Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1976 (83. évfolyam, 1-50. szám)

1976-05-02 / 17. szám

2. oldal CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap Bszakamerikában , lhe Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published weekly except Easter £> Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24.-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm Papal Prelate-Pastor Managing Editor Father NICHOLAS DENGL, O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ARAK: For two years_____$22.00 Két évre _____________$22.00 For one year_______$12.00 Egy évre ..........................$12.00 For six months_____$ 6.00 Fél évre ____________$ 6.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS, Ö. F. M. 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio. 44509 Telefon: (216) 799-2600. Szerkesztő: ESZTERHÁS ISTVÁN 2602 Queenston Rd. Cleveland Heights, Oh. 44118 — Tel.: (216) 321-1701 ADVERTISEMENT RATES: $2.50 per column inch 1—4 times: $2.25 per column inch 5—15 times: $2.00 per column inch more than 15 times: J4 page $85.00; J page $160.00; 1 full page $300.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 E. 30th St, New York, N. Y. 10016 Telefon: (212) 684-3623 Magyar menekültek bevándorlása érdekében kéri ismételten a Katolikus Liga az amerikai magyar egyesü­letek és amerikai magyar családok segítségét. A segítség nem anyagi áldozatokat jelent, sőt semmiféle felelősséget sem von maga után, csupán munkaalkalmak és szállás­biztosítását jelenti. Az alábbi menekültek már hosszabb ideje az olaszországi és az ausztriai táborokban vannak, és most lehetőségük lenne haladéktalanul bevándorolni, amennyiben a liga biztosíthatna számukra munkaalkal­mat és lakást, értendő alatta legtöbb esetben egy búto­rozott szoba. A lakást természetesen a menekült fizeti, tehát az sem jelent terhet a segíteni kívánó magyar egye­sületnek vagy családnak. Az alábbiakban felsoroljuk azo­kat a menekülteket, akiknek bevándorlása haladéktalanul folyamatba tehető, amint munkabiztosítást kap a liga számukra. Horváth László, 26 éves, Nagykanizsa, autómecha­nikus, Krasnyánszky Erzsébet, 27 éves, Jászberény, gyors és gépíró, Hajnal László, 20 éves, Budapest, festő és má­zoló, Galambos Mária, 39 éves, Budapest, mechanikus, fia János, Kecskemét, 13 éves, Szabó István, 29 éves, Budapest, géplakatos, dr. Schaninger Ilona, Újpest, 49 éves, ügyvéd (minden munkát vállal), Puskás Endre, 26 éves, Pécs, autó-villanyszerelő, Takács Sándor, 22 éves, Tatakenéz, kőműves, festő, Víg Lajos, 55 éves, Budapest, virág- és gyümölcskertész, kertészeti főiskolát végzett, Gallen István, 30 éves, Eger, elektrotechnikus, Iliasich István, 25 éves, Tótújfalu, gépkocsivezető, Sejk István, 22 éves, Nagykanizsa, gépkezelő. Ezek a menekült magyarok nyilatkozatot írtak alá, hogy bevándorlásuk esetén bármilyen munkát vállal­nak, tehát nem ragaszkodnak, illetőleg nem ragaszkod­hatnak szakmájukban való elhelyezkedéshez. A Katoli­kus Liga szeretettel kéri az amerikai magyarok segítsé­gét munkabiztosítás és elhelyezés tekintetében. A Kato­likus Liga központi irodája készséggel ad akár írásban vagy telefonon részletes tájékoztatást fenti menekültek­ről. 30 East 30th Street, New York, N. Y. 10016, Telefon: MU4—3623. Fazekas Ferenc 50 dollárt küldött a magyar pap­nevelés céljaira. Az egyik legnagyobb problémának a megoldását igyekszik Fazekas Ferenc elősegíteni, ami­kor a legnemesebb célra küldi adományát. A vasfüggöny mögött különösképpen nagy örömet okoz ilyen ajándék, és azonkívül a hivatást érző fiatal magyar meggyőződ­hetik, hogy messze Amerikában is szeretettel gondolnak rá és próbálják tanulmányait elősegíteni. Az anyagiak mellett még