Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)
1976-12-19 / 48. szám
6. oldal Örley S. Richard pappá szentelése A meghívó ezeket mondja angol nyelven: Isten Atyánk iránti hálánkkal eltelve, mi a Szűz Mária papnevelde negyedik teológiai osztályának tagjai, jelentjük a clevelandi egyház szolgálatára való örömteli felszentelésük hírét. A felszentelést Most Reverend James A. Hickey clevelandi püspök végzi december 11-én, szombaton fél nyolc órakor a Szent János katerdálisban. Azok között, akik ezt az örvendetes hírt közölték, van Örley S. Richard is, a magyar származású kispap, akit a Bakáj negyedben mindenki ismer, szeret és nagyrabecsül. Rick, ahogyan barátai hívják, ezt a megbecsülést és szeretetet meg is érdemli. Minden szabadidejét a napjainkban annyira ostromlott bakáji magyarság érdekében használta fel. Rokonszenves, komoly és mégis mosolygó arca a magyar megmozdulások munkájában mindenütt ott volt és biztatott. De ő maga is kezdeményezett magyar megmozdulást, a Bakájon végigvonuló Szent István napi magyar tüntető menetet hosszú évekig rendezte. Ösztönző és buzdító erő volt a Bakáji Kongresszus létrehívásában is. És amikor lelki fejedelmünk, Mindszenty József bí■ boros Clevelandbe látogatott, a Buckeye Road díszítését,a hatalmas Mindszenty-arcképek és plakátok elhelyezését egy hat tagból álló szeminarista kispap-csoport vállalta. Ennek a szemináriumi osztálynak a tagjai, akik között volt magyar származású, de volt köztük más középes kelet-európai származású és volt köztük amerikai kispap is. Az ifjúság és a hivatás lelkesedésével kísérték Mindszenty József minden lépését itt-tartózkodása alatt és a hercegprímás szemetele lett meleg, nevető ragyogással, amikor szólt hozzájuk, vagy akár csak rájuk is nézett. Ezt a néhány sort ezért rójuk ide, mert szeretnénk, ha ez ki tudná fejezni köszöntésünk, örömünk és ünnepünk érzelmeit, hogy ilyen kiváló, magyar származású fiatal pap válik teljessé Isten szolgálatában. Örlei S. Richard, éppen azért, mert oly kevés magyar hivatássaldicsekedhetünk, különös büszkeségünk és nyereségünk. Isten áldása és kegyelme, valamint a mi imáink legyenek vele boldog és örömteli indulásakor! A könyvosztály hírei CSEJTEY BILA: Magyar népművészeti minták ........................ $ 2.50 CSONKA EMIL: A száműzött bíboros ........................ $ 12.00 ■ DÉNES GYÖRGY: Egy komornyik vallomásai .................. .... $3.50ANTHONY ENDREY: The Kingdom to come ................ $9.50 IGALGÓCZY JÁNOS: A sumír kérdés ........................................ $ 8.90IVÁN LÁSZLÓ Hittankönyvünk Bibliai történetek és hitünk tanítása ..................................... $ 8.00 JUHÁSZ LÁSZLÓ: Burgenland, történelmi útikalauz ............ $ 800 MÉCS LÁSZLÓ: Vissza a csendbe ............................................ $ 10.00 MISKA JÁNOS: Antológia (Kanadai Magyar Írók Köre) I-II. $ 6.00 SOMOGYVARY GYULA: A Rajna ködbevész .................... $5.75 SZITNYAY ZOLTÁN: Az 5-ös őrház .................................... $ 3.00 TOLLAS TIBOR: Irgamas fék (dedikált példány!) ................ $6.50 THIERY H. ILONA: Bolyongók (válogatott novellák) Kötve : $ 8.00 Ugyanaz, fűzve $ 6.50 ZATHURECZKY GYULA: Az úton végig kell menni ............ $ 3.75 ANNE DE VRIES: Fiatalok Bibliája .......................................... $ 8.95 BARREAU: Az Örömhír (Jézus Krisztus üzenete) ................ $ 3.56 "BÉKÉS GELLÉRT: Ember és családja ......................................... $6.00 BÉKÉS GELLÉRT: Mit ér az ember, ha keresztény? ................ $ 6.00 BIBLIÁVAL VASÁRNAPRÓL VASÁRNAPRA Mai gondolatok új liturgiánk szentírási olvasmányaihoz $ 9.75 BIRÓ-WILLER: Angol-Magyar Magyar-Angol szótár ............ $ 9.95BORBÉLY LÁSZLÓ: „Halálraítélt! Gyakran ellenőrizendő!” $ 3.50 COURTOIS, GASTON: A legszebb történet Jézus élete (képekkel) gyermekeknek ....._____________ $ 4.50 CSONKA EMIL: Zita története (Az utolsó magyar királyné élete) ................................... $11.00 ENDREY, ANTHONY: The Future of Hantjary .................... 55 pp ESZTERHÁS ISTVÁN: Nyugodt lehetsz, elvtárs ................ $ 4.95 ÉRDY MIKLÓS: A sumir, ural altáji, magyar rokonság kutatásának története .......................................................... $ 12.00 FLÓRIÁN TIBOR: Keserű gyökéren (Versek) ........................ $6.50 Gloria Victis 1848—1849 SZABADSÁGHARCUNK A VILÁGIRODALOMBAN $ 11.00 HORTHY MIKLÓS: Emlékirataim ........................................... $ 12.00 IGNÁCZ RÓZSA: Anyanyelve magyar ............... Börkötve $ 10.00 ILLYÉS ELEMÉR: Erdély változása. Mítosz és valóság ........ $ 14.50 JÓKAI MÓR: Jövő század regénye (három kötetben) ............ $ 12 00 KAMPIS TAMÁS: Krisztus lövetése ......... $3 00 KIRÁLY KELEMEN Naplóm ................................................ $ 8.00 Kis SZENT TERÉZ utolsó beszélgetései nővérével, Jézusról nevezett Ágnes anyával ........................................ $ 3.25 MARÓTHY-MEIZLER KÁROLY: Az ismeretlen Mindszenty Aranyozott díszes bőrkötésben .................. $ 12.00 JÓZSEF CARDINAL MINDSZENTY: MEMOIRS .......... $ 10.00 A fenti könyvek kaphatók: a K. M. V. könyvosztályán, 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600. Porta és csomagolási költség címén könyvenként 50 cent beküldlését is kérjük! “The House Of Insurance“ Lezak Insurance Agency Shaker Heights, Ohio 44122 3645 Warrens vilié Ctr. Road Phone: 283-8100 Established 1925 AUTO — HOMEOWNERS - BUSINESS — LIFE OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St., Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK ÚTLEVÉL - VIZŰM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS j FORDÍTÁS - ROKONOK KIHOZATALA IKKA — TUZEX - COMTURIST — IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA eszmélkedés olvasás közben : BCS ||| flSxlo* VISSZA A CSENDBE (Versek, a CLASSIC PRINTING C. kiadása, Cleveland, Ohio, 1976. 192 oldal.) A szabadföldön élő magyarok örömmel és büszkeséggel veszik kézbe a nagy magyar költő műveiből megjelentetett válogatást. És különösen nagy büszkeséggel és szeretettel veszik ebben a szép nyomdai köntösben a száműzöttek, akik idegenben, nehéz útjukon is mindig őrizgették, idézték és vitték magukkal Mécs László verseit. Mécs Lászlónak az emberinél is nagyobb költői elégtétele lehet, hogy néhány magyar — akik közül elsőnek kell dr. Papp Gábort, a MÉCS LÁSZLÓ TÁRSASÁG elnökét és Berta Lászlót, a CLASSIC PRINTING irodalompártoló tulajdonosát és szakmai lelkét felemlíteni — lelkesedéséből, munkájával és igen, mindenekelőtt szeretetéből korunknak és nagy időnknek ez a költői tanúsága jelenthetett. (A kiadó, a Classic