Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1980 (87. évfolyam, 1-50. szám)

1980-03-02 / 9. szám

1980. március 2. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA SZABÓ BALÁZS: Gyilkoló légierődök Ki ne emlékeznék a háborút megéltek közül, hogyan sötétült el az ég az angol, amerikai és orosz vadászbombázóktól, ki ne hallott volna a második világháború Messerschmidtjeiről, és ki tudná elfeledni a légvédelmi szirénák vijjogását, amit a hátgerincen lehet lnétezni? A napokban került kezembe a német Flug Revue újság ez évi katalógusa. Tartalmazza a második világháború utáni idő Valamennyi gé­pét, a vitorlázórepülőktől a harci gépeken ke­resztül egészen a Jumbo Jet óriási utasszállí­tókig. Minthogy a napi hírekben gyakran ta­lálkozunk repülőkkel, melyeket lelőttek, eltérí­tettek vagy elloptak, nem árt közelebbről meg­ismerkednünk velük. Annál is inkább, mert a jövő háborújában óriási szerepük lesz, és, saj­nos, a háború valószínűségére ma is ráillik az a régi bölcs mondás, hogy a fegyvereket azért gyártják, hogy egyszer elsüssék. A közel-keleti hírekben lehet leggyakrabban hallani a francia Mirage repülőkről. Hét típu­­suk ismeretes, melyek 980-tól 2500 km óránkénti sebességgel repülnek. Legújabb típusuk a 67- ben kifejlesztett Mirage—5, ebből eddig több mint 100 darabot gyártottak, és a francia légi­erőn kívül Líbiának, Pakisztánnak és Szudán­nak is van belőlük. Emlékezetes, hogy Izrael is akart ven­ni ilyen gépeket, de Franciaország, mint h­aban álló országnak, nem adhatott el­ő a nemzetközi rendelkezések értelmében. Ekkor az izraeli titkosszolgálat ellopta a Mirage 1 5 tervrajzait, és annak alapján legyártották a KFIR típusú gépet. Sokan úgy vélik, nem tör­­­­tént lopás, csak a közvélemény megnyugtatá­sára játszották meg. Három NATO tagország, Anglia, Németor­­­szág és Olaszország építi az 1978-ban bemuta­tott Panavia Tornado tipusú gépet, amelyből­­ 1981-ig mintegy 820 darabot állítanak szolgá­latba — a tervek szerint. Szintén NATO erős­­­­ség a Harrier típusú harci gép, mely légi, földi célpontok rakétával történő megsemmisítésére­­ lett kifejlesztve. 2000 kg robbanóanyagot vihet , magával 1160 km óránkénti sebességgel. Az Egyesült Államok egyik legérdekesebb har­ci gépe a General Dinamics F—III-as gépe. Ez változtatható szárnyállású gép, amely nagy ma­gasságban „hátra csapja” szárnyait, így delta szárnyú gépként repülhet. 1965-ben fejlesztették ki, 2500 km óránkénti sebességgel 12 000 méter magasságban repül, akciórádiusza 2420 km. A Gruma F—14-es gépet speciálisan a tengerészet részére tervezték, ez repülőgép-anyahajókról­­ száll fel. Nem annyira légitechnikai, mint inkább meg­­­­vesztegetési botrányairól ismert az amerikai I Lockheed gépek neve. Több vezető nyugat-európai politikus foga­­­­dott el nagy pénzeket, hogy elősegítsék a Lock- Sheed gépek NATO-beli elterjesztését. Az SR—71­­ típusról van szó, mely a 3350 km óránkénti sebességével abszolút világrekorder volt 1976- ban. (Azóta megelőzte egy orosz gép.)­­ A vietnami háború híreiből és a Közel-Kelet-­ ről is ismert a Phantom vadászbombázók neve Ezek az St. Louis-i McDonnell Douglas gyár termékei. 1977-ben álltak szolgálatba a leg­­­­modernebb F—15 Eagle típusok, amelyekből­­ vásárolt Izrael, Japán, Szaúd-Arábia is; az F—4- es Phantom 11-ből pedig 175 darab Németor­szág légierejében szolgál. A legmodernebb harci gépek egyike, és valószínűleg minden idők leg­­■ nagyobb repülőgép üzletét is jelentik. 