Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1981 (88. évfolyam, 1-50. szám)
1981-10-04 / 37. szám
8. oldal itatolíkua iflagparofe ^aaárnapja Catholic Hungarian*' Sunday UADOMrVATM - (OTT 0*1 AI Of »Kl Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Maboning Avenue Youngstown, Ohio 44509. Telefoni (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-pébinos. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Bohm Papal Prelate-Pastor Managing Editor. Father NICHOLAS DENGL, O.F.M. THIS NEWSPAPER IS ENTIRELY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS _______________A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ARAK: SUBSCRIPTION RATES: Két évre ................... *37.00 For two years ............ *37.00 Egy évre ................... *20.00 For one year .............. *20.00 Fél évre ..................... *12 00 For six months .......... *12.00 Nyugdíjasoknak *15.00 egy évre A Szent István Ferences Kominisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: P. DENGL MIKLÓS. O.F.M. Szerkesztő: Fr. DUNAI ÁKOS O.F.M. 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio. 44509 ________________________Telefon: (216) 799-2600.______________________ ADVERTISEMENT RATESi *4.00 per column inch 1—4 times,- *3.50 per column inch 5—15 times; *3.00 per column inch more than 15 times; i page *125.00; i page *240.00; 1 full page *460.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A lapban megjelent cikkek nem fejezik ki szükségszerűen a •zerkesztöség véleményét. Az aláfrt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. STATEMENT OF OWNERSHIP, MANAGEMENT AND CIRCULATION (Act of October 23, 1962: Section 4369, Title 39, United States Code.) Date of filling: October 1, 1981. Title of publication: Katolikus Magyarok Vasárnapja. Location of known office of publication: 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Location of the headquarters: 517 So. Belle Vista Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Publisher: Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509. Editor and Manager: Rev. Nicholas Dengl, 517 So. Belle Vista Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Owner: Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509. Bondholders: None. Total No. Copies printed: 3500, Í certify that the statements made by me above are correct and complete, Fr, Nicholas Dengl A forradalom tanúi Huszonöt év alatt soha nem idézték annyiszor a Nyugaton az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, mint az 1968-as prágai tavasz idején, vagy napjainkban, a lengyel események drámai fordulataiban. Arról azonban kevés szó esik, hogy sem a cseh, sem a lengyel események nem történhettek voksa akra • Magvar Oktober nélkül A lengyel szabad szakkedvezet ,szolidantás, az 1956-os magyar Munkástanácsot példáiny indult el A nyilvánvaló hatásokon kívül magában a Szovjetunióban is ma még le nem mért Visszhangja és következménye van 1956-nak. A kiutasított orosz disszidensek, Vladimir Bukovszkijtól Makszimovig az orosz polgárjogi mozgalmak születését a magyar forradalom hatásának tulajdonítják. Egyikük, Natalia Gobranyevszkaja ezt írja: „Nyíltan valljuk, hogy mi vagyunk az 1956-os magyar forradalom orosz nemzedéke.” Andrej Amalrik, a közelmúltban meghalt fiatal orosz történész pedig kijelentette: „A magyarok harca nem volt hiábavaló. A sztálini monolitikus államot olyan csapás érte, melyből azóta sem tud kigyógyulni. A szovjet tömb ingadozása és bomlása 1956-tal kezdődött, és a bomlás kérlelhetetlenül tart tovább, egészen a szovjet tömb végleges összeomlásáig.” Ha a Magyar Október rengése távolra ilyen hatalmas hullámokat vert, akkor mennyivel fontosabb a forradalom szellemi örökségét eljuttatni haza, az 1956 után született fiatalokhoz, hogy nekik és a következő nemzedékeknek is útravalóul szolgálhasson. A forradalom tanúi érzik: az idő kiszalad alóluk. Bármit gyűjtünk önmagunknak, bármit mondunk el egymás közt, annak nem marad nyoma. Csak az él túl bennünket, amit írásban, könyvekben megörökítünk. Az utánunk jövök e dokumentumokból ismerhetik meg 1956 eszméit, melyek akkor is hatnak, amikor már nem leszünk. Mindezt csak mi, a forradalom szabad földön élő tanúi írhatjuk meg hitelesen, vagy gyűjthetjük össze. Az otthoniak a cenzúra miatt ezt nem tehetik. A mi kötelességünk tehát