Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1979 (86. évfolyam, 1-50. szám)

1979-10-28 / 41. szám

1979. október 28. Hírek Magyarországról • „BATTONYA FELSZABADULÁSA — A helyzet szeptember elején” címmel cikksorozat­ban emlékezik vissza a Magyar Nemzet hasáb­jain Pója Frigyes elvtárs, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere. A cikkek részletek egy most készülő könyvből, melyet Battonya „fel­­szabadulásának” 45. évfordulójára akarnak ki­adni. (Tudvalevőleg ez a nagyközség került 1944 őszén elsőnek szovjet megszállás alá Ma­gyarországon.) Paja Frigyes — mint kiderül — Battonya szülötte, és azokat a hónapokat a köz­ségben élte át. A könyv tehát élménybeszámoló lesz, az akkori idők politikai értékelésével fű­szerezve — ahogy az már egy külügyminiszter­­hez illik. Többek között megemlékezik a román kiugrás utáni eseményekről is. Érdemes elolvasni, mi­képpen! „Románia kiugrása után a magyar ural­kodó osztályok úgy érezték, hogy hatalmuk közvetlen veszélybe került, és cselekvésre szán­ták el magukat — írja Paja. — 1944. szeptem­ber 5-én a rosszul felszerelt, póttartalékosokkal feltöltött harmadik magyar hadsereg Romániá­ra vetette magát. (!) A magyar hadvezetés becs­vágyó tábornokai nem kisebb célt tűztek a ka­tonái­ elé, mint azt, hogy megbüntessék .Romá­niát, erm­ért ésorbehagyta szövetségeseit.” Pujcs Frigyes magyar (?) külügyminiszternek csupán ennyi mondanivalója van azokról a hősi harcokr­ól, amelyekben a valóban gyönge fel-­­ szere­tsú­­ilt. magyar hadsereg napok alatt bir­­tokba vette Erdély ősi magyar földjének egy jelentős részét, és a megvert oláh csapatokat Aradig és Tordáig üldözte. Az előnyomulást csak a többszörös túlerőben és anyagi fölény­­b­­en levő szovjet seregek ellentámadása tudta megállítani. Ezek után, hogy a magyar honvédségről így­­ az illusztris szerző, nem csodálkozhatunk azon, amiket Battonya akkori társadalmi viszo­­nyairól összehord. Három mondat ebből a rész­­ből: „A társadalmi helyzetet az jellemezte, hogy az osztálykötelékek erősebbnek bizonyultak a nemzetiségi kötelékeknél. A módos magyar és nemzetiségi rétegek jól kijöttek egymással, és nemzetiségi különbség nélkül zsákmányolták ki a szegény lakosságot. Miközben a hivatalos ha­­óságok vezetői zabolátlanul uszítottak a nem­­etiségek ellen, szították a faji gyűlöletet, vi­­táman dáridóztak és vadászgattak együtt a­zerb és román nagygazdákkal.” E társadalomrajz írója bevezetőjében meg­­egyzi: elsősorban a fiatalabb korosztályok is­­mereteit akarja bővíteni könyvével. Szegény magyar fiatalok, akik e „pusálkodásokból” kap­tak képet a két világháború közti Magyaror­­zágról és a „felszabadulásról”!... A „NEHÉZ ARATÁS A SZOVJETUNIÓBAN” ímmel olvashatunk beszámolót a szovjet me­­zgazdaság gondjairól. Mint a cikk írja, a száz­­öldeken tízezrek segítik a betakarítást, hogy az érmés mielőbb tárházakba jusson. Majd a mos­­oda időjárásra utalva kifejti, hogy az idei ga­­onatermés valószínűleg elmarad majd a ta­­­lyi kimagasló eredmény mögött. • Ha jól­mlékszünk, a Szovjetunió tavaly is gabonasm­­ortra szorult, és a bajból Amerika segítette