Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 (84. évfolyam, 1-50. szám)

1977-02-27 / 8. szám

8. oldal Útitárs­i Levelek fr. Szépe László dr. CSAK A MEGTÉRÉS „És mondd az Úr: Ha találok Szodoma városában ötven igazat, azok kedvéért az egész városnak megke­gyelmezek.” (Oször, M. 1. 18.) Most van az ideje, hogy a nagyon komoly dolgokról is beszéljünk. — Guatemalában, Kínában, Olaszország­ban, Törökországban ezrek és százezrek pusztulnak el a földrengésben. Délen egész falvakat sodor el az árvíz, la­kosaikkal együtt. A nyugati partvidéken második éve olyan szárazság van, hogy nemcsak a növények, állatok, de az emberek is szenvedik a vízhiányt. Keleten pedig idén olyan tél tombolt, amilyen még nem, s hogy mennyi ember és milyen értékek pusztultak el, sohasem fogják összeszámolni. S ki tudja, mit hoz még a holnap?... Az áltudósok ezekért a katasztrófákért okolják ezt is, azt is­ magyarázzák a természet tévedéseivel. De na­gyon kevésnek jut az eszébe az okot az emberre hárítani, aki eltávolodott Teremtőjétől, félrerúgta az erkölcs sza­bályait s bűnös célra használt atomjaival, kémiájával, megbontotta a természet törvényeit, és most tehetetlenül áll az események előtt. S az áltudósok, a hitetlenek még mindig nem akarják elismerni, kimondani, hogy a ka­tasztrófák igazi oka az ember, aki Isten nélkül akarja be­rendezni magának a földet. • S most ez a megtagadott Isten lépked közöttünk.­­ Minden lépte nyomán egész országok pusztulhatnak el. Nem büntet, mert az Isten szereti az embert; szeretetből teremtette őt. Csak figyelmeztet. Int a jóságra, az erkölcsi és természeti törvényekre. Int a megtérésre és bűnbá­naira. — Csak a vak nem látja, hogy Isten, vagy ha úgy tetszik, a Természet, kezdi számonkérni az ember tör­vényszegéseit. Ezért időszerű, talán Tollas Tibor (Alku) verséből idézni: „Ti pedig tartsatok töredelmet! Hegyeken túl a Végzet Angyala közéig, kezében láng­pallos helyett füstszínű, mérgezett gombaernyőt tart fenn, vállán ásító éjszaka. Serkenjetek föl mind bűnbánatra! El kell pusztulnia Szodomának, mert nincs ereje magát megvédeni...” Egyik este nagyobb társaságban említettem, hogy a mostani események a Nagy Idők jelei lehetnek. De volt, aki hangulatront­ónak tartott és azzal próbált cáfolni, ha Isten léptei lennének a katasztrófák, akkor nem a szegény népeken, Guatemalán, a törökökön kezdené. Helyettem bölcsen felelt meg egy asszony: Isten néha az ártatlano­kon mutatja be „kicsiben” azt a sorsot, ami majd a bű­nösökre vár. — „Mert az Isten szereti az embert s nem akarja a bűnös örök halálát sem, hanem, hogy megtér­jen s örök élete legyen . (Biblia) — Ezért olyan vég­telenül fontos, hogy a figyelmeztetéseket komolyan ve­gyük, s hamvazószerdán ne csak hamut hintsünk a fe­jünkre, de őszintén meg is térjünk. Szomorú és meglepő, hogy mi, menekültek, az átélt annyi szenvedés után sem értjük meg, hogy Isten keze elöl nem lehet elmenekülni. Hiszen éppen menekülésünk minden útján és minden percében Isten keze volt az, amely továbbsegített. Sajnos, most úgy érezve, hogy biz­tonságosabb partra értünk és a napi falat is a mi mun­kánk eredménye, most már kerülgetni szeretnénk Isten kezének intézkedéseit. Az előbb említett társaságban találgatták a lehető­ségeket, hová lehetne biztonságba vonulni. Azt mondja egyikük: Az új betegségek (swine-flu) elöl el lehetne me­nekülni Kanada északi erdeibe. A tél kegyetlensége