Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 (84. évfolyam, 1-50. szám)

1977-05-01 / 17. szám

6. oldal APOR GÁBOR: Egyik tatárjárástól a másikig Szellemi hagyományaink a száműzetésben II. • A LENGYEL NAGYHATALOM megterem­tésével azonban együtt járt hatalmi súlypontjá­nak teljes eltolódása. A középkori Lengyelország melynek első központja Gnesen (Pozen) majd Krakkó volt, még közép-európai hatalomnak szá­mított. Életvonala a magyar északi Kárpátoktól kiindulva, Szilézián át a Visztula torkolatáig ha­ladt, védekezve az Elbán túlra törő németek és a Szilézia felé törő csehek ellen. Bőséges érdekta­­lálkozása és kapcsolódása volt tehát Magyaror­szággal. Az új lengyel—litván nagyhatalom — ezzel szemben — Szilézia nélkül, kivált Közép- Európából, és lényegében északkeleti állammá vált, melynek életvonala a Baltikumtól a Fekete­tengerig haladt. Ezentúl is élő valóság maradt ezután is a len­gyel—magyar barátság. Sokszor még vállvetve együttműködött a két nemzet, a csatatéren is. Azonban ez mindig csak egyszeri esemény ma­radt, szervesen összefogni a két nemzetet többé nem lehetett, mert mindannyiszor az életfenn­tartás kegyetlen logikája másfelé hívta őket. Ma­gyarország ezt fájdalmasan megérezte, mindjárt a török háború kezdetekor. • A MAGYAR—TÖRÖK HÁBORÚ első fázisa Zsigmond király uralmával kezdődik, és Hunyadi János belgrádi győzelmével végződik 1456-ban. Majdnem ugyanazt az időszakot fedi a lengyel— litván háború a német lovagrend ellen, amely győzedelmesen fejeződött be a thorni békével, 1366-ban. Igaz, hogy közben történt egy kísérlet 1440-ben, Jagelló fiának, I. Ulászlónak magyar királlyá választásával. A lengyelek, akikben erő­sen élt — erősebben mint más európai népek­ben — a keresztény közösséghez való tartozás érzése, nem sajnálták sem a pénz-, sem a vér­áldozatot. Azonban a tragikus végű várnai csata után, melyben Ulászló király életét vesztette, tov­­­vábbi áldozatot nem vállaltak, de nem is vállal­hattak, mert életérdekük hívta őket vissza a bal­tikumi csatatér felé. Majd pedig, alig fejezték be a német lovagrenddel való leszámolást, máris jelentkezett a moszkvai orosz veszedelem: harc a Baltikumért, harc Szmolenszkért, harc Kije­­vért, harc egészen a Fekete-tengerig. Közben Magyarország a török elleni védelemben mind­jobban a cseh, majd osztrák szövetség — sokszor fojtogató — karjaiba szorult. A két nemzet, a magyar és a lengyel, egymásnak hátat fordítva végezte a maga feladatát. Még Báthory István is, aki ugyan magyar volt, lengyel királyként (1576—1586) ujját sem tudta mozdítani szülő­földje érdekében, mert lengyel királyságának védelme ott tartotta őt az orosz síkságon. Lekö­tötte őt Rettenetes Iván cár ellen vívott győzel­mes háborúja. Egy alkalommal újra megnyilvánult a lengyel nemzet áldozatkészsége a Respublica Christiana és Magyarország érdekében. 1683-ban Szobiesz­­ki János király csatlakozott a XI. Ince pápától létrehívott törökellenes szövetséghez. Ott volt a lengyel hadsereg a kehlenbergi csatában, amely megmentette Bécs városát Kara Musztafa pasa ostromló hadseregétől, és elgurította a követ, amely aztán lavinává dagadva, végleg kinyomta a törököt Magyarországról. — Szobieszki János tette döntő cselekedet volt, de a hosszú éveken át tartó háborúnak csak az elején lehetett jelen, mivel a lengyel rendek, teljes joggal és ésszerű­en, nem akarták erejüket a török ellen elpaza­rolni, mikor lesben állt az orosz, ugrásra készen, hogy e nemes nemzetnek életét kioltsa. • LASSAN ÉRETT a századok méhében a ta­tárjárás nemzette