Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 (84. évfolyam, 1-50. szám)

1977-02-13 / 6. szám

1977 február 13. DR. VARGA LÁSZLÓ: Búcsú a jobb- és baloldaltól • POLITIKAI ELEMZÉSEKBEN, különösen Amerikában, ha valakit haladónak akarnak mi­nősíteni az baloldali vagy balközép. Ezzel szem­ben fejlődésellenes a jobboldali vagy a jobbkö­­­zép. Az utóbbi alatt azt értik, hogy a fejlődés­­ menetéről lemaradt, holt vízben úszkál. (­ • Az utolsó harminc év azonban azt mutatja, hogy a jobb- és baloldali meghatározások már nem képviselnek kristálytiszta fogalmakat és a­­ két oldal közötti határok elmosódtak. Sőt, el is­­ tűntek, mert éppen úgy lehet találni haladásel­leneseket a baloldalon, mint a fejlődés híveit a jobbon. •­­Nem beszélek sem a szélsőbal, sem a szélső­­ jobbról. Ki az, aki a barna és vörös diktatúra­­ után még mindig hisz az erőszakban és az em­­­beri jogok elnyomásában és politikai kérdéseit •i egy-egy embercsoport kiirtásával akar­ja megol­dani? Sztálin balról irtott ki milliókat, Hitler pe­dig ugyanezt tette jobbról.)­­. -i ' • NEHÉZ IS MEGHATÁROZNI, hogy ki a bal- és ki a jobboldali. Baloldali talán a mar­­­xista? Nem hinném, mert kevés józan baloldal k­i vallja a marxi tételeket. Akkor talán a szocia­­­lista a baloldali? Részben igen, részben nem, de -s ugyanezt lehet mondani a jobboldaliról is. H­ . ugyanis a szocializmust annak klasszikus értel­­mezésében vesszük, hogy híve a termelőeszkö­­­zök kisajátításának, akkor úgy a bal-, mint a­­ .jobboldal erősen megoszlik. Kevés baloldali he­­­lyesli, hogy az egyéni kezdeményezést, vállalko­­­zást, magántulajdont ki kell kapcsolni a terme­­­­lésből. Az elmúlt 30 év világosan igazolja, hogy a kommunista államokban, ahol minden az ál­lam kezében van és az egyénnek csak egy kis kezdeményezési területe van, az életnívó sokka­l alacsonyabb, mint ott, ahol a termelőeszközök javarésze magánkézben van. Ezt bizonyítja Svédország példája is, ahol­­ •­­„baloldali” szociáldemokraták közel 40 évig vol­­­tak kormányon és csak pár hónapja adták a helyüket egy „jobboldali” koalíciónak, mégis, a­­ termelőeszközök 95 százaléka magánkézben van.­­" És talán az a jobboldali, aki ellenzi a termelő­­eszközök állami tulajdoniba vételét? Aligha. Az Olasz Keresztény Párt, amelyet jobboldalinál minősítenek, többet államosított,­mint a „balol­dali” svéd szociáldemokrata párt, sőt a legtöb­bjet az egész Nyugaton, kivéve a kommunista ál­­lamokat. Józanul ma már senki sem tagadja­­hogy ah aközt, amit a közérdek megkíván.­­ Akkor talán a szakszervezetekkel val­ó kap­csolat határozza meg a jobb- vagy baloldalisá­­got? Ez sem világos terület. A „jobboldali” né­­met keresztény pártnak éppen olyan erős szak­­szervezete van, mint a német „baloldali” szoci­áldemokratáknak. — Amerika nagy embere, a­ JAFL—CIO elnöke, G. Meany, 1972-ben egyik el­nökjelöltet sem kívánta támogatni, tehát sem a a„jobboldali” Nixont, sem a „baloldali” McGo­­vernt. Az utóbbit egy baloldali álmodozónak tar­­totta, m­g az előbbit a nagytőke támogatójának ! Talán a jóléti állam felé haladás dönti el egy párt vagy kormány jobb- vagy baloldaliságát •Ez sem, mert úgy az angol konzervatív, mint : a német keresztény párt vagy a svéd „koalíció •“kormány” egyformán vallják a német szociá­demokrata vagy angol munkáspárttal, hogy an ■nak, aki hibáján kívül nem dolgozik, segély jár és aki képtelen dolgozni vagy rászorult, annak szükségsegély jár és mindenki jogosult illő nyug­díjra és orvosi kezelésre. Sőt ezeket egyformán vallják Amerika volt elnöke, a „jobboldali” Ford, mint az új elnök, a „baloldali” Carter. Hogy Amerikában az általános betegbiztosítás még mindig nem törvény, az nem a mindenkori „jobb­oldali” vagy „baloldali” elnök