elöl jobb lenne Florida melege. Az itt szaporodó utcai gyil­kosságok, rablások elöl talán jobb lenne megint Európa. Aztán fölvetették Kalifornia földrengési veszélyét. És er­re valamelyikük ezt tanácsolta: Hát, akinek van bőven pénze, az vehetne magának egy kimustrált katonai heli­koptert és azt állandóan készenlétben, a kertjében tarta­ná. Amikor a földrengés megindul, csak felemelkedik. .. A másik szerint: Sok veszélytől, bajtól, rossz levegőtől lehetne megszabadulni valamelyik tengeri hajó kényel­mes fedélzetén... Eszembe jutott a Bibliából Jónás próféta története, aki Ninivéből elmenekült, hogy kifusson Isten keze alól, és a végén a cethal gyomrában kötött ki... Mert Isten keze elöl nem lehet elfutni. Isten nem is azért figyelmez­tet a jelekkel, természeti csapásokkal, balesetekkel, hogy meneküljünk előle, hanem, hogy megtérjünk. Csak a megtérés az, amit kíván tőlünk, és csak a megtérés az, ami minden veszélyben, bajban megadja ne­künk az akkor szükséges lelkierőt. Más felekezetek, pél­dául Billy Graham, is újjászületésről beszélnek ma. Be­reborn! Mi is valljuk, hogy Krisztusnak mindig bennünk kell élnie. A keresztségben tagjai lettünk. Ha később bű­­­neink miatt elvesztettük Krisztust, újra életre kell kelte­nünk a lelkünkben. Csak Krisztus a mentség és erőforrás azokban a veszélyekben, amelyek a világra következhet­nek. Ha Isten léptei minket még megkíméltek eddig, az azt jelenti, hogy nekünk még további próbaidőt adott. De ez csak próbaidő; fel kell használnunk, mert csak a meg­térés lehet a menedékünk. — Harsányi Lajos versének intelmeire gondolok. . .Itt az idő levetnünk a víg maskarákat, Testvéreim, vége a bálnak...” TUZEX IKKA GYÓGYSZER Tel.: 226-8868 és 521-5520 Erdélyi csomagol NÁDAS GYULA lemez, könyv, kerámia, stb.­­ Magyar, angol betűs írógépek.­ Herendi porcellán, taperecorder, M25 Grace Avenue, LAKEWOOD (Cleveland) Ohio 44107 KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A Daoud-affér (PÁRIZS­) Azt mondják, Richelieu tanította, arra a franciákat, hogy külpolitikában mindenek­­ fölött áll a saját érdek, tehát erkölcsi kérdések-­­­kel nem szabad törődni. De ezt követte külpoli­tikájában Franciaország az első világháború után is, hiszen a Párizs környéki szörnyű békediktá­tumoknak, közte a trianoninak is, a szerzői és védelmezői a franciák voltak. Mikor tehát elfogták Abu Daoud nevű palesz­tin terrorista főnököt, akit a merényletek szer­­zőjeként afféle gerilla vezérkari főnökként is­mertek és akit annak idején a terrorista szak-­ körök a müncheni olimpián megölt izraeli spor-­­ tolók meggyilkolásáért dicsőítettek, nem volt vi­tás, hogy hamis útlevéllel jutott be Franciaor­szágba. És ez büntetendő cselekmény. Az elfoga­­tás „kellemetlenül érintette” a francia kormányt, s Daoud kiadatását kérte a nyugatnémet kormány,­­ mert a merényletet ott követte el a kivégző kü­­­­lönítmény, amelyet Abu Daoud tanított be, és kiadatását kérte az izraeli kormány, amelynek sportolóit mészárolták le. Senki sem képzelhette el, ami történt. Egy sietősen összehívott francia bíróság kimondta, hogy semmi okát nem látják a főfő terrorista fogvatartásának, és sietve el­szállították egy olyan államba, Algériába, ahol újabb csínyéért ismét ünneplés járt a merény­lettervező Daoudnak. Azóta folyik a vita nem­zetközi körökben. De a legérdekesebb az, hogy mit szólnak a­ franciák maguk ehhez a rossz illatú ügyhöz? A