Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978 (85. évfolyam, 1-50. szám)

1978-11-19 / 44. szám

6. oldal OKTÓBERI MEGEMLÉKEZÉS Syracuse-ban A New York állambeli Syracuse magyarsága októ­ber 29-én tartotta a magyar szabadságharc 22. évfordu­lójának emlékünnepélyét a LeMoyne jezsuita főiskola tanácstermében. Az ünnepélyt Helcz Tibor, a Szabadságharcos Világ­­szövetség alelnöke nyitotta meg, és kérte fel Szebenyi András SJ. főtisztelendőt, a hősi halált halt magyar fia­talok emlékezetére — bevezető imára. Utána Kiss Zoltán szabadságharcos egy ismeretlen költő versét szavalta el, amelyben a veszprémi ifjúság üzente a következőt: „Budapest népe, hősök, katonák! Nem éltetek és nem haltatok hiába. Isten velünk, és Ve­letek megyünk szabad életbe vagy a hős halálba!” Az ünnepi megemlékezést vitéz Szendi József szabad­ságharcos tartotta: „Politikailag — mondotta — hazánk ma is elnyomás alatt sínylődik, és a szovjet megszálló csapatok jelenléte bizonyítja azt, hogy ott szabadságról és függetlenségről nem lehet beszélni.” Háláját rótta le a több mint 25 000 szabadságharcosnak, akik életüket áldozták a hazáért 1956-ban, és akiknek köszönhető, hogy ma otthon jobb a helyzet. Értékes beszédét a megjelentek hosszan tartó tapssal jutalmazták. A következőkben magyar nótákat énekelt az ünneplő közönség. Végezetül Babnigg István, a helyi Kováts Em­lékbizottság elnöke az 1979. évre tervezett 200 éves ju­bileum előkészületeiről számolt be. Az emlékünnepély a Magyar Hiszekegy elmondásá­val zárult. Montrealban Chilla Raymond St. atya, a montreali Magyarok Nagyasszonya Egyházközség plébánosa, a Nagybizottság által rendezett októberi emlékünnepélyen záró­szavaiban a következőket mondotta: „Társadalmi, politikai és gazdasági helyzetek vál­toznak, az idő vasfoga elnyűvi őket. Éppen ezért nem szabad ünneplésünket olyan elgondolásokhoz kötnünk, amelyek nem időállóak. De van a magyar forradalomnak két olyan eleme, amely független az idők változásaitól, és egyetemes érvényű: a nemzetek önrendelkezési joga és a lelkiismeret szabadsága. Amikor a dicsőséges magyar forradalom hőseit ün­nepeljük, nem államberendezést, nem társadalmi rendet, nem termelési módszert védünk, kritizálunk vagy magasz­talunk; azokat ünnepeljük, akik a nemzet jogaiért és az ember méltóságáért szembe mertek szállni az ököljoggal, és vérükkel pecsételték meg eszményeikhez való hűsé­güket. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szavazati jo­gától megfosztott magyar nép a forradalom idején leadta szavazatát: a nemzet függetlenségét, a szó nemes értel­mében vett demokratikus társadalmi rendet és a lelki­ismeret szabadságát választotta. Egy dologban valameny­­nyien megegyeztek, akár jobb-, akár baloldali volt az orientációjuk: a szovjetorosz birodalom sem erkölcsileg, sem a nemzetközi jog szempontjából nem jogosult gyar­matként kezelni az országot; nincs joga a népakarat sem­mibevevésével bábkormányokat állítani az ország élére, és főképpen nincs joga ideológiákat előírni és rákény­szeríteni egy nemzetre. Aki a demokratikus jogokat sérti meg, az emberi méltóságot sérti meg; a gondolkodás, az ítéletalkotás és a felelős cselekvés jogát veszi el tőle. Ezeket a jogokat az ember nem az államtól kapta, ezért