1978. má­jus 24-én ünnepelték az ötezredik Phantom le­vegőbe emelkedését. A szovjet hadi­ipar három repülőgépgyártól származó 8—9 típust gyárt. Ide tartoznak a Szuhoj rakétahordozó-vadászgépek, a TU—26 Backfire változtatható szárnyállású harci gépek, a Jak—25 és 28 éjszakai vadászelhárító gépek és a Jak—36 Forgerek. Ez utóbbi típus érde­kessége, hogy — szakértők szerint — az angol Harrier gép másolata. Az angol királyi légierő felderítői szerint ezekkel a gépekkel van felsze­relve az a 40 000 bruttó regisztertonnás repülő­gép-anyahajó, amely Kijevben épült, és a Föld­közi-tengeren állomásozik. Nem annyira a re­pülők, mint inkább a hajó történetéhez tarto­­­­zik, hogy Törökország nem akarta a Fekete­tengerről a Boszporuszon át kiengedni a Föld­közi tengerre, mire az oroszok egy másik hajó­­ papírjaival csempészték ki — éjjel. A legelterjedtebb gépek a MiG sorozatba tar­toznak. Mikol a tervező első, MÍG—21-es gépét 1956-ban a tusinói légiparádén mutatták be. Ez a delta irányú gép 2100 km óránkénti sebes­­­­séggel repül 11 000 m magasságban. Szabvány­gép a keleti tömbben, Magyarországon is ezek állomásoznak az orosz irányítású, orosz—magyar személyzetű katonai repülőtereken. Modernebb változat a MiG—23-as több célú harci gép. Öt változatban épült, a legmoder­nebb* Laser-támadókéssel is fel van szerelve. 1978 óta ismert, amikor hat ilyen gép tett láto­gatást a finnországi Rissala repülőtéren. Nem hivatalos jelzések szerint 1972 óta 500 ilyen gép épült. 1965-ben jött az első jelentés a Szovjetunió ez idő szerinti legmodernebb gépéről. Ekkor ad­ták hírül az oroszok a párizsi FIA-nak (légügyi világszervezet) az első sebességrekordot. 1967- ben jelentették, hogy gépük 30 000 méteres ma­gasságban repült 2980 km óránkénti sebességgel. A világrekorder gép neve: MÍG—25. Az 1967-es domodedovói légiparádén elhúzott a levegőben négy, ilyen gép. A rendkívül őrzött gépet a NATO berekben Foxbatnak nevezték el. Az A-tipus elfogó vadászgép, a B-tipus vadász-felderítő. Mai csúcssebessége 3200 km óránként, szintén vi­lágrekord. 1971/72-ben néhány Egyiptomban állomásozó MÍG—25-ös gépet láttak Izrael és a Sinai-fél­­sziget felett elrepülni. 1976. szeptember 6-án az észak-japáni Hakedato támaszponton szállt le az a MÍG—25-ös, mellyel disszidált pilótája. A gépet (és pilótáját, akiről egy évvel később hírül adták, hogy elhunyt) az Egyesült Államok­ba szállították, akkor láttak először ilyen gépet a nyugatiak. Ennek a típusnak egy gyengített változatát szánták exportra, mely csak 1600 km-rel repül Ebből eddig 40-et vett Szíria, 30-at Irak, 24-et Egyiptom, a Szovjetunióban pedig 300 állomá­sozik belőle. Eddig hát a lista a halál száguldó madarai­ról. De csak pillanatnyilag: mindkét tömb újabb és újabb harci gépekbe öli a máshol oly tragi­kusan hiányzó millióit. A felsorolt gépek csaknem mindegyike képes atomtöltetű rakétát használni. Atom-Szarajevó? Nem lehetetlen. Vérszomjas diktátorok, dzsun­geltúrányok is vehetnek bármilyen gépet fegyvert, atomfegyvert is. Legutóbb Pakisztán­ról röppent fel a hír, hogy kísérletezik atom­ütőerő kifejlesztésével. Atomfegyvert akar Dél-afrikai Köztársaság is és több arab ország is, és az tény, hogy a pénzük megvan rá. Ki tudja, hány gép neve fog még olyan rettegést okozni, mint az első világháborúban a Fugge­­reké, a másodikban a Messerschmidteké, vagy a Hirosima fölött feltűnt B—29-es repülő, me­lyet lentről csak felderítőnek néztek, és mely­nek pilótái maguk sem tudták, hogy az a fur­csa, vastag bomba 50 000 ember halálát fogja okozni? KOSSÁNYI JÓZSEF: Flórián Tibor, a költő és az ember II. RÉSZ Amerikába érkezése előtt négy évet Bajor­országban tölt. Itt döbben rá, hogy a Szamos, Maros várják őt, s csak otthon lehet emberként élni. A Duna sok hajót, sugarat, bús álmot ringat... ... mintha nézném a történelmet... Úsznak lassan a magyar hajók s kitépik -e a vágyainkat... Erdélyisége, magyarsága végigkísérik egész éle­tén. Akármelyik strázsán áll, mindenütt egy­forma