Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 (84. évfolyam, 1-50. szám)
1977-05-01 / 17. szám
6. oldal APOR GÁBOR: Egyik tatárjárástól a másikig Szellemi hagyományaink a száműzetésben II. • A LENGYEL NAGYHATALOM megteremtésével azonban együtt járt hatalmi súlypontjának teljes eltolódása. A középkori Lengyelország melynek első központja Gnesen (Pozen) majd Krakkó volt, még közép-európai hatalomnak számított. Életvonala a magyar északi Kárpátoktól kiindulva, Szilézián át a Visztula torkolatáig haladt, védekezve az Elbán túlra törő németek és a Szilézia felé törő csehek ellen. Bőséges érdektalálkozása és kapcsolódása volt tehát Magyarországgal. Az új lengyel—litván nagyhatalom — ezzel szemben — Szilézia nélkül, kivált Közép- Európából, és lényegében északkeleti állammá vált, melynek életvonala a Baltikumtól a Feketetengerig haladt. Ezentúl is élő valóság maradt ezután is a lengyel—magyar barátság. Sokszor még vállvetve együttműködött a két nemzet, a csatatéren is. Azonban ez mindig csak egyszeri esemény maradt, szervesen összefogni a két nemzetet többé nem lehetett, mert mindannyiszor az életfenntartás kegyetlen logikája másfelé hívta őket. Magyarország ezt fájdalmasan megérezte, mindjárt a török háború kezdetekor. • A MAGYAR—TÖRÖK HÁBORÚ első fázisa Zsigmond király uralmával kezdődik, és Hunyadi János belgrádi győzelmével végződik 1456-ban. Majdnem ugyanazt az időszakot fedi a lengyel— litván háború a német lovagrend ellen, amely győzedelmesen fejeződött be a thorni békével, 1366-ban. Igaz, hogy közben történt egy kísérlet 1440-ben, Jagelló fiának, I. Ulászlónak magyar királlyá választásával. A lengyelek, akikben erősen élt — erősebben mint más európai népekben — a keresztény közösséghez való tartozás érzése, nem sajnálták sem a pénz-, sem a véráldozatot. Azonban a tragikus végű várnai csata után, melyben Ulászló király életét vesztette, tovvábbi áldozatot nem vállaltak, de nem is vállalhattak, mert életérdekük hívta őket vissza a baltikumi csatatér felé. Majd pedig, alig fejezték be a német lovagrenddel való leszámolást, máris jelentkezett a moszkvai orosz veszedelem: harc a Baltikumért, harc Szmolenszkért, harc Kijevért, harc egészen a Fekete-tengerig. Közben Magyarország a török elleni védelemben mindjobban a cseh, majd osztrák szövetség — sokszor fojtogató — karjaiba szorult. A két nemzet, a magyar és a lengyel, egymásnak hátat fordítva végezte a maga feladatát. Még Báthory István is, aki ugyan magyar volt, lengyel királyként (1576—1586) ujját sem tudta mozdítani szülőföldje érdekében, mert lengyel királyságának védelme ott tartotta őt az orosz síkságon. Lekötötte őt Rettenetes Iván cár ellen vívott győzelmes háborúja. Egy alkalommal újra megnyilvánult a lengyel nemzet áldozatkészsége a Respublica Christiana és Magyarország érdekében. 1683-ban Szobieszki János király csatlakozott a XI. Ince pápától létrehívott törökellenes szövetséghez. Ott volt a lengyel hadsereg a kehlenbergi csatában, amely megmentette Bécs városát Kara Musztafa pasa ostromló hadseregétől, és elgurította a követ, amely aztán lavinává dagadva, végleg kinyomta a törököt Magyarországról. — Szobieszki János tette döntő cselekedet volt, de a hosszú éveken át tartó háborúnak csak az elején lehetett jelen, mivel a lengyel rendek, teljes joggal és ésszerűen, nem akarták erejüket a török ellen elpazarolni, mikor lesben állt az orosz, ugrásra készen, hogy e nemes nemzetnek életét kioltsa. • LASSAN ÉRETT a századok méhében a tatárjárás nemzette