Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-12-19 / 48. szám

2. oldal CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap É szakameri kában Th« Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1/39 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. .Böhnf Károly ■ pápai prelátus-pébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Botim Papal Prelate-Pastor Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL, O.F.M. --------------------------------------------------i— THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ÁRAK SUBSCRIPTION RATES: Két évre ..................... $28.00 For two years ........... $28.00 Egy évre ___1........... $15.00 For one year .............. $15.00 Fél évre ..................... $ 8.00 For six months ........... $ 8.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS. O.F.M. 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio. 44509 Telefon: (216) 75.9-2600. Szerkesztő: ESZTERHÁS ISTVÁN 2602 Queenston Rd., Cleveland Hts., Oh. 44118 Tel.: (216) 321-1701 ADVERTISEMENT RATES: $2.50 per column inch 1—4 times; $2.25 per column inch 5—15 times; $2.00 per column inch more than 15 times; W page $85.00; % page $160.00; 1 full page $300.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio Az Egyesült Magyar Alap igazgatósági ülése November 27-én, szombaton délután tartotta a Clevelandi Magyar Atlétikai Club székházában évi igazgatósági ülését az Egyesült Magyar Alap (EMA). A találkozón az igazgatóság tagjai és az EMA keretén belül működő úgynevezett Care Clubok elnökei vettek részt. Az ülést ft. Vitéz Baán OFM, az EMA elnöke nyitotta meg. Beszédében hangoztatta, hogy az EMA fő célkitűzése egy közös alapra gyűjteni a pénzt, amit az EMA angol nevében (United Hungarian Fund) szereplő „Fund” szó fejez ki legjobban. Elsődleges cél egy komoly alaptőke megteremtése, mely fedezheti a magyar célkitűzések megvalósítását. A magyar emigráció krónikus pénzhiányban szenved és a tapasztalat azt mutatja, hogy lényeges kérdések megoldására gyakran nincs elég pénz. Ezért van szükség a mi szervezetünkre, hogy az működőképes pénzügyi alapot teremtsen. Megtörténik, hogy bizonyos célokra bizonyos összeget összehoz az emigráció, de az nem alap, csak forgótőke, amit ki is adunk amint bejött, és nem tud kamatozni. Tehát az EMA ezentúl fokozottabb súlyt fektet egy ilyen alap összehozására. Ennek az öszszegyűlt alapnak a kamataiból lehet aztán segítséget nyújtani hasznos magyar elgondolások megvalósítására, magyar kulturális célok elérésének megsegítésére. Szükség esetén pedig valamilyen nagy és fontos ügyben esetleg magához az alaphoz is lehet nyúlni. Az elnök beszéde után dr. Papp Gábor főtitkári jelentésében beszámolt az Alap pénzügyi helyzetéről. Az elmúlt év folyamán 47 454 dolláros bevétel mellett a jelenlegi bankbetét 9500 dollár. Az EMA keretén belül alakult „Mécs László Literary Guild” adta ki az otthon élő magyar költő nemrég megjelent „Vissza a csendbe” című verseskönyvét; az EMA kezelésében van több ösztöndíj, így például a Menyhárt Sándor ösztöndíj is, mely lehetővé teszi egy szegény magyar diák iskoláztatását a Burg Kastlban működő magyar gimnáziumban; az EMA szervezi az úgynevezett Mindszenty Szemináriumot, mely nem más, mint a Szentírás olvasási verseny keretében ,rászoktatni az ifjúságot a Szentírás olvasására és ezzel ,is elősegíteni papi hivatások ébredését — hogy csak néhányat említsünk a beszámolóból. Örömmel közölte a főtitkár, hogy Pittsburghban (Pennsylvania) Bolváry Pál atya, a Szent Anna templom plébánosa, máris megkezdte hat magyar papjelölt oktatását, és a külföldön élő jezsuiták nemsokára