sokkal fontosabb, hogy imádkozzunk a ma­gyar papi utánpótlásért, hogy a Mindenható minél több fiatal magyarnak oltsa szívébe a szent hivatást. A fel­szentelt papok mementója és imája lesz jutalma mind­azoknak, akik őket szent hivatásuk előkészítésében segí­tették. A jó Isten fizesse sokszorosan vissza Fazekas Fe­rencnek is nemesszívű támogatását. BALKÁNYI ANDOR: GYERMEK IMÁJA Ő Uram, ki a sarjadó fűben Megmutatkozol, Növessz meg engem is. Te röpíted az ég madarait, Add nékem is szárnyaid. A pacsirta torkából Te énekelsz, Hadd zengjen bennem is dalod. Te tanítod a pókot hálót szőni, Tervezz rajtam keresztül is, Uram. Hazavezeted a tavaszi gólyát. Hadd legyek én is iránytű kezedben, Mindenható. TUZEX­­ GYÓGYSZER IKRA Tel.: 226-8868 és :521-5526 KÁDAS GYULA lemez, könyv, kerámia, stb. Magyar, angol betűs írógépek. I Erdélyi csomagol Herendi porcellán, taperecorder, J 1425 Grace Avenue, LAKEWOOD (Cleveland) Ohio 44107 1 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Búcsú Dálnoki Veress Lajostól Alig egy esztendeje Mindszenty József hagyott it bennünket, pár évvel ezelőtt Eckhardt Tibor. Most újabb fájdalmas veszteség érte a magyar emigrációt: Dálnok Veress Lajos vezérezredestől kell végső búcsút vennünk Az emigráció nagy öregjei közül elment az utolsó is. Dálnoki Veress Lajossal olyan ember távozott el az élők sorából, akit kivétel nélkül mindenki becsült és tisz­telt az emigrációban. Aki fölötte állt az emigrációs tor­zsalkodásoknak, magyar átokból fakadó belső ellenté­teknek, ezeknek a hullámai őhozzá soha nem értek el De nem azért volt ez így, mert távol tartotta maga az emigrációs élettől és nem érdekelték annak eseményei Élete utolsó percéig részt vett abban és lelkén viselte az emigráció gondját-baját. Még a betegágyhoz láncolva , rajta tartotta szemét a magyar ügyön. Szívére vette mások problémáit és néha nagyot szenvedett mások bánata miatt. A saját bajaival soha nem törődött, azokról soha nem beszélt. Eltitkolta azo­kat, hogy mást ne terheljen velük. De ő mindenkit meg­hallgatott és egy hosszú élet leszűrt tapasztalataival adott tanácsot, biztatást, próbált ellentéteket, bajokat elren­dezni. Katona volt, a harcban néha vakmerőségig bátor kemény katona. De ha legjellemzőbb tulajdonságát kel­lene meghatározni, én az emberszeretetére emlékeznék Megértő és az apró gyöngeségeket, gyarlóságokat min­dig megbocsátó szíve mindenki számára nyitva volt, min­dig kész volt a segítségre. Szabályos gyöngybetűivel rótt levelei sok ráncot simítottak el, sok sebet gyógyítottak be és mindig a helyes útra irányítottak. Ellensége nem is lehetett. A tiszta jóság, ami szinte sugárzott egész lényéből, mindenkit lefegyverzett. Más­sal, mint tisztelettel, senki sem tudott hozzá közeledni, róla beszélni. Kivételes egyéniség volt: a legmagasabb katonai rang birtokosa, számtalan ragyogó kitüntetés tulajdonosa, a háború alatt hadsereget vezénylő parancsnok, egy egész országrész ura, az államfő katonai helyettese, a lófő­­székelyek büszke fajtájából. S nála szerényebb, póztala­­nabb, magatartásában nemesen egyszerűbb embert alig­ha hordott hátán a föld. Életpályája, katonai karrierje rendkívülien ívelt fel­felé. Mindezt derékba törte az összeomlás. Az új rend­szerben nem találta helyét. Szinte törvényszerű volt,­­ hogy ellentétbe kell kerülnie a mohón hatalomra törő kommunistákkal. Őt, aki ha szükséges volt, a háború alatt a németekkel is szembeszállt magyarságáért, első perctől kezdve gyanúsként kezelték. Az orosz megszállás második évében letartóztatták és államellenes összees­küvés címén a legsúlyosabb börtönbüntetésre ítélték. A per alatt katonához méltó bátorsággal viselke­dett, semmit nem tagadott, viselte tette következményeit. Egyetlen gondja volt, hogy „bűntársait”­üm­entse s azokat véletlenül se kompromittálja. Magatartása akkoriban a népbíróság tagjainak tiszteletét is kivívta. A börtönből ötvenhat szabadította ki. Ha nem akart újra börtönbe kerülni, a forradalom bukása után mene­külnie kellett. Londonban telepedett le és az első perctől kezdve részt vett az emigráció küzdelmeiben. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség, amelynek éveken­ át el­nöke volt, az ő vezetése alatt nőtt fel a feladatához. A szervezeti életben kifejtett aktivitása mellett szün­telen kutató munkával dolgozott azon, hogy a II. világ­háború történetét magyar szempontból megvilágítsa. Né­hány éve látott napvilágot az a hatalmas mű, amelynek szerkesztésében övé volt az oroszlánrész. A könyv a ma­gyar katonai helytállás ragyogó dokumentuma. Dálnoki, Veress Lajos igazi katonai talentuma és ma­gyarsága a háború utolsó, kritikus szakaszában bonta­kozott ki. Mint kolozsvári hadtestparancsnok, március 19-i első német megszálláskor lezáratta a Tisza vonalát, hivatkozva katonai esküjére: a védelmére bízott terület határát semmiféle idegen hadsereg nem lépheti át. Pa­rancsát csak a kormányzó egyenes utasítására vonta vissza. 1944 kora őszén, a román kiugrás után, a parancs­noksága alatt frissen felállított 2. hadsereggel habozás nélkül megtámadta a románokat. Három nap alatt Tor­­dáig tört előre és visszafoglalta a várost. Közben azon­ban a védtelenül maradt kárpáti hágókon özönlöttek be a szovjet csapatok. Erdélyt ki kellett üríteni. De a tordai bravúros támadást a védelmi harcok egyik kiemelkedő fegyvertényeként tartjuk számon. A németek tudták róla, hogy félti tőlük hazája füg­getlenségét és nem nácibarát. Csak az alkalomra vártak, hogy leszámolhassanak vele. Az elsők közt volt, akik sze­repeltek a Gestapo letartóztatási listáján. Elítélték, és csak csodával határos módon menekült meg. Sokszor tréfálkozott azon, hogy őt már kétszer ítél­ték halálra s aki ezt túlélte, soha nem halhat meg. Két diktatúrával szállt szembe hazájáért s egyik sem birt vele. A halál most mégis legyűrte: mindig másokért égő szíve megszűnt dobogni. Dálnoki Veress Lajos példát mutatott nekünk hűség­ből és állhatatosságból. Élete egyetlen küzdelem volt az igazságért s ebben soha nem csüggedt, soha nem fáradt el. Kötelességteljesítő, tiszta és igaz emberként élt, aki becsülettel szolgált mindhalálig. Amikor Londonból megjött a hír, hogy március 29- én meghalt Dálnoki Veress Lajos, időbe telt, míg felfog­tuk a valóságot. A veszteség mindnyájunké. A Minden­ható magához szólította s mi nem lázongunk akarata el­len, hanem megrendült lélekkel állunk a ravatal előtt. Utolsó levele — már a kórházi betegágyból — ha­lálhírével egyszerre érkezett meg Amerikába. Dr. Pogány Andrásnak, a Magyar Szabadságharcos Világszövetség jelenlegi elnökének írta, és mintha érezte volna, mi vár rá, üzenetet küldött minekünk. Ebből a politikai vég­rendeletből idézek egy mondatot s úgy érzem, akkor le­szünk méltók az elhúnyt emlékéhez, ha megfogadjuk utolsó szavait: „Mondd meg mindenkinek, hogy sorakoz­zanak fel testvéri szeretetben a lyukas zászló alatt, mely­re valamennyien az életünket tettük!” Dálnoki Veress Lajos nincs többé — de egy hűséges élet munkája őrzi emlékét és a számüzöttek szíve. Mi élők elveszítettük őt, de a Hadak Útjáról egy csillaggal több , vigyázza mostantól sorsunkat. S ha egyszer meg­ Tesz , szabad Magyarország, helye ott van a magyar Pantheon­­ban, történelmünk szabadságharcosai, szabadsághősei köz­­­zött. Isten Veled Lajos bácsi! Nyugodjál békében! Katonabajtársaid, volt börtöntársaid, az összes szám­­űzöttek és harcostársaid nevében mondunk utolsó Isten hozzádot, és szívünkre tett kézzel