hibája, hanem az Amerikai Orvosi Egyesületé, ahol milliókat köl­tenek propagandára a törvényhozásban, hogy megakadályozzák ennek a fontos törvénynek a megszületését. Közben a szegényember itt fizeti a legtöbb adót, orvosnak, kórháznak, orvosságok­nak, és ami különös, hogy a törvényhozás úgy­nevezett „baloldali” tagjai ezen a téren mozdu­latlanok. Talán az adórendszer dönti el egy-egy ország abb- vagy baloldaliságát? Nem. Eltekintve at­ól, hogy az adófizetéstől való iszony egyformán érinti a bal- és jobboldalt, abban minden józan nyugati párt egyetért, hogy az adórendszernek abban kellene sújtani a magas jövedelmet, mint a kis keresetet, és kevés lehetőséget kell adni a részvénytársaságoknak, a nagytőkének, hogy nyúljon az adókötelezettség alól. Nixon éppen így nem fizetett adót „jobbról”, mint Kennedy üres háziorvosa „balról”. Nixon azzal, hogy ki­húzta magát az adófizetés alól, többet ártott ma­gának, mint az egész Watergate-üggyel, hiszen 972-ben kevesebb adót fizetett, mint egy detroiti Ford-szakmunkás. Ha viszont a kisember érdekében tett kor­­mányintézkedések döntenék el egy-egy vezető­nek vagy kormánynak a jobb- vagy baloldalisá­gát, akkor itt a „jobboldali” De Gaulle és az ugyancsak „jobbos” Johnson elnök vinnék el a­z álmát, mert mindkettő erős, mélyreható intéz­­edéseket tett a kisember gazdasági felemelése érdekében. • HA MARX VISSZATÉRHETNE egy 21—45 lapos Amerika—Európa körútra és vízumot kap­ Ja a Szovjetunióba — amit nehezen hiszek —, akkor az első napok látottjai alapján biztosan legetné a történelmi materializmus elméletét — és Amerikába érve — ahová nemcsak vízumot adna, de a repülőtéren vörös szőnyeggel vár­­ják és a hírszolgálat fényszórójával — egynapi átottak alapján átírná az osztályharc elméletét. Ha pedig Marxszal nem közölnék, hogy melyik országot látogatja meg és rábíznák, ő ítélje meg látottak után, hogy hol van — Amerika láto­­rtása után magasra emelné a Kommunista Kiá­ítványt és lelkesen mondaná: „Ez az, ezért küz- j­öttem! Ez a munkásparadicsom!” A Szovjet-i­dóban tett látogatása után pedig dühösen szó-l­ítaná ökölbe jobb kezét és harcosan ordítaná: Le a munkáselnyomókkal!” Tehát a „baloldali” szovjet kormány messze i­lmarad szociális intézkedésekben a kapitalista „ jobboldali” amerikaiaktól.­­ A LEGTÖBB NYUGATI ORSZÁGBAN az ö­sávharc elmélete már a múlté, mert azt sem a jobb- sem a baloldal nem vállalja. Az amerikai­­ munkásréteg már régen nem munkásosztály, há­tm­ középosztály, mert mindazokkal a feltétel­­­kkel rendelkezik, amik ennek az osztálynak j­ellemzői: megfelelő fizetésű állás, egy kis ház, öcsi és nyugdíj. Ma egy Ford-szakmunkásnak,­­ ■tévi munkája után biztosabb az állása, mint egy e­gyetemi tanárnak 10 év után, hogy ne is bes­­zéljek a „fehérgalléros” tisztviselőkről. A jobb- és baloldal határvonalának elmosó-, ■ ását jól mutatja, hogy ma már a szociáldemok- r­ata párt sem igényes, hogy a hatalom megtar­tsa érdekében kit választ partnernek. A német mciáldemokrata párt, amely kevesebb szavaza­­­t ,­mit mint a német kereszténypárt, a „jobbo­­ldali” szabad demokratákkal lépett politikai­ ügyre, hogy egy pár évig tovább kormányoz­­asson. Ez magyar viszonylatban úgy nézne ki, mintha Peyer Károly Vázsonyi Vilmossal kötött olna politikai házasságot. 