szintén megnyitják szemináriumukat, valószínűleg Torontóban, a papnak készülő magyar ifjak részére. Azonkívül a bécsi Pázmáneumban is megkezdődött újra a papnevelés. Papp Gábor beszámolója után több értékes hozzászólás és javaslat hangzott el. A javaslatokat az igazgatóság megtárgyalta és közülük többet egyhangúan elfogadott. Az EMA igazgatósági gyűlése azzal zárult, hogy elhatározták, ezentúl még fokozottabb erővel folytatják eddig is eredményes és az összmagyarság támogatását valóban megérdemlő működésüket. A Vasárnap tudósítója Az Egyesült Magyar Alap tagsági díja évi 10 dollár. Ez az összeg, valamint az összes beérkező adományok az adóból levonhatók. Az egész emigrációs magyarság támogatását kéri és várja az Egyesült Magyar Alap. — Cím: United Hungarian Fund, P. O. Box 2727, Cleveland, Ohio 44111. Segíts, hogy segíthessünk! IKEA Pénzküldés és szabadválasztású árucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás. VIRÁG és koszorú küldés, sírápolás, sírkövek. TŰZEX Pénz és csomagküldés Csehszlovákiába ROMÁNIÁBA Pénz és csomagküldés, Kelet Németországba és Lengyelországba úgyszintén GYÓGYSZERKÜLDÉS a leggyorsabban KÖZJEGYZŐSÉG: hitelesítések, fordítások, garancia- és megbízólevelek FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK TRANSEX 424 Bloor Street West TORONTO, ONT., CANADA Telefon: (416) 923-1193 M5S 1X5 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Dr. Varga László: Amerika - Európából AZ AMERIKAI RENDSZER minden elnököt nehéz feladat elé állít, mert egy „superman”-t igényel. De még egy felsőbbrendű lénytől sem lehet kívánni, hogy tévedhetetlen szakértő legyen gazdasági, hadi, szociális kérdésekben és a nemzetközi terület kényes és bonyolult ügyeiben. Az elmúlt három évtized színes egyéniségeket mutat be az elnöki székben. Roosevelt nemcsak kihozta Amerikát a kegyetlen gazdasági mélységből, de szociális vonatkozásban óriásit alkotott. Sajnos ez nem mondható a háború utáni Európa újjárendezési terveire. Eden emlékirataiban nem kis gúnnyal írja, hogy „Roosevelt jól ismerte Európát, mert bélyeggyűjtő volt és így ismerte az országok neveit”. NIXONNÁL feltűnt, hogy amikor belügyi kérdésekben beszélt, vergődött, mint a partra dobott hal, amit azzal is bizonyított, hogy ilyenkor a jobb mutató ujjával (és nem zsebkendővel) mindig törölgette az orra alatti izzadságot. Ha áttért a külügyi kérdésekre, mint a vízbe dobott hal, vígan úszott. Johnson pont az ellenkezője volt Nixonnak. Minden beszéde, ami a nemzetközi témákra vonatkozott, szenvedés volt neki és a hallgatóknak is. Nem így a belügyekben, ahol jobban otthon volt, mint bárki előtte az elmúlt évtizedekben. Ezért is maradt utána egy rossz Vietnam és számos kitűnő, jó szociális törvény. Eisenhower inkább szakértőkre hallgatott, mint magára, ami bölcsességét jelzi. Kennedy csillogó intellektus volt, ékesen beszélt úgy külügyi, mint belügyi problémákról, de nem volt szerencsés ember. Sőt inkább a balszerencse üldözte. Ezt nemcsak a halála mutatja, de a kubai partraszállás szörnyű fiaskója. Szerencse nélkül a tehetség olyan, mint a sziklára esett mag: nem kel ki. TRUMAN egyedülálló jelenség az amerikai politikában, mert ő a kis ember, akiből nagy elnök lett. Nem volt intellektuális, de ösztönei jól működtek és döntéseit erre alapította és nem az okoskodó, tekervényes harvardistákra, akik sokszor a tett halálai. A magyar forradalom után valaki azt mondta Trumannak, hogy ha 1956- ban ő lett volna az elnök, akkor a Szovjet nem mert volna beavatkozni. Truman egy pár másodpercnyi hallgatás után ezt mondta: Lehet... FORD derék, becsületes ember, de ilyen van legalább egy pár millió