legvészesebb teremtmény, a moszkvai birodalom. A tatárjárás előtti Oroszország — a középkor mintája szerint — számos fejedelemségnek volt a tömörülése, a kijevi nagyhercegség vezetése alatt. Az akkori Németország is ilyesforma ala­kulat volt; szorosabban, lazábban összefűzött fe­jedelmeinek a német király volt a vezetője, aki többnyire római császár is volt. A kijevi orosz birodalom görög rítusú volt ugyan, de Rómával nem szakított, és sűrű összeköttetésben élt köz­vetlen és közvetett szomszédaival. A középkori Oroszország valóban az európai közösséghez tar­tozott. Élő bizonyítéka annak­, azon sűrű rokoni kapcsolat, amely az orosz fejedelmi családot az Árpád-házhoz fűzte. I. Endre, I. Géza, Álmos her­ceg (Vak Béla királyunk apja) Kálmán király, valamint II. Géza királynak orosz hercegnő volt a felesége. Ez az európai tájékozódású, a Kelet­tel szembenálló, Európa államrendszerébe tar­tozó, kijevi orosz birodalom, a tatárok csapása alatt, teljességgel megsemmisült, majd pedig a litván—lengyel birodalomba szívódott fel. • AZ OROSZ NEMZET 250 éven át hordta a tatár uralom igáját, mégsem szűnt meg vágya, hogy saját állami életét élje. Ezen új állammá való tömörülés, a tatárok gyengülésével lépésről lépésre haladva ment végbe, de nem Kijevben, hanem Moszkvában,­­ nem Európához, hanem Ázsiához közel. Államszerkezete pedig teljesen tatár minta szerint alakult. A moszkvai nagyfe­jedelmek, majd a cár kezében. Vallási téren is, Rómától elfordulva, a bizánci caesaro-papismus hatása alatt alakult. A moszkvai nagyfejedelmek magasabb rangú egyházi állásokra nagy szám­ban a török uralta Bizáncból származó görög pa­pokat hívtak, akik még telve voltak a hanyatló Bizánc latin gyűlöletével.­­ Európából a technikai vívmányokat elsajátít­va ugyan, de szellemileg elkülönülve, sőt, mes­terségesen elszigetelve, a maga óriási területén, a maga külön fejlődését élte, és haladt egy egyre növekvő és tökéletesedő egyeduralom felé ez a szelleme és szerkezete szerint ázsiai jellegű bi­rodalom. A Vallási téren is állandóan az állami egyed­uralom felé haladt. Az egyházi hierarchia így hovatovább állami tisztviselői haddá vált, mely szükségszerűen kilúgozta azt az igazi keresztény szellemet, amelyet csak egy független egyház biztosíthat. Csak egy mozdulat kellett még, egy erős akarat, mely lesúrolja a keresztény mázt az orosz nemzetről, és ott állt újra meztelenül — a tatár. • A TATÁRJÁRÁS végső és legsúlyosabb fej­leményeként a középkori, Európa államrendsze­rének integráns részeként szerepelt Kijev köz­pontú Oroszország helyett, egy ázsiai nagyhata­lom, a Moszkva központú, tatárjellegű Oroszor­szág árnyéka borul Európára. Hét évszázad után, ott áll újra Dzsingiz kán utóda. Újra a magyar térségeken át nyújtva ki ragadozó kezét, újra Trau (Trogir) vidéke felé. A Magyar Szabadságharcos Szövetség 8. kongresszusának zárónyilatkozata A kongresszus megállapítja, hogy a Magyar Szabadságharcos Világszövetség a magára ha­gyott és elárult magyar nemzet szolgálatában áll. Ez a szolgálat egyre nagyobb anyagi és er­kölcsi áldozattal, kockázattal és felelősséggel jár, melyet a szövetség tagjai önként vállaltak és önzetlenül hajtanak végre. A kongresszus rendíthetetlen hűséggel hitet tesz 1956 követelései mellett. Rámutat a Hel­sinkiben elfogadott emberi jogok hiányára, mely nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpátok medencéjében kisebbségi sorban élő magyarsá­got is egyaránt sújtja. Minden erőnkkel támogatjuk azokat az erő­feszítéseket, melyeket a magyarság és a vasfüg­göny mögötti többi nemzet az alapvető emberi jogok kivívása érdekében fejt ki. A kongresszus köszönetét fejezi ki az Egyesült Államok elnökének az emberi jogokért való mo­rális kiállásáért.