1­­ 11 • A HATALOM MINDENKIT MEGRONT, le-! i ven az jobb- vagy baloldali, és a hosszú kor- h­lányzás legtöbbször már inkább a hatalomhoz­­ való görcsös ragaszkodás, mint a közérdek szol­gálata. A svéd szociáldemokrata kormány is 40 év alatt agyonbürokratizálta a közigazgatást és a nép élő ügyeiből lassan halott akták lettek. A vízfejűvé dagasztott községi és állami közigaz­gatás pedig egyre több adót jelentett a dolgozó polgároknak. Az angol munkáspárt az államosításokkal lé­pett túlzásokba, illetve akar túlzásba lépni. Ezen a téren a túlzók azt hirdetik, hogy államosítan kell mindent, amit csak lehetséges, magánkézhez­ kell hagyni, ami szükséges! Ennek én az ellen­kezőjét vallom, — vagyis államosítani kell a­ szükséges és magánkézben kell hagyni, amit csal lehetséges. Ma már minden józan jobb- vágy baloldali tudja, hogy csak le kell nyesni az em­ber alkotó, vállalkozó kedvét és máris ott a nyo­mot. A jólét alapja az ember kezdeményező vá­gya és cselekvése. Ahol az egyének vagy rész­vénytársaságok netán ezt túlzásba viszik, ott egy jó kormány alatt a bal- vagy jobboldali két té­nyező mozgásba lendül, hogy levágja a haszon­éhséget: a szakszervezet és a jó adórendszer. Ahol pedig akár jobb, akár baloldaltól a jó­léti állam gyakorlatát túlzásba viszik, ott előbb utóbb súlyos bajok keletkeznek, mert ahol töb­bet osztanak ki mint amit termelnek, ott a csőd beköszönt. Évekkel ezelőtt Uruguayban jártan és Montevideo polgármester-helyettesével ebé­deltem, aki büszkén magyarázta, hogy jóléti ál­lamuk egyike a legjobbaknak a világon. Példá­nak hozta fel a korai nyugdíjaztatást, teljes fi­zetéssel, valamint számos más, valóban irigy­lésre méltó szociális intézkedést. Én udvariasan megkérdeztem, hogy honnan van fedezetük ezek­re a juttatásokra? A polgármester-helyettes kis­sé meglepődött kérdésemen és csak annyit mon­dott, hogy ez az ő politikájuk és náluk minden jól van. Én utána annyit tettem a beszélgetés­hez, hogy ha a termelés fedezi a juttatásokat akkor ez jó és helyes, de ha nem, akkor kérdé­ses, hogy mennyi ideig tart? Ebben maradtunk Pár év múlva Uruguayból, Dél-Amerika Sváj­cából, a gazdag, demokratikus kis államból va­lóságos politikai és gazdasági zűrzavar lett,­­ amelyből a mai napig sem lábalt ki. Mert köny­nyű osztogatni, akár jobbról, akár balról, de ne­héz azt megtermelni vagy a külkereskedelm mérlegből kihozni. ALAPVETŐ EMBERI JOGOK érvénye­sítése terén sincs különbség a józan jobb­ vág baloldal között, mert mindkét csoport program­jában ott vannak az alapvető emberi jogok, mint szabad véleménynyilvánítás, szabad egyesülés és gyülekezési jog, korszerű választójog. Minden más jog ebből táplálkozik. Korszerű az a válasz­tójog, ahol a lakosságnak kb. 60 százaléka jogo­sult szavazni és választani szabadon és titkosan Ahol a fenti alapvető emberi jogokat a pol­gárok nem gyakorolhatják, ott a demokráci csak a szótárban található, legyen az a „balol­dali” Szovjetunió, Kína, Magyarország .. vag a „jobboldali” „Ami” kormánya és az úgyneve­zett harmadik világ többsége. Ezért a mélyrágta jobb- és baloldal helyett célszerűbb a haladó szelleműekről és fejlődés­ellenesekről beszélni. Az előbbiek azok, akik vall­ják és teszik­ a szociális intézkedések helyessé­gét, a fenti alapvető emberi jogok gyakorlata. És mindezen felül pártolói a kormány kulturális szellemi életének, mert a kenyér nem elég. Aho­l nincs szellemi szabadság, ott fénytelen az élet ! Gazdaságilag a hangsúly a munkásság jóléte. s van, mert ahol a kisember illően él, ott a politi­­ kai biztonság és a gazdasági fejlődés jó alapo I kon áll. • EZÉRT ÍRÁSAIMBAN ÉS ELŐADÁSAIM I­BAN búcsúzom a jobb- és baloldali meghatáro | sásoktól és csak haladó szelleműekről és fejlő­d lést ellenzőkről írok és beszélek. Egyéni vonat­ú sózásban pedig a humanizmus az a mérték, ami­t minden közéleti embernek el kell érni. Aki alat­t a marad, az se nem jobb- vagy baloldali, hanem I politikai krédójától függetlenül korszerűtlen é­s maradi. ­VI. Pál pápa az ifjúságt­ól A mai ifjúság a két világháborúból örököl , szomorúságban szenved — mondja a pápa — melyhez hozzájárul a mai „forradalmi mánia” • A mai nemzedék hordja annak a két háborúnál sebeit, melyek ledöntöttek országokat és megtöl­tötték a temetőket és fájdalommal borították a már amúgy is szomorú világot. Keserű, kételke­dő, hitetlen, bosszúállásra és lázadásra kész nem­zedék a mai fiatalság — állapította meg szomo­rúan a Szentatya. A pápa úgy látja, hogy a há­borúk vérözöne árnyékolja be a mai fiatalok lel­két. A fiatalság lehangoltságának másik oka az éle bizonytalansága, amelyet a forradalmi mánia okoz. •Ki­ — Hány tagállam — kérdezte a pápa — ala­pul ma ezen a kifejezésen: forradalmi nemzedék? Az ilyen forradalom tagadja a történelmi múltat, törvénytelenséget hoz a törvény és rend helyé­be, csakhogy megváltoztassa azt, ami volt. 4*V ' •. . • — Az emberek szíve nem boldog — folytatta a Szentatya. — Gazdagság, felfedezések, talál­mányok, az életet könnyíteni akaró technikai be­rendezések ellenére az emberiség boldogtalan A haladás vigasz helyett elégedetlenséget hoz. Ám a pápa hozzátette, hogy Krisztus Urunk­nál megtalálható a válasz. Jöjjetek hozzám és én megvigasztallak titeket — mondja Jézus. — De — folytatta a Szentatya —a baj az, hogy némely keresztény csak azt fogadja el a Szentírásból, ami kedvére van, de azt: „Vedd fel kereszted és kövess engem!” elveti, pedig a ke­reszténynek a kereszt is hozhat boldogságot — fejezte be beszédét VI. Pál. (—y —a) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET biztosítja életét. Születésének napjától 60 éves koráig válthat ki életbiztosítási kötvényeket. Életbiztosítási terveivel keressel fel az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET a legnagyobb magyar és katolikus testvérsegítő biztosító, amelyet 1894-ben éppen azért alapítottak amerkai magyar katolikusok, hogy egymást biztosítva és segítve harcoljanak a bizonytalanság veszélyei ellen. Biztosítsa a maga és szerettei életét az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-nél. Látogassa meg irodánkat és beszélje meg velünk biztosítási problémáit. Vagy érdeklődjék levélben. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET irodájának címe: 2889 East 116. St., Cleveland, Ch. 44120. Telefonon is szívesen adunk tájékoztatást. Telefonszámunk­ (216) 231-6663. Látókör Zbigniew Brzezinski Mindig cinikusnak tartottuk Kissinger külügymi­niszter közép- és kelet-európai politikáját, amely úgy akart a Szovjetunióval kizántolni, hogy a Vasfüggöny mögött élő és a Szovjet által elnyomott népek sorsát leírta. Ez a cinizmus bosszulta meg magát, amikor Ford elnök — hitelt adva a saját külügyminiszteré­nek — kijelentette, hogy a vasfüggöny mögött nincs szovjet uralom .. Ez azonban már a múlté. Carter az új elnök megkezdte kormányzását. Az új adminiszt­rációban Zbigniew Brzezinski, lengyel, cipi származá­sú egyetemi tanár lett az új elnök tanácsadója a nem­zeti biztonság kérdéseiben. (Olvasva nevét, mindig eszünkbe jutnak azok a magyarok, akik olyan kamé­­leoni buzgalommal alakítgatják magyar nevüket angol­ra. Nem hisszük, hogy nehezebben kiejthető név akad­na az angol nyelvterületen, mint Zbigniew Brzezinski neve. Mégsem változtatta meg, bizonyítván, hogy Ame­rikában nem a név, hanem az ember számít, bármi­lyen nehéz kiejtésű is legyen etnek neve.) Zbigniew Brzezinski, akinek apja még Pilsudski diplomatája volt, cikksorozatában körvonalazta a Car­­ter-adminisztráció külpolitikájának helyzetfelmérését. Ebből kívánunk most idézni néhány bekezdést. A ta­­nulmány címének magyar fordítása: „Az Egyesült Ál­lamok nem menekülhet el világszerepe elől.” „Harminc évvel a háború vége után sem Európa, sem Japán nem készült fel arra, hogy nagyobb szere­pet játsszon a hagyományos, akár pedig a globális problémákban — állapítja meg Carter elnök tanács­adója. — Az a gazdasági kificamodás, amelyet a