Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-10-24 / 40. szám

8. oldal Útitárs — Levelek fr. Szépe László dr. Bölcs tanács Idős asszony ül az orvosi rendelőben. Választékosat öltözött, bár lehet, hogy a szolid színű, finom anyagú ruhát a Goodwill-üzletben vette, ahová a milliomosoktól jutott. Nemes arcélű fej, értelmes tekintet, de szeme alatt mély árnyék. Valamikor egészséges, szép asszony lehetett, most megtört, árnyékszerű. Amikor az orvoshoz kerül, így mondja el a baját: Nem tudok a múlttól és a gondoktól szabadulni. Állandóan volt férjem, távoli gyermekeim, a volt otthon van az eszemben, s hogy mi lesz velem? Csak töprengek, zúg a fejem, minden fáj bennem. Tudom, rosszak az idegeim is. Adjon tanácsot, mit tegyek? A rendelőben az asszony mellett egy fiatalember is van. Erős testalkatú, kisportolt, egészséges férfi. Az ember azt hinné, hogy eltévesztette az ajtót, amikor az orvosi rendelőbe nyitott. De jobban megfigyelve, szemében észrevehető az idegesen, néha riadtan vibráló tekintet. Amikor az orvoshoz kerül, így mondja el baját: Nem fáj semmim. Jól étkezem, sportolok, erősen dolgozom, szórakozom, de éjjel gyakran felriadok, néha értelmetlennek találom ezt a robotot, pénzgyűjtést, rohanást, az egész életet. Ilyenkor az idegcsillapítóhoz kell nyúlnom, pedig tudom, hogy ezzel mindig csak rosszabb lesz. Adjon tanácsot, mit tegyek? Két különböző ember. Két nagyon másképpen hangzó probléma. Az orvos mégis ugyanazt a tanácsot adja mindkettőnek. Az asszonynak így: Ne a múltnak és ne a múlt-ban éljen, hanem a jelenben. Élje a mostani állapotot tökéletesen. Élje a mostani életét jól, boldogan, már amenynyire ez lehetséges. S hogy saját magától, töprengéseitől megszabaduljon, nézzen szét maga körül. Mennyi segítségre, jó szóra, biztatásra váró embertársat fog találni, akiken csak maga segíthet. Amikor a mások baján kezd segíteni, megszűnik a töprengése saját baján, és ez már a gyógyulás kezdete. Ez az egyetlen tanács és gyógyszer, amit adhatok. A fiatalembernek így: Ne csak a jövőnek, a jövőt tervezve, építve, a jövőre gyűjtögetve éljen, hanem a jelen- nek. Ki biztosít minket arról, hogy egyáltalán lesz jövő? A jelent kell élnünk tökéletesen. Élje a mostani jól és nemes boldogsággal, amennyire ez lehetséges. Túlságo san saját magának, saját terveinek, vágyainak él és ez éjjeli felriadásokat, rémképeket okoz. Mert az ember belül érzi, hogy nem lehet teljesen csak magunknak élni. Ez nem tökéletes életcél az ember részére. Hogy meg-szabaduljon az egyéni önzéstől, nézzen szét maga körül. Mennyi embertársa várja, könyörgi a jó szót, baráti biztatást, segítséget. Ha ezeket észreveszi és feléjük fordul, akkor majd elmaradnak az éjjeli felriadások és nem lesz szüksége idegcsillapítóra... Az orvos amerikai, másfajta világban nőve fel, talán nem látta teljesen a képet. Bizonyára nem gondolt rá, és nem érezte át, hogy ez a letört asszony min ment keresztül az életén. Mennyi gyötrelmes napja és éjszakája volt a háború alatt, a menekültség és lágerélet éveiben. Hogy az otthoniaktól nemcsak távolságban, hanem világnézetben is elszakadt végleg. — Ugyancsak nem érezhette tökéletesen, ha tudta is, hogy a fiatalember életé ben mit jelentett a szocialista „paradicsom” után szabadon válogatva keresni a jobb munkát, gyűjteni a dél- lárt és habzsolni az életet, az italtól a fényűzési cikkekig. Az orvos mindezt népi érezhette át, de a tanácsa mégis tökéletes, bölcs tanács volt. Vegye észre a másik embertárs baját, próbáljon segíteni, ahol lehet, s így megkönnyíti a terhet az idegein, amelyek nyögnek, roskadoznak a saját gondjain való állandó töprengés, vagy az anyagiak hajszája miatt. Bölcs tanács, az egyetlen gyógyszer. .. Régi kínai mondás: Amikor látod és irigyled azt, aki a riksában (a