éberséggel figyeli fajtája sorsát, s nincs az emigrációnak még egy írója, aki annyira szé­pen formált jellem lenne, s akire úgy ráillenék a klasszikus mondás:­,,Költő­­érj­ fel műved mar­gásába!”, mint Flórián Tiborra. Nemzeti magatartásának szépsége és erkölcsi tartalma messze századokba nyúlik vissza. Ar­ról a földről jött, amelynek első királya, Szent István 1001 ben már így gondolkozik: „Mivel minden nép saját­ törvényei szerint él, azért mi is... törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára, miképpen éljen tisztességes és békés életet...” Az ilyen nemes veretű tanításon felnőtt Er­dély, s benne a magyarság román impérium alá kerül, Flórián Tibor is. De az elnyomásban, a szenvedésben is nemesszívű ember marad, mint a magyarság is jó részében előkelő gon­dolkozást izgalmas szívű nemzet. Olyan harc­modorra, kegyetlenségre, amire a románság jó része diktátorával az élen vetemedett, arra az ezeresztendős gazda­nemzet sohasem gondolt. Azokban az időkben, mikor román részről dühtől, füstös szenvedélyektől izzik Erdély föld­je, példaadó tettként Streagu Octavián román író prózaverseit költi át magyarra. Flórián Tibor sokrétű lírájában nagy helyet foglalnak el a végső kérdések: Isten, élet, ha­lál. Ide tér vissza Illyés Gyula is, és a nemzeti problémákon túl — a rendszer nagy bosszúsá­gára — az élet és halál — semmiféle párt által el nem hárítható — problémái foglalkoztatják. Flórián Tibor is — mint majdnem minden em­ber — megtorpan a halál, az elmúlás ijesztő réme előtt, nem bánja már a telet sem, amely­nek a havát tapossa, még egy-két telet kér a sorstól, mert nehéz elhinni, a teremtett világ tovább forog, milliónyi szépsége tovább él, s mi már erről nem tudunk semmit. Ami a szobrásznak a márvány, a költőnek az édes anyanyelv, amin keresztül eléri az emberi szíveket: versben, prózában, de mindenképpen a „hogyanon” keresztül. Flórián Tibor nyíltan bevallja: Nem a szó volt a cél, a versért egy sort sem írtam én. A szépségből egy csöppnyi, a jóból valami amit a kornak vágytam vallani. Itt újra jelentkezik a görög szépséges örkény,­­ a szépség és a jóság együttesen. Flórián Tibor nem l’art pour Tart költő, de nem is propagan­dista, ettől megóvja őt kiteljesedett művészi személyisége, keveseknél tapasztalt érzékenysé­ge. A Néma forradalom szerzője, a kitűnő Ko­vács Imre írt egy finom veretű, mély analitikus tanulmányt a 70 éves Flórián Tiborról, a költő­ről és az emberről. Többek között egyedülálló­­ természetszeretetéről így vélekedik: „A magyar költészetben sehol sem olvastam ilyen lelkese­déssel és szeretettel írni egy házról, mely az ember otthona, szinte már hazája, új hazája... I­s ahogyan Flórián Tibor kinyit egy ablakot, és kitekint a kertbe, a világba, annyi emléket hoz tússzá elvesztett ifjúságunkból és hazánkból, hogy az olvasónak belefájdul a szíve. A hagyományőrzés sok évi üldöztetés után mára modern dolog lett. Flórián Tibor a klasz­­szikus költők közé tartozik, hiszen humanista lénye­k nemzetét féltő lelkisége, mondanivaló­jának komoly méltósága nem egyeztethető ösz­­sze az írásjelek nélküli, kusza, értelmetlen új iránnyal, mely a beavatottak számára is rej­tély, a nagyközönség számára pedig egyenesen érthetetlen. A „csodák föntjén” kerengő Ady, Kosztolá­nyi, Babits, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, József Attila, az újak közül Némes Nagy Ágnes, Weö­res Sándor, Nagy László, Csoóri Sándor mind megőrzik a versforma kötöttségét. Tudjuk, hogy a nagy nyugati irodalmak 40—50 éve elhagyták a rimes, ritmusos verselést, de azt is tudjuk, nincs messze már az idő, hogy újra visszatér­jenek a „régi” formákhoz. Flórián Tibor érzékeny költői füle felfogta a világ minden tájáról érkező törekvéseket, de tudja, hogy egy egész emigráció hallgatja, s így mindenki nyelvén ír, hogy mindenki meg­érthesse őt. Az emigráció jobbik lelke ő. Önzetlensége, áldozatvállalása, tiszta embersége bárcsak fény­lő szép jeladás lehetne az utánunk jövő nem­zedéknek. Flórián Tibor megjelent kötetei: 1. Felhők fölött, felhők alatt. Reményik Sán­dor előszavával, a Hitel kiadásában Kolozsvá­rott 1935-ben jelent meg. 2. 