ki. Mi lesz az idén?... • AZ IRAKI ÚJ ÚT KÖNYVKIADÓ arab­yelven kiadta Kádár János beszédeinek és cik­­einek gyűjteményét azok számára, akik csak rabusul tudnak. Most legalább ezek is elvez­etik az MSZMP első titkárának bölcselkedéseit. • „PÁLFFY GYÖRGY EMLÉKEZETE” cím­­mel visszaemlékezés jelent meg a Magyar Ném­etben a Rajk-perben 1949 őszén kivégzett Pálf- '­­-Österreicher Györgyről, abból az alkalomból,­ogy most lenne 70 éves , ha elvtársai fel­ém akasztották volna. (Az ítéletet egyébként ezek harminc éve, születésnapja után pár nap­ol, szeptember 22-én hajtották végre.) Különös életutat járt be: nagypolgári csaláb­ól származott (édesapja, id. Österreicher­yörgy pesti bankigazgató volt, meggyőződéses n­yilas, aki beosztottjaitól elvárta, hogy nyilas­­eresztes jelvényt viseljenek), Ludovika Aka­­émiát végzett, s végül kommunistaként akasz-­­­ifán fejezte be életét. A honvédségből 1942- en, századosi rangjáról lemondva, kilépett. A v­isszaemlékező cikk szerint azért, mert nem ért­e­tt egyet a „hadsereg fasizálódásával”, de a­­­dóságban zsidó felesége miatt kényszerült er­­r­e a lépésre. A háborús években mint tisztviselő t­agozott, és a Független Kisgazdapártban po­­tizálni kezdett.­­ A „felszabadulás” után tüneményes karrier írta, miután elsők között lépett be a kommun­i­sta pártba. Először a katonapolitikai osztály (­­ hírhedt Kat-Pol) vezetőjévé nevezték ki, m­ajd altábornagyi rangban a honvédség főfel­­ívelője lett. 1948 végén a honvédelmi minisz-­­­ter első helyettese, 1949 nyarán országgyűlési képviselő, és két hónappal később a Rajk-per fővádlottja... Negyven éves volt, amikor utol­érte a halál. A róla szóló cikk így fejeződik be: „A mártír Pálffy György­ emlékét nekünk, utó­doknak híven őrizni hazafias kötelességünk!” Majd csillag alatt beszámolót olvashatunk arról, hogy koszorúzási ünnepséget tartottak Pálffy György emléktáblájánál az V. kerületben, a róla elnevezett utcában. Tehetséges ember volt, de elárulva osztályát, tehetségét rossz oldalon kamatoztatta. A párt, mely három évtizede meggyilkolta, most erkölcsi magaslatra emeli, azonban már fel nem tá­maszthatja, és hozzátartozóinak sem adhatja vissza. • MAGYAR—CSEHSZLOVÁK vegyesbizott­ság tartott értekezletet Pozsonyban a közös erő­vel épülő bős—nagymarosi dunai vízilépcső­­rendszer ügyében. A bizottság megállapította, hogy a csehszlovák oldalon 1978 májusában megkezdett munkálatok lassan haladnak. De ezt az egyszerű tényt olyan tipikus kommunista fogalmazásban közölték, hogy azt érdemes el­rettentő például idemásolni: „A munkák eddigi üteme nem nyújt megfe­lelő alapot az építkezés kívánatos méretű ki­bontakozásához, ezért gondoskodni kell vala­mennyi közreműködő munkájának jobb össze­hangolásáról, a tervek idejében és jó minőség­ben való szolgáltatásáról.” Ennél bonyolultabban aligha lehetett volna kifejezni, hogy rosszul megy a munka, és job­ban kell dolgozni. • „LIDÉRCES ÁLOM VOLT” — mondta Lud­milla Vlaszova balett-táncosnő a Szovjetszkaja Kultúra munkatársának, majd hátborzongató részleteket mesélt arról, miképp „tüntették el”­­ a férjét, Godunovot az