ennek a hézagpótló munkának az elvégzése. A FORRADALOM TANÚI címmel a Nemzetőr a Magyar Október 25. évfordulójára az ENSZ különbizottságának jelentését adja ki magyarul, mely a szemtanúk hiteles vallomásai alapján készült 1957-ben New Yorkban. A könyv megjelenését a Caracasi Magyar Történelmi Társulat, Amerikában pedig a Szabad Magyar Jogászszövetség kezdeményezte, és az emigráció áldozatkészsége tette lehetővé. A könyvvel méltó emléket kívánunk emelni Bang Jensen dán diplomatának, aki a forradalom tanúi védelmében életét áldozta. De emléket állítunk ezzel a szabadságharc magyar hősi halottainak, a Szovjetunióba elhurcoltaknak és a börtönben kivégzetteknek is, akikre otthon, negyedszázad után sem szabad emlékezni. „Gloria victis!” — Dicsőség a legyőzötteknek! Tollas Tibor★ A könyv megrendelhető az alábbi címen: Nemzetőr, DS 8 München 50, Ferchenbachstrasse 88, West Germany. Ara: puha kötésben 13 dollár, kemény kötésben 16 dollár. 12 12 22 jr^r^r^r=^r=Jr=Jr=Jr=Jr=Jr=JP=Jf=Jr=Jf=Jr =r=Jr=^r=Jp=Jr=Jf= SARASOTA (FLORIDA) ÉS KÖRNYÉKÉN ház, condominium, motel, telek vétel és eladását, kezelését, valamint új ház építését úgy az Ön, mint az én terveim szerint vállalom. MRSIDA ANGYAL, Broker-Salesman, Notary Public Satisfaction Really Inc. 6708 Avenue D Sarasota, Florida 33581 Telefon: (813) 924—3419, este. r=Li=Jh=jr=Jr=Jr=Jr=Jr=Jr=Jf=Jf=Jr=Yi=Jf=Jf=Yf=Jf=JF= KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA STISUMG GYÖRY: A szovjet gazdaság gondjai A Szovjetunió hatvan év alatt kiépítette a világ legerősebb hadseregét, de képtelennek bizonyult arra, hogy a kommunista módszerek segítségével produktív mezőgazdaságot létesítsen. A KENYÉR . . . Az idei betakarítás eredménye megint siralmas a jelek szerint 40 50 millió tonnával kevesebb gabona és kukorica került a raktárakba, mint amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy a kenyér- és húsellátás zavartalan legyen. A szovjet lapok sopánkodnak az idei szárazság miatt, és mindenért a rossz időjárást okolják. A Szovjet Legfelső Tanács ülése határozatot hozott, melyben a legszigorúbb takarékosságot és készletgazdálkodást ír elő. Egyes hírek szerint nincs kizárva, hogy a fontosabb élelmiszerekre életbe léptetik a jegyrendszert. Kenyérből, tejtermékből és természetesen húsból máris akadozik az ellátás Moszkvában. Ezért a boltvezetők utasítást kaptak, hogy egy személynek legfeljebb két kiló húst, két kiló kenyeret, fél kiló vajat vagy sajtot szolgálhatnak ki. A rendelkezés megszegőjére kemény büntetés vár. Hogy nagyobb hiány egyelőre még nem mutatkozik, az kizárólag a szovjet háztáji gazdaságok termékeinek köszönhető, melyekből egyre több kerül a városokba piacra A kormány most különböző kedvezményekkel igyekszik kedvet csinálni a parasztoknak a háztáji termelés fokozására. V ENERGIA... A szovjet mezőgazdasággal tehát bajok vannak: a kolhozok és szovhozok nem képesek megtermelni az ország kenyerét. De bajban van az egész szovjet közgazdaság is. Elsősorban energiaproblémák gyötrik. Főleg hosszú távon. A szovjet energiagazdálkodás alapja az olaj, amiről évekkel ezelőtt azt állították, hogy belátható időn belül nem kell a készletek fogyásától tartani. Az amerikai források viszont az olajmezők közeli kimerülését jósolták. A Defense Intelligence Agency legújabban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint 1990-ben mutatkozhat először olajhiány a Szovjetunióban, ami azt jelenti, hogy az eddigi olajexportáló országból behozatalra szoruló ország lesz. (Vagy újabb olajlelőhelyeket kell a maga számára biztosítania, pl. a közel-keleti olajvidékek megszállásával . . .) Egyfajta energiahordozóból viszont szinte korlátlan készletek fölött rendelkezik a Szovjetunió, és ez a földgáz. Legfőképp tehát ennek a kitermelésére és felhasználására igyekszik gondot fordítani a szovjet kormány. Mindez nem egyszerű: a legnagyobb és még feltárásra váró földgázkészletek Szibéria megközelíthetetlen távoli vidékei alatt vannak, ahol az év nagyobbik felében kegyetlen fagy uralkodik, nyáron pedig a felázott tundrákon minden közlekedés megbénul, és szúnyogok milliárdjai teszik elviselhetetlenné az emberi életet. Ha — amerikai fúrógépek és egyéb felszerelések segítségével — meg is tudják oldani a földgáz kitermelését, azt el is kell onnét szállítani, ami csővezetékkel történik. A Szovjetunió