volt francia miniszterelnök, Maurice Couve del Murville, aki a francia arabbarát politikának az alapvetője volt már 15 évvel ezelőtt, így foglalta, össze véleményét: „Szomorú ügy, mert elveszí­tettük vele becsületünket a jó hírnevünket.” A FRANCE SOIR vezércikke többek között ezt ál­lapította meg: „Az ember azon tűnődik, hogy az egész francia történelem során lehet-e még egy ilyen epizódot találni. Amely annyira nevetsé­ges, mint ez.” Az egyik külföldi tudósító ezt je­lentette Franciaországból: „Az egész sajtóban és az egész közéletben egyetlen vezércikk és egyet­len politikai vélemény nem olvasható vagy hall­ható, amely védelmébe venné a kormányzatot az Abu Daoud-ügyben.” A LE QUOTIDIEN kom­mentárja ez volt: „Nincs olyan tájékoztatás, mely a francia néppel feledtetni tudja, hogy Francia­­ország szabadon bocsátott egy olyan embert, akit azzal gyanúsítottak, hogy bűnt követett el. És azt, hogy ezt Franciaország a maga hasznáért tette.” A francia kormány most igyekszik a nyugat­németekre hárítani a hibát, mondván: a nyugat­németek nem elég sietve és nem elég nyomaté­­kosan kérték Daoud kiadatását. És újabban a francia kormány azt állítja, hogy csak elhamar­kodott bírói döntés okozta a hibát — pontosan ez alatt az idő alatt, míg keresik a bűnbakot, a francia hadügyminiszter zsíros szerződéssel tér vissza Egyiptomból, ahol nagy harcirepülőgép megrendelést kapott, és az elnök ugyanakkor emelgeti szárnyait, hogy Szaúd-Arábiába repül­jön látogatóba. Mellékesen, a Palesztin Felsza­badító Mozgalom is ugyanakkor kap kegyesen engedélyt arra, hogy megnyissa irodáját Párizs­ban ... A franciák tudják, hogy a kenyérnek melyik fele vajas. Illetőleg olajos. De mi értelme van így a nemzetközi szólamoknak és a merénylők elleni erkölcsi fogadkozásoknak? Nem lehetne őszintébben beszélni és egyszerűen azt mondani: Pardon, nekem abból sok hasznom nincs, ha Daoudot fogva tartom. Abból viszont lesz, ha sza­badon engedem. Hogy mit csinált, az nem érde­kel. Engem az érdekel, hogy miből van hasznom. Pardon! Step iqtoSprhig: Ív 1377 O FMELW1 HOME & FLOWER SHOW (PU3UC HAJUL Eleven formai gardens, for decorator showcases Two stages of continuous entertainment PLUS 250 energy saving exhibitors 9 free air trips, child care center SPECIAL RTA LOOP SERVICE Sal and Sun only 11 a m (o 9 pm Termi­nal and Muny Lots SHOW HOURS: 11 a m to 10 p.m. daily Sun March 13lh 11 a m. to 8 p.m. Megrázó statisztika Nemrég olvashattuk, hogy több az abortusz Amerika fővárosában, mint az élve születés. Na­gyon szomorú képet vet ez befogadó hazánk mo­rális életére. Mikor több gyermeket megölnek, mint amennyi születik, és senki sem tiltakozik ez ellen a szörnyűség ellen, ilyenkor látjuk, mi­lyen brutálisak és önzők lettünk. Ez sajnos azt is mutatja, hogy sok orvos szá­mára milyen fontos a pénz. Kétségkívül vannak orvosok, akik ellenzik az abortuszt és azt látnak benne, ami: gyilkosságot és az orvosi eskü meg­szegését. (Az orvosok arra tesznek esküt, hogy életet mentenek, nem pedig arra, hogy elpusztí­tanak.) Jól esett hallani, hogy Fort Wayne (In­diana) egyik lapjában több orvos közösen nagy hirdetést helyezett el, melyben elítélik az abor­tuszt. Nem olyan régen, ha egy orvost rajtakaptak abortusz végzésén, börtönbe zárták és elvesztet­­te orvosi gyakorlat folytatására szóló engedélyét. Az abortusz erkölcsileg is és törvényileg is gyil­kosságnak volt bélyegezve. Aztán