Printing Co. köszönetet mond a könyv első oldalán a Mécs László Társaságnak, miért a Mécskötet megjelenését kezdeményezte és elindította. De fel kell jegyezni azt is, hogy a munkát és áldozatkészséget a megjelenéssel kapcsolatban Berta László vállalta magára.) Mécs László költeményeinek megragadó hatása, azt hiszem abból a miszticizmusból ered, amelyet — mint irodalmi hangulatot — minden felvidéki írónknál megtalálunk. Ezt mint különbséget élesen látjuk és gyönyörködhetünk is benne, ha például összehasonlítjuk Móricz Zsigmond megmarkoló, alföldi erejét és Krúdy Gyula elbűvölő emlékezését. Mindkét szó tökéletes a maga nemében, a megjelenítő döbbenet és az emlékeztető érzület mesterei, de ami a kettő között különbségként található Krúdy oldalán, ez a felvidéki miszticizmus. És ez felvillan Mikszáthtól egész Komáromi Jánosig, akit irodalmi halálra ítélt a diktatúra, mert a kommunistákkal szembenálló szerkesztőségben dolgozott. Mi, akkor volt fiatalok, Mécs Lászlót első jelentkezésekor szívünkbe zártuk. Ha majd egyszer Mécs Lászlónak otthon is el lehet mondani, hogy a földgolyó milyen más és más partjaira, zugaiba vitték magukkal verseit a száműzött magyarok és őrizték, szavalták ott is verseit, majd ez lesz a Magyarországon annyit bujdosó költői érdemeinek legnagyobbika. Költészetének összefűző hatalma a szétesésben. Annyira becsültük, hogy még hamisítottuk is, hogy mások költeményeit is neki tulajdonítottuk. Még a jó és senkinek és semmiben kárt nem tevő Takács Gábor atyával történt meg, hogy kapott egy „Mécs-verset”, amit nagy örömmel, minden további kutatkozás vagy megbeszélés nélkül közzé is tett a Vasárnapban. Pedig az is tévedett, ak neki küldte és Gábor atya is tévedett, amikor közzétette, hiszen a költemény az egyik köztünk élő, száműzött költő műve volt. Amiért az egyik laptársunk engem szidott meg kiadásán, aki már csak a Vasárnapban láttam a verset. Ez mutatja, mennyire vártuk újabb verseit. Otthon megtanult, emlékezetből leírt verseket hoztak ki és valójában még ma sem tudjuk, ezek valóban : bujdosó költő művei? Hiszen nem tudtuk tőle megkérdezni. Ami mind egyet bizonyít, szomjasan, szerető kívánással kerestük költeményeit hit, a nép, az ember közti feloldhatatlan, több mint földi kapcsolat misztériumának kifejezését Amikor ezeket a sorokat írom, azoknak a költeményeinek a hatása alatt vagyok, amelyeket magyarországi bujdosása során írt, az évszámokat követve 1946-ban, 1947-ben és 1948-ban. (Hármat itt közlünk belőlük.) Amint tudjuk ezekben az években keresték és bujdosott Magyarországon. A legszebb, az 1946-os, amelybez szinte régi, bujdosó költőink rettegő panasza sír fel Mécs László modern, kifejező, szép magyar nyelven: „így ring a szívem Isten tenyerén — bár száz baj les rám, szomjúhozva vérem. — S bár sorsörvények nyílnak és sírok, — a szívem alszik, alszik a pirók.” Miszticizmus nincs szimbólumok nélkül és van-e szebb szimbólum a költő szívének a megértésére, mint az, hogy szíve a pirók (a pinty), aki „míg élbe tűnnek a jajos sírók. — Egy ott- maradt még és alszik. Egy pirók.” Ugye, mi az ágról elrepültünk, mi „jajos sírók”. De a költő ottmaradt és altatja szívét, a pirókot, a karmazsin pintyet. A bujdosó magyar pap válságát öt sorba sürítve így mondja ki: ,,Hárman megyünk az úton, — a vágyak rajzanak, — földre