gyaloghintóban) ül, akkor nézz annak a roskadozó lábaira, aki a riksát viszi , és meg leszel elégedve a saját sorsoddal. Valamelyik pesti főorvosról mondták, hogy a kórházban azoknak a betegeinek, akik állandóan siránkoztak, panaszkodtak, azt rendelte, hogy a kórteremben fekvő súlyosabb betegre vigyázzanak és az ápolásban a nővérnek segítsenek. Ez a kiszabott feladat mindjárt csökkentette panaszkodásukat. Ismert tény, hogy az anya elfelejti saját betegségét is, amikor gyermekét kell ápolnia. Annak a beteges asszonynak és ideges fiatalembernek a rendelőben, mi az orvos bölcs tanácsát még kiegészíthetnénk. Az emigránsok azért élnek idegenben, mert egy eltaposott eszmét jöttek képviselni, hirdetni. Ha ezt nem teszik, akkor rémképek fogják kísérni éjszakáikat. Az emigráns élete kell, hogy több legyen, mint egyéni érvényesülés, jó élet. A szomszéd embertárs segítésén kívül, az emigráns részére, itt van feladat a magyar templomban, iskolában, komoly nemzeti és vallási egyesületekben. — Saját magunk bajának nagysága annyival csökken, amennyivel többet gondolunk a nemzet, a vallás mai keresztútjára, és ezen segíteni igyekszünk. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St., Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK UTLEVÉL — VIZUM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS PORDITAS - ROKONOK KIHOZATALA IKKA — TUZEX — COMTURIST — IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA CORMAC BURKE, a vtumusi banivaiulus lapja, az Osservator Romano közölte Fr. Cormac Burke cikkét a házasság válságáról. Fr. Burke eredetileg ügyvéd volt, később lett pappá. Amerikában a Katoliku Egyetem tanára volt. Jelenleg teljes idejét a ifjúság irányításának szenteli és lelkigyakorlatokat tart. Cikkét Magyary Csilla fordításában közöljük. A válás: kudarc * A modern ember érthetetlenül áll szemben a házassággal. Kiábrándult a házasság intézményéből és maga sem érti, hogy hol tévedt hely BUKSI Az orosz tank fülsüketítő dörrenéssel felrobbant. Buksi, mikor eldobta az üveget, lehunyta a szemét egy pillanatra. És mikor újra kinyitotta, már nem a felszaggatott kövezetű szürke pesti utcát látta, hanem egy gyöngyházfényű, széles folyosót, amelyben láthatatlan forrásokból áradt szét a fény és melynek végén egy haalmas díszes kapu várta, hogy belépjenek rajta. Buksi úgy érezte, mikor a folyosón a kapuelé közeledett, nem is jár, hanem szinte repül,s bár alig érinti lába a ragyogó kövű padlózaot, minden lépésnél megcsendül valami eddig nem ismert és mégis ismerősen hangzó dallam. Buksi kicsit csodálkozott, hogyan is került őde. Délután még otthon volt, és amikor édesanyja befejezte a mosogatást és pár perces pihenőt engedélyezett magának, ő kisurrant a kapun, hogy két bátyja után menjen és segítsen nekik harcukban a szabadságért. A két nagyfiú nem akarta, hogy ő is menjen. Azt mondták, nég gyerek és anyja mellett a helye, mikor aelnőttek harcolnak. És édesanyjuk is féltette őt, a legkisebbet. Születése után nem sokkal, apja háborúba indult, sokáig nem is kaptak hírtóla. Buksi, nem is ismerte apját. Ötéves volt, mikor kerülő úton megtudták, hogy Szibériában járt meg, hadifogolyként. — Azt mondja gyerek vagyok — morgott majában. — Hiszen a házban lakó Pali csak 14 éves, egy évvel fiatalabb nála, és mégis napona megy ki és benzines üvegeket dobál az orosz ankokra. Őt meg nem akarják engedni. De most mégis sikerült észrevétlenül kisurannia az ajtón. Megy és keres valakit, akinekegíthet. Vagy bátyjait, vagy Palit, aki egy kicsit le is nézte őt, mert nem ment harcolni. Nem kellet sokáig keresnie, hamarosan ráakadt Palira, aki egy kapumélyedésben másik két fiúval „molotovkoktéloket” gyártott. Buksi hozzájuk csatlakozott. Szótlanul hagyták, hogyegítsen. Mikor a tankok megkezdték felvonulásukat