Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-12-19 / 48. szám

6. oldal Örley S. Richard pappá szentelése A meghívó ezeket mondja angol nyelven: Isten Atyánk iránti hálánkkal eltelve, mi a Szűz Mária papnevelde negyedik teológiai osztályá­nak tagjai, jelentjük a clevelandi egyház szol­gálatára való örömteli felszentelésük hírét. A felszentelést Most Reverend James A. Hickey clevelandi püspök végzi december 11-én, szom­baton fél nyolc órakor a Szent János katerdális­ban. Azok között, akik ezt az örvendetes hírt közölték, van Örley S. Richard is, a magyar származású kispap, akit a Bakáj negyedben mindenki ismer, szeret és nagy­­rabecsül. Rick, ahogyan barátai hívják, ezt a megbecsü­lést és szeretetet meg is érdemli. Minden szabadidejét a napjainkban annyira ostromlott bakáji magyarság érde­kében használta fel. Rokonszenves, komoly és mégis mo­solygó arca a magyar megmozdulások munkájában min­denütt ott volt és biztatott. De ő maga is kezdeményezett­­ magyar megmozdulást, a Bakájon végigvonuló Szent Ist­ván napi magyar tüntető menetet hosszú évekig rendezte. Ösztönző és buzdító erő volt a Bakáji Kongresszus létre­hívásában is. És amikor lelki fejedelmünk, Mindszenty József bí­­■ boros Clevelandbe látogatott, a Buckeye Road díszítését,­­a hatalmas Mindszenty-arcképek és plakátok elhelye­zését egy hat tagból álló szeminarista kispap-csoport vál­lalta. Ennek a szemináriumi osztálynak a tagjai, akik kö­­­­zött volt magyar származású, de volt köztük más közép­es kelet-európai származású és volt köztük amerikai kis­pap is. Az ifjúság és a hivatás lelkesedésével kísérték Mindszenty József minden lépését itt-tartózkodása alatt és a hercegprímás szeme­tele lett meleg, nevető ragyo­gással, amikor szólt hozzájuk, vagy akár csak rájuk is nézett. Ezt a néhány sort ezért rójuk ide, mert szeretnénk, ha ez ki tudná fejezni köszöntésünk, örömünk és ün­nepünk érzelmeit, hogy ilyen kiváló, magyar származású fiatal pap válik teljessé Isten szolgálatában. Örlei S. Ri­chard, éppen azért, mert oly kevés magyar hivatással­­dicsekedhetünk, különös büszkeségünk és nyereségünk. Isten áldása és kegyelme, valamint a mi imáink le­gyenek vele boldog és örömteli indulásakor! A könyvosztály hírei CSEJTEY BI­LA: Magyar népművészeti minták ........................ $ 2.50 CSONKA EMIL: A száműzött bíboros .................­....... $ 12.00 ■ DÉNES GYÖRGY: Egy komornyik vallomásai .................. .... $3.50­­ANTHONY ENDREY: The Kingdom to come .­............... $9.50 IGALGÓCZY JÁNOS: A sumír kérdés ........................................ $ 8.90­­IVÁN LÁSZLÓ Hittankönyvünk Bibliai történetek és hitünk tanítása ..................................... $ 8.00 JUHÁSZ LÁSZLÓ: Burgenland, történelmi útikalauz ............ $ 8­00 MÉCS LÁSZLÓ: Vissza a csendbe ............................................ $ 10.00 MISKA JÁNOS: Antológia (Kanadai Magyar Írók Köre) I-II. $ 6.00 SOMOGY­VARY GYULA: A Rajna ködbevész .................... $5.75 SZITNYAY ZOLTÁN: Az 5-ös őrház .................................... $ 3.00 TOLLAS TIBOR: Irgamas fék (dedikált példány!) ................ $6.50 THIERY H. ILONA: Bolyongók (válogatott novellák) Kötve : $ 8.00 Ugyanaz, fűzve $ 6.50 ZATHURECZKY GYULA: Az úton végig kell menni ............ $ 3.75 ANNE DE VRIES: Fiatalok Bibliája .......................................... $ 8.95 BARREAU: Az Örömhír (Jézus Krisztus üzenete) ................ $ 3.56 "BÉKÉS GELLÉRT: Ember és családja ......................................... $6.00 BÉKÉS GELLÉRT: Mit ér az ember, ha keresztény? ................ $ 6.00 BIBLIÁVAL VASÁRNAPRÓL VASÁRNAPRA Mai gondolatok új liturgiánk szentírási olvasmányaihoz $ 9.75 BIRÓ-WILLER: Angol-Magyar Magyar-Angol szótár ............ $ 9.95­­BORBÉLY LÁSZLÓ: „Halálraítélt! Gyakran ellenőrizendő!” $ 3.50 COURTOIS, GASTON: A legszebb történet Jézus élete (képekkel) gyermekeknek ....._____________ $ 4.50 CSONKA EMIL: Zita története (Az utolsó magyar királyné élete) ................................... $11.00 ENDREY, ANTHONY: The Future of Hantjary .................... 5­5 pp ESZTERHÁS ISTVÁN: Nyugodt lehetsz, elvtárs ................ $ 4.95 ÉRDY MIKLÓS: A sumir, ural altáji, magyar rokonság kutatásának története .......................................................... $ 12.00 FLÓRIÁN TIBOR: Keserű gyökéren (Versek) ........................ $6.50 Gloria Victis 1848—1849 SZABADSÁGHARCUNK A VILÁGIRODALOMBAN $ 11.00 HORTHY MIKLÓS: Emlékirataim ........................................... $ 12.00 IGNÁCZ RÓZSA: Anyanyelve magyar ............... Börkötve $ 10.00 ILLYÉS ELEMÉR: Erdély változása. Mítosz és valóság ........ $ 14.50 JÓKAI MÓR: Jövő század regénye (három kötetben) ............ $ 12 00 KAMPIS TAMÁS: Krisztus lövetése ......... $3 00 KIRÁLY KELEMEN Naplóm ................................................ $ 8.00 Kis SZENT TERÉZ utolsó beszélgetései nővérével, Jézusról nevezett Ágnes anyával ........................................ $ 3.25 MARÓTHY-MEIZLER KÁROLY: Az ismeretlen Mindszenty A­ranyozott díszes bőrkötésben .................. $ 12.00 JÓZSEF CARDINAL MINDSZENTY: MEMOIRS .......... $ 10.00 A fenti könyvek kaphatók: a K. M. V. könyvosztá­lyán, 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600. Porta és csomagolási költség címén könyvenként 50 cent bekül­dlését is kérjük! “The House Of Insurance“ Lezak Insurance Agency Shaker Heights, Ohio 44122 3645 Warrens vilié Ctr. Road Phone: 283-8100 Established 1925 AUTO — HOMEOWNERS - BUSINESS — LIFE OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St., Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK ÚTLEVÉL - VIZŰM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS j FORDÍTÁS - ROKONOK KIHOZATALA IKKA — TUZEX - COMTURIST — IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA eszmélkedés olvasás közben : BCS ||| flSxlo* VISSZA A CSENDBE (Versek, a CLASSIC PRINTING C. kiadása, Cleveland, Ohio, 1976. 192 oldal.) A szabadföldön élő magyarok örömmel és büszkeséggel veszik kézbe a nagy magyar költő műveiből megjelentetett válogatást. És különö­sen nagy büszkeséggel és szeretettel veszik eb­ben a szép nyomdai köntösben a száműzöttek, akik idegenben, nehéz útjukon is mindig őriz­gették, idézték és vitték magukkal Mécs László verseit. Mécs Lászlónak az emberinél is nagyobb költői elégtétele lehet, hogy néhány magyar — akik közül elsőnek kell dr. Papp Gábort, a MÉCS LÁSZLÓ TÁRSASÁG elnökét és Berta Lászlót, a CLASSIC PRINTING irodalompártoló tulajdonosát és szakmai lelkét felemlíteni — lel­kesedéséből, munkájával és igen, mindenekelőtt szeretetéből korunknak és nagy időnknek ez a költői tanúsága jelenthetett. (A kiadó, a Classic Printing Co. köszönetet