Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1981 (88. évfolyam, 1-50. szám)
1981-10-04 / 37. szám
KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 1981. október 4. AZ OLVASÓ ÍRJA Július hónapban négy hetet töltöttem Erdélyben, és a körutazásom során a következő helyeket érintettem: Nagyvárad, Kolozsvár, Segesvár (Fehéregyháza), Brassó, Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Szent Anna-tó, Tusnád, Gyilkos-tó, Békás-szoros, Borszék, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Parajd, Szováta, Marosvásárhely, Békés, Kalotaszeg, Körösfő, Királyhágó, Félixfürdő, Arad, Temesvár, UTAK ÉS VÁROSOK. Az országutak meglehetősen jó állapotban vannak, kivéve egyes rövid szakaszok, ahol a tél és az árvíz elmosta az útburkolatot, és csak az alapkövek vannak meg, és bárhol előfordul egy-egy mély gödör. Az autobahn (motorway) ismeretlen. A nagyobb városok előtt néhány kmes szakaszon vannak csak 2x2 sávos utak, pl. Nagyvárad, Kolozsvár, Brassó stb. egyébként még a főútvonalak is csak 1x1 sávosak A maximális megengedett sebesség 100 km /óra '60 mérföld' azonban függetlenül a hivatalos sebességkorlátozásra, nem is tanácsos gyorsabban menni, egyrészt az időnként előtűnő gödrök (10—30 cm mélységűek), amiket kikerülni majdnem lehetetlen nagyobb sebesség esetén, és a szemben jövő forgalom miatt; másrészt a falak előtt és után a mezőkről behajtó ökrös vagy bivalyos szekerek rendszerint képtelenek megállni, mielőtt az országútra behajtanak. A falukon áthaladva életveszélyes előzni. A mellékutak romokban vannak, és alacsony építésű autóval nem tanácsos behajtani. A városok általában útjavítás nélkül vannak. Erre a magyarázat az, hogy minden városban nagyarányú a városrendezés, épületek javítása és építése, s mielőtt ezek készek lennének, az utcákat nem javítják. Óriási mértékű az új lakótelepek építése minden nagyobb városban, s így több városnegyed épül egy-egy városban. A probléma ott van, hogy általában négyemeletes házakat építenek (4 emeletig nincs lift), hogy az ilyen telepeket ellátó állami üzletek jelenleg meglehetősen messze vannak, amíg a telep el nem készül teljesen, mert az üzlethelyiségek az utolsók. A külföldi autók csak benzinkuponnal vehetnek üzemanyagot, és benzinkutak meglehetősen messze vannak egymástól (50—100 km). Általában minden benzinkútnál van egy külön pumpa a külföldiek számára, s így nem kell a 300—500 méteres sor végére állni. Az ilyen benzinkupon (5, 10 vagy 20 liter) ára 70 cent literenként. SZÁLLODA: Modern, új szállodák állnak a külföldiek rendelkezésére, és nem is szállhatnak meg máshol. Még azok is, akik a mai Románia területén születtek, és a vízumkérés alkalmával kérnek felmentést a kötelező napi 10 dollár beváltása alól, nem mentesülnek attól, hogy egy ilyen I/a szállodában ne kelljen megszállni. Legközelebbi rokonnál is meg lehet szállni, pl. szülő, testvér, gyermek, de 24 órán belül kötelező jelentkeznia securitate-nél (állambiztonsági rendőrség) vagy a milíciánál (rendőrség). A szálloda a kötelező bejelentést automatikusan intézi. Az autóval érkezők az illetékes román turistahivatalnál (pl. az USA-ban) vehetnek hotelkupont. Ez személyenként és naponta 20 dollár, amihez jár ingyen egy ötliteres benzinkupon. A szálloda visszatérít kupononként 60 leit, de nem jár reggeli (ez kb. 15—20 lei), és a maradékból egy főétkezés fedezhető. Végeredményben maga a szálloda személyenként csak 11 dollár. Kétágyas, fürdőszobás stb. A szobák tiszták és kényelmesek, és a nyugatiak rendszerint a 2. vagy 3. emeleten kapnak elhelyezést. Az ilyen szállodákban van lift, és