fogadjuk meg Neked: kitartunk az ötvenhatos lyukas zászló alatt — mindha­lálig! Stirling György Márciusi emlékünnepély a philadelphiai templomban „Álljon szemünk előtt lelki fejedelmünk, Mindszenty prímás alakja!” Vasárnap, március 21-én délután Philadelphiában folytatódott a márciusi ünnepségek sora. A Szent Szívről elnevezett magyar templom kultúrtermében több, mint százan gyűltek össze. Fr. Spaits S. György mondott meg­nyitó imát, majd pedig Szántó János, a rendező Szent Korona őrs nevében köszöntötte a megjelenteket. Beöthy K. György, a devoni piarista iskolai tanár a Nemzeti dalt adta elő. Ezután a 8 éves Fügedy Mária Erzsébet énekelt magyar dalokat; a hallgatóság lelkesen megtapsolta a kisleányt és édesapját, Fügedy Lászlót, aki az énekeket zongorán kísérte. A kis Redics-testvérek következtek ez után. Nagy sikerrel szavalták a Csatadalt. Puskás Péter zongorakíséretével Lendvayné Nagy Mária Gabriella éne­kelt a közönség nagy tetszésére. Az ünnepi beszédet Nagy Géza mondta. Bevezetőjé­ben megemlékezett arról, hogy háromszorosan fontos ez az év számunkra. Nemcsak az Egyesült Államok fennál­lásának 200. évfordulóját ünnepeljük, hanem Rákóczi Ferenc születésének 300 éves és az 1956-os magyar sza­­badságharc 20 éves jubileumát. A hármas évforduló egy­úttal emlékeztet a magyar hősi helytállásra ezer éven keresztül. 1948-ban 12 pontban, 1956-ban pedig 16 pont­ban foglalták össze a magyar helytállás hősei a nemzet követeléseit, s nemcsak a nemzetnek, de az egész világ­nak jelölték meg az alapvető jogot, a szabadságot. Ezután kitért arra, hogy a 16. század elején Magyarországnak annyi lakosa volt, mint Angliának vagy Franciaország­nak, s az állandó harc, a keleti támadások elleni védeke­zés és a nyugati elnyomás elleni szabadságharcok követ­keztében a 18. század végén az ország 8 millió lakosának csak 39 százaléka volt magyar. Majd így folytatta: — Elgondolkozva történelmünkön, feltehetjük a kér­dést: Érdemes volt-e a magyarnak a vérét ontani és a Nyugatért helytállni, amely ma koegzisztenciás masz­laggal fizet? Érdemes volt-e IV. Béla királynak feláldozni a nemzet színe-javát ezért a Nyugatért, amely még a koronájából is kiforgatta? Vajon ez lenne-e a világ képe, ha IV. Béla fogadja Batu kán követét, aki koegziszten­­ciális ajánlattal, a világ megosztásának ígéretével jött hozzá Budára? Eljutott volna a világ a fejlődés mai fo­kára, ha Hunyadi János Nándorfehérvár alól visszaküldi a pápának Kapisztrán Szent Jánost, és kezet fogva a tö­rök szultánnal, közösen gázolják le a Nyugatot? Hazánk­ban Zrínyiek, Dobók, Jurisichek, Szondyk pusztultak el, hogy nyugaton városok épüljenek... hogy Oxfordban, Párizsban, Heidelbergben, Bolognában tudósok nevelőd­jenek. .. — A magyar helytállás, csodálatosan, mégis meg­hozta a gyümölcsét a magyaroknak is. A szabadságharc 49-ben elbukott, de későbbi kiegyezést eredményezve, mégis bebizonyította, hogy a magyarság nélkül nem le­het politikát csinálni Közép-Európában. Az 56-os forra­dalomnak is van eredménye, mert még a világ kommu­nistái is látják ma, hogy Moszkva mit akar... Bennün­ket pedig a helytállás, amit hősi halottaink hagytak örök­ségül, arra kötelez, hogy nem dialogizálhatunk, nem elé­gedhetünk meg a kommunizmus liberalizálásával — tel­jes szabadságot és függetlenséget kell követelnünk Ma­gyarországnak! 