a bíróság ki­jelentette, hogy ez a fajta gyilkosság pedig le­gális, és ma igen sok orvos csak azt látja, hogy könnyen sok pénzt kereshet anélkül, hogy ezért börtön és engedélyének elvesztése járna. Arra esküdtek, hogy védik az emberi életet, és hirte­len berendezkedtek arra, hogy elpusztítsák azt. Soha ne feledjük, hogy keresztényeknél ez er­kölcsi kérdés. (B. G.) Lapunk kitűnően felszerelt NYOMDÁJA • mindenféle nyomtatványokat, • könyveket, • okmányokat, • belépőjegyeket, • színlapokat, • levélpapírokat, • borítékokat stb., legolcsóbban, legszebben és leggyorsabban készít el magyar, angol, spanyol, német vagy más nyelven. • offset- és magasnyomás • saját fotólaboratórium Vidéki megrendeléseket gyorsan és teljes megelégedésre szállítunk. Számos köszönőlevél van birtokunkban! Kérjük katolikus egyleteink pártfogását! MAGYAROK VASÁRNAPJA 1739 MAHONING AVENUE YOUNGSTOWN, Ohio 44509 Telefon: (216) 799-2600 OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT Groger TRAVEL BUREAU 152 The Old Arcade Cleveland, O. 44114 Tel.: 621-6036 Minden utazási problémáját elintézzük. Magyarul beszélünk. Vidéki: k írhatnak magyarul is IKKA, TUZEX COMTURIST vámmentes csomagok és dollár átutalások. Could this be you? |*C Help wanted MAINTENANCE POSITIONS Northgate Garden Apts. Couple needed. Job re­quires exp. in plumbing & electrical maintenance. Weekly salary, paid holi­days - added benefits. For appt. con­tact Mrs. Anthony, (412) 228-1845, 9 to 4 p.m. Monday thru Friday. *E\.Dlt*G .xir L CUTTING BLUEPRINT READING AND WELDING SYMBOLS Make Your Plans Now Write or Call for Appnt. 431-1050 AmCO TECHNICAL INSTITUTE mi E. 55 St. Cleveland, Ohio 441Q3 LOCATED 1 BLOCK SOUTH OF SHOREWAY #71-O4-0231T Mail To Airco Tech. - — — — — , PHONE. High School Graduate 0 Yes 0 No I CAN ATTEND EVENING CLASSES D DAY ClASSES Q 1977 február 27. Nincs kapcsolás, csak módosítás (Folytatás az első oldalról) nem is volt hajlandó kiadni. A román aláírók nyilatkozata jól megindokolja, hogy miért. Ha még a románok sem mernek nyíltan jelentkezni ebben a soviniszta diktatúrában, hogyan tehet­nék a magyarok és a németek? Robert Havemann keletnémet professzor, a kelet-berlini Humboldt Egyetem tanára, még 1960-ban ezt mondotta: „Amíg a Sztálini-bűnö­­ket le nem leplezték, elfogadtam mindent, amit a párt vezetősége közölt velem. Elfogadtam, hogy a pártnak joga van eltörölni és elnyomni az el­lenkező véleményeket. Ma már tudom, a párt­nak nincs joga a cenzúrára, és hogy mindegyi­künknek joga van arra, sőt mindegyikünknek kötelessége is, hogy megalkossa saját vélemé­nyét és a maga döntését­­. Az emberiségnek a kommunizmust akkor kell elfogadnia, ha erre a kommunista ideák vonzóereje készteti. Mert nem lehetséges kommunizmus demokrácia nél­kül A professzor véleményét Kelet-Német­­országban is titokban másolták, gépelték és ad­ták kézről kézre. ★ A BRUTÁLISAN OSTOBA DIKTATÚRA nem azért brutálisan ostoba, mert ostoba, ha­­ne­­t azért, mert csak brutális módszerekkel tud­ja fenntartani magát. Azonban ezek a brutális fogások embertelenek és az ember kinövi őket. Visinszkij, a szovjet terror ősügyésze találta ki azt, a kommunista alkotmányokba is belefoglalt tételt, hogy minden nyomda, sokszorosító, nyom­daépület, nyomdagépezet, papír, a népé (illető­leg, ugyebár, mivel a nép nem tud nyomdát igaz­gatni, a diktatúra gyakorolja a népnek ezt a jo­gát). Úgy