uralkodó osztályt. Az osztályharc pedig szembenáll a kereszténységgel, mert gyűlöletből fakad és gyűlöletet eredményez. Csak gondoljunk vissza a francia forradalomra, ahol a francia uralkodó osztály legjobbjainak a feje hullt a porba. De nem kell a franciákhoz mennünk, csak vissza a véres emlékű „őszirózsás” forradalomhoz, melynek következménye volt, hogy Számuely Tibor megvadult terrorjában a magyarok ezreit akaszttatta fel. Vagy gondoljunk csak a második világháború utáni öldöklésre, amelyet az orosz megszálló csapatok védelmében hazánkban a „forradalmi erők” — mint magukat nevezték — követtek el. Ezért nem mondhatjuk, hogy ötvenhatban forradalom tört ki, mert 1956. októberében nem az osztályok harcoltak egymás ellen, — hanem ez egész magyar nép ragadott fegyvert a szabadságért, idegen elnyomói ellen. Soha nem hallottam 1956-os forradalmárokról, csak 1956-os szabadságharcosokról. Nem forradalmi szövetséget alakítottak a Nyugatra menekült szabadságharcosok, hanem Szabadságharcos Szövetséget. Szabadságharcos Szövetséget a legtisztább, s bár időtartamban legrövidebb, de dicsőségben és fájdalomban előző két szabadságharcunk mellé állítható szabadságküzdelem emlékére. Légy üdvözölve bukásodban is, dicsőséges ezerkilencszázötvenhatos magyar szabadságharc! M. Cs. A svéd konzervatívok győzelme (STOCKHOLM) A svédországi parlamenti választásokon megbukott a 44 év óta kormányon levő szociáldemokrata párt, és így az ugyanannyi ideje miniszterelnök, Olaf Palme, kénytelen távozni hivatalából. A parlamenti többséget egy konzervatív koalíció nyerte el, amely a liberálisokkal szövetségben indult a választásokon. Palme svéd miniszterelnök híres volt Amerika-ellenes álláspontjáról, amellyel sokszor volt a Kreml segítségére. A svédek körében mind erősebbé vált az a meggyőződés, hogy a szociáldemokrata kormány politikája túl sokba kerül, és azért túl sok adót kell fizetniök.De a változásba belejátszott az az erősödő konzervatív hangulat, amely mindenütt érezhető, mert a nyugati szavazókat aggasztja a Szovjetunió „becsúszó” támadása. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Mindszenty és Washington (Folytatás az első oldalról.) veszélyt, amely fenyeget, ha engedjük, hogy a katonai egyenlőség a katonai alsóbbrendűség állapotáig húzzon le. A jelenlegi helyzet az, a nemzetközi kihívásokra sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió, sem Kína nem válaszolhatnak katonai erővel. Ezért vélem, hogy Magyarország népének szabadságát és önrendelkezését sem sürgethetjük ágyúval. Azonban nekünk, mint nemzetnek, figyelnünk kell arra, hogy egyik katonai hatalom se nőjjön meg annyira, hogy megkockáztassa katonai fölényét ránk is kiterjeszteni. Az a képességünk, hogy hatásosan elriasszuk a támadásokat, a szabadság védelméhez magához szükséges. Sok az olyan politikus Amerikában, aki sohasem látta a mai modern szovjet haderőt, tengerészetet és légierőt. Nem is hiszik létezését, így hát, amikor politikai tetszésük, pillanatnyi előnyük megkívánja, készséggel javasolják védelmi erőnk csökkentését. És ez indokolt lenne, ha Amerikának a katonai hatalma nagyobb lenne, mint amennyire szükségünk van, és irányító erőnk lenne még ma is az egész glóbuson. De olyan korban, amikor igyekeznünk kell, hogy az erők egyenlőségét fenntartsuk és azzal a veszéllyel állunk szemben, hogy a Szovjet mögé a második helyre csúszunk le, honvédelmünk megcsonkítása nemcsak bolond dolog, hanem egyenesen öngyilkosság lenne. DIPLOMÁCIÁNKNAK erőfeszítéseket kellene tenni, hogy enyhítsük