1956 eszmei örökségét a Kádár-rezsim­mel kiegyeztetni nem lehet sem anyanyelvi konferen­ciával, sem együttműködéssel. Álljon itt szem előtt volt lelki fejedelmünk, Mindszenty prímás alakja, akit, míg élt, sem börtön, sem számkivetés, sem csalódások nem tudtak megtörni. Örökségét nekünk kell átvenni. Helyt­állni és tovább adni a szabadság eszmei örökségét! A szónok ezután kitért a háború utáni nemzetközi politika eseményeire, a fokozatos kommunista térhódí­tásra, a hetente katasztrofális balsikerére, majd így fe­jezte be gondolatokban gazdag emlékbeszédét: — Emigráns életünk értelme és célja, a 48-as és 56-os hagyományok ápolása. Egységben összefogva kell harcolnunk és küzdenünk a világszabadságért — a ma­gyar szabadságért! A hallgatóság lelkesen ünnepelte Nagy Gézát a tar­talmas beszédért. Utána a philadelphiai magyar vasár­napi iskola diákjai adtak elő énekszámokat. Majd a Gyar­mati-gyerekek (Erzsébet, Éva, Rita és Péter) táncoltak. Végül Kakas Erzsébet magyar tánccsoportja szerepel­ nagy sikerrel. Kéziratok megőrzésére vagy visszaküldésére a szer­­kesztő­ség nem vállalkozik. ­ Mécs László: legújabb verseskötete:a „Vissza a csendbe” Ezelőtt több mint 10 évvel jelent meg Mécs László első verseskönyve, a „Hajnali ha­­­­rangszó”. — Abban ifjú szívét kongatta a költő piros harang­ként és egy csapásra meghó­dította az egész országot. Ma — pár perccel az örökkévaló-­­ ság előtt — mint egyik verse mondja, már készül vissza a csendbe. De versei most is ra­gyognak, telítve vannak me­legséggel, fénnyel, hogy vilá­gítsanak a szíveknek ebben a mi sötétedő világunkban. Új kötetét a Mécs László Irodalmi Társaság rendezte sajtó alá (P. O. Box 10171, Cleveland, Ohio 44110). Elő­reláthatólag május végére ké­szül el a könyv, korlátozott példányszámban. Ezért a 12 dollár 50 centes könyvet meg lehet rendelni már most tíz dolláros elővételi árban a csekk egyidejű beküldésével a „Classic Printing Corporation” 9527 Madison Ave. Cleveland, Ohio 44102 címen. Bicentenniális ünnepély Syracuse-ban A Magyar Bicentenniális Bizottság április 11-én rendez­te Amerika fennállásának 200. évfordulója emlékünnepélyét a Le Moyne College dísztermé­ben.­­ Helcz Tibor, a bizottság el­nöke mondotta a megnyitóbe­szédet, amelyben köszöntötte a megjelenteket és méltatta a magyarság hozzájárulását az Egyesült Államok fejlődéséhez. Mivel az emlékünnepély ma­ga is szabadságünnep, az 1848- as magyar szabadságharc em­lékezete is műsoron szerepelt. Petőfi Sándor: Nemzeti Dal cí­mű költeményét ifj. Rácz Gá­bor szavalta kitűnően. Az ünnepi beszédet dr. Rácz Gábor orvosegyetemi tanár tartotta. Beszédében kitért I­o­­váts Mihály ezredes szerepére az amerikai függetlenségi há­borúban. Hangsúlyozta, hogy a múlt században és a husza­dik században számos magyar tudós és művész gazdagította Amerikát. Beszédét nagy taps­sal jutalmzták a megjelentek. Majd Paikert Terézia egye­temi hallgató Tollas Tibor: „Október 23” című költemé­nyét szavalta angolul, nagy si­kerrel. Zenei kultúránk értékeit Ba­logh Irénke fúvószenekara ad­ta elő nagy tehetséggel. A „Young” magyar népi tánccsoport népi táncokat mu­tatott be dr. Rácz Gáborné be­tanításában.­­ A szűnni nem akaró taps jelezte a közönség lelkesedését. A helyi magyar­ság méltón ünnepelte az ame­rikai kétszáz évet. Muskátli­ és rétesdélután a clevelandi Szent Imre Egyházközségben A Szent Imre Egyházközség tagegyesületeinek asszonyai május 2-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel rendezik meg szokásos tavaszi kedves és ba­rátságos összejövetelüket,­­ amely már hosszú évek óta szokásosan „muskátli és rétes kártyaparti” néven része a magyar társadalmi tevékeny­ségnek. Németh Béláné és Dorkó Sándorné vezetése alatt ala­kult rendezőség minden érdek­lődőt szívesen lát. Sok értékes tárgy kerül kisorsolásra és az 1,50 dollár belépési díj ellené­ben házilag készített rétest is szolgálnak fel. A politikában, hogy korát megelőzte, az éppoly gáncs,­­ mint a vád, hogy korától elma­radt a gyakorlati életben. Ki a pillanatnál előbb vagy hátrább jár, egyaránt hasznavehetet­len. Eötvös József: Gondolatok.

Next