a Cilián-laktanya felé, Pali és a másik két fiú is megkezdték a tüzelést. És akkor Buksi is felkapott egy üveget. Eldobta. Nyomában hangzott fel robbanás. De aztán hirtelen sötét lett és szinteurcsa, hogy itt olyan világos van. Az iskolában már tilos volt a hittantanítás, de az öreg bencés atya, aki édesapjukat is tantotta meg, el-ellátogatott hozzájuk, és rendesen ákérdezte Buksit az előző látogatásakor elmagarázott hittanleckéből. Buksi mindig sajnáltazokat az iskolatársait, akik nem tanultak hitant, akik nem hittek Istenben, mert nem is ismerték- talán. És Buksi még önmagának sem merte bevallni, mert kicsit szégyellte fia létére, hogy legjbban azt szerette, amikor a pap bácsi a mennyrszágról beszélt és azt mondta, hogy ott minden Ivánságunk, amit a földön nem tudtunk elérni, éljesül majd. S most, amint ment a fénylő folyosón, amint íptei nyomán fel-felcsendült a csodálatos dalim, hirtelen tudta: a mennyország felé közeleik. Eszébe jutott engedetlensége, mert édesnyja tudta nélkül szökött ki harcolni, de azíve valahogyan olyan könnyű volt, és nem kémkedett benne, hogy akárki őrzi is a nagy kant, ő beléphet rajta. Már csak pár lépés választotta el. A kapu lassan kitárult előtte és ott álltalaki, akivel soha nem találkozott, akit csak inyképről ismert: ott állt az édesapja. Átölelte Juksit, vállára tette a karját és vezette szebbel-szebb, kertekkel, virágokkal összekötött téreken át egyenesen az Úristen trónusáig. Olyanmondhatatlanul fényes volt minden, hogy Juksi nem látott jól, behunyta a szemét, és mint újra kinyitotta, már nem volt fényesség, elint mellőle édesapja, eltűntek a mosolygó anyagok, az illatozó virágokkal teli kertek, eltűnt minden álomszerű szépség. Buksi ott feküdt az áyában és édesanyja könnyes szemmel hajolt eléje. S Buksi boldog volt, hogy mégis él. ★ Mindezt Buksi mesélte el nekem, itt, Ameri-ikában. — Szerencséjére idejében felgyógyult a tankrobbanásnál kapott sebéből, és november 120-án édesanyjával meg két bátyjával együtt, elindult Ausztria felé. Ma már Buksi komoly ügyvéd. Itt született magyar lányt vett feleségül és két kisfiú büszke édesapja. De nekem, aki vaaha a keresztvíz alá tartottam, ma is csak Buksi, az én kék szemű szabadságharcos, mennyorrszágot megjárt keresztfiam, Magyary Csilla szélen újra. A válások növekvő száma azokban az országokban, ahol a válás megengedett, mim erre utal. Ahol pedig még ma is tilos a válás egyre erősebben követelik a válás törvényesítését. Ebből úgy látni, a világ már csak a válásban hisz a házasság rovására. Igen sokan kardoskodnak a válás szükségessége mellett. Nem állítják éppen, hogy a válás jó, legfeljebb azt, hogy kisebb rossz, mint egy áldatlan házasság. Mégis, egy igaz: a válás nem más, mint a sikertelenség beismerése. Nincsen szomorúbb dolog, mint két ember, akik valaha úgy érezték, hogy egymásnak vannak teremtve, mindketten a másikban látták a legnagyszerűbbet, az egyetlent, akivel boldogok lehetnek — most úgy érzik, hogy többé nem tudják elviselni egymást. A válás azt jelenti, hogy két ember teljesen elvetette azokat az ideálokat és álmokat a boldogságról, amelyeket együtt álmodtak öt, tíz vagy éppen húsz, huszonöt évvel azelőtt. És azok az álmok a boldog házasság álmai voltak. A válás: kudarc. Tönkrement ember pénzügyi tanácsa Ajánlom azoknak a pároknak, akik most kötöttek házasságot, vagy akik éppen házasságkötés előtt állnak: ha azt akarják, hogy házasságuk boldog legyen, soha ne keressék olyan emberek társaságát és főleg ne fogadjanak el tanácsot olyanoktól, akik hisznek a válásban. Az ok világos: aki hisz a válásban, nem hisz a házasságban é s mivel a házasság és a válás szöges ellentétben állnak egymással, nem adhat házassági tanácsot, aki a válást propagálja, és ezzel egyúttal ellenzi a