Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 (84. évfolyam, 1-50. szám)
1977-10-02 / 37. szám
8. oldal (Baptista) Billy Budapesten (EGY ÚJSÁGCIKK MARGÓJÁRA) A háromhasábos, majd’ fél oldalt betöltő kép olyan volt a Washington Post szeptember 10-i számában, mint egy negyven év előtti giccses IBUSZ reklámfotó: csikósmaskarába bújtatott ember kissé ijedt képpel kóstol egy kanálnyit a méregerős, hamisítatlan magyar gulyásból, miközben egy „igazi” csikós jóindulatú tekintettel figyeli a műveletet. Hosszú szőrű birkabunda, pörge kalap, bogrács, „goulash”, és háttérben a puszta, csak éppen a gémeskút meg a fokos hiányzik, hogy teljes legyen a délibábos magyar betyárromantika minden kelléke. A kép alatt pedig felírás, amitől még jobban felszökik az ember vérnyomása: „In Hungarian hat and Hungarian sheepskin coat, evangelist Billy Graham samples authentic Hungarian goulash.” Azaz, a magyarok mindennapos viseletével láthatjuk a prédikátort, amit a „goulash-kommunizmusban” ízlelgeti a névadó eledelt, amelyet tudvalevőleg reggel, délben, este fogyasztanak a jó étvágyú magyarok, így: pörge kalapban, bográcsból. Az evangélista éveken át óvott az istentagadó kommunizmustól — folytatja a riport —, s ezért most meglepetést keltett magyarországi útja, melyet Moszkvában szeretne folytatni. Billy Graham azt állítja: hidat akar építeni a népek közt, a Nyugat és a Kelet közt. Nem vitás — jegyzi meg a riporter —, hogy útjának inkább politikai hangsúlya van, mint vallási jelentősége, és valószínűleg a prédikátor akaratlanul is hozzájárult ehhez. Azaz — más szóval — alkalmat adott a rendszernek arra, hogy vallási, igehirdetési szempontok által vezetett útjából politikai tőkét kovácsoljon. Erre csak a naiv Billy Graham nem gondolt. De annál inkább gondoltak rá meghívói. Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke és dr. Haraszti Sándor amerikai baptista lelkész, akik mindent elkövettek, hogy Billy Graham útját egyengessék, és megnyerjék ahhoz a hivatalos körök támogatását is. Sikerült azokat meggyőzniük, hogy éppen most, az őszi belgrádi konferencia előtt, milyen ügyesen lehet kamatoztatni az evangélista útját. És — biztosította Haraszti az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőit — nincs semmiféle kockázat: a prédikátor szavait ő fogja tolmácsolni magyarul, és arról gondoskodik, hogy a szövegben ne legyen egyetlen kifogásolható szó sem... S így is jön. A Washington Post cikke szerint dr. Haraszti kitűnően látta el a tolmácsi tisztét, és ahogy „kapásból” adta vissza Billy Graham szavait, még a gesztusait is utánozta. (Persze a Post riportere azt éppúgy nem tudta ellenőrizni, mennyire hűen követte az eredeti szöveget, mint a hallgatóság ..) A debreceni központi baptista imaházban kb. háromezren lesték a messziről jött vendég szavait. Archie Dennis, a „Graham-team” fekete énekese spirituálékat énekelt, Graham felesége pedig — Ruth — „never lost her smile”. Mindenki mosolygott, a vendéget mindenhová elvitték, ahová ilyen vendégeket szokás, még a híres-nevezetes pusztára is, ahol párszor lefényképezték, ahogy kissé meredt szemmel megkóstolja gulyást. Ez a hangulatos kép azért nem mindenkit hatott meg — még otthon sem. A hazai lapok egyszerűen tudomást sem vesznek az evangélistáról, akit csak a forgalomtól távol eső helyeken engedtek megjelenni, és akinek csupán megérkezéséről adtak ki egy nyúlfarknyi hírt. De a Post szerint kritikai