Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1981 (88. évfolyam, 1-50. szám)
1981-12-27 / 49-50. szám
DR. HALMOS MILÁN: Karácsony az atomkorszakban Ha valamikor egyáltalán, akkor most, a karácsonyt megelőző várakozás idején szeretnék még egyszer kisgyermek lenni! A várakozás boldog izgalma önmagában is öröm. — Hogy is számolgattuk annak idején, mennyi nap van még hátra karácsony estéjéig!? Vajon mit hoz a Jézuska? Minden leesett hópehelynek örültünk, nem csupán azért, mert az volt a téli örömök hírnöke, de azért is, mert a karácsonyt annyival is közelebbnek tudtuk. Szinte már az előkészület, a várakozás közel akkora örömöt okozott, mint a beteljesülés maga. Ez a várakozás az advent. A latin „advenii” (megérkezik). Igen, megérkezik Valaki, akit oly sokan és oly nagyon várnak. Talán mi, felnőttek is éppen ezért szeretnénk advent idején gyermekek lenni, hiszen akinek a megérkezésére várunk, azt mondotta, hogy semmiképpen se mehetünk be a mennyek országába, ha csak nem leszünk olyanok, mint a gyermekek. Nem különös, hogy advent és karácsony sok hitetlen, ilyesmire nem sokat adó emberre se téveszti el hatását? Még az érzéketlen emberen is erőt vesz bizonyos fokú gyöngédség a másik ember iránt; eszükbe jutnak saját gyerekkori karácsonyaik, melyek emlékéből csak a szép és a kedves maradt. Kevés elkeseredett, kérges szívű emberrel találkoztam életemben, akit a karácsony valami formában meg ne érintett volna. A család, a gyermek fogalma a karácsonytól elválaszthatatlan. Akit várunk, az a mi kedvünkért gyermek képmását öltő Isten; mi pedig, akik a földi teher viselésében elfáradtan várunk, erre az alkalomra magunk is gyermekké leszünk. Tudjuk, hogy ő, aki most a karácsonyi jászolban fekszik, a gyermekeket felnőtt korában is mennyire szerette. Úgy látszik, gyermekké levés nélkül nem lehet közeledni se hozzá, se az Atyához! 1981 karácsonyán, a kereszténység második évezrede végén az atomkor, az űrhajózás korszakát éljük E kor bálványa az érzelem és gátlás nélküli szex, szépségideálja a rock- és a discozene. Ilyen légkörben miért is lenne szüksége az embernek holmi szentimentális ellágyulásra? — kérdik. Ott a kábítószer, az majd — ha ideiglenesen is, de — kitölti az űrt, ami az istenhit és erkölcs hiánya folytán keletkezett! Minek ide a karácsonyi Kisded szívlágyító gyermekmeséje? Arra mindenesetre jó, hogy fellendítse az ünnepi „szezon” üzletforgalmát, ennek haszna viszont javarészt olyanok zsebébe vándorol, akik a karácsonyi jászolban fekvő Kisdedtől fényévnyi távolságra vannak. Jó lenne tudni, vajon az atombomba, rakéták, a felelőtlen szex, a rock- és discozene, a kábítószer, a remek „szezonüzlet” mennyivel tette boldogabbá, megelégedettebbé, kiegyensúlyozottabbá az embert? Hátha a karácsony éjjelén, magas hóban gyalog, lámpással a kézben templomba igyekvő, a Csendes éjt, a Mennyből az angyalt éneklő, bár technikában visszamaradt ember sokkal kiegyensúlyozottabb, elégedettebb volt? — A saját maga tökéletesedésére oly büszke ember úgy járt, mint Goethe bűvészinasa: vizet fakasztott, de nem volt képes többé a rohanó vízárt megállítani. Az emberi tudomány csupán a leggyilkolóbb fegyverek feltalálása után eszmélt arra, hogy ezek birtokában nemcsak egymást, de még ezt a nyomorult sárgolyót is könynyen elpusztíthatja. Ennek megakadályozása céljából kísérletet tett a józan emberi észhez fellebbezni, de láthatólag minden siker