általában működik is. A szállodai szoba ára leiben attól függően, hogy melyik városban, 160—250 lei reggelivel együtt. A hivatalos árfolyam 1 dollár 11 lei, ezzel szemben feketén 25—35 lei. A reggeli: tea, 2 tojás vagy sonka vagy sajt, vaj, jam, kenyér vagy zsemlye (e két utóbbi rendszerint 4—5 napos), viszont a kávé ihatatlan. ÉTTEREM: két- vagy háromféle leves, főételben különösebb választék nincs a húshiány miatt. Boraik jók, de a sörük ihatatlan, és 35 C-fokos hőségben sem kapható jegelt sör. ÉLELMEZÉS: Az egyetlen, ami kapható relatív sorbaállás nélkül, az állami üzletekben, az kenyér és szalonna. Tej, vaj, sajt, cukor, liszt, zsír, főzőolaj, margarin, szalámi, kolbász csak időnként kapható, és ilyenkor reggel 4 órától kell sorbaállni, s ráadásul egy állami üzletben csak egyfélét árulnak így. Előfordul, hogy de. 10 órára kifogy a készlet, és háromszáznak már nem jut az az 1 kg cukor, amiért sorbaállt 6 órán keresztül. Olyan családok, ahol a férfi és a nő is dolgozik, azok képtelenek szükségletüket sorbaállással beszerezni, ha nincs öreg szülő vagy nagyszülő, aki képes erre. Friss húst az ilyenek már hónapok óta nem láttak. Időnként fagyasztott csirke kapható az ilyen állami üzletekben. PIAC: Gyümölcs, zöldség, túró, tejföl, élő szárnyas kapható, de három- vagy négyszeres áron. Általában mindennek az ára 50—100 százalékkal emeledett az 1979-eshez viszonyítva, csak a bérek és fizetések nem. A románosítás hosszú lejáratú terve változatlan. Pl. egy kicsi, tiszta székely falu, amelynek lakossága 40 évvel ezelőtt elérte a 800 lelket, ma alig van 300-on felül. A fiatalok hiányoznak, akiket a kevesebb fizikai munka, jobb jövedelem és nagyobb szórakozási lehetőség a városokba csalt. Ezek elvesztek az ősfalu számára. Egy újabb formája a régi nagy magyar városok temetői. Rendelet szabályozza, hogy minden sírt kerítéssel kell körülvenni meghatározott időn belül, így jönnek rá többek között arra, hogy az eltemetett személy családtagjai elköltöztek, kihaltak, kivándoroltak. A sírhely új megváltása másodrendű kérdés, ami természetesen jövedelem a város számára. Az ilyen sírhelyet kihantolják, és újból eladják, de csak románoknak, Így azután egy régi, öreg, tiszta magyar temető lassan átváltozik román temetővé, és csak a nagyon figyelmes szemlélőnek tűnik fel majd, hogy ezek csak egy-két évtizedes sírhelyek, és senki sem érdeklődik, hogy kik voltak eltemetve egy ilyen öreg temetőben előzőleg 50—100 évvel. Az új halottak egy új temetőrészben kerülnek elhantolásra. Ez tapasztalható volt Nagyváradon, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön stb. Szívélyes üdvözlettel Teljes aláírás A SZOVJET GAZDASÁG GONDJAI (Folytatás a 2. oldalról) szól, hogy a szovjet Promszkjoimport külkereskedelmi egyesülés 555 000 tonna nagy méretű cső szállítására kötött szerződést a nyugatnémet Mannesmann AG konszern megbízottaival, a másik pedig arról hogy Japán 750 000 tonna nagyméretű acélcső exportját vállalta a Szovjetunióba. Ez összesen 1 305 000 tonna cső, ami azonban csak kis része a további szovjet szükségleteknek.