hangok is hangzottak el szereplése ellen. Egy fiatal pünkösdista lelkész kifogásolta, hogy Graham beszédében túl sok volt a politika. De ezt egyáltalán nem úgy értette, hogy a rendszer ellen beszélt, sőt ellenkezőleg. Számára és sokak számára csalódást okozott Billy Graham, mert az volt az érzésük, hogy „lefeküdt a kommunistáknak”, kompromisszumot kötött a helyzettel, és noha senki sem várta tőle — mondotta a magyar fiatalember —, hogy nyíltan szidja a kommunizmust, de azt se, hogy ennyire megegyezzen az állammal. Ebből világosan kitűnik, mi volt az óra Graham magyarországi szereplésének, ami így többet ártott, mint használt. Hálából a vendéglátásért, ő is elvi engedményekre kényszerült, s ennek ellenében egy-két helyen „felléptették”. Hogy lehessen rá hivatkozni. Azt látta, amit mutattak neki, azzal beszélt, akivel engedték. — Az ilyen „hídépítésből” nem sok haszna van a szabad világnak, de Magyarország népének sem. Annál több azonban a kommunistáknak... (S. Gy.) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Egy névtelen magyar emlékének MEGHALT TÁRCZY ENDRE• Ma Tárczi Endre emlékének hódolunk. A névtelen nagy magyarok közé tartozott. Tette azt, amit egy magyar megtehet a magyar kultúra fenntartásáért. Támogatta Erzsébet hitvestársának önzetlen és művészi munkásságát a magyar számkivetésben. Gyermekét magyar szóra tanította és zenére, tanítót hívott házába, hogy Bandika zongorázni tanuljon. Eljött a magyar összejövetelekre és részt vett a magyar vallási liturgia szentmiséin. Izig-vérig magyar volt. Hálával emlékezünk róla, és imádkozzunk örök boldogságáért a halhatatlanságban, az Isten országában. Egy amerikai ismerőse azt mondta róla: „He was a gentleman.” Az amerikai szóhasználatban ez a dicséret a legtöbbet mondja a jellemes és udvarias férfiúról. Mióta szüleit meggyilkolták, idegei néha felmondták a türelem és megértés szolgálatát. Sohasem bántott azonban senkit sem jellemében és emberségében. Ha tévedett ítéletében, elismerte azt, és megengesztelődött. Megvolt benne a készség mindig megbékülni. Elítélte a kákán csomót keresőket. Volt benne mindig felelősségérzet, és hivatást érzett családja, barátai, a magyarságot szolgálók szolgálatában. Nem tanult magas teológiát és filozófiát, s mégis érezte és tudta, hogy csak vallásos világnézettel lehet nevelni ifjúságot. És a felnőtt is csak vallásos élettel tudja megszerettetni az Istent, aki mindnyájunknak mennyei Atyja. Szerette a liturgiát, az éneket az Isten dicsőségére, és sohasem mondta, hogy a külső szertartások, a szentségek feleslegesek, és ha mégis kell azokat csinálni, hát minél hamarább essünk rajta keresztül. Ember volt. Megbocsátott mindenkinek. Mi is emlékezünk róla az engesztelő szeretet érzésével. És felejtsük el hibáit! Van is a latinnak egy mondása: „De mortuis nihil nisi bene.” A halottről semmit, vagy csak jót! Istennél az ítélet Istentől egyedül a bölcsesség és csak az Isten bölcsességével tudunk közeledni az Isten ítéletéhez, mely mindig a tékozló fiú atyjának megbocsátó szeretetéből fakad. Hivő keresztény volt. Ebben egyezett hitves társával, Erzsébettel. És minden válságos időben ezért tudtak mindketten békességben újra és újra egymásra találni, és szentnek tartották a gyermekért a kéz a kézben való vándorút megtételét. Ismétlem: Nem volt teológus és filozófus, mégis tudta és meggyőződéssel vallotta, hogy a kereszténységgel áll vagy bukik ez a modern társadalom és