fej­lett ipari társadalmak szenvedtek az olajtermelő ál­lamok által végrehajtott áremelés következtében, alá­aknázták ugyan az Egyesült Államok döntő gazdasági és politikai szerepét, de közben még szükségesebbé tették, mint volt az elmúlt húsz esztendő alatt. Érthe­tően meglévő ma az elégedetlenkedés a világ szegé­nyebb részén, hogy a világlakosság egytizenhatod ré­szének egyharmad rész jut az újból fel nem használ­ható­ forrásokból és mégis 1975-ben mind több és több kormány sürgette Amerikát, hogy gazdasági erejét nö­velje, annyira fontos Amerika gazdasági prosperitása a világszíntéren. Semmi sem bizonyítja jobban Ame­rika központi jelentőségét a világ gazdasági egészsége tekintetében, mint ezek a sürgetések, amelyek Ame­rika erejének mind magasabbra való növelését akar­ják látni — a saját érdekükben.” „Általában szólva: Amerika rendszeres szerepe úgy gazdaságilag mint politikailag egyensúlyozó kulcs­szerep. Különösen ez a helyzet az élelemtermelés te­rén: Amerika lett az élelem egyensúlyozó kulcsforrás. ” „Az Egyesült Államok széles értelmű történelmi üzenete megtartotta értékét... Az alapvető mondani­való ebben az üzenetben az amerikai tapasztalat: első a szabadság, azonban a szabadságban lényeges a több­ségi elv központisága. Az egyéni szabadságot legjob­ban olyan társadalom biztosíthatja, amely a többségi elven alapul. Globális vonatkozásban ez azt jelenti, hogy a többségi szavazati elv elfogadja a különböző­séget és nem kötelez arra, hogy egyetlen menetben mindenki egyetlen, kötelező, ideológiai modell felé ma­sírozzon ...” „Az Egyesült Államok jelenti még mindig a világ legtöbb népének a legvonzóbb társadalmi viszonyokat (akár példát is), és ez marad Amerika különleges ereje. Ebben a tekintetben, mint versenytárs, a Szov­jetunió még csak számításba sem jöhet ..” „Végül: Amerika hűtlen lenne saját, eredeti érté­keihez, ha cinikus felfogást tanúsítana a Szovjet kelet­európai népekkel kapcsolatos vonatkozásairól, amikor ezek a népek vagy kibővíteni vagy megtartani igyekez­nek saját nemzeti függetlenségüket.. Egy ilyen cinikus állásfoglalás káros lenne az Egyesült Államokra nem­csak egész Európában, de még Kínában is.”­ Sokan hangoztatták ezt eddig a magyar száműzöt­tek köreiben is. . ­i MSZOSZ őszi ülése Newarkban Dr. Pogány András elnök, a Magyar Szabadsághar­cos Világszövetség elnöki tanácsának rendes őszi ülését 1916. december 11-re a Newark (New Jersey) Interna­­ional Airport Holiday Inn különtermébe összehívta. Az amerikai lakos elnökségi tagokon kívül jelen volt Reég­­­ési Tollas Tibor, az európai szervezetek képviseletében ,s Walter István, a Kanadai Magyar Szabadságharcos Szövetség részéről. A tanácskozás, mely öt órán át tartott, cőszerű problémák megbeszélésével telt el, melynek so­­rn néhány fontos határozat született. Ezek között: A nyolcadik szabadságharcos világkongresszust a vi­­ágszövetség elnöke 1977. március 19-én, szombati napra a kanadai Niagara Fallsba hívta össze. London (1970) és Washington (1973) után 1977-ben Kanadán van a sor és ezért választották Niagara Fallst a következő tisztújító vi­­lágszövetség helyszínévé. A megrendezés tisztségével dr. Szimonisz László tanácstag (Buffalo, N. Y.) lett megbízva. Ugyancsak összeállították az új világszövetségi tisz­­tikar jelölőbizottságát is. Tagjai: Vitéz Baán OFM, dr. Szi­monisz László, Czene Ferenc, Walter István, Tímár And­rás és Kecskési Tollas Tibor. (M. Sz.­­S.) . TUZEX IKKA ! J itWCG­y GYÓGYSZER * ,£íl%i£SÍTtiZi/ J -rel . Tic sees * V Tel: 226;8868 és 521-5526 Erdélyi csom­agol NÁDAS GYULA lemez, könyv, kerámia, stb. Magyar, angol betűs írógépek. ] Herendi porcellán, tape recorder,­­ 1425 Grace Avenue, LAKEWOOD (Cleveland) Ohio 44107 3. oldal

Next