a magyar kisebbség szenvedéseit Erdélyben. Minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadni, hogy követeljük a Magyarországon és egész Kelet-Európában élő emberek egyéni jogait és önrendelkezési jogát. Csak azért, mert ezek az elnyomott emberek a csatlós államokban nem viselnek különböző arcbőrt, mint kommunista elnyomóik, ez nem jelenti, hogy ezek boldogok az elnyomatásban. És egész bizonyosan nem jelenti, hogy szabadok. Történelmünk tele van olyan példákkal, melyek mutatják, hány népben ébresszük fel az egyéni, emberi jogok nagyobb hitét. A szabadságszobor a tanúja annak, milyen hatással volt a mi szabadságharcunk a francia népre. Itt kint a téren áll a Mindszenty-szobor. És ez a tény, valamint az, hogy ezelőtt húsz évvel az Egyesült Államok budapesti követségén kért Mindszenty bíboros menedéket, tanúsítja, hogy mit jelentett az amerikai nép szabad életformája Magyarországnak és Kelet-Európának. És amint körülpillantok ebben a teremben, sok-sok olyan amerikai magyar arcát látom, akik tudásukkal és művészetükkel gyarapodást jelentettek Amerikának. Látom a bizonyítékát annak, hogy milyen jótékony hatással van a szabadság az emberekre. Folytatnunk kell, lelkesíteni, biztatni és bátorítani kell a szabadságért. És a tárgyalások művészetét kell felhasználni a szabadság ügyéért, amint ez benne foglaltatik Ford elnök jelszavában: a harmadik amerikai évszázadért! Amelynek feladata az egyéni szabadság megerősítése. EZEN A FÖLDÖN 200 ÉVVEL EZELŐTT amerikai gazdálkodó legények muskétájukból tüzet nyitottak a vöröskabátos angol katonák tengerére. Pedig tudták, hogy a túlerővel szemben kell kivívni a győzelmet. Húsz évvel ezelőtt pedig bátor magyar férfiak és nők lőtték az orosz tankokat és vetettek rájuk kődarabokat. És az orosz tankokon ott villogott a szovjet csillag. Az a kérésem, hogy amikor erre emlékezünk, fogadjuk meg: azokért az eszményekért, amelyekért Mindszenty bíboros élt és halt, dolgozunk mi is. (Elhangzott New Brunswickban, 1976. szeptember 26-án, Mindszenty József bíboros szobrának felavatásán.) .. .. ...... 1976 október 10. Útitárs — Levelek dr. Szépe László dr. A „könnyű" próbatétel Az élet mindenkit próbák elé állít. Nem egyszer, hanem számtalanszor. Nem mindig könnyű próbák elé, hanem gyakrabban nehezek elé. Próba elé állítja az egyént, a családot és a nemzetet. S az ilyen tűzpróbák idején mutatkozik meg az ember, a család és egy nép értéke. A silány elesik, az erős helytáll. Az itteni emigrációs magyarság is most próba előtt áll. „Könnyű” próbatételnek nevezem a címben, valójában azonban súlyos próbatétel. Ilyen előtt az amerikai magyarság még nem állt és ilyen eshetősége még soha nem volt. Miről van szó? Az Amerikai Magyar Szövetség felhívásából idézem: „Könnyű Ernő a kaliforniai Xlll. kerületben mint képviselőjelölt (B) az előválasztáson győzött. .. Könnyű Ernő Magyarországon született, magyar tanár és író gyermeke. Jól beszél magyarul, s ami ennél is többet jelent: együtt érez minden hű magyarral, aki népe sorsát szívén viseli... A nagy számú magyar bevándorolt magyarság soraiból eddig még senki sem nyert el képviselőséget a washingtoni kongresszusban, míg a lengyelek, olaszok és csehek évek óta számos képviselőt juttattak be. — Most nyílik az első alkalom arra, hogy magyar származású embert segítsünk be a belügyi és nemzetközi életben döntő szerepet játszó politikai testületbe .. Arra kérünk, lehetőségeid szerint, küldd adományodat a jelölt címére: :P. O. Box 303, Saratoga, Cal. 95070... Magyar testvér, itt az