1936-ban a Minerva RT. hozza ki a Vázla­tok című verseskönyvét. 3. 1938-ban ugyancsak a Minervánál jelenik meg Octavian Streagu „Krisztus árnyékában” című prózaverseskötete Flórián Tibor átkölté­­sében. Emigrációban kiadott könyvei: 1. A kőtáblák összetörnek (Cham, Bajoror­szág, 1946). 2. Mélység fölött (Wulfen, Westfália, 1948). 3. Új versek (München, 1948). Versei 14 antológiában, számos folyóiratban és újságban jelentek meg. Itt Amerikában vaskos könyve a „Keserű gyö­kéren” örvendeztette meg az emigrációt kifor­­rott, nemes veretű lírájával. Ez a szép kiállítású könyv a legszebb ajándék. Megrendelhető a szerző címén: Flórián Tibor, 5 Mountain View Drive, New Milford Ct 06776. Kapható a Vasárnap könyvosztályán is: 1739 dahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509. Ára: 1,50 dollár, plusz 60 cent portó. ­ AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET biztosítja életét. Születésének napjától 60 éves koráig válthat ki életbiztosítási kötvényeket. Életbiztosítási terveivel keresse fel az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et. A legnagyobb magyar és katolikus testvérsegítő biztosító, amelyet 1894-ben éppen azért alapítottak amerikai magyar katolikusok, hogy egymást biztosítva és segítve harcoljanak a bizonytalanság veszélyei ellen. Biztosítsa a maga és szerettei életét az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-nél. Látogassa meg irodánkat és beszélje meg velünk biztosítási problémáit. Vagy érdeklődjék levélben. Irodájának címe: AMERICAN HUNGARIAN CATHOLIC SOCIETY 11800 Shaker Boulevard, Cleveland, Ohio 44120. Telefonon is szívesen adunk tájékoztatást Telefonszámunk: (216) 491-8550. Rovatvezető: Bátori János k Regőczy Krisztina és Sallai András olimpiai ezüstérmes Magyarországról csak két versenyző érkezett Lake Placidbe, a téli olimpiára: Regőczy Krisztina és Sallai András jégtáncospár. Már az első versenynapon érezhető volt a közönség szimpátiája irányukban. Sajnos, első kötelező táncukat a pontozók leértékelték, ugyanakkor az orosz pár gyakorlatát túlbecsülték. Ez a különbség a döntőig kísérte őket. Az utolsó napon szenzációs szabadon választott gya­korlatot mutattak be Regőczyék. Ugyanakkor a szovjet pár hibázott. Ez megmutatkozott a pontok végelszámo­lásánál, amikor csaknem behozták hátrányukat. Vég­eredményben 0,96 ponttal kerültek a második helyre, ami igen értékes eredmény. Látván azonban gyakorlatu­kat, mi erkölcsileg őket tartjuk olimpiai bajnoknak. Az amerikai közönség szintén. Az eredményhirde­tésnél olyan hatalmas ünneplésben részesítették a nézők a dobogó második fokára fellépő magyar párt, hogy arra ezideig alig volt példa. Regőczy és Sallai a néhány hét­tel ezelőtti Európa-bajnokság után az olimpián is meg­szerezte az ezüstérmet. A magyar sportolók — noha hazánk éghajlati vi­szonyai nem kifejezetten kedvezőek néhány téli sportág űzésére — minden fehér olimpián ott voltak eddig, és a bob-, valamint a szánkóversenyek kivételével minden olimpiai számban indultak is. Sikeresen elsősorban a műkorcsolyázók szerepeltek. Az eddigi tizenkét olimpián az öt érmet és a helyezések túlnyomó részét is ők szerezték. íme, érem- és pontszer­zőink névsora: 1932. Rotter Emília, Szollás László, páros műkor­­csolyázás, 3. hely; Orgonista Olga, Szalay Sándor, páros műkorcsolyázás, 