« A magyar forradalom és szabadságharc húsz év után történelemmé vált, de eszméinek hirde­tése és megvalósítása a mi örökségünk, a mi kö­telességünk és a mi történelmi hivatásunk. Niagara Falls, Ont. Canada, 1977. március 20. Dr. Pogány András, elnök Tollas Tibor, főtitkár Megjelent a GULAG II Ára 13 dollár (32 DM). — Megrendelhető: Amerikában a Hungarian Central Committee for Books and Education címén: 16403 South­land Ave. Cleveland, Ohio 44111, vagy Nem­zetőr, München 34. Postfact 70. W. Germany. Kapható továbbá a Vasárnap könyvosztá­lyán, 1739 Mahoning Ave, Youngstown, Ohio 44509. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA B­örtön - Isten - könyv Új hazámban jöttem rá, hogy milyen boldog­ság olvasni. Olvasni olyan nyomdaterméket, me­lyet nem fésül át a cenzúra, amely írójának gon-­­dolatait a közösség elé viszi. Az emberi sorsot, szenvedést, elhagyott hazám sajtótermékei nem igen köztik, nem közölhetik, mindenki által ismert okok miatt. Ilyen „szabadon” megírt könyvet olvastam utóbb, amely arra késztetett, hogy minden sze­­­­replési vágytól mentesen, egy pár gondolatban fejezzem ki érzéseimet ezzel a könyvvel kapcso­latban. Mielőtt ezeket közölném, szeretném meg­mondani, hogy házi könyvtáramban (ha szabad így nevezni) többek között pár olyan könyvet is mondhatok magaménak, amelyek az ember sor­sát, az elnyomás, börtön kínjain keresztül pró­bálják velünk ismertetni. Ezek a könyvek mind más és más szemszögből világítják meg az em­beri mivoltukból kivetkőzött embereket, és a szenvedő embernyomorultak napjait. Gábor Áron trilógiájában a sok szenvedést, emberte­len életkörülményeket úgy közli velünk, hogy rideg valóságuk mellett nem olyan szívbemar­­koló, nem olyan éles. Király Kelemen naplója nem annyira a börtönéletet írta meg, hanem in­kább a „felszabadulás” utáni emberek sorsát, aggodalmát, félelmét. Szolzsenyicin minket, ma­gyarokat nem közvetlenül érintő köteteiben — mondhatni professzori alapossággal — festi le a szovjet börtönök életét, nyomorúságait. Mind­­szenty „Emlékirataim” című művében finoman, selymesen közli velünk börtöni éveit, szenvedé­seit, s általában a hatalom által elnyomott, lég­ből kapott vádak alapján elítélt, megkínzott sze­mélyek szomorú, siralmas tengődéseit. Nem érzem magam olyan szinten, hogy köny­vekről kritikát tudjak mondani, nem vagyok iro­dalmár, s tulajdonképpen csak gondolataimat, érzéseimet, s az olvasott könyvek utáni benyo­másaimat adom át ebben a pár sorban, tehát fenti megjegyzéseimmel egyáltalán nem negatív módon akartam az említett könyveket kritizálni. Ilyen ,,börtönirodalom”-termékekről még tud­nék írni. Egyelőre ennyit. A most utóbb elolva­sott könyv által kiváltott érzéseimet akartam tu­lajdonképpen lerögzíteni. Krupa Sándor „A sarló-kalapács bilincseiben” című könyve hatott rám annyira, hogy merész­­kedek megszólalni. Lehetséges, hogy még nagyon friss a könyv hatása, viszont annyira megrázott, maga a meztelen valóság közlése, hogy szinte magamat is ott éreztem vele a börtönben. Egy egyszerű ferences szerzetes írja le meghurcol­tatását, szenvedéseit, de oly módon, hogy ezzel tulajdonképpen csak úgy akarja olvasójával kö­zölni a börtön életét, mintha a tegnap látott ope­raelőadást ismertetné. Nyersen mutatja be a mindennapi életben előfordulható eseményeket, írásából nem vettem ki, hogy ezt bosszúvágyból vagy