alkalom, hogy kis áldozattal erősen segítsd a magyar érdeket.” Mi a súlyossága ennek a próbatételnek? A mostani politikai körülmények, amelyek zilált, bal felé tolódó liberalizmust, szélsőséges szocializmust és laza erkölcsiséget hirdetnek, és ezen át egy könnyű, élvezetes életet ígérnek a népnek. Ezzel a hamis propagandával szemben nagyon nehéz a választáson nyerni egy szilárd, nemzeti, erkölcsi alapokat, fegyelmezettséget és önfeláldozó hazaszeretetet hirdető programmal, amilyet Könnyű Ernő képvisel. — De tudjuk, hogy a még szabad világot, ezt az országot, csak ilyen programmal lehet még megmenteni. Ezért a józan ész és saját érdekünk, főleg gyermekeink jövője azt diktálja, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy Könnyű Ernő ilyen programmal bejusson a kongresszusba. ( De hogyan segíthetek én New Yorkból, Clevelandből vagy Detroitból egy kaliforniai választáson? — kérdezhetné valaki. — Annak a vidéknek, San Josénak magyarsága házról-házra jár, telefonál, az üzletben, a munkahelyen, ismerősök között szavazatokat gyűjt, és a helyi újságoknak írogat. — Mit tehetsz te New Yorkból vagy máshonnan? Ne nézd ölhetett kézzel a harcot, mint egy futballmeccset az arénában. Talán neked is vannak ismerőseid abban a körzetben, Kaliforniában, magyarok, amerikaiak, írj nekik, kérd fel őket, hogy menjenek szavazni. — És ha nincs ott senkid, vedd elő a pénztárcádat és küldd el a bizottságnak a fenti címre. Legalább azt az összeget, amit egy futballmeccsre fizetnél. Tudod, hogy ez a nép hozzászokott ahhoz, hogy arra szavaz, akinek a nevét többször látja a televízión vagy olvassa az újságban. Könnyű Ernőnek kell időt vennünk a helyi televízióban és hirdetéseket az újságban. Kell tudnod, hogy ez pénzbe kerül. Ahogyan a háború megnyeréséhez, Montecuccoli szerint három dolog kell: pénz, pénz és pénz, — éppen úgy, a mai világban a politikai porondra bejutni, ez a három kell! — Könnyű Ernő, mint volt lágergyerek, mint új bevándorolt, mint 4 gyermek apja, nem képes minderre egymaga. Ezért fordulunk hozzád segítségért. Igaz, nem vagy köteles segíteni, ez a kérés sem akar zaklató, sürgető lenni. Jogod van elzárkózni és félre állni a magyarságtól és a mostani próbatételtől is. De mégis, kérünk, ha tudsz, segíts! Aztán a választás estéjén figyelheted nyugodt lelkiismerettel a televízióban a döntőt, a küzdelmet, amely meg fogja mutatni, hogy mi amerikai magyarok ( a sok számú régi amerikások, a kb. százezer negyvenötösök és a körülbelül ötvenezer ötvenhatosok és utódaik) mire voltunk képesek az összefogásban, az áldozathozásban, hogy végre egy magyar származású és szellemű képviselőnk legyen az amerikai kongresszusban. A választás eredménye ítéletet fog mondani arról, hogy silányak vagy értékesek vagyunk-e még a jövőre?! -BIS. TUZEX GYÓGYSZER / Tel.: 226-8868 és 521-5526 Erdélyi csomagol 1425 Grace Avenue, LAKEWI NÁDAS GYULA lemez, könyv, kerámia, stb. Magyar, angol betűs írógépek. Herendi porcellán, taperecorder, JÓD (Cleveland) Ohio 44107 IKKA Pénzküldés és szabadválasztású árucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás. V'|R * V é* koszorú küldés, sírápolás, sírkövek. * ““ ,és csomagküldés Csehszlovákiába KUMANIABA Pénz és csomagküldés, Kelet Németország- C, Y O r V S V P o Lengyelországba úgyszintén Ko/ f| F C E,S, 3 le99y°rsabban Z)KGYZŐSÉGI hitelesítések, fordítások, garancia- és megbízólevelek FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK T R A N S E X 424 Bloor Street West TORONTO, ONT., CANADA Telefon: (416) 923-1193 M5S 1X5