a család. Nem igaz az, hogy a magas iskolákat nem végzett ember nem tanulhatja meg a bölcsességet, és nem érezheti ki a történetből, hogy a kereszténység a világ felett áll, és mindig szembe találja magát a világgal. Ezért harcolnia kell! Ezért meg kell védenie vallásos intézményeit. Főképpen az Egyházat. Az ős Egyház a pogány birodalommal állt szemben. Pogány volt az. Pogány, mert az istene önmaga volt, s azt hitte, hogy gondolataiban és cselekedeteiben megfellebbezhetetlen. Pedig csupán az volt az igazság, hogy önmagát hamis istenné deklarálta, és istene a cézár volt, a rabszolgatartó. A kereszténység azt hirdette, hogy minden ember halhatatlan lelkével egyenértékű az Isten előtt. Az Isten nem személyválogató. Isten igazságos! Nem indulatok szerint szeret, s nem gyűlöl. — A modern Egyház ugyancsak szemben áll a világgal. A világ a közélet és a család trónjáról letaszította az Istent. Az Egyház nem tagadhatja meg az Istent! Inkább kell engedelmeskednie az Istennek, mint a császárnak. Ezért a harc az Egyház és a világ között. Ezt drága halottunk életében megértette. És az Egyházhoz közeledett mindig... Megértette, hogy az egység békéje csak Istentől jöhet. Az Isten dicsőségét egyedül az Egyház nem tagadta meg soha. Endre jóbarát volt. Sőt, fel is áldozta magát barátaiért. Ezt az ő barátságát magam is élveztem. Mit adunk neki most cserébe? Krisztus áldozatával segítünk neki közelebb jutni az Isten barátságához. Imáinkban sohasem feledkezünk meg róla. Mi, a küzdők, a gladiátorok, az élet arénájában hasogatjuk az eget. Nyíljék meg számára. Majdan, ha végleg az Isten közelségében élvezi az örök boldogságot, továbbra is barátunk marad, és könyörög, mint Isten névtelen szentje érettünk, hogy utat sohase tévesszünk az Isten országa felé!... Jaszovszky József KOPP MARGIT: Eljött az idő... (GYERMEKEINKHEZ) Kedves magyar gyermekek! Szeretnék ez úton kicsit elbeszélgetni veletek, az iskolaév kezdetén. Még mielőtt rátérnék a tanévre vonatkozó dolgokra, kíváncsivá tenne az, hogy egyáltalán olvassátok-e a Katolikus Magyarok Vasárnapját, amelyben oly sok szép, értékes cikk van, amit nagyon hasznos lenne olvasnotok, mint igaz keresztény, katolikus gyermekeknek. Most pedig arról szeretnék nektek írni, hogy eljött az idő, amikor már az iskola padjai között a fegyelem uralkodik, amikor szellemileg, és testben-lélekben fejlődni fogtok. Hányan, de hányan közületek a szünidőben a testi pihenés mellett a lelketeket is hagytátok pihenni. Úgy szellemileg, mint pedig lelkileg kikapcsolódtatok, és csak a testeteket ápoltátok, fürösztöttétek, de lelketeket hófehérre nem mostátok. Eljött az idő, a tanév kezdetével, amikor erős akarattal, kitartó hittel indulhattok el az év kezdetén. Mit vár tőletek a jó Isten a kezdetnél? Elsősorban azt, hogy minden vasár- és ünnepnapon felkeressétek az Isten házát, a templomot. Másodsorban azt, hogy mindennap imádkozzatok. Imádkozzatok szüléitekért, családtagjaitokért, tanítóitokért. A jó Isten elvárja tőletek, hogy jók, szófogadók, engedelmesek legyetek, odahaza és az iskolában. Ne keserítsétek szüleiteket, tanítóitokat, ismerjétek el hibáitokat, ha nem tanultok szorgalmasan, önmagatokban keressétek a hibát, és ne a tanítóitokban, akik azon fáradoznak, hogy vallásos és becsületes embereket neveljenek belőletek. Végezetül pedig arra kérlek benneteket, hogy szeressétek a drága magyar anyanyelveteket, még akkor is, ha itt láttátok meg