elismerés kiváltásából közölte volna ve­lünk. Egyszerűen édesanyja kívánságának ele­get téve, filmszerűen — de kikészítés nélkül — pergeti az eseményeket. Könyvében mint vezér­fonal húzódik végig az Isten szeretete, a Gond­viselésben való hit s a szenvedések szó nélkül való tűrése. Szenvedéseit, m­ialáztatásait min­den kendőzés, „kozmetika” nélkül közli olvasói­val, velünk, s talán épp ez volt, ami által az em­ber éplejéig vele érez, vele sz­íved. A könyv, mind minden idekint megírt és meg­felelő szintű könyv, megérdemli azt, hogy min­den magyar család könyvtárába elkerüljön. Na­gyon csodálkozom, hogy íróink, irodalmáraink még nem jelentkeztek — vagy nem olvastam írásaikat — ezzel a könyvvel kapcsolatban. He­lyettük született meg ez a talán hozzá nem értő, megfelelő nívót el nem érő megszólalás. Hiszem, hogy csak megelőztem őket, s hozzáértő tollból származó méltatást olvashatunk mihamarabb P. Krupa Sándor: A SARLÓ-KALAPÁCS BILIN­CSEIBEN című könyvéről. H. T. OLVASTA MÁR KRUPA SÁNDOR U. F. M. "A sarló-kalapács bilincseiben című könyvét, amely most jelent meg a VASÁRNAP kiadásában? Szerzőnket két őr szorongatja: „Látta már Istent, tapintotta már Istent? Hallotta már az Istent? Szagolta már az Istent? Nem??? Akkor hogyan meri mégis állítani, hogy van? Ha pe­dig nincs, hogyan mer itt hazudni a börtönben rabtársainak? Butítja, ópiumozza a népet? Hát ezekre feleljen, nagy hazug!” — Amikor Sándor atya megkapó bölcsességgel, kézzel markol­ható érvekkel felel, beviszik egy h­urka szobába és ott véresre verik. Ököllel próbálják bizo­nyítani hogy nincs Isten. E könyvből elfeledhetetlenül megtanulhatjuk, hogyan bizonyítsuk másoknak Isten létét, és hogyan fedezhetjük fel őt a világ legparányibb dolgaiban is. A 368 oldalas könyv ára: papírkötésben 10.00 dollár, vászonkötésben 15.00 dollár, plusz por­tóköltség. Kapható: a VASÁRNAP könyvosztályán (1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509, USA.) Megrendelhető a szerzőnél is: Alexander Krupa, P. O. Box 250, DeWitt, Michigan 48820, USA. 11 1977 május 1. Cleveland polgármestere a Magyar Iskola ünnepén A huszadik évforduló mindig fontos mérföldkő, ahol érdemes megállni és elgondolkozva visszanézni: mi is történt az elmúlt húsz év alatt? Ebben az évben a Clevelandi Magyar Iskola ért el ehhez a mérföldkőhöz. Családi díszebéd keretében ünne­pelte meg a szép évfordulót. Lehet egy 320 személyes közebédet családinak nevezni? Igenis lehet, mert a jelen­levők mind egy nagy családnak, a Magyar Iskola barátai családjának tagjai voltak. A nagyszerű összejövetel meg­rendezésében Menyhárt Istvánná, Éva érdemel meg min­den dicséretet, bár nem a dicséretért dolgozott olyan lel­kesen, hanem a magyar hazát és magyar nyelvet szolgáló iskola iránti szeretetből és megbecsülésből. A kitűnő ebé­det a híres Dover Chalet szakácsmestere, Rózsa István készítette az iskolások szüleinek közreműködésével. Az ebéd befejeztével elsőnek Balássy Géza üdvözölte a Magyar Iskolát, mint intézményt, mint igen hasznos és kitűnően működő intézményt. És ő csak tudja, milyen jól működik az iskola, hiszen hat gyermeke látogatja. Majd dr. Lelbach Antal a magyar társadalom nevében köszön­tötte az iskolát. Fábry György, az iskola volt tanára meleg szavakkal emlékezett vissza volt tanítványaira, akik ma már nagy leányok és fiúk, és sokan közülük segédkeztek a díszebéd megrendezésében. Éppen dr. Papp Gábor, az iskola vezetője mondott köszönő szavakat, amikor az aj­tóban megjelent kíséretével Ralph J. Perk, Cleveland pol­gármestere, aki a