legvészesebb teremtmény, a moszkvai birodalom. A tatárjárás előtti Oroszország — a középkor mintája szerint — számos fejedelemségnek volt a tömörülése, a kijevi nagyhercegség vezetése alatt. Az akkori Németország is ilyesforma alakulat volt; szorosabban, lazábban összefűzött fejedelmeinek a német király volt a vezetője, aki többnyire római császár is volt. A kijevi orosz birodalom görög rítusú volt ugyan, de Rómával nem szakított, és sűrű összeköttetésben élt közvetlen és közvetett szomszédaival. A középkori Oroszország valóban az európai közösséghez tartozott. Élő bizonyítéka annak, azon sűrű rokoni kapcsolat, amely az orosz fejedelmi családot az Árpád-házhoz fűzte. I. Endre, I. Géza, Álmos herceg (Vak Béla királyunk apja) Kálmán király, valamint II. Géza királynak orosz hercegnő volt a felesége. Ez az európai tájékozódású, a Kelettel szembenálló, Európa államrendszerébe tartozó, kijevi orosz birodalom, a tatárok csapása alatt, teljességgel megsemmisült, majd pedig a litván—lengyel birodalomba szívódott fel. • AZ OROSZ NEMZET 250 éven át hordta a tatár uralom igáját, mégsem szűnt meg vágya, hogy saját állami életét élje. Ezen új állammá való tömörülés, a tatárok gyengülésével lépésről lépésre haladva ment végbe, de nem Kijevben, hanem Moszkvában, nem Európához, hanem Ázsiához közel. Államszerkezete pedig teljesen tatár minta szerint alakult. A moszkvai nagyfejedelmek, majd a cár kezében. Vallási téren is, Rómától elfordulva, a bizánci caesaro-papismus hatása alatt alakult. A moszkvai nagyfejedelmek magasabb rangú egyházi állásokra nagy számban a török uralta Bizáncból származó görög papokat hívtak, akik még telve voltak a hanyatló Bizánc latin gyűlöletével. Európából a technikai vívmányokat elsajátítva ugyan, de szellemileg elkülönülve, sőt, mesterségesen elszigetelve, a maga óriási területén, a maga külön fejlődését élte, és haladt egy egyre növekvő és tökéletesedő egyeduralom felé ez a szelleme és szerkezete szerint ázsiai jellegű birodalom. A Vallási téren is állandóan az állami egyeduralom felé haladt. Az egyházi hierarchia így hovatovább állami tisztviselői haddá vált, mely szükségszerűen kilúgozta azt az igazi keresztény szellemet, amelyet csak egy független egyház biztosíthat. Csak egy mozdulat kellett még, egy erős akarat, mely lesúrolja a keresztény mázt az orosz nemzetről, és ott állt újra meztelenül — a tatár. • A TATÁRJÁRÁS végső és legsúlyosabb fejleményeként a középkori, Európa államrendszerének integráns részeként szerepelt Kijev központú Oroszország helyett, egy ázsiai nagyhatalom, a Moszkva központú, tatárjellegű Oroszország árnyéka borul Európára. Hét évszázad után, ott áll újra Dzsingiz kán utóda. Újra a magyar térségeken át nyújtva ki ragadozó kezét, újra Trau (Trogir) vidéke felé. A Magyar Szabadságharcos Szövetség 8. kongresszusának zárónyilatkozata A kongresszus megállapítja, hogy a Magyar Szabadságharcos Világszövetség a magára hagyott és elárult magyar nemzet szolgálatában áll. Ez a szolgálat egyre nagyobb anyagi és erkölcsi áldozattal, kockázattal és felelősséggel jár, melyet a szövetség tagjai önként vállaltak és önzetlenül hajtanak végre. A kongresszus rendíthetetlen hűséggel hitet tesz 1956 követelései mellett. Rámutat a Helsinkiben elfogadott emberi jogok hiányára, mely nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpátok medencéjében kisebbségi sorban élő magyarságot is egyaránt sújtja. Minden erőnkkel támogatjuk azokat az erőfeszítéseket, melyeket a magyarság és a vasfüggöny mögötti többi nemzet az alapvető emberi jogok kivívása érdekében fejt ki. A kongresszus köszönetét fejezi ki az Egyesült Államok elnökének az emberi jogokért való morális kiállásáért.