amerikaiak, és hogyan akarták őt is „megzsarolni”, majd rávenni arra, hogy ne térjen vissza a Szovjetunióba. De hát mi mást is mondhatott volna Moszkvában?... • A KORMÁNY TÁJÉKOZTATÁSI HIVATA­LA közli, hogy a minisztertanács ülése foglalkoz­­zott a népesedési helyzet alakulásával. A népe-­­­sedéspolitikai tárgyalásról az alábbiakat írja a hivatalos jelentés: „Öt év statisztikai adatai áll­nak rendelkezésre: 1974 második felében és 1975-ben — az akkor új intézkedések hatásá­ra — növekedett a születések száma, 1976-tól viszont csökkenni kezdett. Ennek egyik alap­vető oka a szülőképes korba lépő nők számának fokozatos csökkenése. Ugyanakkor a népesedés­­politikai intézkedések hatása is — összességé­ben — valamelyest lanyhult. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatal házasok változatla­nul két gyermekkel számolnak. A harmadik gyermek vállalását családi pótlék rendszerünk és a többi szociálpolitikai juttatás nem ösztönzi kellően. Kedvező jelenség, hogy a születések számának 1974. és 1975. évi nagyobb arányú emelkedése következtében kismértékben javult az ország népességének kormegoszlása, emelke­­dett a gyermekkorúak száma, és a népesség öregedési folyamata átmenetileg lelassult. A gyermekvállalást ösztönző eszközök közül to­vábbra is a legfontosabb tényező a lakás. Az utóbbi hat évben a tanácsok csaknem 24 ezer akást juttattak a három- és több gyermekes igénylőknek. Ennek ellenére az igénylők száma nőtt. Az ötödik ötéves tervre előirányzott gyer­mekintézményi fejlesztések valamelyest elma­radtak a tervezettől. Jelenleg 58 000 hely van a bölcsődékben, de még így is nagy a zsúfoltság. Az óvodai hálózat fejlesztése csak a következő tervidőszakban várható. A család- és nővédelmi tanácskozások rendszere tovább fejlődött. A 17—49 éves nők közül minden negyedik alkal­mazza a korszerű fogamzásgátlás valamelyik módszerét. Ennek köszönhető, hogy a terhesség­megszakítások száma az 1973. évi 170 ezerről 1978-ban 84 ezerre csökkent, de nem kielégítő a helyzet a 20 éven aluli korosztály terhesség­megelőzésében. Javult a csecsemőhalálozási arány is: 1978-ban 24 ezrelék volt az 1973. évi 34 ezrelékkel szemben.” Eddig a minisztertanácsi ülés beszámolója: vigasztaló és kevéssé vigasztaló adatokat olvas­hatunk benne, de egy adatot — a legfontosab­bat — hiába keresünk! A természetes szaporu­lat arányát nem szívesen hozzák nyilvánosságra otthon. Ezt ismertetni — úgy látszik — az emig­ráció feladata. • „ENSZ REMÉNYEK” című vezércikkel kö­szönti a Magyar Nemzet a világszervezet most megnyíló 34. ülésszakát, és üdvözli az új ENSZ- tagállamot, Lucia szigetét. Ezzel a világszerve­zet tagjainak száma százötvenkettőre nőtt! Ez a felhígulás hovatovább komolytalanná teszi az ENSZ munkáját: a világ ügyeiben járatlan or­szágok szavazatai döntik el a világ sorsát. És a delegátusok szavazatainak értéke azonos, pél­dául a pár ezer lakosú Szent Lucia-sziget képvi­selőjének voksa éppoly súllyal esik latba, mint az Egyesült Államoké... • „HÍVŐK ÉS MARXISTÁK” címmel a ma­gyar szellemi élet kiemelkedő alakjaival folyta­tott beszélgetéseit gyűjtötte össze