mond a könyv első ol­dalán a Mécs László Társaságnak, miért a Mécs­kötet megjelenését kezdeményezte és elindította. De fel kell jegyezni azt is, hogy a munkát és ál­dozatkészséget a megjelenéssel kapcsolatban Berta László vállalta magára.) Mécs László költeményeinek megragadó ha­tása, azt hiszem abból a miszticizmusból ered, amelyet — mint irodalmi hangulatot — minden felvidéki írónknál megtalálunk. Ezt mint különb­séget élesen látjuk és gyönyörködhetünk is ben­ne, ha például összehasonlítjuk Móricz Zsigmond megmarkoló, alföldi erejét és Krúdy Gyula el­bűvölő emlékezését. Mindkét szó tökéletes a ma­ga nemében, a megjelenítő döbbenet és az em­lékeztető érzület mesterei, de ami a kettő között különbségként található Krúdy oldalán, ez a fel­vidéki miszticizmus. És ez felvillan Mikszáthtól egész Komáromi Jánosig, akit irodalmi halálra ítélt a diktatúra, mert a kommunistákkal szem­benálló szerkesztőségben dolgozott. Mi, akkor volt fiatalok, Mécs Lászlót első je­lentkezésekor szívünkbe zártuk. Ha majd egy­szer Mécs Lászlónak otthon is el lehet mondani, hogy a földgolyó milyen más és más partjaira, zugaiba vitték magukkal verseit a száműzött magyarok és őrizték, szavalták ott is verseit, majd ez lesz a Magyarországon annyit bujdosó költői érdemeinek legnagyobbika. Költészetének összefűző hatalma a szétesésben. Annyira be­csültük, hogy még hamisítottuk is, hogy mások költeményeit is neki tulajdonítottuk. Még a jó és senkinek és semmiben kárt nem tevő Takács Gábor atyával történt meg, hogy kapott egy „Mécs-verset”, amit nagy örömmel, minden to­vábbi kutatkozás vagy megbeszélés nélkül közzé is tett a Vasárnapban. Pedig az is tévedett, ak neki küldte és Gábor atya is tévedett, amikor közzétette, hiszen a költemény az egyik köztünk élő, száműzött költő műve volt. Amiért az egyik laptársunk engem szidott meg kiadásán, aki már csak a Vasárnapban láttam a verset. Ez mutatja, mennyire vártuk újabb verseit. Otthon megta­nult, emlékezetből leírt verseket hoztak ki és valójában még ma sem tudjuk, ezek valóban : bujdosó költő művei? Hiszen nem tudtuk tőle megkérdezni. A­mi mind egyet bizonyít, szomja­san, szerető kívánással kerestük költeményeit­­ hit, a nép, az ember közti feloldhatatlan, több mint földi kapcsolat misztériumának kifejezését Amikor ezeket a sorokat írom, azoknak a köl­teményeinek a hatása alatt vagyok, amelyeket magyarországi bujdosása során írt, az évszámo­kat követve 1946-ban, 1947-ben és 1948-ban.­­ (Hármat itt közlünk belőlük.) Amint tudjuk ezekben az években keresték és bujdosott Ma­gyarországon. A legszebb, az 1946-os, amelybez szinte régi, bujdosó költőink rettegő panasza sír fel Mécs László modern, kifejező, szép magyar­ nyelven: „így ring a szívem Isten tenyerén — bár száz­­ baj les rám, szomjúhozva vérem. — S bár sors­örvények nyílnak és sírok, — a szívem alszik,­­ alszik a pirók.” Miszticizmus nincs szimbólumok nélkül és­­ van-e szebb szimbólum a költő szívének a meg­értésére, mint az, hogy szíve a pirók (a pinty), aki „míg élbe tűnnek a jajos sírók. — Egy ott-­­ maradt még és alszik. Egy pirók.” Ugye, mi az­­ ágról elrepültünk, mi „jajos sírók”. De a költő ottmaradt és altatja szívét, a pirókot, a karma­zsin pintyet. A bujdosó magyar pap válságát öt­ sorba sürítve így mondja ki: ,,Hárman megyünk az úton, — a vágyak rajzanak, — földre hív az