« A magyar forradalom és szabadságharc húsz év után történelemmé vált, de eszméinek hirdetése és megvalósítása a mi örökségünk, a mi kötelességünk és a mi történelmi hivatásunk. Niagara Falls, Ont. Canada, 1977. március 20. Dr. Pogány András, elnök Tollas Tibor, főtitkár Megjelent a GULAG II Ára 13 dollár (32 DM). — Megrendelhető: Amerikában a Hungarian Central Committee for Books and Education címén: 16403 Southland Ave. Cleveland, Ohio 44111, vagy Nemzetőr, München 34. Postfact 70. W. Germany. Kapható továbbá a Vasárnap könyvosztályán, 1739 Mahoning Ave, Youngstown, Ohio 44509. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Börtön - Isten - könyv Új hazámban jöttem rá, hogy milyen boldogság olvasni. Olvasni olyan nyomdaterméket, melyet nem fésül át a cenzúra, amely írójának gon-dolatait a közösség elé viszi. Az emberi sorsot, szenvedést, elhagyott hazám sajtótermékei nem igen köztik, nem közölhetik, mindenki által ismert okok miatt. Ilyen „szabadon” megírt könyvet olvastam utóbb, amely arra késztetett, hogy minden szereplési vágytól mentesen, egy pár gondolatban fejezzem ki érzéseimet ezzel a könyvvel kapcsolatban. Mielőtt ezeket közölném, szeretném megmondani, hogy házi könyvtáramban (ha szabad így nevezni) többek között pár olyan könyvet is mondhatok magaménak, amelyek az ember sorsát, az elnyomás, börtön kínjain keresztül próbálják velünk ismertetni. Ezek a könyvek mind más és más szemszögből világítják meg az emberi mivoltukból kivetkőzött embereket, és a szenvedő embernyomorultak napjait. Gábor Áron trilógiájában a sok szenvedést, embertelen életkörülményeket úgy közli velünk, hogy rideg valóságuk mellett nem olyan szívbemarkoló, nem olyan éles. Király Kelemen naplója nem annyira a börtönéletet írta meg, hanem inkább a „felszabadulás” utáni emberek sorsát, aggodalmát, félelmét. Szolzsenyicin minket, magyarokat nem közvetlenül érintő köteteiben — mondhatni professzori alapossággal — festi le a szovjet börtönök életét, nyomorúságait. Mindszenty „Emlékirataim” című művében finoman, selymesen közli velünk börtöni éveit, szenvedéseit, s általában a hatalom által elnyomott, légből kapott vádak alapján elítélt, megkínzott személyek szomorú, siralmas tengődéseit. Nem érzem magam olyan szinten, hogy könyvekről kritikát tudjak mondani, nem vagyok irodalmár, s tulajdonképpen csak gondolataimat, érzéseimet, s az olvasott könyvek utáni benyomásaimat adom át ebben a pár sorban, tehát fenti megjegyzéseimmel egyáltalán nem negatív módon akartam az említett könyveket kritizálni. Ilyen ,,börtönirodalom”-termékekről még tudnék írni. Egyelőre ennyit. A most utóbb elolvasott könyv által kiváltott érzéseimet akartam tulajdonképpen lerögzíteni. Krupa Sándor „A sarló-kalapács bilincseiben” című könyve hatott rám annyira, hogy merészkedek megszólalni. Lehetséges, hogy még nagyon friss a könyv hatása, viszont annyira megrázott, maga a meztelen valóság közlése, hogy szinte magamat is ott éreztem vele a börtönben. Egy egyszerű ferences szerzetes írja le meghurcoltatását, szenvedéseit, de oly módon, hogy ezzel tulajdonképpen csak úgy akarja olvasójával közölni a börtön életét, mintha a tegnap látott operaelőadást ismertetné. Nyersen mutatja be a mindennapi életben előfordulható eseményeket, írásából nem vettem ki, hogy ezt bosszúvágyból vagy