Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1981 (88. évfolyam, 1-50. szám)

1981-12-27 / 49-50. szám

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 12. oldal Szűz Mária is­ten anyaságának ünnepe Olvasmány Mózes negyedik könyvéből (6, 22-27) Az Úr szózatot intézett Mózeshez. ..Mondd meg Áron főpapnak és fiai­nak, a papoknak, így áldjátok meg válasz­tott népemet, és ezt mondjátok nekik: Áldjon és őrizzen meg téged az Úr! Tekintsen rád kegyesen az Úr, és kö­nyörüljön rajtad! Fordítsa feléd arcát az Úr, és adjon ne­ked békességet! Így hívjátok le áldásomat a népre, akkor én is megáldom őket!" Ez az Isten igéje. Zsoltár (66, 2-3, 5, 6 és 8) Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket! Könyörüljön rajtunk az Úr, és áldjon meg minket, ragyogtassa fel arcát, és legyen irgalmas! Hogy megismerjék a földön utadat, és meglássák szabadulásukat az összes nemze­tek. Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket! Örüljetek, vigadjanak a nemzetek, mert igazságosan ítéled őket, te kormányzol min­den népet! Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket! Áldjanak, Isten, téged a népek, magasz­taljanak a nemzetek mindnyájan! Áldjon meg minket az Isten! A föld min­den határa féljen tőle! Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket! Szentlecke Szent Pál apostolnak a galaták­­hoz írt leveléből (4, 4-7) Testvéreim! Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki édesanyá­tól született. Alávetette magát a mózesi tör­vénynek, hogy kiváltson minket a mózesi törvény szolgaságából, és Isten fiaivá lehes­sünk. Mivel pedig Isten fiai vagyunk, Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, hogy ezentúl így szólítsuk Istent: ,,Atyánk!" Nem vagyunk tehát többé szolgák, hanem Isten gyermekei és kegyelméből örökösei. Ez az Isten igéje. * Alleluja! Alleluja! Alleluja! Sokízben szólt az ősatyákhoz egykor az Isten, végül a beteljesedés napjaiban Fia ál­tal szólt hozzánk. Alleluja! Alleluja! Alleluja! Evangélium Szent Lukács könyvéből (2, 16-21) Az angyali szózat elhangzása után a pásztorok sietve elmentek Betlehembe, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elmondták, amit már előbb megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és el-elgondolkodott rajtuk. A pásztorok ez­után hazatértek. Dicsérték és magasztalták Istent mindazért, amit láttak és hallottak, úgy ahogy az angyal előre hírül adta nekik. Nyolc nap telt el Jézus születése után. Ekkor kellett a mózesi törvényben előírt szertartás szerint nevet adni a Gyermeknek. A Jézus nevet adták neki, így nevezte őt az angyal, amikor megtestesülését hírül adta. Ezek az evangélium igéi. NÉMETH ERNŐ: Fehér karácsony Fehér palástot ölt a világ, éjszakába néző ablakok párás szeme csupa jégvirág. Kik a csodákban hisznek vakon, karácsonyi kis gyertyalángot látnak kint a fenyőágakon. Minden évben eljön karácsony, az utakat porbó takarja, nesztelen suhan angyal, pásztor. Leszállt közénk az égi Gyermek, nem fogadta be a megértés, szűk istállóban született meg. Úgy dajkálta a puha szalma, mint ki a szegények királya, szeretetből van a hatalma. S míg kinézek az ablakrácson, gyermekkorom emléke villan minden csillogó fenyőágon. Magyarország lángokban „Minden ember szívében egy kis Magyarországnak kell élnie!" A magyar forradalom 25. évfordulóján két konferenciát rendezett a Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége: egyet New Yorkban, a másikat Buenos Airesben. Az angol, illetve spanyol nyelvű konferenciák célja az volt, hogy a magyar nép külföldi barátait emlékeztesse a forradalom jelentőségére. A New York-i konferencia színhelye a Freedom House volt. Dr. Varga László, a szövetség elnöke nyitotta meg az ünnep­séget, aztán ms dr. Varga Béla, a magyar parlament volt el­nöke, a Magyar Bizottság elnöke emlékezett a magyar törté­nelem kiemelkedő eseményeire és szabadságharcaira. Kővágó József, Budapest volt polgármestere volt az ünnepi szónok; a magyar forradalom tisztaságáról