Amerikában, és ez nem elég az elnökséghez. Ide több kell. Kelet-Európára vonatkozó elszólása („Nincs szovjet uralom Kelet-Európában”) önmagában indokolta bukását. Nem lehet elfelejteni: ahelyett, hogy elítélte volna a szovjet újgyarmatosítást, azt nemléjtezőnek tekintette. Ez még akkor is hiba, ha a jólelkű elnököt Kissinger az előkészítés közben úgy összezavarta, hogy már azt sem tudta, mi van a vasfüggöny mögött. CARTERRŐL még nem tudni, hogy intellektus-e vagy ösztönös, vagy egyik sem, hanem egy modern, komputer pontossággal dolgozó és számító politikus. Egy pár hónap múlva többet tudunk és akkor már sejtjük, hogy képességei elegendők lesznek-e a feladatok megoldására. Aligha lehet mást kívánni, mint hogy vezetése alatt Amerika erős és útmutató legyen. Ez mindnyájunk érdeke. Carternek a szövetségesekkel is lesznek problémái. Nagyobb baj csak Angliával van és lesz, mert ki kell húzni abból a csődből, ahová minden lehanyatlott nagyhatalom kerül. Az egykori ellenfél és hódító, ma a szegény rokon, akihez Amerikát nemcsak a közös nyelv, de a honfoglalók hősi tettei is kötik, és bizonyára nagy áldozatot fog hozni az új elnök is, hogy megmentsék Angliát, ami szükséges Angliának, Amerikának és Európának is. A MÁSIK SZÖVETSÉGESSEL, az egykori ellenféllel, Nyugat-Németországgal van a legkisebb baj, sőt ez gazdasági és politikai erőt jelent. Japánnal is elfogadható a viszony, amit csak a szorgos japán kezek zavarnak, akik olcsóbbak mint az amerikai munkaerő és továbbra is el akarják árasztani Amerikát az olcsó és jó japán áruval. Franciaország nem mondható szoros szövetségesnek, bár a viszony ma jobb, mint évekkel ezelőtt. Két körülmény azonban erősen zavarja Amerika és Franciaország viszonyát. Az egyik az értékcsökkenő frank és ami ezzel összefügg, hogy Franciaország kereskedelmi mérlegének deficitje 1976-ban körülbelül 2,5—3 billió dollár lesz. Ezeknél is jobban zavar Giscard hanyatló ereje és nem lehetetlen, hogy az 1978-as országos választásoknál a szocialista-kommunista összefogás (Mitterrand—Marchais) többségi párt lesz. Ebben az esetben Franciaország lesz az európai Chile, ahol demokratikus úton először kerülnek a kommunisták a hatalomba. Ily körülmények között Carter kevés segítséget kap De Gaulle országától. AMI AZONBAN minket érdekel, hogy hol lesz a magyar ügy Carter alatt? Van-e reményünk a magyar ügy életben tartására és jobb helyzet remélésére? Van! Hol? Az amerikai—szovjet viszonynál. Itt, ha Carter jól szolgálja Amerika érdekeit és szavát is betartja, akkor vége lesz annak a katasztrofális kissingeri kiárusításnak, ahol a Szovjet messze többet kapott Amerikától, mint amennyit adott."Az amerikai állampolgár magyaroknak szünet nélkül kell kérni képviselőjükön és szenátoraikon keresztül a külügyminisztériumot és az elnököt, hogy a hetente gyökeres átértékelése és gyakorlati megváltoztatása Amerika elsőrendű érdeke. Itt az ideje, hogy Amerika a Szovjettel szemben ne a naiv nagybácsi, hanem a helyzetet jól kihasználó tárgyaló legyen. Igaza van G. F. Kennannak, aki Amerika egyik, talán a legjobb szovjet szakértője, amikor azt írja: az elmúlt 59 év alatt a külügyminisztérium legtöbbször rosszul értékelte ki a szovjet magatartást és nem tudta kihasználni az adandó helyzetet. Ez mindenképpen így vol Nixon—Ford—Kissinger idején. Szerintem a téves kiértékelésnek két oka van. Az egyik, hogy a legkisebb feszültség esetén az arra illetékesek egy szovjet háborútól félve engednek. Míg a másik ok, hogy a szovjet magatartást nem jól ismerve, Amerika sohasem kapja meg szolgáltatásaiért a kellő ellenértéket. AMI A HÁBORÚT ILLETI, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy azt minden erővel el kell kerülni, hiszen egy atomháború beláthatatlan pusztítást okozna. A kérdés magva azonban, hogy a Szovjet valóban akar-e háborút, vagy minden esetbe egy céljai elérésére jól időzített blöffről van szó... Trumant még Sztálin sem tudta megtéveszteni. Acheson írja életrajzában (Present at the Creation), hogy közvetlenül a második világháború után Sztálin erős nyomást gyakorolt Török- és Görögországra, hogy a Balkánt és a Földközi-tenger keleti részét megszerezze. Truman felvette a kesztyűt és amikor a helyzet már nagyon forró volt, egy értekezletet hívott össze a Fehér Házban. Az összes szakértők jelen voltak, köztük Eisenhower is, aki akkor a vezérkar főnöke volt. Acheson tájékoztatta a megjelenteket és előadta az elnök tervét, egyben közölte, hogy Amerika híres hajója, a Missouri éppen Isztambulban van (ezzel vitték haza az elhalt amerikai török követ porait) és egyben ugyancsak oda akarják vinni az új és hatalmas csatahajót, a Franklin D. Rooseveltet. Ennél a résznél b írja Acheson — a mellette ülő Eisenhower odasúgta neki: „Tisztában van-e azzal, hogy ez a hadművelet háborúhoz vezethet a Szovjettel?” Amikor Acheson befejezte a tájékoztatót, Truman elnök megkérdezte a jelenlevőket, hogy van-e bárkinek hozzászólása. Csend volt, majd Acheson közölte az elnökkel, amit Eisenhower súgott neki. Erre az elnök mindenkit maga köré hívott, elővette a térképet és kifejtette, hogy miért nem engedik, hogy a Szovjet elérje célját! Amikor Truman végzett, megkérdezte, hogy ezek után bárkinek van-e hozzászólása. Senki nem felelt, még Eisenhower sem. Truman terve sikerült, a Szovjet, a nagy Sztálin meghátrált. AMi PEDIG az Amerika adta kedvezményeket illeti, ezen a téren a Szovjetnek minden esetben megfelelő ellenszolgáltatást kell adni. Itt az ideje, hogy éppen Carter „az őszinteség és tisztesség” keresztes lovagja végre felvesse a szovjet vezetőkkel szemben, hogy miért nem engedik, hogy a szovjet nép gyakorolja emberi jogait? Ha Churchillnek volt esze és bátorsága Sztálintól megkérdezni, hogy miért gyilkoltatott le 5—6 millió parasztot az 1935-ös években (a kérdés rendkívül meglepte Sztálint, úgyhogy nem is tagadta, csak annyit mondott mérgesen: „A rendszer fenntartása végett szükséges volt.”), akkor az új idők Carterének a Szovjettel szemben új hangot kell használni és az emberi jogok területén eredményeket elérni. A Nixon—Ford-adminisztráció is ezt teszi most, kissé későn, amikor Scranton, Amerika követe az ENSZ-nél, az Emberi Jogok Bizottságában november 25-én megtámadta a Szovjetet, hogy „ártalmas erőfeszítéssel szégyent hoz az emberi jogok elveire” és felkérte a szovjet kormányt, hogy tartsa be a helsinki megállapodást. Nagy kár, hogy ez a magatartás és hang a Nixon—Ford-adminisztráció hattyúdala, és nem négy évvel ezelőtt hangzott el. Akkor nem lett volna Kissinger—Sonnenfeldt-doktrina. Ha pedig az Amerika által adott kedvezményeknél valaki azt veti fel, hogy ez beavatkozás egy más ország belügyeibe, akkor azt válaszolom, hogy a Szovjetunió mást sem tesz az elmúlt 30 év alatt, mint hol fegyverrel, hol anélkül, de más országok belügyeibe avatkozik. Ha a szovjet vezetők annyi erőfeszítést tettek volna a saját népük jogai érdekében, mint amennyit romboltak más népeknél, akkor ma a Szovjet jólétben élő, demokratikus ország lenne, és a világnak nem kellene mindig attól tartania, hogy a szovjet vezetőség a világ melyik részébe dob egy politikai molotovkoktélt. Az az esetleges ellenvetés pedig, hogy Amerika magatartásával ellenkezik a kedvezmények feltételekhez való kötése, arra azt válaszolom: ha az amerikai—spanyol