(Az elmúlt két évtizedben csak a Mannesmann konszern hétmillió tonna csövet szállított a Szovjetuniónak.) Mindez óriási erőfeszítést kíván a szovjet gazdaságtól, de arannyal és dollárral fizetnek, mert a csőszállításokon áll vagy bukik a szovjet energiaszolgáltatás jövője. — Melynek sorsa — mint látjuk — a kapitalista csőgyárosok kezében van, s azok a nagy profitért mindenre kaphatók. A MUNKAERŐ . . . A szovjet közgazdaság az energiagondok mellett még egy problémával küzd. Ez pedig a munkaerőhiány. A kérdés következőképpen fest a statisztika tükrében: az 1979. évi népszámlálás 262 millió lakost mutatott a Szovjetunióban — így az Kína és India után a föld harmadik legnépesebb állama —, de az utolsó tíz év adatai a népszaporulat lényeges csökkenését jelzik, és a folyamat 1980-ra meggyorsult. Míg 1960 és 1970 közt a Szovjetunió lakossága 33 millióval nőtt, az utolsó dekádban csak 20 millió volt a szaporulat. A nemzetiségekkel szemben ma még 52,4 százalékos arányban többségben levő fehér fajú oroszok szaporodási indexe 1970 és 1980 között csupán 6,5 százalék volt, míg pl. a közép-ázsiai öt mozlim népcsoport — a tadzsikok, kazahok, üzbégek, kirgizek és türkmének — ugyanebben a dekádban 32 százalékos arányban növekedtek. Ha ez a „trend” tovább tart — márpedig az 1980-as adatok erre mutatnak —, az „uralkodó faj" előbb-utóbb kisebbségbe kerül a Szovjetunió által bekebelezett kisebbségekkel szemben, ami beláthatatlan hatású belső feszültségekhez vezethet. (Jelenleg a hatalmat gyakorló Politbüro tizennégy tagjából tizenegy orosz. . .) A népszaporulat visszaesése az oroszlakta területeken — elsősorban az európai Oroszországban — azonban nemcsak politikai feszültségeket okozhat, hanem súlyos gazdasági kihatásai lehetnek. — Az oroszországi gyárak és üzemek kapuin akárcsak Magyarországon -- mind hosszabb lista olvasható, hogy különböző munkaerőket keresnek felvételre, és egyre kevesebb munkást tudnak toborozni a távoli szibériai olaj- és kőolajforrások feltárására, a bányákba, és az annyit emlegetett szűzföldek feltörésére. A déli közép ázsiai népszaporulat ezen mit sem segít: a szovjet ipartelepítés Lenin óta az lírai környékén attól innen és túl épített gyárakat, mert ott találhatók a gazdag nyersanyag-lelőhelyek és a nagy vízierőművek. A déli köztársaságokban alig van gyár, termelő üzem, s az ottani emberanyag többféle oknál fogva sem használható az északabbra fekvő szovjet ipari létesítményekben. Ezért a mostani ötéves tervben több új gyár felállítását vették programba a Szovjetunió déli részén. Mindez azonban csak a távoli jövő, ami nem kecsegtet gyors javulással. A pillanatnyi helyzet az, hogy a szovjet ipar és gazdaság egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal küzd, aminek fékező hatása már meg is mutatkozik a produktivitáson: míg a hatvanas években évi 8 százalék volt a szovjet gazdaság fejlődése, az utolsó években ez a szám felére csökkent. Egy olyan rosszul és korszerűtlenül gépesített iparban mint a szovjet, fokozottabb jelentősége van a munkáskéznek, mint a nyugati kapitalizmusban. Ha csökken a száma, azt nem lehet ellensúlyozni. S hogy csökken, azt a szovjet állami tervhivatal jelentése bizonyítja: míg 1976-ban még 2,8 millió munkás állt munkába, addig 1980-ra ez a szám alig valamivel többre, mint felére csökkent: az új munkaerők száma 1,5 millió volt. Csak néhány adatot ragadtunk ki a szovjet közgazdasági életből, s csupán három olyan pontra mutattunk rá, ahol a Szovjetunió gazdasága súlyos gondokkal küzd, és egyre fokozódó problémákkal kénytelen szembe nézni. De ezen gondok mindegyike húsba vágó, és — sok mással együtt — megoldásuk létkérdés az egész szovjet rendszer számára. A népeknek megváltást és jólétet ígérő kommunista gazdasági rend válságról válságra bukdácsol, és alig van reménye önmaga megújítására. A szabad világ népeinek ezért fokozottabban résen kell lenniök: egyre nő annak az esélye, hogy felfegyverkezése csúcsára érkezett, és ugyanakkor gazdasági bajok hínárjában vergődő diktatúra a csőd megelőzése végett rászánja magát a számára kínálkozó egyetlen megoldásra, a