és történelmi hatásáról be­szélt, aminek következménye a lengyel nép bámulatraméltó küzdelme a szabadságért. Dukász Anna erdélyi színésznő elszavalta Piros a vér a pesti utcán című forradalmi verset, msgr. Varga Béla a szö­vetség nevében átadta a forradalom emlékérmét Leonard Suss­­mannak, a Freedom House igazgatójának, és William Green képviselőnek, aki a magyar nép érdekében több ízben felszó­lalt az amerikai képviselőházban. Ezután egy félórás, megrázó dokumentumfilmet vetítettek a magyar forradalomról, melyet Radnay Éva állított össze kül­földi és magyar fotóriporterek eredeti felvételeiből, Magyar­­ország lángokban címmel.★ Ugyanezen a napon, november 5-én Buenos Aires belváro­sában, a Rizutto Alapítvány dísztermében rendezett forradal­mi emlékestet a Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége. Iz­rael Rizzuto, az alapítvány elnöke üdvözölte a vendégeket, és bemutatta az ünnepi szónokot, Francisco Manriquet, az argen­tin federális párt elnökét, Argentína egyik legnépszerűbb po­litikusát, több kormány népjóléti miniszterét, volt elnökjelöl­tet, aki a magyar forradalom idején a köztársasági elnök, Pedro Eugenio Aramburu tábornok kabinetirodájának vezetője volt. Aramburut tíz évvel ezelőtt marxista terroristák meggyilkol­ták. De a magyar nép sohasem felejti el, hogy az 56-os forra­dalom idején Aramburu elnök azt mondta: „Minden argentin szívben egy kis Magyarországnak kell élnie!" Az argentínai magyarok nevében Lomniczy József kö­szönte meg az argentin nép segítségét. A Buenos Aires-i segély­akcióra jellemző, hogy amikor egy távirati iroda jelentette Bécsből: ártatlan gyerekek sodródtak át a határon, argentin nők és férfiak százával jelentkeztek, hogy örökbe fogadnak ma­gyar gyermekeket. Végül a szövetség nevében Czanyó Adorján, a Buenos Aires-i Magyar Hírlap szerkesztője átadta a forradalmi emlék­érmet Aramburu özvegyének és másoknak. Mendly Klára Magyar papot szenteltek New Yorkban Nagy örömben volt része a New York-i magyarságnak október 31-én: Cooke bíboros, New York érseke tíz amerikai szeminarista mellett egy magyar származású papot is szentelt: Csete Iván franciatanárt. Csete Iván késői hivatás, osztálytársai között a legidő­sebb. 1936-ban Pesten született, ahol édesapja a Bakay-klini­­kán volt sebész. Amikor Észak-Erdélyt 1941-ben visszacsatol­ták Magyarországhoz, apja Nagyváradra került mint főorvos, később a marosvásárhelyi Bólyai-egyetemen tanár. Így Iván tíz évet él Erdélyben, amíg a románok édesapját ki nem teszik. Iván ekkor Nagykanizsára kerül, ahol leérettségizik. A szegedi orvosi egyetem hallgatója, amikor 1956-ban ki­tör a forradalom, egyetemének képviselője , november végén menekülnie kell. Ausztriába, majd Amerikába kerül. A következő évben, rövid angol nyelvkurzus után, sikerül Ivánnak beiratkozni a Fordham egyetemre New Yorkban, ahol diplomát szerez. Franciaországba megy, a Middlebury Graduati School programja keretében, hogy Master’s degree-t szerezzen. Ilyen képesítéssel kezd el franciát tanítani, előbb Mas­­sachusettsben (Brooks School, North Andover), majd New Jerseyben (Blair Academy, Blairstown). Majd visszatér Franciaországba, hogy a Sorbonne-on ál­lamtudományt tanuljon. Történelemből készül ledoktorálni; a disszertációját Kossuth Duna konföderációs terveiről készül megírni. De ekkor nyilvánul meg az isteni Gondviselés terve Iván­nal kapcsolatban: részt vesz egy lelkigyakorlaton, és annak hatására elhatározza, hogy pap lesz. 1973-ban tér vissza az Egyesült Államokba. Amikor Mindszenty József bíboros a következő évben New Yorkban jár, Iván elmondja neki szándékát. Megbeszéli a bí­borossal, hogy a Pázmáneumban végzi papi tanulmányait. Saj­nos Mindszenty bíboros hamarosan meghal, így Iván a yonkersi Dunwoodie szemináriumban kezdi meg teológiai tanulmányait 1977-ben. Át szeretne kéredzkedni a Pázmáneumba, de akkorra ez a terv nehézségekbe ütközik. Diakónussá avatja Cooke bíboros Csete Ivánt 1980 de­cemberében. Azután (mostani szokás szerint) egy amerikai plébánián dolgozik egy évig, felszenteléséig. Ilyen tekervényes úton jutott el Csete Iván egy hideg, szeles őszi reggel a Szent Patrick székesegyházi papszentelés­hez.