a napvilágot. Hiszen ez a szép nyelv az, amit szüleitektől örököltetek, mert ők is csak azt tudták magukkal hozni a szülőhazájukból. Örüljetek, hogy ilyen szép nyelven szólhattok egymáshoz, a ti drága anyanyelveteken. Kedves magyar gyermekek! Búcsúzom tőletek abban a reményben, hogy ezentúl vallásos, szorgalmas, jó gyermekek lesztek. SZERESD AZ ISTENT! Szeresd az Istent, kulcsold imára két kezed, így kezdd a napot, ha az óra felébreszt, Istenem, mindent Teérted! Szeresd az Istent, Ki nem hagy el soha téged, Ki lázas betegségben melletted áll, kinyújtja feléd segítő kezét, és te szorítsd szívedhez ____ Jézus keresztjét. WPSzeresd az Istent, gyermeki szeretettel, beszélgess hozzá, mondd, gyermeked vagyok. Hű leszek hozzád, megfogadom! Ó, jó Istenem! Ó, jó Jézusom! Szeretlek nagyon! Szeretlek nagyon! Gilbert Cesbron Kár, hogy a magyarok közül kevesen ismerik nevét, még kevésbé írásait, pedig méltán sorakoznak művei a nagy francia katolikus írók, Bernanos, Mauriac és a többiekéhez. Cesbron vagy 25 könyv (regények, esszék) és néhány színdarab szerzője. Ezek közül az „Éjfél van, dr. Schweitzer”-t több világnyelvre is lefordították. Akik szeretik a francia szellemesség mélyebb forrásaiból fakadó gondolatokat, mindig örömmel forgatják a „Journal sans date” (Keltezés nélküli napló) 3 kötetét. Elmélkedésre indító, elmés megfigyelések gyűjteményei ezek, amiket olykor kedves kis költeményeivel fűszerez. Nemrég az egyik kanadai francia rádióállomás beszélgetést folytatott a jeles íróval. A találkozás befejezéséül azt kérdezték tőle: „Gon-dol-e ön a halálra?” Íme válasza: „Sokat gondolok arra. Mielőtt megmondanám, mit jelent ez nekem, szeretném emlékeztetni önöket Krisztus arcára, ahogy az a turini leplen látható: »Isten fényképe« — mondta Claudel. Fájdalmas arcán (amelynek érmét mindig magammal hordom) a szemek lesütve. Szerencsénkre, mert az ember nem tudná elviselni nézésüket... Nos, a halált úgy képzelem el magamnak, mint pillanatot, amikor Krisztus szemei majd rám tekinte- nek...” (Cs. C. M. dr.) Újabb letartóztatások Moszkvában Feliksz Szerebovot, az emberi jogokért küzdő csoport vezetőjét, valamint a szervezet két tagját, Viktoras Petkust és Antanas Terleckast, augusztus 24-én Moszkvában börtönbe vetették. Bob Dole szenátor levelet küldött Brezsnyevnek, amelyben tiltakozását fejezte ki a történtek miatt, és hivatkozott a Helsinkiben aláírt megegyezésre. Kifejezésre juttatta: tudomása van arról, hogy a Szovjetunióban állandó zaklatásnak vannak kitéve azok, akik az emberi jogokért harcolnak. Kérte a szovjet kormányt, hogy a most letartóztatottakat engedje szabadon. ÜLSZ (Rendhagyó jegyzetek a diaszpórából) címmel jelent meg a kiváló magyar költő, Zas Lóránt új prózai műve „Vallomás a világról és önmagamról” Kiadja: AMERIKAI MAGYAR ÍRÓK 206 oldalon bibliofil papír, 50 fényképmelléklettel, műbőrkötéses borítóval. Ára: 9,50 dollár portóköltséggel.Megrendelhető a szerző címen: Lorant Szász, P. O. Box 4442, THOUSAND OAKS, Cal. 91359. 