nélkül. — Ezért fanyalogva bár, de mégis kénytelen az általa lenézett, romantikus, szentimentális emberi érzéshez, szívhez, szeretethez fordulni. Ez bizony megalázkodás arra az emberi tudományra nézve, amely képes ugyan belenyúlni az atomok világába, de képtelen arra, hogy az ily módon felidézett rémet hideg emberi ésszel és erővel a saját hatalma alatt, láncon tartsa! Elő kell venni a már-már lomtárba dobott, semmibe vett emberi ideálo kat, istenhitet, felebaráti szeretetet. Hiszen amúgy is csak ezeknek köszönhető, hogy a világtörténelem legalább nem vadállatok egymást marcangolásának a leírásával, hanem csupán az esendő ember bűneivel és tragédiájával foglalkozik! Egymagába véve már ez is óriási eredmény! — Ha egyáltalán van remény arra, hogy az ember ne pusztítsa el önmagát a saját eszével alkotott fegyvereikől, akkor arra csak egy megoldás van: az önmagát mindennél és mindenkinél okosabbnak tartó és mégis oly tökéletlen ember alázkodjék meg, és karácsonyt váró kisgyermek módjára közeledjék a jászolban fekvő Kisdedhez. Egyedül csak ő képes arra, hogy az annyi természeti erőt legyőző, de saját énje legyőzésére képtelen embert magához ölelje, de csak akkor, ha az újra gyermekké lesz! 1981, karácsony______ S ZENTMIKLÓSY ÉLES GÉZA: Jalta szelleme újra kísért Ismételten lecsapott a kommunizmus vasökle a lengyel nép szabadságmozgalmára, terroruralmuk napról napra fokozódik. A Szolidaritás szakszervezet vezetőit, több mint háromezret, börtönbe vetették, így annak tagjai irányítás és utasítás hiányában nem tudnak egységesen fellépni a Moszkvában hónapokkal ezelőtt kifundált tervek végrehajtóival szemben. A jövő a lengyel nép kitartásától, karakter erejétől és a Nyugat leleményességétől, tettre készségétől függ. De lássuk az előzményeket, mielőtt a következményeket mérlegelnénk! Ez év szeptemberében a Szolidaritás, belső feszítő erejétől hajtva, forradalmi követeléseket támaszt a közelmúltban háromszor is átalakított kommunista kormánnyal szemben, amit a TASZSZ antiszocialista és antiszovjet orgiának minősít. Októberben a kommunista kormány az egyre terjedő sztrájkok hatására tárgyalásokat kezd a Szolidaritással, és megígéri az élelmiszerárak befagyasztását. Novemberben Lech Walesa figyelmezteti a kormányt, hogy a munkásság és a kormány szemben állása összeütközésre vezethet. A kormány a sztrájkok betiltásával fenyegetőzik. Decemberben a Szolidaritás elrendeli országos tüntetések tartását, majd szavazást javasol Lengyelország politikai jövőjének eldöntésére, és kijelenti, hogy a szovjet érdekek megvédésére a lengyel kommunista pártra nincs további szükség. A TASZSZ elítéli a Szolidartás gdanszki gyűlését, a hatalomátvétel vádjával illetve azt. Rá következő napon, december 13-án a rendőrség megszállja a Szolidaritás varsói főhadiszállását, és a vezetőket letartóztatja. Jaruzelski párttitkár és miniszterelnök rádión bejelenti a hadiállapotot és a hatalomátvételt, a „nemzeti megváltás tanácsa” nevében. A hadiállapot elrendelésével a kormány a következő korlátozásokat vezette be: országon belüli közlekedési, városon belüli mozgási és gyülekezési tilalmat; felfüggesztette az alkotmányos jogokat; megszüntette a sajtószabadságot; evezette az erőszak alkalmazását; a cenzúrát; az internálást; az üzemanyag-tilalmat; elrendelte a robbanóanyag- és fegyverbeszolgáltatást és a határzárat; felújította a hatnapos munkahetet; betiltotta