háborúra. Mérges gáz és (Folytatás az 1. oldalról) egy nemzetközi konferencia során ezek a tények a napvilágra kerültek, a szovjet delegátus válasza az volt, hogy ez a vádaskodás annak a propagandahadjáratnak az eredménye, melyet az enyhülés és a nemzetközi együttműködés politikájának ellenségei indítottak a Szovjetunió ellen, mert a gyanúnak még az árnyéka sem férhet közel ahhoz, hogy a Szovjetunió lelkiismeretesen betartja a nemzetközi egyezményeket. Különben is — folytatta a szovjet delegátus —, a járvány, mely a tömeges elhalálozásokat okozta, a „szibériai lázban” megbetegedett állatok fertőzött húsának fogyasztása miatt ütött ki. így válik érthetővé és nyilvánvalóvá a szovjet vegyi háború az afgán szabadságharcosok ellen, és azt megelőzően a vietnamiak szovjet eredetű mustárgáz használata Laoszban és Kambodzsában. Ezeknek a tényeknek a birtokában tette meg Haig külügyminiszter a Szovjetuniót vádló kijelentését, mely szovjetellenes propagandaértékén felül, tényleges diplomáciai előnyt is biztosított elkövetkezendő tárgyalásai alkalmára. És itt lép közbe a korlátlan sajtószabadság nevében a clevelandi Plain Dealer cikkírója, sutba dobva a józan ítélőképességet a sajtóetika minimális szabályaival együtt, s nemcsak kétségbe vonja a kormány állítását a Szovjetunió bűnösségére vonatkozóan, de lehetségesnek tartja, hogy a mérgező kémiai anyagot tartalmazó falevél nem is a Szovjetuniótól származik, hanem abból az időből, amikor az amerikai hadsereg Vietnamban harcolt a kommunisták ellen, mert Amerika is használt ott „sajtószabadság“ vegyi anyagokat. Milyen jót mosolyoghatott Gromiko, amikor a Haiget denunciáló cikket olvasta, és valószínűleg azt mondta: ez az a sajtószabadság, ami kell nekünk — már nem otthon, hanem itt. Másnap ugyancsak a Plain Dealerben egy másik cikkíró hasonlóképpen vélekedett erről a kérdésről, kiütve Haig kezéből azt a diplomáciai fegyvert, melyet oly gondosan készített elő az ország érdekeinek a védelmére a mai válságos időkben. Úgy cikkeznek ezek az újságírók, mintha a Pentagon, és nem a Kreml lenne az ellenségük. Szerencsére a Plain Dealerben megjelent írásokkal egyidőben a Cleveland Press egy cikkében közli, hogy bizalmas értesülés szerint a Szovjetunió által Afganisztánban és Indokínában használt halálos trithothecene toxin, azaz TO 2, nagy mennyiségben rendelkezésére áll Kubának, Amerika elleni esetleges támadás esetén. Ez a magyarázata Castro ismételt fenyegetéseinek, hogy járványokkal fertőzi meg az Egyesült Államokat, ha az ő belügyeibe avatkozik. Fenti tényeket bizonyítja egy menekült kubai hadnagy vallomása, aki három évig szolgált vegyi háború viselésére kiképzett zászlóaljban, szovjet oktatók parancsnoksága alatt. A kiképzésen amerikai városok képeit mutatták be, mint a jövő vegyi háború célpontjait. Ha a Plain Dealer munkatársai olvassák a Press jelentését, valószínűleg megrendül a hitük újságírói és etikai értékítéletükben, és a jövőben, hivatásuk magaslatára emelkedve, több tárgyilagossággal, és hazájuk iránti lojalitással írják meg cikkeiket, saját, jólfelfogott érdekükben. pSPORT Rovatvezető: Bátori János Románia-Magyarország 0-0 A sorozat nem tört meg. Románia labdarúgó-válogatottja még sohasem tudta a magyarokat legyőzni. Sokan ebben reménykedtünk a mérkőzés előtt, mert erre az idegenben szerzett pontra nagy szükség lesz a végelszámolásnál. Ha az alanti táblázatot figyelmesen megnézzük, láthatjuk, hogy az első három helyezett közül kerül ki a két továbbjutó. A legnehezebb helyzetben Anglia van, mert 9 pontnál többet nem tud összehozni. Ha Magyarország megnyeri