az államnak nincs joga ezekhez hozzányúlni. Ugyanígy nincs joga egy né­pet megfosztani önrendelkezési jogától és lehetőségeitől. Mindenfajta osztályérdek és kiagyalt eszmerendszer előtt áll a nemzet és a lelkiismeret szabadsága. Ma mi itt hitet teszünk e két elidegeníthetetlen jog és erkölcsi valóság mellett. Ebben a két dologban egyek lehetünk otthoni és kin­ti magyarok: egyrészt becsületesen valljuk a nemzetek önrendelkezési jogát, és a magyar nép és a magyar haza szeretetét előbbre helyezzük pártérdeknél, jobb- és bal­oldali ideológiáknál és az irreális sovinizmusnál; más­részt a lelkiismereti szabadságot nem érdekből követel­jük, hanem, mert a lelkiismeret szavát föltétlenül köve­tendő normának valljuk, elsősorban saját cselekvésünk számára. Ha ezt a két elvet, a nemzetek önrendelkezési jogát és a lelkiismeret szabadságát nem valljuk és nem vál­laljuk őszintén és becsületesen, hűtlenek vagyunk azok­hoz az eszményekhez, amelyeket itt ünneplünk, és mél­tatlanok azokhoz, akik ezekért az eszményekért életüket adták. Magyarnak lenni elsősorban erkölcsi tett és erkölcsi teljesítmény. Büszkék lehetünk rá, hogy olyan nemzetnek lehetünk tagjai, amely ennek az erkölcsi feladatnak a valósítása terén is megmutatta a világnak, hogy mit ér, és Zrínyi Miklóssal vallhatja magáról: »Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak.«” Bostonban Nagyszámú közönség előtt tartotta meg a Massa­chusettsi Magyar Egyesület október 22-én, vasárnap, em­lékünnepélyét. Masszi Lajos — bevezetőként — az októ­ber 6-i gyásznapról emlékezett meg, majd Csóka Jenő volt elnök, vezetőségi tag mutatta be az ünnepi szónokot, dr. Pogány András egyetemi tanárt, a Magyar Szabadság­­harcos Szövetség elnökét. Az előadó beszédében részletesen ismertette az ok­tóber 23-i események előzményeit és lefolyását. Kiemelte, hogy a századok folyamán a magyarság szabadságvágya újra és újra harcra készteti a nemzetet. Az estét a magyar és a székely himnusz eléneklésé­­vel zárták. TUZEX IKRA ) GYÓGYSZER Tel.: 226-8868 és 521-5520 Erdélyi csomagol 1425 Grace Avenue, LAKEWOOD (Cleveland) Ohio 44107* NÁDAS GYULA lemez, könyv, kerámia, stb. Magyar, angol betűs írógépek. Herendi porcellán, reperecorder. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A hamiltoni magyarok HOZZÁSZÓLÁS A MAGYAR KULTURÁLIS VÉGVÁRAK HAMILTONBAN CÍMŰ CIKKHEZ Olvastuk Stirling Györgynek, a Katolikus Ma­gyarok Vasárnapja október 8-i számában közre adott cikket Hamiltonról, és az itt élő magya­rok kulturális tevékenységéről. Előző írásaiból főként az ragadta meg a fi­gyelmünket, amely a nemzeti emigráció egysé­géért „Amíg nem késő” cím alatt a Cleveland Magyar Újságban jelent meg ez év tavaszán Mivel magyar végvárainkban, kulturális mun­kát is végző egyházainkban mi is ezt az egysé­get akarjuk továbbra is fenntartani, igen hálá­sak lettünk volna, ha barangolásai közben fel­keresett volna minket, sőt előadást is tartot volna erről a fontos kérdésről valamelyik kul­túrtermünkben. Ebben az esetben, az igazság­nak megfelelően, sokkal bővebb felvilágosítás is kaphatott volna tőlünk Hamilton magyarsá­gának több mint 50 éves, egységes, alázatos, ke­resztény magyarságszolgálatáról, kulturális te­vékenységéről, mint amit közölt. Hiányos beszámolója azért nyugtalanítja az összmagyarságot, mert abból úgy tűnik ki, hogy városunk hazafias lakossága korábban nem is tudott kultúránkról, és 1974 óta csak a kis lét­számú Irodalmi Kör műveli azt. Helyreigazító ismertetésünket azzal kezdjük, hogy Hamiltonban kb. 5000 magyar él, több mint felerészük vallásosnak tekinthető, akik fő­leg a Szent István római katolikus, Kálvin János református és Szent Mihály görög katolikus ma­gyar egyházak körül tömörülnek. Miután most is együtt vannak, nehéz elképzelni, hogy „úgy el­vesztek, mint gombostű a szalmakazalban”. Az első világháború után, a legválságosabb világhelyzetben érkeztek magyarok Hamiltonba. Elbeszélésük szerint 1926 táján kisebb csopor­tokban, magánházaknál, majd bérelt helyiségek­ben találkoztak anyanyelvük ápolására és isten­tiszteletek tartására. A Kovács lelkésztestvérek vezetésével legelő­ször a református egyház alakult meg, és azok a mélységes hitű, egyszerű emberek összefogva a katolikus hívekkel, nyomban hozzáfogtak a Kál­vin János református templom építéséhez, ame­lyet 1932-ben adtak át az Úr szolgálatára. Ezután az időközben érkezett magyar szociá­lis testvérekkel együtt a római katolikus magya­rok indítottak mozgalmat egyházalapításra és templomépítési engedély szerzésére, ami Mind­­szenty bíboros személyes közbenjárására sike­rült is. Hajós Márk plébános irányításával a val­lásos összmagyarság véres verejtékkel, és nem „cívódással”, megépítette a Szent István római katolikus templomot, amelyet a megyés püspök 1949-ben szentelt fel. Legutoljára a kis létszámú görög katolikus magyarság jutott egyesült erővel, dr. Papp György pápai prelátus lelkészsége idején végle­ges templomhoz, így a hamiltoni magyarságnak három szép temploma van. Ezek közül élnek a magyar sajtó támogatói is. Minden egyházközségnek kultúrterme is van. Tudván azt, hogy „Erős vár a nyelv”, kezdettől fogva külön-külön, de együttesen is tartalmas — nem öncélú — ismeretterjesztő kultúrmunka indult azokban, s folyik ma is, és nyilván en­nek köszönhető, hogy a már koros alapítók, de fiatalabbjaink is, akik ide csatlakoztak, szépen, tisztán beszélik nyelvünket. A közös kultúra kibontakozása dr. Mészáros László és felesége kezdeményezésére, az ötvenes években kezdődött magyar filmek készítésével, amelyek most is megvannak. A három egyház tagjaiból tevődött össze az a kis csoport, amely már évtizedek óta mint ko­ordináló testület, 1967 óta pedig mint Hamiltoni Magyar Kultúrbizottság, a vezető lelkészekkel együtt képviseli népcsoportunkat hivatalos he­lyeken. Az általa szervezett rendezvények ma­gas szintű magyarságtudományi és művészi kul­­túrszolgálatot is jelentenek. Mint társadalmi ese­ményt viszont évente megrendezi a Magyar Gála Bált, ami módot ad arra, hogy meghívott vendé­geink, a város polgármestere, a kormány egyes tagjai, parlamenti képviselők és a sajtó kikül­döttei jobban megismerjék népcsoportunkat és kultúránkat. Évente négy hazafias ünnepet rendezünk: március 15., augusztus 20., októberben az 1956- os szabadságharc emlékére és decemberben kö­zös énekes hálaadó ünnepséget. Ezeken, de leg­főképpen a Szent István-napi és október 23-i ünnepségeken sok százan szoktak megjelenni népünkért imádkozó és dolgozó magyarok. Akik ápolják kapcsolatainkat az otthoniakkal, de nem a rendszerrel. Helybeli tehetséges művészeink, tudósaink és műkedvelőinken kívül gyakran olyan vendég­­előadóknak, mint Wass Albert, dr. Gábor Áron, Fáy Ferenc, Tűz Tamás, Tollas Tibor, Nehéz Ferenc, Gereben István, dr. Endrey Antal, Szit­­nyai Zoltán, dr. Vatai László, Miska János stb. meghívásával majdnem havonta népes kultúr­­előadásokat tartottunk, tartunk, tartani fogunk s ezekkel együtt ismételten szerepelt hangverse­nyeinken a torontói Kodály Kórus, a Liszt Fe­renc Kórus és a torontói Művész Színház, sok­szor 7­ 800 főnyi hallgatóság előtt. Hamilton új színházában Liszt, Bartók és Kodály arcképei is láthatók. A Szent István Római Katolikus Egyházköz­ségnek a közelmúltban egyesült erővel épített dísztermei 840 személy befogadására alkalma­sak. Ezekben — tisztjeik vezetésével — magyar fiú- és leánycserkész-kiképzést tartanak, s tánc­csoportjuk a legjobbak közé tartozik. Szombato­kon ugyanitt öt osztályban képzett tanítók veze­tésével magyar iskolai oktatás folyik. A cserké­szet és iskola is, több mint száz hallgatóval mű­ködik. Békességben, szeretettel. Ugyanez történik a református egyháznál is, ahol szintén van jó hírű ifjúsági tánccsoport is, és azonkívül magyar népművészeti és hímzőkar is tevékenykedik. Szabadságharcunk tizedik évfordulója alkal­mából, 1966-ban Hamilton és környéke összma­­gyarsága adakozásából a városunk által adomá­nyozott díszhelyen, a woodlandi temetőben em­lékművet állítottunk 56-os hőseink emlékére. Minden év októberében megkoszorúzzuk ezt az emlékművet, hogy ezzel is lerójuk kegyeletün­ket a szabadságért életüket áldozó hősöknek. Hamiltonban van talán a világon egyedülálló szociális magyar szervezet, a Szent Erzsébet Öregotthon, ahol Erzsébet nővér legfőbb veze­tésével 250 beteges öreget ápolnak, közöttük 50—60 magyart, magyaros ellátással. Az otthon hatalmas dísztermében is felcsendül évente több­ször a magyar kultúra hangja. Itt készül az ál­talánosan elterjedt Szív című újság is. Külön érdekessége Hamiltonnak a magyar szociális testvérek vezette Lelkigyakorlatos Ház, ahol Mária nővér irányításával évente hat ma­gyar lelkigyakorlatot tartanak. Igen megnyugtató lenne a­ k­eresztény magyar­ság számára, ha akadna még­ egip ilyen, három különböző vallásfelekezetű magyar­ település, ahol magyarjaink nem „semleges” szellemben, hanem egymást őszintén megbecsülve, egysége­sen végeznék az isten- és emberszolgálatot, mint Hamiltonban. Ennek a kultúrmunkának a kifej­lesztésében és ápolásában az említetteken kívül, a templomok­ felépítése után Szeder Mihály, Solymár János, Kiss Gábor katolikus, és Rúzsa Jenő református lelkészek szereztek érdemeket. Az l°74-ben Hamiltonban megalakult Irodalmi Kör a Hamiltoni Magyar Kultúrbizottság árnyé­kában született, és annak erkölcsi és anyagi tá­mogatásával kezdte meg m­űködését. Mi, a Hamiltonban, immár 150.­esztendőt meg­ért értékes szellemi hagyatéknak örökösei és hosszú idő óta gyarapítói.­"alorábbi közösségi magyar kultúra 1956 szellemében való ápolásá­ra és művelésére Isten nevében ezúttal is hív­juk egyházaink népét és minden jó szándékú magyar testvérünket, hogy ugyancsak egyesü­lt .’-éve­ kezdj­ük meg a küszöbünkön álló második 50 év emigrációs magyarságszolgálatát, hogy tűz­zel is méltók maradjunk bátor elődeinkhez. Is­ten minket úgy segéljen! ‘ Ezzel a részlet­s tájékoztatással megkíséreltük ismertetni Hamilton magyarságának egyházi, kulturális és társadalmi munkásságát és életét, s erősen hisszük, hogy ezzel jó szolgálatot tet­tünk népünknek és közös ügyünknek egyaránt. Szent István Római Katolikus Egyházközség F­öndegh András plébános Kálvin János Református Egyházközség Dr. Baksa Csaba lelkész Szent Mihály Görög Katolikus Egyházközség Dr. Girhiny János plébános HADIKÉSZÜLŐDÉSI PROBLÉMÁK . (Folytatás az elsőő oldalról) mai formában nem sok értelme van, a mostani konferenciával kapcsolatban pedig — ha még hivatalosan nem is, de — már felmerült a kí­vánság, hogy a SALT-tárgyalásokon ne legyenek az USA és a Szovjetunió kizárólagos partnerek, hanem az európai NATO szövetségesek is hallat­hassák a szavukat valami formában. Ez a kíván­ság annyiból jogos is, hogy egy nyugat-keleti konfliktus esetén elsősorban Európa lesz érint­ve, viszont nagyon nehéz lesz a formát megta­lálni, hogy az európai partnerek hogyan, milyen mértékben és arányban jussanak szóhoz. Egy ilyen kérdés a varsói paktumnál nem jelentene problémát, mert ha a tagállamok a tanácskozá­sokban és a döntésekben részt vesznek, úgyis azt mondják és teszik, amit Moszkva diktál, ez ellen sem Kádárnak, de még Ceausescunak sem lehetne szava. Ez a demokrácia nagy hátránya a diktatúrával szemben, ezen azonban mindad­dig nem lehet segíteni, amíg a két szemben álló rendszer tárgyalásokra és megegyezésekre van utalva. Erre csak egy példa a sokat vitatott neutronbomba. Az európai partnerek egy része könnyelműségnek, sőt bűnnek nyilvánította Carter elnök ismeretes döntését, a másik rész­ről azonban éppen a napokban tette a német­­ parlamentben Jürgen Möllemann liberális de­mokrata képviselő azt a ki­jelentést, hogy örven­detes lenne, ha Carter elnök továbbra sem látna okot ennek a fegyvernek a bevezetésére. ★ A másik oldalon Moszkva gondoskodik arról, hogy a varsói paktum tagállamai az általa kí­vánt fokban és módon szervezzék haderejüket és azoknak a készültségét. Erre a legújabb pél­da a keletnémet állam új honvédelmi törvénye, amelyet november 1-én léptettek életbe az 1961- ben alkotott régi honvédelmi törvény hatályon kívül helyezésével. Az új törvénynek két olyan pontja van, amelyik szorosabbá teszi a kapcso­latot a haderő szervezése és a szovjet diktatúra konstrukciója között. Az egyik, hogy bevezeti a keletnémet középiskolákban a kötelező honvé­delmi oktatást, a másik pedig, hogy kibővíti jo­gait a kommunista pártfőnök, Erich Honecker által vezetett Nemzeti Honvédelmi Tanácsnak, amivel a keletnémet haderőt lényegében a párt irányítása alá helyezte. Az új honvédelmi törvény bevezetőjében a Német Szövetségi Köztársaság ellen felsorolt vá­dakat kihagyták a szövegből, ennek pótlására, parlamentjükben, az új törvény tárgyalásakor Heinz Hoffmann hadügyminiszter tartott beszé­det, amelyben a NATO tagállamokat agressziós előkészületekkel vádolja, és legendáknak nevezi azokat a nyugati vádakat, hogy a Szovjetunió katonailag fenyegeti őket. Hoffmann szerint a tanulók honvédelmi okta­tása teljesen összhangban van „békepolitikájuk­kal”, mert a béke megvédésére kell a szocialista nevelést­ ezen a vonalon is bevezetni. Tagadta azt, hogy a katonai nevelés negatív hatással­ volna a 15 és 16 éves tanulókra. Ez a nevelés­ — szerinte — azért is szükséges, mert a nyugat-­­ német ifjúságot az antikommunizmus mérgével­ fertőzik meg. A Volkskammernek nevezett parlamentjük természetesen egyhangúlag elfogadta az új tör­vényt, pedig alig képzelhető el, hogy ne lettek­­ volna olyan képviselők, akik nem örültek annak,­­ hogy gyermekeiket ezentúl az iskolában ilyen­ oktatásban részesítik. De biztosan azt sem vette­­ mindenki szívesen, hogy az ország haderejét teljesen a párt ellenőrzése alá helyezik. A NATO északi szakaszának parancsnoka, Sir Peter Whitely tábornok, Oslóban tett nyilatko­zatában közölte, hogy a Szovjetunió Szibéria sarkvidéki partja hosszában egy stratégiai ten­geri utat kíván nyitni az Atlanti- és a Csendes­­óceán között. Ezen az úton tengeri erejét a két óceán között gyorsan át tudja helyezni akár az egyik, akár a másik irányba, ahogy azt az adott helyzet kívánja. A diktatúra a hadikészülődések problémáját is egyszerűbben tudja megoldani, mint a demok-­­­rácia. Ott nincsenek vitatkozó partnerek, nincs­­ időrabló és egységbontó tárgyalás, csak parancs, aminek engedelmeskedni kell. 1978. november 7. 1978. november 19. Traditional Hungarian Recipes HUNGARIAN GOULASH (6 servings) 2 lb. beef, from the chuck, cut into 1-inch cubes Chef’s Salt* black pepper Yt lb. lard or chicken fat 1 lb. onions, peeled and finely chopped 2 tbsp. sweet Hungarian paprika 2 tbsp. flour 3 cups water or beef stock 2 tbsp. tomato paste 1 tsp. caraway seeds 2 cups sour cream 1. Season meat with Chefs Salt and additional black pepper. 2. In a large heavy saucepan, heat the lard to the smoking point. 3. Brown the meat in the lard, turning with a spatula so that it browns on all sides. 4. Add onions; cook until they become limp. 5. Sprinkle the paprika and flour over the meat and onions. Cook for 2 minutes on low heat, stirring to keep the mixture from sticking. 6. Add the liquid, tomato paste, and caraway seeds. Stir. 7. Simmer, covered, over low heat for ID hours or until meat is tender. Check occasion­ally to see if there is enough liquid; if neces­sary add more. 8. Serve from a large casserole with the sour cream on the side in a sauce boat. CHEF’S SECRET: Whenever available, add 1 i bell pepper, cut into strips, or 1 whole Hung­­garian pepper together with the .liquid and to­mato paste. Definitely use imported Hungarian or Spanish paprika; no other will give the flavor. But, if you can’t get either, add V* tsp. sugar to the paprika you are using. If you double this recipe, by all means buy a piece of shank, with the marrow, bone in it if possible, and add this to the goulash. It will greatly improve the taste. Some of the goulash may be frozen for later use. j ‘CHEF’S SALT 1 cup salt; 1 tablespoon paprika (Hungarian or Spanish); 1 teaspoon black pepper, freshly ground; Va teaspoon ground white pepper; Va teaspoon celery salt (not garlic powder!). Mix above ingredients well and keep in a jar. Use instead of salt. (From Louis Szathmdry: The Chef’s Secret Cook Book. Copyright by Louis Szathmdry with permission.) 1.

Next