­­ Kitüntetésszámba ment, hogy a sok vendég között az ő édesanyjának és bátyjának volt az első pad fenntartva. Özvegy édesanyja Magyarországról jött ki erre a nagy napra, és bizony elsírta magát, amikor fiához sereglettek a magyarok a szentmise után. Magyar szempontból két érdekes pont tűnt föl a két és fél órás szertartás alatt: az első, hogy a szentek litániájában megemlítették Szent István királyt és magyarországi Szent Erzsébetet is. A második pedig az volt, hogy miután felszentel­ték őket és tovább folyt a szentmise. Csete Iván atya is a három újonnan szentelt pap között volt, akik az egyetemes könyörgéseket felolvasták. Mikor vége volt a szentmisének, mindegyik új papnak ki­jelöltek egy kápolnát, ahol családját és ismerőseit fogadhatta és megáldhatta. Iván atyának a Szent Erzsébet-kápolnát jelöl­ték ki, a főoltár mögött jobbra. Szép számmal tolongtak oda az ismerősök és a rokonok. Másnap, mindenszentek ünnepén mondta Iván atya első szentmiséjét a New York-i Szent István-templomban, magya­rul. Erre az ünnepélyes alkalomra kalocsai hímzéssel díszített miseinget és oltárterítőt hozattak Magyarországról a hívek. — Nem sovinizmus vagy valami „etnik nyugtalanság” az, hogy első szentmisémet magyarul kívántam mondani — mon­dotta Iván atya összegyűlt amerikai ismerőseinek. — Ez törté­nelmi szükségszerűség, tanúságtétel Magyarország ezeréves ke­resztény múltja és keresztény feltámadása mellett. Iván atyával koncelebráltak: Csorba Domokos ferences rendfőnök, Szlezák Imre, Füzes József, Patrick Morris (a Szent István-templom amerikai plébánosa), magt John Mescall fa Dunwoodie szeminárium rektora) és Hogan amerikai jezsuita atya. A gyönyörű szentbeszédet Csorba Domokos atya mondta, kiemelvén azt, hogy nem könnyű a papi hivatás, és nem min­dig láthatja a pap munkája eredményét. Megható volt szeminarista társainak részvétele Iván atya első szentmiséjén. Andre Clark, harmadéves szeminarista ol­vasta fel magyarul az egyik olvasmányt. Hat nyelven beszél (magyarul nem), 22 éves létére már szerzett diplomát a Har­­vardról és a London School of Economicsról. Kissé amerikai ízűen, de remek kiejtéssel és hangsúllyal olvasta fel Szent Pál leveléből az aznapi részletet. Imponált! Részt vett még több más között egy kínai szeminarista is — a „magyar-turáni kapcsolat elismeréséül”, ahogy Iván atya magyarázta —, aki többszörös menekült, Észak-Vietnamon ke­resztül került Amerikába. Erre a páratlan alkalomra sokan jelentek meg díszmagyar­ban, és több asszony és kislány volt csíki viseletben. Iván atya édesanyja pedig a dédanyjától örökölt gyönyörű fekete dísz­magyarban (prémes mentével) ünnepelte ezt a felejthetetlen napot. A szentmise után a Szent István-plébánia Oltáregyletének tagjai szolgálták fel a finom ebédet a fehér teremben ingyen és bérmentve, ily módon járulván hozzá az ünnep fényéhez. Bár Csete Iván atya magyar helyen szeretne dolgozni, Amenia községbe helyezték, New Yorktól 100 mérföldnyire északra. Áldja meg a jó Isten az új magyar papunkat! Adjon neki erőt, egészséget és kitartást! Minket pedig világosítson meg, hogy teljes szívből támogathassuk őt. Faber Oszkárné, Papp Erika Sajnos, tragikus autószerencsétlenségről kell beszámol­nunk egy hónappal a papszentelés után. Kanadában mondott Iván atya szentmisét a cserkészek kérésére. Hazafelé jövet Montrealból, teherautó rohant kocsijába. Iván atya édesanyja és Mozsár Attila — aki most tért vissza édesapja magyaror­szági temetéséről — meghaltak. Iván atya lábtörést szenvedett. Kérjük a kedves Olvasók imáit Iván atyáért, valamint édesanyja és Mozsár Attila lelki üdvéért! KEGYELEMTELJES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és ÁLDÁSOS ÚJÉVET kíván a KOSSUTH BOOKSHOP 14025 Lakota Avenue Cleveland, Ohio 44111 Tel.: 941-0654 1981. dec. 27.

Next