jelenlevők tapsvihara közepette vonult be. Papp Gábor mindjárt angolra fordította a szót, mond­ván, hogy nagy meglepetés és megtiszteltetés is, hogy ennek a kis magyar kultúrintézménynek huszadik évfor­dulós ünnepén a polgármester eljött közénk. S tudjuk, hogy nem szavazatokért jött, mint ahogy nem a szavaza­tok megnyerése érdekében rendezett díszfogadást Mind­­szenty bíborosunk ittjártakor, és vette a hercegprímás kezéből az Oltáriszentséget több alkalommal is. Ralph J. Perk polgármester azért jött ma közénk, mert a nemzeti­ségek közé valónak érzi magát, egy ő közülünk, jól ismeri sorsunkat és küzdelmeinket. A polgármester két nyilatkozatot hozott magával, egyiket dr. Papp Gábornak, a másikat pedig a Magyar Iskolának címezve. Az iskolának címzett gratuláló nyilatkozat magyarul így hangzik: „A clevelandi magyar közösség büszkén gyűlt össze 1977. április 3-án, vasárnap délután, a nyugatoldali ma­gyar evangélikus templom nagytermében (amely temp­lom az iskolának 10 évig nyújtott otthont), hogy meg­ünnepelje a huszadik évét elért magyar iskolát, mely hű­ségesen őrzi és viszi tovább a magyar kultúrát. Az iskolát dr. Papp Gábor alapította 70 évvel ezelőtt, és az ő vezetésével és igazgatásával 600 tanuló végzett a megalapítástól számítva. A tanulók átlagos évi létszáma 150, hattól tizenhat évesig. A húsz tanerő történelmet, földrajzot, irodalmat tanít, hogy csak egy pár tárgyat említsünk. " Mint Cleveland polgármestere hivatalos gratuláció­mat nyilvánítom a Nyugatoldali Magyar Iskola ennél a ne­vezetes mérföldkövénél. És ez a hivatalos gratuláció szól egyben dr. Panp Gábornak is, az iskola hivatott és buzgó alapítójának és vezetőjének. Az ő kiváló igazgatása és fáradhatatlan munkássága következtében alakult ki a ma­gyar kultúra iránti érdeklődés és büszke magyarságöntu­dat Nagy-Cleveland amerikai magyar ifjúságában. Most ezért én, Ralph J. Perk, Cleveland polgármeste­­r­re ajánlom ezt a gratuláló nyilatkozatot a huszadik évébe érkező Nyugatoldali Magyar Iskolának, és remélem, hogy a jövőben is szerencsével folytathatja nevelő és tanító te­vékenységét.” (V. 1.) ­---------------------------------------------.—— Tüntetés a balalajka-zenekar ellen A syracuse-i megyárok a Szabadságharcos Szövetség képviseletében részt vettek a rabnemzetek helyi szerve­zetével az orosz balalajka-zenekar helybeli szerepeltetése ellen a „Civic Center”-ben.­­ A nemzetiségek küldöttei saját zászlóik alatt figyel­meztető táblákkal intették az előadásra sietőket, hogy a pénzükkel olyan rendszert támogattak, amely a Hel­sinkiben megígért emberi jogokat kutyába se veszi. Az előadásra menők megmosolyogták a mi igyeke­zetünket, ahelyett, hogy megszívlelték volna az intést, és a kapuból visszafordultak volna. De mi ott voltunk és tüntettünk! Isten malmai lassan őrölnek, de biztosan. Talán egy­szer nekünk is őröl valami jót! Syracuse-i tudósító SZENTMISÉKET LEHET VÉGEZTETNI Ferences Zárdánkban, ahol öt magyar ferences mi­sézik és ahol a Vasárnap Kiadóhivatala is működik. Szívesen mondunk szentmiséket azok jószándékára, akik azt kérik. Szentmisékért 5 dollárt szoktak a hívek felajánlani. Cím: Franciscan Fathers, 517 South Belle Vista Ave.. Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-1888. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St.f Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK UTLEVÉL - VIZUM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS FORDÍTÁS - ROKONOK KIHOZATALA IKKA — TUZEX — COMTURIST - IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE

Next