az alkohol vásárlását, a bankbetétek kivételét. Úgy a belföldi, mint a külföldi hírszolgálat megszűnt. Elvette a munkások sztrájkjogát, és a sztrájkot kétévi szabadságvesztéssel, súlyosabb esetekben halálbüntetéssel torolta meg. A lengyel munkások jórésze ennek ellenére otthon maradt, akik pedig bementek dolgozni, ülősztrájkba kezdtek, így 7000 varsói acélmunkás. Jellemző a Lengyelországban uralkodó állapotokra, hogy a kormány nemcsak a lengyel hadsereget használja fel a nép ellen, de a határokat lengyel katonai egyenruhába öltöztetett orosz katonaság szállta meg. A varsói acélmunkásokon kívül máshol is sztrájkolnak. Egy Berlinben bemutatott fénykép egy szczecini gyárépületet ábrázol, talán sztrájk-Folytatás a 3. oldalon . MJG 1-S2 lMVÍ OUIS SSft _QLÍ1 AVS .213 K Ui‘ t lL L bűül* á^atolíkuő Jflagparok^aöárttapja uw‘ 88 éfoiyam 49 - 50. szám A magyarság legnagyobb katolikus hetilapja Kettős szám ára 90 cent 1981. december 27. Volume 88, No. 49-50 The world’s largest Catholic Hungarian weekly December 27,1981 Catholic Hungarians' Sunday KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: P.0. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 Tel.: (216) 799-2600 és 799-3335 (USPS Í91-Ó40) Price of double issue 90 cents Az élő Isten Fia Kinek tartja a modern világ Jézust? Ki és mi nekünk? Miért kondulnak meg a karácsonyi harangok? Jézus Krisztus — kétségtelenül — páratlan egyéniség. A világtörténelemben feltűnő megjelenés, igazi Epifánia: az Úr bevonulása örökségébe. De a szemtanúkon kívül nincs bizonyság róla saját kora világi hagyományaiból. Az esszénusok barlangjainak papírtekercsei nem említik nevét. Még körülírva sem! Az indiai írott emlékek semmit sem tudnak róla. A ninivei és ar-kaldeai ékírásos táblákon még utalás sincs róla. Hogyan is lehetett volna neki helye a félistenek sokasága között, hiszen ő nem a fantázia szüleménye, mint Gilgames. Jézus, a férfi, mindig Názáretben élt. Életének szemtanúi: édesanyja, Mária, a názáreti rokonság. Szerintük Jézus harmincéves koráig Názáretben dolgozott. Harmincéves korában lett nyilvánvalóvá, hogy kicsoda ő. Hallgatói, rokonsága felismerték benne a Messiást, és Péter apostol egyszer kérdésére ezt válaszolta: Te vagy az élő Isten Fia! Modern korunkban még mindig milliók nem merik ezt a választ adni Jézus kérdésére. A modern államok kormányai vagy elhallgatják, vagy tagadják Jézus isteni küldetését. A modern történészek és filozófusok csak dadognak, mikor tonnaszámra röpködnek körülöttük a tetszetős frázisok: Jézus mitológiai alak, Jézus a görög .Szókratész utóda, Jézus egy a próféták közül. Jézus forradalmár. És Jézus a szegények barátja ... Márpedig modern korunkban a péteri válasz dönti el azt, hogy keresztények vagyunk-e még? — Hogy az Egyház valóban beteljesítheti-e misszióját itt a földön, az elkövetkezendő évezredekben. Hogy papjai megtalálják-e a cölibátus értelmét? Hogy a keresztény ember felfedezi-e az önzetlenség, a szegénység, a hősiesség értékét? Újra és újra felhangzik Jézus kérdése. Már csak azért is, mert korunkban minden ről dialogizálnak, csak éppen Jézusról nem. Felhangzik hozzám: Te, József, akit József atyának hívnak, te Vörös Béla, kinek tartasz te engem? Ha az oltárhoz megy és mondod: Ez az én testem, ez az én vérem, mit gondolsz te rólam? Ki és mi vagyok én neked? Ma és itt! Nemrég Rómában voltál, és láttad Mózes szobrát. Vajon ott egy sorba