házasságot. Olyan ez, mintha tönkrement emberhez mennénk pénzügyi tanácsért. És mégis, azért kell írni róla, mert nagyon sok esetben történik ez a mai világban. Nem említünk itt most mást, csak Bertrand Russel könyvét, mely valami tíz év előtt jelent meg ,,Love and Marriage” (Szerelem, és házasság) címmel. Egy szomorú és elrontott élet végén írta a könyvet Russel. Akkor kérdezte a londoni Times, hogy vajon milyen alapon akarja jó tanáccsal ellátni a házasulandókat a nemes lord, hogyan gondolja a sikeres házasságot megmagyarázni, amikor ő háromszor vált el? Olyan ez, mintha a csődbe jutott üzletember írna könyvet arról, hogy hogyan érhetünk el sikert az üzleti életben. A tény önmagáért beszél. A válás propagálója úgy mutatja be magát, mint házassági tanácsadó, és csak aki rá hallgat, találhatja meg a boldog házasságot. Itt valami nincs rendjén! Természetes-e a házasság hanyatlása? A házasság és a házasság intézményének elfogadása a legtermészetesebb érzés az emberi társadalomban. De ha ez így van, akkor nem természetes az, ha a házasságban valami rosszul sikerül. Nem lehetséges az, hogy a baj nem a házasságban, a házasság intézményében van, hanem a modern emberben, a modern ember gondolkozásában és viselkedésében? Nekem ez a meggyőződésem, a következő három okból kifolyólag: A modern ember „isteníti” az emberi szerelmet. Az emberi szerelemtől várja azt, amit kizárólag Isten adhat. ) A modern ember azt gondolja, a házasság kizárólag azért van, hogy ő kielégíthesse testi szerelmi éhségét — anélkül, hogy gyermekáldásra még csak gondolna is. (Egyáltalán: ki nevezi még a mai világban a gyermeket „áldásnak” A régi szép magyar kifejezés a várandós édesanyáról is azt mondta: áldott állapotban van. A Ford megjegyzése:) 3 A modern ember a szerelemben és a családban két egymással ellentétes fogalmat lát, ahelyett, hogy a kettőnek egységét keresné. Amit csak Isten adhat! Isten az ember boldogságra teremtette, az ember keresi a boldogságot és szükséges is keresnie. De csak vágyai megsemmisülését találja, ha ott keresi a boldogságot, ahol nem találhatja, ha végtelen boldogságot keres, ahol csak meghatárolt boldogságot találhat, ha ott keresi ugyan a boldogságot, ahol megtalálhatja, de az út, amelyen el akarja érni, nem a boldogsághoz vivő út. A házasságban megtalálható a boldogság, de nem a határtalan boldogság. Aki a házasságban tökéletes boldogságot keres, az túl sokat akar. Tény, hogy az ember szomjazik a végtelen boldogságra. De minden hívő ember jól tudja, hogy végtelen boldogság csak Istenben található. Ezzel pedig együttjár az is: tudja, hogy a tökéletes boldogság ezen a földön nincs, csak a halál után Istennél. Tehát mikor a házasságban két ember tökéletes boldogságot ígér egymásnak, azt ígérik, amit csak Isten adhat meg. Ám, mikor az ember kezd elfeledkezni Istenről, mikor elveszti hitét az örök életben, mikor szívét csak földi dolgok érdeklik, akkor a földön keresi azt, amit nem találhat meg, csak az örök életben: a tökéletes boldogságot. A házasság lehet boldog, igen, de csak emberi boldogságot adhat. S mivel az ember véges lény, a házasság boldogsága is csak meghatárolt, véges boldogság lehet. Aki ezt tudja, az amikor boldogságot keres a házasságban (nem a tökéletes boldogságot, csak emberi boldogságot), meg is találja azt. De aki „isteníti” az emberi szerelmet, az azt akar adni és azt akar kapni a házasságban, amit sem meg nem adhat, sem meg nem kaphat. Aki túl sokat vár, ha nem kapja meg, elkedvetlenedik. Ha valaki egy buborékot túl nagyra fúj, az elpattan. Aki túl sokat vár a házasságtól, annak házassága nem sikerül. A gyermek, mint „esetleges tartozék” Sok ember ma úgy tekinti a gyermeket, mint az autóknak azokat az esetleges alkatrészeit, amelyek nélkül megy ugyan a kocsi, amelyeket