és adta ki könyvalakban Hegyi Béla, a Vigilia szerkesz­tője. Ruffy Péter ismerteti a kötetet a Magyar Nemzetben, kiemelve néhány idézetet a legér­dekesebb megnyilatkozásokból. Illyés Gyula pél­dául így beszél: „Istenkeresés? Nem, értelem­keresés. Minden élet titkának, értelmének a fej­tegetése. Nem vagyok ateista, mert az eleve ta­gadást jelent, elzárkózást valami elől, amiről senki nem tud bizonyosat. Kész vagyok Isten befogadására is, mint a dolgok végső értelmé­nek befogadására.” Németh Lászlótól ezt olvashatjuk idézetként: „Hit nélkül az emberi élet puszta vegetáció. Talály ez különböztet meg bennünket leginkább az állati­ léttől." S végül Lukács György önval­lomásba: „Az állam elhalása a távoli jövő. Ugyanígy a vallások elhalása is. Ma még száz­milliós tömegek hisznek, s ezzel a marxistáknak is számolniok kell. De kétségtelen, hogy a val­lás napjainkban soha nem látott válságot él át. Abszolút válsága azonban még nem állt be. Én radikális ateista álláspontot vallok, és meg vagyok róla győződve, hogy a történelem ne­kem fog igazat adni.” Vajon mit szólna Lukács György, ha élne, és látná a pápa Európától Amerikáig ívelő dia­­talútját, a száz- és százmilliós tömegek ujjon­­lását? Akkor is a vallás válságáról elmélkedne? • ÖVEGES JÓZSEF Kossuth-díjas főiskolat­anár 84 éves korában Budapesten elhunyt. A nekrológok csupán 1946 utáni pályáját ismer­­etik, s azt elhallgatják, hogy Öveges József a háború előtt a piarista rendben kezdte tanári működését. • AZ „ IRVIN COTLER-ÜGYRŐL” írnak a magyarországi lapok a moszkvai TASZSZ-jelen­­és alapján. Mint ismeretes, Irvin Cotler a ka­­nadai és az angol rádiók képviseletében egy nemzetközi kongresszuson vett részt Moszkvá­ján, és az alkalmat arra használta fel, hogy ácsit a saját szakállára is körülnézzen a szöv­et fővárosban és környékén. Letartóztatták, majd kiutasították, és mindezt azzal indokolták, hogy Cotler „úgynevezett ellenzékiek után kit­­atott, a másként gondolkozók állítólagos ül­­dözéséről és az emberi jogok állítólagos meg­értéséről terjesztett rágalmakat, ezenkívül dur­­ván megsértette a külföldiek közlekedésére vo­­natkozó előírásokat”. Ilyen főbenjáró bűnökért valóban fogda és­­utasítás jár!... • A „VÖRÖS AKADÉMIA”, melyet Gazda­ági és Műszaki Akadémia néven alapítottak 949-ben, most ünnepelte fennállásának 30. év­­frdulóját. Az akadémián vezetőképzés folyik e­rős marxista politikai hangsúllyal. Elvégzése „káderek" számára kötelező. A Vörös Akadé­­mia a volt Tőzsdepalotában működik. (FMH) MEGHÍVÓ A Magyar Szabadságharcos Világszövetség clevelandi szervezete a szabadságharc eltiprása huszonharmadik évfordulójának előestéjén, no­­v­­ember 3-án szombaton este 7 órakor a Rocky­­­kiver városháza nagytermében (21012 Hilliard load) emlékvacsorára hívja Önt és kedves csa­­­­ádját. Ünnepi megemlékezést mond Tollas Tibor, a­­­­égynyelvű Nemzetőr főszerkesztője, költő, a­­­­zabadságharcos Világszövetség alelnöke. A vacsora és belépődíj ára 7,50 dollár. A tiszta bevétel a clevelandi Magyar Iskola orozatos tankönyvkiadását szolgálja. Helyfoglalásért hívja október 28-ig a követ­­k­­ező telefonokat: 252—1075; 671—0669; 521— 1870 — de még biztosabb csekket már postázni 1­­ Hungarian School Care Club nevére, pénztá­­rsünk címére: Mrs. Endre Dóra, 17458 Norton Avenue, Lakewood, Ohio 44107. A beérkezett csekkekre a jegyeket azonnal lostázzuk. A Magyar Iskola a szabadságharcos írók, kór­ók műveiből és a szabadságharc sajtóvissz­­hangjából, egykorú újságcikkeiből a díszvacsor­r­a kapcsán kiállítást rendez.