ember, — mesébe hív a költő, — mennyire hív a pap.” És hogy ezen az úton milyen közel jutott né­péhez, azt a Falusi Templom­ról szóló költői le­írásában mondja el. Előbb a templomba betörő ,,anyag”-ról mondja ezt: „.. betör az áradt hangfolyó, — bús-nyersen és szüntelenül: — az ugató, kodácsoló, a gágogó, a nyerítő, — böge­­tő, búgó, röfögő — Anyag búcsús hangzavarja.” De nem félti az „anyag”-tól a falusi templomot, ahol bujdosásában lehajthatja fejét. „És Jézus? — kérdezi, így válaszol: — .. Itt van ő, a nagy Magányos. .. mint ki csendben menekül — s nincsen hova fejét lehajtsa . . ” De „ha jő az ünnep, idegyűl — szívekből minden szent adó — Neki. Már nincsen egyedül. — A szent Ige, az áradó — ének átzeng a falakon — s diadalt ül az Anyagon — az anyagból lett ember lelke.” A Hajnali harangszó, Rabszolgák énekelnek, Vigasztaló, Üveglegenda, Ember és árnyéka első kötetei után, a legújabb Mécs-kötet a száműze­tésben jelent meg. Bodnár Reming dr., a pre­montrei irodalomkutató és bíráló írta róla egy­ezer, még otthon, olyan régen, hogy a láthatár mögé hanyatló emlékeinkben már nem is va­gyunk benne bizonyosak, de így mondotta, ha el emlékszem: „Mécs László szíve együtt van a maga kora emberével, szava a vallásos költé­szetben is sokkalta emberibb, mint költőtársaié.” Szíve ez a karmazsin pirók bizonyára ezért i.ő maradt otthon a bizonytalan ágon, ahonnan mi ,jajos sírók”, amikor riasztottak bennünket, el­­menekültünk. És így mutatta életével, hogy ami mondott költészete, az valóban Mécs László volt és nem más. Amit kevés költő mondhat el. És ami fontos példa különösen ma, amikor a köl­öktől, íróktól színlelést követel koruk. Mécs László költeményeit életével a legimá­landóbb misztérium­ hite kapcsolja össze. Szim­bólizmusa harci eszköze a káromkodó és a szín­e már klinikai, hasfelmetsző realizmussal szem­ben, mert Mécs László Paul Claudel ART POE­TIQUE-hez áll közel, és amint Claudel, ez v­­agy katolikus francia költő és író szimbolizmu­sával, merész és meglepő jelképeivel Istenhez ér, ugyanígy fokozódik a mi bujdosó költőn f­elvidéki magyar miszticizmusával veszélyes út­­on Isten kezébe.★ Az emigrációban örömmel és büszkeséggel tölthet el mindenkit, hogy a bujdosó költőnél­­ a kötete itt, kint, 1976 karácsonyára megj­öhetett. Amih­z, hogy örömünket és büszke­ségünket meg lehessen majd egyszer, a jövőbe i­s érteni, hadd tegye hozzá ezeket a sorokat rövc­­­cint élő magyar író: a száműzöttek ezt a Mécs kötetet akkor adták ki, amikor már a száműze­ésben élő írónak, költőnek, tanulmányírónak sem igen jut megjelenési lehetőség, mert olva­sói bizony már nem sokan olvasnak, a magya olvasók már sokan megelégszenek azzal, ami lazulról kapnak, és a szabad magyar könyv me­­ár csak áldozat és nem üzlet. Megjelenése en­nek megfelelően csökken. Ezt meg kellett mon­dani, hogy majd egyszer, valamikor egy késő, magyar utazó megérthesse, miért tett bennünket ennek a könyvnek a megjelenése nemcsak bol­doggá, hanem büszkévé is. Eszterhás István MÉCS L­ÁSZLÓ: Hárman megyünk az úton Mi mindig hárman járunk, lábom bármerre megy: együtt megy itt az ember, a költő és a pap — de a három mindig egy. És szembe jö a Jóság és mind rajonganak: az ember míg imádja, himnuszt költ rá a költő, zsoltárt zeng rá a pap. És szembe jö a Szépség s rögtön megoszlanak: szívet kínál az ember, virágot szór a