hív az ember, — mesébe hív a költő, — mennyire hív a pap.” És hogy ezen az úton milyen közel jutott népéhez, azt a Falusi Templomról szóló költői leírásában mondja el. Előbb a templomba betörő ,,anyag”-ról mondja ezt: „.. betör az áradt hangfolyó, — bús-nyersen és szüntelenül: — az ugató, kodácsoló, a gágogó, a nyerítő, — bögető, búgó, röfögő — Anyag búcsús hangzavarja.” De nem félti az „anyag”-tól a falusi templomot, ahol bujdosásában lehajthatja fejét. „És Jézus? — kérdezi, így válaszol: — .. Itt van ő, a nagy Magányos. .. mint ki csendben menekül — s nincsen hova fejét lehajtsa . . ” De „ha jő az ünnep, idegyűl — szívekből minden szent adó — Neki. Már nincsen egyedül. — A szent Ige, az áradó — ének átzeng a falakon — s diadalt ül az Anyagon — az anyagból lett ember lelke.” A Hajnali harangszó, Rabszolgák énekelnek, Vigasztaló, Üveglegenda, Ember és árnyéka első kötetei után, a legújabb Mécs-kötet a száműzetésben jelent meg. Bodnár Reming dr., a premontrei irodalomkutató és bíráló írta róla egyezer, még otthon, olyan régen, hogy a láthatár mögé hanyatló emlékeinkben már nem is vagyunk benne bizonyosak, de így mondotta, ha el emlékszem: „Mécs László szíve együtt van a maga kora emberével, szava a vallásos költészetben is sokkalta emberibb, mint költőtársaié.” Szíve ez a karmazsin pirók bizonyára ezért i.ő maradt otthon a bizonytalan ágon, ahonnan mi ,jajos sírók”, amikor riasztottak bennünket, elmenekültünk. És így mutatta életével, hogy ami mondott költészete, az valóban Mécs László volt és nem más. Amit kevés költő mondhat el. És ami fontos példa különösen ma, amikor a kölöktől, íróktól színlelést követel koruk. Mécs László költeményeit életével a legimálandóbb misztérium hite kapcsolja össze. Szimbólizmusa harci eszköze a káromkodó és a színe már klinikai, hasfelmetsző realizmussal szemben, mert Mécs László Paul Claudel ART POETIQUE-hez áll közel, és amint Claudel, ez vagy katolikus francia költő és író szimbolizmusával, merész és meglepő jelképeivel Istenhez ér, ugyanígy fokozódik a mi bujdosó költőn felvidéki magyar miszticizmusával veszélyes úton Isten kezébe.★ Az emigrációban örömmel és büszkeséggel tölthet el mindenkit, hogy a bujdosó költőnél a kötete itt, kint, 1976 karácsonyára megjöhetett. Amihz, hogy örömünket és büszkeségünket meg lehessen majd egyszer, a jövőbe is érteni, hadd tegye hozzá ezeket a sorokat rövccint élő magyar író: a száműzöttek ezt a Mécs kötetet akkor adták ki, amikor már a száműzeésben élő írónak, költőnek, tanulmányírónak sem igen jut megjelenési lehetőség, mert olvasói bizony már nem sokan olvasnak, a magya olvasók már sokan megelégszenek azzal, ami lazulról kapnak, és a szabad magyar könyv meár csak áldozat és nem üzlet. Megjelenése ennek megfelelően csökken. Ezt meg kellett mondani, hogy majd egyszer, valamikor egy késő, magyar utazó megérthesse, miért tett bennünket ennek a könyvnek a megjelenése nemcsak boldoggá, hanem büszkévé is. Eszterhás István MÉCS LÁSZLÓ: Hárman megyünk az úton Mi mindig hárman járunk, lábom bármerre megy: együtt megy itt az ember, a költő és a pap — de a három mindig egy. És szembe jö a Jóság és mind rajonganak: az ember míg imádja, himnuszt költ rá a költő, zsoltárt zeng rá a pap. És szembe jö a Szépség s rögtön megoszlanak: szívet kínál az ember, virágot