­­ Ünnepi megemlékezésünket követő napon, n­ovember 4-én vasárnap a szabadságharc ifjú h­alottairól emlékeznek meg magyar papjaink.­­ A Szent Imre római katolikus magyar temp­­lmban délelőtt 10 órakor ünnepi nagymise lsz a magyar egyesületek részvételével. lomban délelőtt 10 órakor ünnepi nagymise lesz a magyar egyesületek részvételével. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Film VII. Adorján pápáról Film VII. Adorján pápáról A „Száll a kakukk fészkére” című film rende­zte tervbe vette, hogy filmet készít VII. Ador­­m pápa sorsáról. A téma: egy ember, akiből p­ápa lesz. A pápává érlelődés lelki problémáit­­ A „Száll a kakukk fészkére” című film rende­­­­zője tervbe vette, hogy filmet készít VII. Ador­ján pápa sorsáról. A téma: egy ember, akiből­­ pápa lesz. A pápává érlelődés lelki problémáit­­ és lelki folyamatát akarja ábrázolni ez a film. " Ihlet Szüntelen alkotni vágyom nagy, lobogó lánggal, Istent álmodó vággyal, látó szemmel a világtalan világban, a lélek érintetlen fehér köntösében... H. T. K. Rovatvezető: Bátori János 5. oldal Magyarország-Finnország 3-1 Az elmúlt szerdán Debrecenben játszották le az Európa-bajnoki selejtezőt a 6. csoportban. A mérkőzés annyira érdektelen volt, hogy már nem is vitték Buda­pestre. Ha az alanti táblázatra tekintünk, most láthat­juk csak igazán, mennyire hiányzik a Helsinkiben el­­hullajtott két pont, valamint a görögök elleni döntetlen Budapesten. Magyarországnak több mérkőzése nincs, ebben a csoportban csak ötvenszázalékos teljesítményre futotta erejéből. A 6. csoport állása az utolsó, Szovjet­unió—Finnország mérkőzés előtt: 1. Görögország 6 3 12 13— 7 7 2. Magyarország 6 2 2 2 9— 9 6 3. Finnország 5 2 1 2 8—13 5 4. Szovjetunió 5 1 2 2 5— 6 4 ★ Szerdán Valenciában, Prágában, Krakkóban ugyan­csak Európa-bajnoki selejtezőket játszottak. A tovább­jutásért komoly eséllyel harcoló hazai együttesek — Spa­nyolország, Csehszlovákia és Lengyelország — olyan vá­logatottakat fogadtak, amelyek már nem juthatnak el az olaszországi nyolcas döntőbe. Eredmények: 3. csoport: Spanyolország—Jugoszlávia 0—1. A ju­­goszlávok visszavágtak az első fordulóban elszenvedett vereségért. A spanyolok csoportelsőségét így sem fe­nyegeti komoly veszély, mert utolsó mérkőzésüket Ciprus ellen játsszák. A csoport állása: 1. Spanyolország5 3 1 1 10—47 2. Jugoszlávia4 2— 2 7—54 3. Románia4 1 2 1 6—64 4. Ciprus 3— 1 2 1—91 Zürichben vasárnap megtörtént az 1982. évi spa­nyolországi VB selejtezőinek sorsolása. Az eddig beér­kezett jelentések szerint Magyarország a 4. csoportba került. Társai: Anglia, Románia, Svájc és Norvégia. A csoportból két csapat juthat a 24-es döntőbe. Első pil­lantásra