4. hely. — 1936. Rotter Emília, dr. Szollás László, 3. hely; Szekrényessy Piroska és Attila, páros műkorcsolyázás, 4. hely. — 1948. Kékessy And­rea, Király Ede, páros műkorcsolyázás, 2. hely; Pajor Kornél 10 000 m-es gyorskorcsolyázás, 4. hely; Király Ede, műkorcsolyázás, 5. hely. — 1952. Nagy Marianna és László, páros műkorcsolyázás, 3. hely. — 1956: Nagy Marianna és László, páros műkorcsolyázás, 3. hely. 1968: Almássy Zsuzsa, műkorcsolyázás, 6. hely. — 1972: Al­­mássy Zsuzsa, 5. hely. — 1976: Regőczy Krisztina, Sallai András, jégtánc, 5. hely. Négy év alatt Sallaiék az ötödik helyről a másodikra ugrottak. Hajszálon múlt olimpiai bajnokságuk. JÉGKORONG: EGYESÜLT ÁLLAMOK--SZOVJETUNIÓ 4:3. Az egész kontinens, de a világ többi része is nagy érdeklődéssel várta február 22-én este az Egyesült Ál­lamok—Szovjetunió mérkőzést. A nagy érdeklődés mö­gött nemcsak sportbeli, hanem politikai okok is rejtőz­tek. A Szovjetunió afganisztáni háborúja és a szovjet csapatok ottani jelenléte mindenki előtt közismert. Ez a minősíthetetlen támadás késztette az elnököt arra, hogy a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására felhívást in­tézzen a szabad világhoz. A Lake Placid-i olimpiai jégstadiont zsúfolásig meg­töltötte a közönség. Voltak olyanok is, akik 200 dollárt adtak egy-egy jegyért — feketén. S a közönség nem csa­lódott. Hatalmas küzdelemnek, színvonalas játéknak és­­ amerikai győzelemnek volt szemtanúja. De men­jünk sorjában. A Szovjetunió jégkorongcsapata 1956-ban nyert elő­ször olimpiai bajnokságot. Ezt 1964-ben, 1968-ban, 1972- ben és 1976-ban megismételte. Most is, veretlenül jutott az első négy közé. Ez a szovjet válogatott az ország leg­jobb játékosaiból tevődik össze. Ugyanazok játszanak az Európa- vagy világbajnokságokon, mint az olimpián. Holott ezt nem volna szabad megengedni, mert ezeknek a játékosoknak főfoglalkozásuk a sport. Abból élnek. Tehát profik. Ellentétben a fiatal amerikai csapattal, akik színamatőrök. Az északi kontinensen az olimpiával párhuzamosan folynak a Stanley Kupa küzdelmei. A leg­jobb amerikai és kanadai játékosok e küzdelemben vesz­nek részt. Hogy csak néhány csapatot említsünk: a Phila­delphia, NY Islanders, Buffalo vagy Boston nagyobb eséllyel venné fel a küzdelmet a Szovjetunió ellen, mint ezek az egyetemisták. Ha a szovjet profik indulása en­gedélyezett, miért nem vehetnek részt az olimpián az amerikai profik is? Ezt a visszás helyzetet meg kellene már oldani egyszer. A labdarúgásban bevezettek egy szabályt a profik távoltartására az olimpiai játékoktól. Valami hasonló rendelkezést kellene hozni a többi sport­ágban is. A péntek esti mérkőzés hatalmas orosz nyomással kezdődött. Csakhamar ott táncolt a korong az amerikai kapuban. Hamarosan jött az egyenlítés, de a vendégek ismét megszerezték a vezetést. Az első harmad utolsó másodperceiben sikerült a hazaiaknak az egyenlítés.­­A második harmadban csak egy gól esett. 3—2-es szovjet vezetésel kezdődött a harmadik harmad. Emberelőnyből hamar sikerült az egyenlítés, majd kb. öt perccel a be­fejezés előtt a fiatal amerikai amatőrcsapat megszerezte a negyedik, győztes gólt, és ezt az eredményt ügyes já­tékkal, az ellenfél támadásainak lelassításával sikerült megtartania. A mérkőzés végét jelző duda után a közön­ség hatalmas ünneplésben részesítette az örömmámorban ölelkező amerikai játékosokat. A szovjet profik lekókadt fejjel, szomorúan kullogtak le a pályáról. Az elődöntő másik mérkőzése 3:3 arányú döntetlent hozott Svédország és Finnország között. Az elődöntőbe jutott csapatok a selejtezőben elért eredményt vitték magukkal. Ha a fiatal amerikai csapat vasárnap (lapunk zárta után) legyőzi Finnországot, olimpiai bajnok. 5. oldal

Next