képzelték, materialistákként, hogy az emberi lelket és szellemet meg lehet állítani, ha a gondolatközlés vasgépeit és más technikáját a markukba veszik. Ebből a szovjetorosz elvből fejlődött ki a magyarországi diktatúra három „T” betűs irodalmi rendszere, a Támogatott, Tűrt és Tilalmazott írói kategóriákkal. Mindez, amint most ismét kiderült, primitív, brutálisan ostoba módszer a lélekkel és szellemmel szem­ben: nem engedi az írót nyomdára, mert nem hajlandók támogatni, hanem esetleg csak tűrik, vagy egyáltalán nem engedik kinyomtatni gon­dolatait, mert tilalmazzák. Azonban ez veszélyes ügy. Mert, ha az író valóban író, minél inkább elütik a megjelenéstől, annál nagyobb szellemi robbanással jelenik majd meg — valamilyen mó­don nevetségessé és visszataszítóvá téve az elné­­mítására törekvő ravaszkodást. ★ A MAGYAR SZABADSÁGHARC először mutatta be tettekkel, hogy a kommunista dikta­túrák hazudnak, amikor magukat forradalmi­nak mondják, mert tulajdonképpen az orosz cá­rizmus utódai elméletben, dühben és gyakorlat­ban, tehát éppen ellenük kell forradalmi sza­badságharcot vívni. Ezt a magyar történelmi tel­jesítményt még nem mutattuk fel nemzetközi hatásaiban. Még magunk között is és ünnepi szónoklatainkban is, csak befelé nézzük, de nem mutatunk rá arra­­ kifelé, hogy mit jelentett és főként, amit okozott hatásában szerte a nagy­világon. E sorok írója munkájában őrlődve és felőrlődve, sokszor gondolt arra fájó vágyódás­sal, milyen nagyszerű feladat lenne az 1956-os magyar forradalmi szabadságharc nemzetközi hatásának a követése és feldolgozása. És ez a hatás, mivel a forradalom a kremli fő- és fiók­­diktatúrák ellen szólt, a kommunista mozgalom vonalán követhető legjobban. Érdekes adalék le­het annak, aki ezt a feladatot vállalhatja és an­nak elvégzését megkísérelheti, hogy ennek a mai szellemi és lelki forrongásnak a férfiai és asz­­szonyai mind vagy az 56-os magyar szabadság­­harcosok kortársai, vagy bevallják, hogy látásuk 1956 után nyílt ki. Elképzelhetetlen, hogy ennek a közvetítő nem­zedéknek a hatása, amely most elénk merül, ne érje el a mai, vasfüggöny mögötti fiatalokat, akiknek egyszerűen már semmi közük a kom­munista párturalomhoz és annak brutálisan os­toba rendőri, gazdasági és igazgatási bürokra­táihoz. Az is elképzelhetetlen, ebből következik, hogy azok, akik ebben a fordulatban a maguk kitántoló politikájának bukását látják a szabad földön, akár a gyakorlati politika malmaiban, akár a rendelkezésükre álló fórumokon, dará­lókban ezt a növekvő és lázadó lelki és szellemi forrongást meg tudják őrölni és le tudják da­rálni. Igaz, ez rajtunk is múlik, akik a közéleti malmok és eszmedarálók ellen tiltakozhatunk. ★ CARTER ELNÖK MEGMONDOTTA, hogy nem kíván kapcsolást az emberi jogok és a stra­tégiai, külpolitikai célkitűzések között. Éppen ez jelenti külpolitikájának morális, új tónusát. Az egyik washingtoni hírmagyarázó írja, és rövi­debben nem is lehetne meghatározni, hogy mi a kérdés: „Újból ki fogunk kelni ez ellen (az em­beri jogok sérelmei ellen) szavakkal, azonban úgy látszik, nem szóharcban és nem bántó mó­don. De nem visz ez vissza majd bennünket a Kissinger-korszakba, amikor a SALT egyezmény­nek (a stratégiai fegyverek csökkentésének) az ára az volt, hogy az emberi jogokról hallgattunk némán.” Az emberi jogok ügye a mi ügyünk, a mi né­pünk ügye. Tartsuk szemmel az őrlőket és a darálókat. (1977. II. 16.)

Next