nem kötelező megvenni, de hiányuknak az autó látja kárát: nem gördül olyan simán és élettartama rövidebb lesz. A házasság is, gyermek nélkül nem gördül simán és rövid életű lesz. Akik úgy gondolják, hogy, mint az autónál, ha akarják és ha van rá pénzük, megveszik az esetleges külön alkatrészeket, így a házasságnál is, ha akarják és kedvük tartja és van rá pénzük, elfogadják a gyermeket is — ezeknek az Egyház egyenesen azt mondja: Nem! A gyermekek szándékos kihagyása a házasságból, bizonyosan elrontja a házasságot. Ez egyszerűen az élet törvénye. Más az eset azoknál, akiknek Isten nem ad gyermeket. Ezeknek Isten megadja a kegyelmet, hogy gyermekek nélkül is boldogságot találjanak a házasságban, és az energiát, amit a gyermek nevelésére használtak volna, más irányban tudják értékesíteni, apostoli munkát tudnak végezni. Az ok nincs mindig harmóniában a céllal Mivel a modern embernek semmi bizonyítéka nincs arra, hogy a mai filozófusok elméletei a házasságról megállják a helyüket, jobban teszi, ha az Egyház tanítását tanulmányozza át újra. Az Egyház tanítása pedig az, hogy a házasságban a gyermekek nemzése a házasság elsődleges céljai közé tartozik. Az Egyház nem beszél arról, hogy mi az oka két ember házasságának. Az ok megegyezhet a céllal: a gyermekek nemzésével, de nem mindig szükségszerűen az. — A házasság oka normális esetben a szerelem, a szeretet egymás iránt. Ehhez hozzájárulhat — de nem szükségszerűen — a gyermekek utáni vágy is. Mivel a házasság oka a legtöbb normális esetben két ember szeretete egymás iránt, sokan azt gondolják, hogy a házasság boldogsága kizárólag ezen nyugszik: két ember mennyire szereti egymást. Itt kell aztán közbelépnie az Egyház tanításának, vagyis: itt kell tanulmányoznia a házasulandó pároknak, mit is tanít az Egyház a házasságról. Jézus vendég lehet minden házasságnál Jézus első csodáját egy esküvőn cselekedte, ahol meghívott és szívesen látott vendég volt. Ma is szívesen ott van minden esküvőnél, ahová hívják, és ha állandó vendégnek tartják, abba a házasságba megadja a boldogság csodáját. Mikor a házasság szertartásánál Jézus a Szentírás szavaival szól a fiatal párhoz, megtanítja őket, hogy ezentúl ők egy test lesznek és elválaszthatatlanok. Inti őket, hogy szaporodniuk és sokasodniuk kell. Vagyis — a II. Vatikáni Zsinat szavaival —: „a házasság és a házastársi szeretet természetes következménye, hogy gyermekek szülessenek és azokat a keresztény hitben neveljék fel”. És ezzel az Egyház megadja a boldogságra vezető úthoz az indítást. Az Egyház híveinek boldogságát akarja a házasságban. A házasságban a szerelem több, mint merőben fizikai kielégülés. A házastársi szerelemben a felek lelki kielégülést is találnak. A házastársi szerelem pedig akkor mélyül el a legjobban, ha kibővül, vagyis nem marad meg csak két ember egymás iránti szerelmének, hanem kiárad, kiszélesedik és elmélyül a gyermekek iránti szeretetben. A házastársi szeretet családi szeretetté válik, a házastársak szeretete egymás iránt kiteljesedik a gyermekek iránt érzett közös szeretetben. „A házassági szeretet túlemelkedik a férj és feleség kölcsönös szeretetén és átárad szerelmük természetes gyümölcseire, a gyermekekre” — mondják erről a zsinat szavai. (FOLYTATJUK) MÉG KAPHATÓ!!! VÉGH ANTAL sportregénye, amerikai kiadásban: MIÉRT BETEG A MAGYAR FUTBALL? Szenzációs olvasmány sportkedvelőknek. A könyv a labdarúgáson keresztül feltárja a magyar sport terén mutatkozó rendellenességeket, rámutat olyan szabálytalanságokra, megvesztegetésekre, amely miatt a magyar labdarúgás és más sportágak is, a mélypontra kerültek. A könyv ára 4 dollár, plusz 50 cent portódíj. Kapható könyvosztályunkon: 1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509. A házasság válsága 1976 október 24.