1977. okt. 2. Dr. Ágoston Ede 70 éves A két világháborús nemzedék és a száműzött magyarság kedves és tiszteletreméltó egyéniségét ünnepeljük és üdvözöljük ma. Ágoston Ede, hűséges barátom, ma hetvenéves lett. Te, Edém, a jövő ifjúságát, a magyarság reménységét akarod továbbra is a szent hagyományok útjára visszaállítani, és ezért írsz. Ezért írsz úgy, ahogy írsz. A nagy magyar klasszikus írók példáját követed. A „Fény és árnyék” című verseskötetedben Petőfiék líráját szólaltatod meg. És a Géniusz trilógiával magának Petőfi Sándornak írsz örök emléket Arany János klaszszikus versformáival. Te tudod és érzed, hogy a magyar írónak a modern élet nemzeti érzést és istentiszteletet élő forgatagában csak az lehet a vigasztalása, hogy áldozatával a modern civilizáció bukása után egy új kultúra fejlődése számára alapot ad, és megőrzi a magyar nyelvet. Különben a modern magyar ifjúság ezeréves magyar múltját elfelejtené. Tehát nagy hivatást töltesz be magyar írótársaiddal együtt. Köszönet nektek! Adja Isten, hogy heroikus munkádat sokáig folytathasd, melyben figyelmezteted a jövő társadalmát, hogy csak a hagyományok tiszteletével tudjuk megcsinálni a szellemi fejlődés szintézisét a klasszikus világ és a modern kultúra között, ami nélkül nincs kultúrát teremtő jövő és ami nélkül a magyar irodalmat sem lehet megmenteni és átmenteni a jövőnek. A csak modern próbálkozások gyökértelenek, és elhervadnak ifjú titánjaikkal együtt. Isten éltessen sokáig, és élvezd az elvégzett munka felett érzett örömödet. (J. J.) A Magyar Társaság hírei: Kedves magyar Testvéreink, kedves Barátaink! Szíves tudomásukra hozzunk, hogy az idei, immár V. Magyar Kongresszust — 17. Magyar Találkozót, az Árpád Akadémia 12. évi közgyűlését, 1977. november 25—27 között rendezzük Clevelandben, a Cleveland Plaza Hotel termeiben, amikor újra három napon keresztül, baráti légkörben találkozhatunk távol élő magyar testvéreinkkel. A Magyar Kongresszus tárgysorozatán ez alkalommal is magyarságunkat érintő fontos kül- és belpolitikai kérdések szerepelnek, melyeknek középpontjában, a tavaly jól sikerült Erdélyi Ankét mintájára, a Felvidék és a Kárpátalja kérdését tűzzük. A fiatal magyar értelmiség tanácskozását is újra megrendezzük. A gazdag programot később kiküldendő, végleges meghívónk fogja részletesen ismertetni. Az idén is díszes keretek között rendezzük meg a Magyar Kongresszus társadalmi eseményeit: pénteken este Irodalmi és Művészestünket, szombaton a hagyományos Díszvacsorát és a felejthetetlen Magyar Bált. Amikor erről a nagyszabású előkészületeinkről Magyar Testvéreinket, a magyar ügyek lelkes támogatóit értesítjük, kérjük, vállalják el a Magyar Kongresszus, az ünnepi Díszvacsora, valamint a Magyar Bál védnöki, háziasszonyi, házikisasszonyi és bálbizottsági tisztét, és vegyenek részt az idei Magyar Kongresszus jelentős eseményein. A köztudomású áremelkedések — szálló-, bankett-, nyomdai és postai költségek, zenedíjak — ellenére hosszú évek óta alacsonyan tartott árainkat az idén sem emeljük, hogy kedves Magyar Testvéreink részvételét megkönnyítsük. Tesszük ezt abban a reményben, hogy kedves védnökeink — mint közérdekű munkásságunk hűséges támogatói — a védnöki díjak (5 dollár) beküldésével segítenek az infláció által okozott költségtöbblet elviselésében. Szíves támogatásukat előre is köszönjük. A clevelandi Magyar Találkozó a múltban mindenkor felemelő, szép és emlékezetes volt. Ez alkalommal is azzá kívánjuk tenni. Abban a reményben, hogy számíthatunk értékes támogatásukra, kérjük szíves válaszukat mielőbb, de legkésőbb október 15-ig velünk közölni, hogy neveiket díszes meghívónkban feltüntethessük. Nagyon sajnálnánk, ha védnökeink közül bárkinek a neve abból — a kései értesítés miatt — kimaradna. Cleveland, 1977 szeptember hó. Magyar testvéri köszöntéssel: dr. Nádas János elnök Záhony József főtitkár