állítottál-e engem ővele? Vajon imáid úgy intézed hozzám, mint azt Kis Szent Teréz előtt teszed? Vajon te is úgy hallgatsz rólam, mint sokan azt papjaim közül teszik? Mindenről beszélnek, csak rólam nem. Vitáznak az adományok emeléséről, disputáinak az autófenntartásról, hogy az milyen drága! Csak rólam nem esik szó ajkukról. A ti nagyvárosaitokban, az istentagadás fülledt légkörében Péter szavaival kell hitvallást tennetek rólam! — Szent Pál szerelmével kell felkiáltanotok: Nekem Krisztus az életem! Az ő szeretete hajt engem, hogy hirdessem evangéliumát a szegényeknek. Igen, hitvallást kell tennünk az élő Krisztusról. Karácsony ünnepe nagy konfesszió. Az nem csupán emlékezés a kisded Jézusról. A karácsony élet Krisztussal és Krisztusban. — Szent István is átélte Krisztust, amikor 1000 karácsonyán megkoronáztatta magát, mint a magyarok első királya. Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit mind, valamennyien Krisztusból éltek. És megalapították a keresztény Magyarországot. És kortársaik a keresztény Európát... övék volt Krisztus élete, szenvedése, halála és feltámadása. Krisztusban nem a mítoszt látták, sem Keresztelő Jánost, hanem a Szentháromság megtestesült igéjét, aki öröktől fogva élt és él a halhatatlansággal, mint örök valóság, mint isteni személy. Itt él köztünk. Velünk van! Ily értelemben kell nekünk választ adnunk Jézus Krisztus kérdésére. Vallomásunkat nyilvánosan kell megtennünk. Jézus személy, ő valaki! Ő nem élet nélküli hitigazság szellem. Sokan magatartásukkal csak az utóbbit vallják. Mindenesetre ez túl megy mindennapi problémánkon. - Persze, az egzisztencialista filozófia nem tud mit kezdeni vele. A péteri válasz, a vértanúk krédója adja meg mindannak értelmét, ami a kereszténység történetében lezajlott, ami az európai szellemkultúra lényege, ami ihlette a művészetet s megalkotta a kereszténység hitrendszerét és gyakorlatát. A szerzetesrendek iskoláiban, kórházaiban a hívőnek mindig egy válasza volt: Jézus az élő Isten Fia! Jézus ad erőt a földi élet elkötelezett hivatása teljesítésében, a házastársak hűségében, az orvos hivatásában, a tudós, az űrhajós idegölő munkájához. Joggal mondhatta magáról a történelmi Jézus: Én vagyok az út, az igazság, az élet! A betlehemi éjszakában ez az út nyílt meg az Isten országába, ez az igazság ragyogott fel a földön, és kivirágoztatta a szellemkultúrát, a technika fejlődését, a halhatatlan lélek értékelését, s ez az élet hozta az ember tudatára, hogy túl a természet világán, mely ugyan csodálatos himnuszt énekel minden hajnalon, és mégis múlandó: van a léleknek folytatása, van transcendens világ, melynek dimenziója nem a szélesség, nem a magasság, nem a mélység, hanem a végtelen, ahová az öntudat vágyik, ahová a halhatatlan lélek el is jut. S így van értelme és szépsége a világmindenségbe kicsendülő angyali ének dallamának és tartalmának. Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embernek. Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden magyar testvéremnek áldásos szent karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt. Krisztusban szeretettel dr. Jaszovszky József P7*QpTfi fqrjópeac Olvasóink figyelmébe! Mostani karácsonyi kettős számunk után legközelebb december 31-én nyomjuk a következő számot január 10-i keltezéssel. Minden kedves olvasónknak, barátunknak, támogatónknak áldott karácsonyi ünnepeket kívánunk! A VASÁRNAP