úgy tűnik, hogy a magyarok az angolokkal jut­nak tovább. Azonban az EB-selejtezők bebizonyították, hogy ma már egyetlen csapat ellen sem lehet biztosra menni. Románia, Svájc és Norvégia nem látszik túlsá­gosan nagy ellenfélnek, azonban a magyar labdarúgás jelenlegi színvonala nem nyújt semmi biztosítékot a derűlátásra. A dél-amerikai csoportok is kialakultak: Argentína, mint védő, nem játszik selejtezőt. A három csoportot Brazília, Bolívia és Venezuela, — Kolumbia, Peru és Uruguay­ — Chile, Ecuador és Paraguay alkotja. • ASZTALITENISZ A Szuper Ligában Magyarország Jugoszláviával ját­szott a budapesti Sportcsarnokban. A Surbek nélkül ki­álló jugoszlávok ellen 5:2 arányú magyar győzelem szü­letett. Részletes eredmények: Gergely—Sztipancsics 2:0; Jónyer—Kalinics 2:1; Oláh—Palatínus 2:1; Jónyer, Klampár—Sztipancsics, Kalinics 2:0; Jónyer, Szabó— Sztipancsics, Palatínus 1:2; Gergely—Kalinics 2:0; Jó­nyer—Sztipancsics 0:2. — A kisebb sérüléssel bajlódó Klampárt Berczik Zoltán szövetségi kapitány csak a pá­rosban játszatta. • SAKK Rio de Janeiróban folyó zónaközi döntők során a küzdelem úgy a férfiaknál, mint a nőknél kiéleződött. A legutolsó fordulóban Portisch Lajos szabadnapos volt, a német Hübner egy pontot szerzett, így most holtver­senyben állnak ketten az élen 8—8 ponttal. A nőknél Verőci Zsuzsa győzött, a 10 pontos szovjet Joseliani mö­gött 8 ponttal és egy függőjátszmával a második. VÍZILABDA Gyarmati Dezső szövetségi kapitány javaslatára a Magyar Úszó Szövetség vezetősége hozzájárult, hogy Faragó Tamás, a tavaly eltiltott több mint 200-szoros válogatott, ismét tagja legyen a válogatott keretnek. A mexikói Universiadén történt sportszerűtlensé­gekkel kapcsolatban a MUSZ fegyelmi ítéletei a követ­kezők: Somossy Józsefet kizárták a válogatott keretből, s egy évre megvonták tőle az élsportolói kedvezményt. Gerendás György élsportolói kedvezményét öt, Horkai Györgyét pedig három hónapra vonták meg. • ÖKÖLVÍVÁS Befejeződött Berlinben a nemzetközi ökölvívótorna. Az elődöntőkbe került négy magyar versenyző közül Totka Pál második lett, Pémi, Lévai és Somodi azonban meg kellett elégedjen a harmadik hellyel. Négy érem még így sem rossz. • TENISZ A madridi nemzetközi versenyen Taróczi Balázs bekerült a döntőbe, ahol a chilei Fillolt 7:5, 7:5 arány­ban legyőzte, és megnyerte a rangos tornát. 4. csoport: Lengyelország—Izland 2—0. A lengye­lek a mérkőzés előtt azt számolgatták, hány góllal kell győzniök, hogy a hollandokkal szemben fel tudják venni a versenyt. A vége két keserves gól lett, egyik tizenegyes­ből. Lépéselőnybe kerültek ugyan, de a csoportelsőség kérdése még bizonytalan. A csoport állása: 1. Lengyelország 7 5 11 12— 3 11 2. Hollandia 6 5—1 16— 3 10 3. Kelet-Németország 6 4 11 11— 69 4. Svájc 7 2—5 5—134 5. Izland 8-------8 2—21— 5. csoport: Csehszlovákia—Svédország 4—1. A cse­hek már az első félidőben bebiztosították a győzelmet,és ez gyakorlatilag az olaszországi útlevelet jelenti. A cso­port állása: 1. Csehszlovákia 4 4-------12— 28 2. Franciaország 5 3 11 11— 67 3. Svédország 5 113 8—123 4. Luxemburg 4-------4 1—12—

Next