szór a költő, gyanakvón néz a pap. Mögötte a csupasz Bűn titkai látszanak: borzong az ember, felforr a költő s egy kerubtól tűzpallost kér a pap. Hárman megyünk az úton, a vágyak rajzanak: a földre hív az ember, mesébe hív a költő, mennyire hív a pap. MEGJELENT MÉCS LÁSZLÓ legújabb verseskötete, Vissza a csendbe címen. A gyönyörű arany nyomásos, világoskék kemény kötésben, színes borítólappal ellátott könyv kapható a VASÁRNAP könyvosztályán: ■ 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Ára: 10 dollár plusz 50 cent portóköltség! RENDELJE MEG MÉG MA! 1976 december 11 X MÉCS LÁSZLÓ: A pirók alszik Kicsiny patak, de eltart lüktetése a tengerig! Kinek van küldetése, ilyen mind: bátor, víg, mint egy gyerek. A zuhogókon itt-ott pityereg. A Patak partján most kezdem esti sétám. A Hold megindult már az esti sétán. Vörös. Arannyá érik, míg halad. Nézem. Megállok egy fenyő alatt. Fejem felett ág rezzen, négy madárka repül el róla. Felnézek az ágra, míg élbe tűnnek a jajos sírok. Egy ottmaradt még s alszik. Egy pirók. Fejét a szárnya mellé dugva, gyéren szűrt fényben alszik, mint egy zöld tenyéren, míg malom zúg és zeng a vízfolyás. Olyan mint egy szív vagy hímestojás. A bagoly érte kémli át az éjjel a fákat foszfor-kékes rém szemével, vérét szomjazza nyest, görény, menyét, — s öt kis ágra bízza mindenét. A fákon a szél faggyantás vonója ítélet-dallamot vonóz, leszórja a lombot, mint lejátszott hangjegyet — só alszik pár szál fésűs gally megett, így ring a szívem Isten-tenyéren, bár száz baj les rám, szomjúhozva vérem. S bár sors-örvények nyílnak és sírok, — a szívem alszik, alszik a pirók. . -.. " t»'. '' |l* Falusi templom Két román torony vigyáz fent levegőben, szabadon; a templom egy paraszti ház s a paplak közt szorong nagyon s ;bezsúfoltan: front-oldala szabad csak. A pap udvara körülkarolja félkörívben. Az udvar szűk. Köröskörül , , istálló, ketrec, trágyadomb, siló, ól, pince tömörül, egymás hegyin-hátán tolong szín, boglya, csűr, kazal hanyag mismásban, mint az ős Anyag örök, pogány processziója. ..tgy Itt fut, gurul a pap kerek, , kiskontyú, őszhajú húga s mindég kíséri egy sereg tyúk, réce, macska, lúd, kutya. Ha a disznónak enni visz, . , mindig akad irigy gibic, . , éhtyúk, mely kondsesen vigyázgat. A szentélybe szüntelenül betör az áradt hangfolyó, bús-nyersen és szüntelenül: az ugató, kodácsoló, ■„ a gágogó, a nyerítő, bögegő, búvó, röfögő , Anyag búcsúi hangzavarja. ... Ablakképén imádkozik , , kenyérből lett rózsáival ,,’J Szén Erzsébet — hiába — itt nem lesz abból, mi kint rivall, titkos értelmű rózsa, csend, ,v. sö- elvérzik a bíbor, szent, , , örökmécses titokzatosság. És Jézus? Igen, itt van ö, n„ki barmok között született ő, s latrok közt halt meg. Itt van ö, Itt van ö, a nagy Magányos tömegek közt járt, de mindig egyedül volt, mint ki csendben menekül s nincsen hova fejét lehajtsa. És mégis mindig itt marad: a Szívéből kiáradó életelixir-sugarak , átszáguldják a lázadó Anyagot s általuk terem az emberben s az emberen minden szépség és égi jóság. , Ha jő az ünnep idegyül szívekből minden szent adó Neki. Már nincsen egyedül. A szent Ige, az áradó ének átzeng a falakon s diadalt ül az Anyagon az Anyagból lett ember lelke. . OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT Pártolja hirdetőinket