elismerés kiváltásából közölte volna velünk. Egyszerűen édesanyja kívánságának eleget téve, filmszerűen — de kikészítés nélkül — pergeti az eseményeket. Könyvében mint vezérfonal húzódik végig az Isten szeretete, a Gondviselésben való hit s a szenvedések szó nélkül való tűrése. Szenvedéseit, mialáztatásait minden kendőzés, „kozmetika” nélkül közli olvasóival, velünk, s talán épp ez volt, ami által az ember éplejéig vele érez, vele szíved. A könyv, mind minden idekint megírt és megfelelő szintű könyv, megérdemli azt, hogy minden magyar család könyvtárába elkerüljön. Nagyon csodálkozom, hogy íróink, irodalmáraink még nem jelentkeztek — vagy nem olvastam írásaikat — ezzel a könyvvel kapcsolatban. Helyettük született meg ez a talán hozzá nem értő, megfelelő nívót el nem érő megszólalás. Hiszem, hogy csak megelőztem őket, s hozzáértő tollból származó méltatást olvashatunk mihamarabb P. Krupa Sándor: A SARLÓ-KALAPÁCS BILINCSEIBEN című könyvéről. H. T. OLVASTA MÁR KRUPA SÁNDOR U. F. M. "A sarló-kalapács bilincseiben című könyvét, amely most jelent meg a VASÁRNAP kiadásában? Szerzőnket két őr szorongatja: „Látta már Istent, tapintotta már Istent? Hallotta már az Istent? Szagolta már az Istent? Nem??? Akkor hogyan meri mégis állítani, hogy van? Ha pedig nincs, hogyan mer itt hazudni a börtönben rabtársainak? Butítja, ópiumozza a népet? Hát ezekre feleljen, nagy hazug!” — Amikor Sándor atya megkapó bölcsességgel, kézzel markolható érvekkel felel, beviszik egy hurka szobába és ott véresre verik. Ököllel próbálják bizonyítani hogy nincs Isten. E könyvből elfeledhetetlenül megtanulhatjuk, hogyan bizonyítsuk másoknak Isten létét, és hogyan fedezhetjük fel őt a világ legparányibb dolgaiban is. A 368 oldalas könyv ára: papírkötésben 10.00 dollár, vászonkötésben 15.00 dollár, plusz portóköltség. Kapható: a VASÁRNAP könyvosztályán (1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509, USA.) Megrendelhető a szerzőnél is: Alexander Krupa, P. O. Box 250, DeWitt, Michigan 48820, USA. 11 1977 május 1. Cleveland polgármestere a Magyar Iskola ünnepén A huszadik évforduló mindig fontos mérföldkő, ahol érdemes megállni és elgondolkozva visszanézni: mi is történt az elmúlt húsz év alatt? Ebben az évben a Clevelandi Magyar Iskola ért el ehhez a mérföldkőhöz. Családi díszebéd keretében ünnepelte meg a szép évfordulót. Lehet egy 320 személyes közebédet családinak nevezni? Igenis lehet, mert a jelenlevők mind egy nagy családnak, a Magyar Iskola barátai családjának tagjai voltak. A nagyszerű összejövetel megrendezésében Menyhárt Istvánná, Éva érdemel meg minden dicséretet, bár nem a dicséretért dolgozott olyan lelkesen, hanem a magyar hazát és magyar nyelvet szolgáló iskola iránti szeretetből és megbecsülésből. A kitűnő ebédet a híres Dover Chalet szakácsmestere, Rózsa István készítette az iskolások szüleinek közreműködésével. Az ebéd befejeztével elsőnek Balássy Géza üdvözölte a Magyar Iskolát, mint intézményt, mint igen hasznos és kitűnően működő intézményt. És ő csak tudja, milyen jól működik az iskola, hiszen hat gyermeke látogatja. Majd dr. Lelbach Antal a magyar társadalom nevében köszöntötte az iskolát. Fábry György, az iskola volt tanára meleg szavakkal emlékezett vissza volt tanítványaira, akik ma már nagy leányok és fiúk, és sokan közülük segédkeztek a díszebéd megrendezésében. Éppen dr. Papp Gábor, az iskola vezetője mondott köszönő szavakat, amikor az ajtóban megjelent kíséretével Ralph J. Perk, Cleveland polgármestere, aki a