Svájc és Norvégia ellen otthoni találkozóit, Londonba már mint továbbjutó megy az utolsó összecsapásra. Eddig csak annyit sikerült megtudni, hogy a magyar kaput Mészáros őrizte — kitűnően. Mint várható volt, a románok nagy mezőfölényben játszottak, de nem bírták bevenni a magyar kaput. A döntés most már a magyar csapat kezében van: ha nem tudja megnyerni két hazai mérkőzését — szerintünk — nincs sok keresnivalója a jövő évi spanyolországi 24 es döntőben. II. CSOPORT: Belgium—Franciaország 2—0; Hollandia— Írország 2—2. III. CSOPORT: Csehszlovákia—Wales 2—0; Izland—Törökország 2—0. V. CSOPORT: Dánia—Jugoszlávia 1—2. VI. CSOPORT: Skócia—Svédország 2—0. ★ Előző számunkban röviden ismertettük az elmúlt „kupaszerda” eredményeit. Most részleteket közlünk a négy magyar csapat találkozójáról: Ferencváros—Banik Ostrava 3—2 (2—0). Üllői út, 28 000 néző. Vezette: Eschweiler (ny.-német). — Ferencváros: Kakas — Jancsika, Judik, Szántó — Ebedli, Nyilasi, Rab, Pölöskei — Kvaszta, Szokolai, Pogány. — Bánik Ostrava: Macak — Matustik, Vojacek, Radimec, Rygel — Steiner, Knapp, Nemes, Antalik — Valek, Licka. Góllövő: Pogány (2, egyet 11-esből), Szokolai, illetve Licka és Knapp (11-esből). A magyar csapat a 75. percben még 3—0-ra vezetett! Tatabánya—Real Madrid 2—1 (1—1). Tatabánya, 22 000 néző, vezette Matthias (osztrák). — Tatabánya: Kiss — Szabó, Lakatos, Fejes, Fischer — Emmer, Csapó, Hermann — P. Nagy, Kovács, Weimper. — Real Madrid: Miguel Angel —San José, Navaras, Del Bosque, Gallego — Juanito, Santillana, Isidro. — Góllövő: Weimper (11-esből), Csapó, illetve Santillana. — A mezőny legjobb embere Csapó volt, aki döntő gólja mellett három kapufát is lőtt. FC Paralimni—Vasas 1—0 (0—0). Paralimni (Ciprus), 3000 néző. — Vasas: Leboniczky — Török, Hegedűs, Halász, Szabó A. — Balogh, Szebegyinszky, Zombori, Rixer — Kiss, Izsó. — Góllövő: Komenosz. — Zombori 11-est hibázott. Rapid—Videoton 2—2 (0—1). Bécs, Práter-stadion, 30 ezer néző. Vezette: Madzoszki (jugoszláv). — Videoton: Disztl P. — Csuhay, Disztl L., Baranyi, Végh — Palkovics, Kiss, Vadász — Májer, Szabó, Novath. — Rapid: Feurer — Krauss, Weber, Garger, Pregelbauer — Panenka, Kienast, Zincsenko — Steinbauer, Krankl, Keglevits. — Góllövő: Weber, Panenka (11-esből), illetve Szabó és Végh (11-esből). Az utolsó 10 percben három gól esett. • ÚSZÁSI Előző számunkban beszámoltunk arról, hogy Wladár Sándor a spliti Európa-bajnokságon a 200 m-es hátúszásban Európa-csúccsal győzött. Wladár a 100 méteres hátúszásban is a dobogó legmagasabb fokára állt fel — két nappal a 200 méteres futam előtt! Eredménye: 56,72, új magyar csúcs. • ÖTTUSA A lengyelországi Zielona Gorában befejeződtek az idei öttusa-világbajnokság versenyei. A hazai lengyel együttes kettős győzelmet aratott: mind az egyéniben, mind a csapatversenyben az első helyre kerültek. Magyar részről Szombathelyi Tamás harmadik, a Dobi Lajos, Császári Attila és Szombathelyi Tamás összeállítású csapat ezüstérmet szerzett. Részletes eredmények: Egyéniben 1. Janusz Peciak (Lengyelország) 5662 pont; 2. Masala (Olaszország) 5649 pont; 3. Szombathelyi Tamás 5480 pont;... 15. Dobi Lajos; 16. Császári Attila. Csapatban: 1. Lengyelország (Peciak, Oleszinski, Szuba) 16 408 pont; 2. Magyarország (Szombathelyi, Dobi, Császári) 15 953 pont; 3. Olaszország; 4. Szovjetunió. A IV. csoport állása 1. Anglia7 3 1 3 12— 87 2 . Románia6 2 3 14— 37 3 . Magyarország5 2 2 1 6— 66 4. Norvégia7 2 2 3 7—116 5. Svájc5 1 2 2 7— 84 ★ Szombathelyi Tamás (melegítőben) Montreálban még csak tartalék volt. Mellette Kovács Attila clevelandi sporttudósító