katonai bázisokra vonatkozó szerződéseknél kifejezték, hogy a megállapodás remélhetőleg elősegíti Spanyolországban a demokratikus fejlődést, akkor igazán itt az ideje, hogy Amerika elnöke hasonlót fejezzen ki a Szovjetunióval szemben. MINDEN EMBER, így a szovjet polgár is, nemcsak a saját országához tartozik, hanem a világ közösségének tagja, és így joga van a világ szellemi és kulturális értékeinek élvezetéhez. Ennek az igénynek érvényesítését követelni, nem egy ország belügyeibe való beavatkozás, hanem az ember alapvető jogaiért való kötelező és nemes küzdelem. Már igazán eljött az ideje, hogy Churchill módjára, a Carter-adminisztráció felvesse a kérdést, hogy nem lenne korszerű, ha a szovjet nép már megválaszthatná vezetőit és nem azok ülnének vezető tisztségekben, akik saját magukat választották meg és a nép egy kis töredékét képviselik. Ugyanis a tárgyalások során — és ez lenne a valódi hetente — rá kell mutatni a vasfüggöny mögötti népek helyzetére, így a magyar nép sorsára is. A második háború után Sztálin azzal igényelte Kelet-Európát, hogy saját biztonságuk érdekében szükség van rá, egy majdani német támadással szemben. Ez ma már fonákul hat, mert még a Kremlben sem hiszik, hogy bármelyik európai hatalom, így a német, megtámadja a Szovjetuniót. Ellenkezőleg: ha van félelem, az a Szovjettől jön. Tehát a vasfüggöny politikailag idejét múlta, katonailag értelmetlen, gazdaságilag 110 millió ember kizsákmányolását jelenti. MÉG KAPHATÓ!!! VÉGH ANTAL sportregénye, ajkai kiadásban: MIÉRT BETEG A MAGYAR FUTBALL? Szenzációs olvasmány sportköröknek. A könyv a labdarúgáson fesztül feltárja a magyar sport mutatkozó rendellenességeket, vítat olyan szabálytalanságokra, vesztegetésekre, amely miatt a gyár labdarúgás és más sportági a mélypontra kerültek. A könyv ára 4 dollár, plusz 50 cent port kapható könyvosztályunkon: 1739 Mahoning Ave., Youngsu Ohio 44509. A hitért halál jár Kínában Egy protestáns lelkész, aki nemrég tért haza Kínából, a sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy bárki, akit Kínában valamely vallásos tevékenységen érnek, jobb esetben hét évi börtönt várhat, de kaphat halálbüntetést is. Egy családot rajtakaptak, hogy áldozatot mutattak be őseik szellemének, a család négy férfitagját azonnal halálra ítélték és minden tárgyalás nélkül nyilvánosan kivégezték. — Én magam láttam holttestüket a ház előtt feküdni — mondta a lelkész —, mert házuk előtt végezték ki őket, hogy elrettentő példát adjanak a lakosságnak. Elmondta még, hogy találkozott keresztényekkel is, akik csak titokban, erdőkben, földeken elbújva tarthatnak istentiszteletet, közben persze őröket állítanak fel mindenfelől, hogy azok figyelmeztessék őket, ha valaki közeleg. A keresztények közt ma már nem, akad 40 éven aluli. AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET biztosítja életét. Születésének napjától 60 éves koráig válthat ki életbiztosítási kötvényeket. Életbiztosítási terveivel keressel fel az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET a legnagyobb magyar és katolikus testvérsegítő biztosító, amelyet 1894-ben éppen azért alapítottak amerkai magyar katolikusok, hogy egymást biztosítva és segítve harcoljanak a bizonytalanság veszélyei ellen. Biztosítsa a maga és szerettei életét az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-nél. Látogassa meg irodánkat és beszélje meg velünk biztosítási problémáit. Vagy érdeklődjék levélben. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET irodájának címe: 2889 East 116. St., Cleveland, Ch. 44120. Telefonon is szívesen adunk tájékoztatást. Telefonszámunk: (216) 231-6663. 1976 december 19.