költő, gyanakvón néz a pap. Mögötte a csupasz Bűn titkai látszanak: borzong az ember, felforr a költő s egy kerubtól tűzpallost kér a pap. Hárman megyünk az úton, a vágyak rajzanak: a földre hív az ember, mesébe hív a költő, mennyire hív a pap. MEGJELENT MÉCS LÁSZLÓ legújabb verseskötete, Vissza a csendbe címen. A gyönyörű arany nyomásos, világoskék ke­mény kötésben, színes borítólappal ellátott könyv kapható a VASÁRNAP könyvosztályán: ■ 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Ára: 10 dollár plusz 50 cent p­ortóköltség! RENDELJE MEG MÉG MA! 1976 december 11 ­ X MÉCS LÁSZLÓ: A pirók alszik Kicsiny patak, de eltart lüktetése a tengerig! Kinek van küldetése, ilyen mind: bátor, víg, mint egy gyerek. A zuhogókon itt-ott pityereg. A Patak partján most kezdem esti sétám. A Hold megindult már az esti sétán. Vörös. Arannyá érik, míg halad. Nézem. Megállok egy fenyő alatt. Fejem felett ág rezzen, négy madárka repül el róla. Felnézek az ágra, míg élbe tűnnek a jajos sírok. Egy ottmaradt még s alszik. Egy pirók. Fejét a szárnya mellé dugva, gyéren szűrt fényben alszik, mint egy zöld tenyéren, míg malom zúg és zeng a vízfolyás. Olyan mint egy szív vagy hímestojás. A bagoly érte kémli át az éjjel a fákat foszfor-kékes rém­ szemével, vérét szomjazza nyest, görény, menyét, — s ö­t kis ágra bízza mindenét. A fákon a szél fag­­gyantás vonója ítélet-dallamot vonóz, leszórja a lombot, mint lejátszott hangjegyet — só alszik pár szál fésűs gally megett, így ring a szívem Isten-tenyéren, bár száz baj les rám, szomjúhozva vérem. S bár sors-örvények nyílnak és sírok, — a szívem alszik, alszik a pirók. .­­ -.­. " t»'­­. '' |l* Falusi templom Két román torony vigyáz fent levegőben, szabadon; a templom egy paraszti ház s a paplak közt szorong nagyon s ;­­bezsúfoltan: front-oldala szabad csak. A pap udvara körülkarolja félkörívben. Az udvar szűk. Köröskörül , , istálló, ketrec, trágyadomb, siló, ól, pince tömörül, egymás hegyin-hátán tolong szín, boglya, csűr, kazal hanyag mismásban, mint az ős Anyag örök, pogány processziója. ..tgy Itt fut, gurul a pap kerek, , kis­kontyú, őszhajú húga s mindég kíséri egy sereg tyúk, réce, macska, lúd, kutya. Ha a disznónak enni visz, . , mindig akad irigy gibic, . , éhtyúk, mely kondsesen vigyázgat. A szentélybe szüntelenül betör az áradt hangfolyó, bús-nyersen és szüntelenül: az ugató, kodácsoló, ■„ a gágogó, a nyerítő, bögegő, búvó, röfögő , Anyag búcsúi hangzavarja. ... Ablakképén imádkozik , , kenyérből lett rózsáival ,,­’J Szén Erzsébet — hiába — itt nem lesz abból, mi kint rivall, titkos értelmű rózsa, csend, ,v. sö- elvérzik a bíbor, szent, , , örökmécses titokzatosság. És Jézus? Igen, itt van ö, n„­ki barmok között született ő, s latrok közt halt meg. Itt van ö, Itt van ö, a nagy Magányos­ tömegek közt járt, de mindig egyedül volt, mint ki csendben menekül s nincsen hova fejét lehajtsa. És mégis mindig itt marad: a Szívéből kiáradó életelixir-sugarak , átszáguldják a lázadó Anyagot s általuk terem az emberben s az emberen minden szépség és égi jóság. , Ha jő az ünnep idegyül szívekből minden szent adó Neki. Már nincsen egyedül. A szent Ige, az áradó ének átzeng a falakon s diadalt ül az Anyagon az Anyagból lett ember lelke. . OLVASSA ÉS TERJESSZE A­­ KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT Pártolja hirdetőinket

Next