jelenlevők tapsvihara közepette vonult be. Papp Gábor mindjárt angolra fordította a szót, mondván, hogy nagy meglepetés és megtiszteltetés is, hogy ennek a kis magyar kultúrintézménynek huszadik évfordulós ünnepén a polgármester eljött közénk. S tudjuk, hogy nem szavazatokért jött, mint ahogy nem a szavazatok megnyerése érdekében rendezett díszfogadást Mindszenty bíborosunk ittjártakor, és vette a hercegprímás kezéből az Oltáriszentséget több alkalommal is. Ralph J. Perk polgármester azért jött ma közénk, mert a nemzetiségek közé valónak érzi magát, egy ő közülünk, jól ismeri sorsunkat és küzdelmeinket. A polgármester két nyilatkozatot hozott magával, egyiket dr. Papp Gábornak, a másikat pedig a Magyar Iskolának címezve. Az iskolának címzett gratuláló nyilatkozat magyarul így hangzik: „A clevelandi magyar közösség büszkén gyűlt össze 1977. április 3-án, vasárnap délután, a nyugatoldali magyar evangélikus templom nagytermében (amely templom az iskolának 10 évig nyújtott otthont), hogy megünnepelje a huszadik évét elért magyar iskolát, mely hűségesen őrzi és viszi tovább a magyar kultúrát. Az iskolát dr. Papp Gábor alapította 70 évvel ezelőtt, és az ő vezetésével és igazgatásával 600 tanuló végzett a megalapítástól számítva. A tanulók átlagos évi létszáma 150, hattól tizenhat évesig. A húsz tanerő történelmet, földrajzot, irodalmat tanít, hogy csak egy pár tárgyat említsünk. " Mint Cleveland polgármestere hivatalos gratulációmat nyilvánítom a Nyugatoldali Magyar Iskola ennél a nevezetes mérföldkövénél. És ez a hivatalos gratuláció szól egyben dr. Panp Gábornak is, az iskola hivatott és buzgó alapítójának és vezetőjének. Az ő kiváló igazgatása és fáradhatatlan munkássága következtében alakult ki a magyar kultúra iránti érdeklődés és büszke magyarságöntudat Nagy-Cleveland amerikai magyar ifjúságában. Most ezért én, Ralph J. Perk, Cleveland polgármesterre ajánlom ezt a gratuláló nyilatkozatot a huszadik évébe érkező Nyugatoldali Magyar Iskolának, és remélem, hogy a jövőben is szerencsével folytathatja nevelő és tanító tevékenységét.” (V. 1.) ---------------------------------------------.—— Tüntetés a balalajka-zenekar ellen A syracuse-i megyárok a Szabadságharcos Szövetség képviseletében részt vettek a rabnemzetek helyi szervezetével az orosz balalajka-zenekar helybeli szerepeltetése ellen a „Civic Center”-ben. A nemzetiségek küldöttei saját zászlóik alatt figyelmeztető táblákkal intették az előadásra sietőket, hogy a pénzükkel olyan rendszert támogattak, amely a Helsinkiben megígért emberi jogokat kutyába se veszi. Az előadásra menők megmosolyogták a mi igyekezetünket, ahelyett, hogy megszívlelték volna az intést, és a kapuból visszafordultak volna. De mi ott voltunk és tüntettünk! Isten malmai lassan őrölnek, de biztosan. Talán egyszer nekünk is őröl valami jót! Syracuse-i tudósító SZENTMISÉKET LEHET VÉGEZTETNI Ferences Zárdánkban, ahol öt magyar ferences misézik és ahol a Vasárnap Kiadóhivatala is működik. Szívesen mondunk szentmiséket azok jószándékára, akik azt kérik. Szentmisékért 5 dollárt szoktak a hívek felajánlani. Cím: Franciscan Fathers, 517 South Belle Vista Ave.. Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-1888. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St.f Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK UTLEVÉL - VIZUM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS FORDÍTÁS - ROKONOK KIHOZATALA IKKA — TUZEX — COMTURIST - IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE