Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1979 (86. évfolyam, 1-50. szám)
1979-10-28 / 41. szám
1979. október 28. Hírek Magyarországról • „BATTONYA FELSZABADULÁSA — A helyzet szeptember elején” címmel cikksorozatban emlékezik vissza a Magyar Nemzet hasábjain Pója Frigyes elvtárs, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A cikkek részletek egy most készülő könyvből, melyet Battonya „felszabadulásának” 45. évfordulójára akarnak kiadni. (Tudvalevőleg ez a nagyközség került 1944 őszén elsőnek szovjet megszállás alá Magyarországon.) Paja Frigyes — mint kiderül — Battonya szülötte, és azokat a hónapokat a községben élte át. A könyv tehát élménybeszámoló lesz, az akkori idők politikai értékelésével fűszerezve — ahogy az már egy külügyminiszterhez illik. Többek között megemlékezik a román kiugrás utáni eseményekről is. Érdemes elolvasni, miképpen! „Románia kiugrása után a magyar uralkodó osztályok úgy érezték, hogy hatalmuk közvetlen veszélybe került, és cselekvésre szánták el magukat — írja Paja. — 1944. szeptember 5-én a rosszul felszerelt, póttartalékosokkal feltöltött harmadik magyar hadsereg Romániára vetette magát. (!) A magyar hadvezetés becsvágyó tábornokai nem kisebb célt tűztek a katonái elé, mint azt, hogy megbüntessék .Romániát, ermért ésorbehagyta szövetségeseit.” Pujcs Frigyes magyar (?) külügyminiszternek csupán ennyi mondanivalója van azokról a hősi harcokról, amelyekben a valóban gyönge fel- szeretsúilt. magyar hadsereg napok alatt birtokba vette Erdély ősi magyar földjének egy jelentős részét, és a megvert oláh csapatokat Aradig és Tordáig üldözte. Az előnyomulást csak a többszörös túlerőben és anyagi fölényben levő szovjet seregek ellentámadása tudta megállítani. Ezek után, hogy a magyar honvédségről így az illusztris szerző, nem csodálkozhatunk azon, amiket Battonya akkori társadalmi viszonyairól összehord. Három mondat ebből a részből: „A társadalmi helyzetet az jellemezte, hogy az osztálykötelékek erősebbnek bizonyultak a nemzetiségi kötelékeknél. A módos magyar és nemzetiségi rétegek jól kijöttek egymással, és nemzetiségi különbség nélkül zsákmányolták ki a szegény lakosságot. Miközben a hivatalos haóságok vezetői zabolátlanul uszítottak a nemetiségek ellen, szították a faji gyűlöletet, vitáman dáridóztak és vadászgattak együtt azerb és román nagygazdákkal.” E társadalomrajz írója bevezetőjében megegyzi: elsősorban a fiatalabb korosztályok ismereteit akarja bővíteni könyvével. Szegény magyar fiatalok, akik e „pusálkodásokból” kaptak képet a két világháború közti Magyarorzágról és a „felszabadulásról”!... A „NEHÉZ ARATÁS A SZOVJETUNIÓBAN” ímmel olvashatunk beszámolót a szovjet mezgazdaság gondjairól. Mint a cikk írja, a százöldeken tízezrek segítik a betakarítást, hogy az érmés mielőbb tárházakba jusson. Majd a mosoda időjárásra utalva kifejti, hogy az idei gaonatermés valószínűleg elmarad majd a talyi kimagasló eredmény mögött. • Ha jólmlékszünk, a Szovjetunió tavaly is gabonasmortra szorult, és a bajból Amerika segítette ki. Mi lesz az idén?... • AZ IRAKI ÚJ ÚT KÖNYVKIADÓ arabyelven kiadta Kádár János beszédeinek és cikeinek gyűjteményét azok számára, akik csak rabusul tudnak. Most legalább ezek is elvezetik az MSZMP első titkárának bölcselkedéseit. • „PÁLFFY GYÖRGY EMLÉKEZETE” címmel visszaemlékezés jelent meg a Magyar Németben a Rajk-perben 1949 őszén kivégzett Pálf- '-Österreicher Györgyről, abból az alkalomból,ogy most lenne 70 éves , ha elvtársai felém akasztották volna. (Az ítéletet egyébként ezek harminc éve, születésnapja után pár napol, szeptember 22-én hajtották végre.) Különös életutat járt be: nagypolgári csalából származott (édesapja, id. Österreicheryörgy pesti bankigazgató volt, meggyőződéses nyilas, aki beosztottjaitól elvárta, hogy nyilaseresztes jelvényt viseljenek), Ludovika Akaémiát végzett, s végül kommunistaként akasz-ifán fejezte be életét. A honvédségből 1942- en, századosi rangjáról lemondva, kilépett. A visszaemlékező cikk szerint azért, mert nem értett egyet a „hadsereg fasizálódásával”, de adóságban zsidó felesége miatt kényszerült erre a lépésre. A háborús években mint tisztviselő tagozott, és a Független Kisgazdapártban potizálni kezdett. A „felszabadulás” után tüneményes karrier írta, miután elsők között lépett be a kommunista pártba. Először a katonapolitikai osztály ( hírhedt Kat-Pol) vezetőjévé nevezték ki, majd altábornagyi rangban a honvédség főfelívelője lett. 1948 végén a honvédelmi minisz-ter első helyettese, 1949 nyarán országgyűlési képviselő, és két hónappal később a Rajk-per fővádlottja... Negyven éves volt, amikor utolérte a halál. A róla szóló cikk így fejeződik be: „A mártír Pálffy György emlékét nekünk, utódoknak híven őrizni hazafias kötelességünk!” Majd csillag alatt beszámolót olvashatunk arról, hogy koszorúzási ünnepséget tartottak Pálffy György emléktáblájánál az V. kerületben, a róla elnevezett utcában. Tehetséges ember volt, de elárulva osztályát, tehetségét rossz oldalon kamatoztatta. A párt, mely három évtizede meggyilkolta, most erkölcsi magaslatra emeli, azonban már fel nem támaszthatja, és hozzátartozóinak sem adhatja vissza. • MAGYAR—CSEHSZLOVÁK vegyesbizottság tartott értekezletet Pozsonyban a közös erővel épülő bős—nagymarosi dunai vízilépcsőrendszer ügyében. A bizottság megállapította, hogy a csehszlovák oldalon 1978 májusában megkezdett munkálatok lassan haladnak. De ezt az egyszerű tényt olyan tipikus kommunista fogalmazásban közölték, hogy azt érdemes elrettentő például idemásolni: „A munkák eddigi üteme nem nyújt megfelelő alapot az építkezés kívánatos méretű kibontakozásához, ezért gondoskodni kell valamennyi közreműködő munkájának jobb összehangolásáról, a tervek idejében és jó minőségben való szolgáltatásáról.” Ennél bonyolultabban aligha lehetett volna kifejezni, hogy rosszul megy a munka, és jobban kell dolgozni. • „LIDÉRCES ÁLOM VOLT” — mondta Ludmilla Vlaszova balett-táncosnő a Szovjetszkaja Kultúra munkatársának, majd hátborzongató részleteket mesélt arról, miképp „tüntették el” a férjét, Godunovot az amerikaiak, és hogyan akarták őt is „megzsarolni”, majd rávenni arra, hogy ne térjen vissza a Szovjetunióba. De hát mi mást is mondhatott volna Moszkvában?... • A KORMÁNY TÁJÉKOZTATÁSI HIVATALA közli, hogy a minisztertanács ülése foglalkozzott a népesedési helyzet alakulásával. A népe-sedéspolitikai tárgyalásról az alábbiakat írja a hivatalos jelentés: „Öt év statisztikai adatai állnak rendelkezésre: 1974 második felében és 1975-ben — az akkor új intézkedések hatására — növekedett a születések száma, 1976-tól viszont csökkenni kezdett. Ennek egyik alapvető oka a szülőképes korba lépő nők számának fokozatos csökkenése. Ugyanakkor a népesedéspolitikai intézkedések hatása is — összességében — valamelyest lanyhult. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatal házasok változatlanul két gyermekkel számolnak. A harmadik gyermek vállalását családi pótlék rendszerünk és a többi szociálpolitikai juttatás nem ösztönzi kellően. Kedvező jelenség, hogy a születések számának 1974. és 1975. évi nagyobb arányú emelkedése következtében kismértékben javult az ország népességének kormegoszlása, emelkedett a gyermekkorúak száma, és a népesség öregedési folyamata átmenetileg lelassult. A gyermekvállalást ösztönző eszközök közül továbbra is a legfontosabb tényező a lakás. Az utóbbi hat évben a tanácsok csaknem 24 ezer akást juttattak a három- és több gyermekes igénylőknek. Ennek ellenére az igénylők száma nőtt. Az ötödik ötéves tervre előirányzott gyermekintézményi fejlesztések valamelyest elmaradtak a tervezettől. Jelenleg 58 000 hely van a bölcsődékben, de még így is nagy a zsúfoltság. Az óvodai hálózat fejlesztése csak a következő tervidőszakban várható. A család- és nővédelmi tanácskozások rendszere tovább fejlődött. A 17—49 éves nők közül minden negyedik alkalmazza a korszerű fogamzásgátlás valamelyik módszerét. Ennek köszönhető, hogy a terhességmegszakítások száma az 1973. évi 170 ezerről 1978-ban 84 ezerre csökkent, de nem kielégítő a helyzet a 20 éven aluli korosztály terhességmegelőzésében. Javult a csecsemőhalálozási arány is: 1978-ban 24 ezrelék volt az 1973. évi 34 ezrelékkel szemben.” Eddig a minisztertanácsi ülés beszámolója: vigasztaló és kevéssé vigasztaló adatokat olvashatunk benne, de egy adatot — a legfontosabbat — hiába keresünk! A természetes szaporulat arányát nem szívesen hozzák nyilvánosságra otthon. Ezt ismertetni — úgy látszik — az emigráció feladata. • „ENSZ REMÉNYEK” című vezércikkel köszönti a Magyar Nemzet a világszervezet most megnyíló 34. ülésszakát, és üdvözli az új ENSZ- tagállamot, Lucia szigetét. Ezzel a világszervezet tagjainak száma százötvenkettőre nőtt! Ez a felhígulás hovatovább komolytalanná teszi az ENSZ munkáját: a világ ügyeiben járatlan országok szavazatai döntik el a világ sorsát. És a delegátusok szavazatainak értéke azonos, például a pár ezer lakosú Szent Lucia-sziget képviselőjének voksa éppoly súllyal esik latba, mint az Egyesült Államoké... • „HÍVŐK ÉS MARXISTÁK” címmel a magyar szellemi élet kiemelkedő alakjaival folytatott beszélgetéseit gyűjtötte össze és adta ki könyvalakban Hegyi Béla, a Vigilia szerkesztője. Ruffy Péter ismerteti a kötetet a Magyar Nemzetben, kiemelve néhány idézetet a legérdekesebb megnyilatkozásokból. Illyés Gyula például így beszél: „Istenkeresés? Nem, értelemkeresés. Minden élet titkának, értelmének a fejtegetése. Nem vagyok ateista, mert az eleve tagadást jelent, elzárkózást valami elől, amiről senki nem tud bizonyosat. Kész vagyok Isten befogadására is, mint a dolgok végső értelmének befogadására.” Németh Lászlótól ezt olvashatjuk idézetként: „Hit nélkül az emberi élet puszta vegetáció. Talály ez különböztet meg bennünket leginkább az állati léttől." S végül Lukács György önvallomásba: „Az állam elhalása a távoli jövő. Ugyanígy a vallások elhalása is. Ma még százmilliós tömegek hisznek, s ezzel a marxistáknak is számolniok kell. De kétségtelen, hogy a vallás napjainkban soha nem látott válságot él át. Abszolút válsága azonban még nem állt be. Én radikális ateista álláspontot vallok, és meg vagyok róla győződve, hogy a történelem nekem fog igazat adni.” Vajon mit szólna Lukács György, ha élne, és látná a pápa Európától Amerikáig ívelő diatalútját, a száz- és százmilliós tömegek ujjonlását? Akkor is a vallás válságáról elmélkedne? • ÖVEGES JÓZSEF Kossuth-díjas főiskolatanár 84 éves korában Budapesten elhunyt. A nekrológok csupán 1946 utáni pályáját ismeretik, s azt elhallgatják, hogy Öveges József a háború előtt a piarista rendben kezdte tanári működését. • AZ „ IRVIN COTLER-ÜGYRŐL” írnak a magyarországi lapok a moszkvai TASZSZ-jelenés alapján. Mint ismeretes, Irvin Cotler a kanadai és az angol rádiók képviseletében egy nemzetközi kongresszuson vett részt Moszkváján, és az alkalmat arra használta fel, hogy ácsit a saját szakállára is körülnézzen a szövet fővárosban és környékén. Letartóztatták, majd kiutasították, és mindezt azzal indokolták, hogy Cotler „úgynevezett ellenzékiek után kitatott, a másként gondolkozók állítólagos üldözéséről és az emberi jogok állítólagos megértéséről terjesztett rágalmakat, ezenkívül durván megsértette a külföldiek közlekedésére vonatkozó előírásokat”. Ilyen főbenjáró bűnökért valóban fogda ésutasítás jár!... • A „VÖRÖS AKADÉMIA”, melyet Gazdaági és Műszaki Akadémia néven alapítottak 949-ben, most ünnepelte fennállásának 30. évfrdulóját. Az akadémián vezetőképzés folyik erős marxista politikai hangsúllyal. Elvégzése „káderek" számára kötelező. A Vörös Akadémia a volt Tőzsdepalotában működik. (FMH) MEGHÍVÓ A Magyar Szabadságharcos Világszövetség clevelandi szervezete a szabadságharc eltiprása huszonharmadik évfordulójának előestéjén, november 3-án szombaton este 7 órakor a Rockykiver városháza nagytermében (21012 Hilliard load) emlékvacsorára hívja Önt és kedves csaádját. Ünnepi megemlékezést mond Tollas Tibor, aégynyelvű Nemzetőr főszerkesztője, költő, azabadságharcos Világszövetség alelnöke. A vacsora és belépődíj ára 7,50 dollár. A tiszta bevétel a clevelandi Magyar Iskola orozatos tankönyvkiadását szolgálja. Helyfoglalásért hívja október 28-ig a következő telefonokat: 252—1075; 671—0669; 521— 1870 — de még biztosabb csekket már postázni 1 Hungarian School Care Club nevére, pénztársünk címére: Mrs. Endre Dóra, 17458 Norton Avenue, Lakewood, Ohio 44107. A beérkezett csekkekre a jegyeket azonnal lostázzuk. A Magyar Iskola a szabadságharcos írók, kórók műveiből és a szabadságharc sajtóvisszhangjából, egykorú újságcikkeiből a díszvacsorra kapcsán kiállítást rendez. Ünnepi megemlékezésünket követő napon, november 4-én vasárnap a szabadságharc ifjú halottairól emlékeznek meg magyar papjaink. A Szent Imre római katolikus magyar templmban délelőtt 10 órakor ünnepi nagymise lsz a magyar egyesületek részvételével. lomban délelőtt 10 órakor ünnepi nagymise lesz a magyar egyesületek részvételével. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Film VII. Adorján pápáról Film VII. Adorján pápáról A „Száll a kakukk fészkére” című film rendezte tervbe vette, hogy filmet készít VII. Adorm pápa sorsáról. A téma: egy ember, akiből pápa lesz. A pápává érlelődés lelki problémáit A „Száll a kakukk fészkére” című film rendezője tervbe vette, hogy filmet készít VII. Adorján pápa sorsáról. A téma: egy ember, akiből pápa lesz. A pápává érlelődés lelki problémáit és lelki folyamatát akarja ábrázolni ez a film. " Ihlet Szüntelen alkotni vágyom nagy, lobogó lánggal, Istent álmodó vággyal, látó szemmel a világtalan világban, a lélek érintetlen fehér köntösében... H. T. K. Rovatvezető: Bátori János 5. oldal Magyarország-Finnország 3-1 Az elmúlt szerdán Debrecenben játszották le az Európa-bajnoki selejtezőt a 6. csoportban. A mérkőzés annyira érdektelen volt, hogy már nem is vitték Budapestre. Ha az alanti táblázatra tekintünk, most láthatjuk csak igazán, mennyire hiányzik a Helsinkiben elhullajtott két pont, valamint a görögök elleni döntetlen Budapesten. Magyarországnak több mérkőzése nincs, ebben a csoportban csak ötvenszázalékos teljesítményre futotta erejéből. A 6. csoport állása az utolsó, Szovjetunió—Finnország mérkőzés előtt: 1. Görögország 6 3 12 13— 7 7 2. Magyarország 6 2 2 2 9— 9 6 3. Finnország 5 2 1 2 8—13 5 4. Szovjetunió 5 1 2 2 5— 6 4 ★ Szerdán Valenciában, Prágában, Krakkóban ugyancsak Európa-bajnoki selejtezőket játszottak. A továbbjutásért komoly eséllyel harcoló hazai együttesek — Spanyolország, Csehszlovákia és Lengyelország — olyan válogatottakat fogadtak, amelyek már nem juthatnak el az olaszországi nyolcas döntőbe. Eredmények: 3. csoport: Spanyolország—Jugoszlávia 0—1. A jugoszlávok visszavágtak az első fordulóban elszenvedett vereségért. A spanyolok csoportelsőségét így sem fenyegeti komoly veszély, mert utolsó mérkőzésüket Ciprus ellen játsszák. A csoport állása: 1. Spanyolország5 3 1 1 10—47 2. Jugoszlávia4 2— 2 7—54 3. Románia4 1 2 1 6—64 4. Ciprus 3— 1 2 1—91 Zürichben vasárnap megtörtént az 1982. évi spanyolországi VB selejtezőinek sorsolása. Az eddig beérkezett jelentések szerint Magyarország a 4. csoportba került. Társai: Anglia, Románia, Svájc és Norvégia. A csoportból két csapat juthat a 24-es döntőbe. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a magyarok az angolokkal jutnak tovább. Azonban az EB-selejtezők bebizonyították, hogy ma már egyetlen csapat ellen sem lehet biztosra menni. Románia, Svájc és Norvégia nem látszik túlságosan nagy ellenfélnek, azonban a magyar labdarúgás jelenlegi színvonala nem nyújt semmi biztosítékot a derűlátásra. A dél-amerikai csoportok is kialakultak: Argentína, mint védő, nem játszik selejtezőt. A három csoportot Brazília, Bolívia és Venezuela, — Kolumbia, Peru és Uruguay — Chile, Ecuador és Paraguay alkotja. • ASZTALITENISZ A Szuper Ligában Magyarország Jugoszláviával játszott a budapesti Sportcsarnokban. A Surbek nélkül kiálló jugoszlávok ellen 5:2 arányú magyar győzelem született. Részletes eredmények: Gergely—Sztipancsics 2:0; Jónyer—Kalinics 2:1; Oláh—Palatínus 2:1; Jónyer, Klampár—Sztipancsics, Kalinics 2:0; Jónyer, Szabó— Sztipancsics, Palatínus 1:2; Gergely—Kalinics 2:0; Jónyer—Sztipancsics 0:2. — A kisebb sérüléssel bajlódó Klampárt Berczik Zoltán szövetségi kapitány csak a párosban játszatta. • SAKK Rio de Janeiróban folyó zónaközi döntők során a küzdelem úgy a férfiaknál, mint a nőknél kiéleződött. A legutolsó fordulóban Portisch Lajos szabadnapos volt, a német Hübner egy pontot szerzett, így most holtversenyben állnak ketten az élen 8—8 ponttal. A nőknél Verőci Zsuzsa győzött, a 10 pontos szovjet Joseliani mögött 8 ponttal és egy függőjátszmával a második. VÍZILABDA Gyarmati Dezső szövetségi kapitány javaslatára a Magyar Úszó Szövetség vezetősége hozzájárult, hogy Faragó Tamás, a tavaly eltiltott több mint 200-szoros válogatott, ismét tagja legyen a válogatott keretnek. A mexikói Universiadén történt sportszerűtlenségekkel kapcsolatban a MUSZ fegyelmi ítéletei a következők: Somossy Józsefet kizárták a válogatott keretből, s egy évre megvonták tőle az élsportolói kedvezményt. Gerendás György élsportolói kedvezményét öt, Horkai Györgyét pedig három hónapra vonták meg. • ÖKÖLVÍVÁS Befejeződött Berlinben a nemzetközi ökölvívótorna. Az elődöntőkbe került négy magyar versenyző közül Totka Pál második lett, Pémi, Lévai és Somodi azonban meg kellett elégedjen a harmadik hellyel. Négy érem még így sem rossz. • TENISZ A madridi nemzetközi versenyen Taróczi Balázs bekerült a döntőbe, ahol a chilei Fillolt 7:5, 7:5 arányban legyőzte, és megnyerte a rangos tornát. 4. csoport: Lengyelország—Izland 2—0. A lengyelek a mérkőzés előtt azt számolgatták, hány góllal kell győzniök, hogy a hollandokkal szemben fel tudják venni a versenyt. A vége két keserves gól lett, egyik tizenegyesből. Lépéselőnybe kerültek ugyan, de a csoportelsőség kérdése még bizonytalan. A csoport állása: 1. Lengyelország 7 5 11 12— 3 11 2. Hollandia 6 5—1 16— 3 10 3. Kelet-Németország 6 4 11 11— 69 4. Svájc 7 2—5 5—134 5. Izland 8-------8 2—21— 5. csoport: Csehszlovákia—Svédország 4—1. A csehek már az első félidőben bebiztosították a győzelmet,és ez gyakorlatilag az olaszországi útlevelet jelenti. A csoport állása: 1. Csehszlovákia 4 4-------12— 28 2. Franciaország 5 3 11 11— 67 3. Svédország 5 113 8—123 4. Luxemburg 4-------4 1—12—