már több csővezetéket épített már működő földgázforrásaihoz, amelyekkel saját energiaszükségletét elégíti ki, de a szocialista tábor többi országába is exportál.Valutaszerzési célból most nyugateurópai országoknak is szeretne eladni földgázt, hogy megtérüljenek az óriási befektetést igénylő kitermelés költségei - Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország mutatnak érdeklődést az orosz földgáz iránt, és csak a szállító csővezeték megépítésén múlik az üzlet megkötése.) A csővezetékhez viszont cső kell. Nem is akármilyen: nagy átmérőjű, tartós és erős, de mégsem túl vastag és súlyos cső. És tekintve az óriási távolságokat, sok ezer tonnányi. Az ember azt képzelné, hogy a magasan fejlett szovjet szocialista nehézipar játszi könynyedséggel megbirkózik a feladattal, és annyi csövet gyárt, amennyi csak kell. Lévén a csőkérdés létkérdés, a szovjet energiaellátás kulcsa. Ennek ellenére nincs szovjet cső. Illetve: van, de rossz. Földgázvezeték céljaira legalábbis használhatatlan. Ezért Brezsnyevék a kapitalistáktól vásárolják a szükséges csőmennyiséget. Augusztus 27-én két jelentést is olvashattunk erről a szovjet sajtóban. Az első arról (Folytatás az 5. oldalon) A varsói érsek és a pártelnök Josef Glemp varsói érsek, Lengyelország prímása fogadta a demokrata párt elnökét, Edward Kowalcyk professzort. Ez a párt egyike a kommunista párt mellett még létező két csatlóspártnak. Csakhogy tavaly nyár óta, vagyis a lengyel erjedés megindulása óta ebben a pártban jelentős személyi változások történtek. A párt tagjai főleg kisiparosok és intellektuelek. Kowalcyk professzor fogadása arra vall, hogy Lengyelország prímása folytatja fáradozásait, melyeknek célja, hogy valamennyi politikai erővel kapcsolatot tartson Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi megállapodások, és a magyar kisebbség helyzete - A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának jelentése - (II. folytatás) Ennek ellenére Csehszlovákiában ma is érvényben vannak olyan törvények, melyek hátrányosan megkülönböztetik a magyar nemzetiségű állampolgárokat, pl. az ország határain kívül alakult csehszlovák hadsereg tagjairól és a nemzeti felszabadító harc más résztvevőiről szóló Tt. 1946/ 255. számú törvény. E törvény alapján különféle előnyökben — nyugdíjkiegészítés stb. — részesülnek az ellenállási harc résztvevői, illetve azok hátramaradottjai. A törvény azonban nem vonatkozik ii magyar és német nemzetiségű ellenállókra. Ami főleg azokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat sújtja, akik a második világháború idején Magyarországhoz viszszacsatolt területen éltek; számosan közülük szovjet partizánalakulatok kötelékében harcoltak. A törvény azokat a magyar és német nemzetiségű személyeket is kizárja a kedvezményekből, akik 1936 és 1939 között a köztársaságiak oldalán harcoltak a spanyol polgárháborúban. A csehszlovák állam, és elsősorban a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági politikája diszkriminációs jellegű: a magyarok által lakott csaknem 10 000 négyzetkilométer kiterjedésű dél-szlovákiai terület az ország egyik legelmaradottabb gazdasági övezete, a kormány azonban nem törekszik a fejlesztésére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az itt élő lakosság számára nincs biztosítva a munkához való jog. A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya az egyénekre vonatkozóan kötelezi a részes államokat a munkához való jog biztosítására, nem tartalmaz kötelezettséget az elmaradott területek fejlesztésének vonatkozásában. De egy terület tudatos — nemzetiségi politikai megfontolásból történő — elmaradottságba taszítása ellentétes az egyezségokmány szellemével. A 2. cikk (2) bekezdése nyelvre ( . ), nemzeti ( . ) származásra való tekintet nélkül követeli meg az egyezségokmányban foglalt jogok gyakorlását. A magyarok lakta terület — a havi átlagkereset alapján — Csehszlovákia legroszszabb jövedelmi zónája. Kevés a munkaalkalom. A keresőképes korú lakosság közel 40 százaléka kénytelen átmenetileg vagy végleg elhagyni az övezetet, hogy más területen keressen megélhetést; keresőképes korú nőknek csupán 30 százaléka talál munkát ezen a területen. Az állami költségvetés beruházásra fordított részéből mégis 70— 75 százalékkal kevesebb jut egy főre, mint Szlovákia többi részében. A csehszlovák állam és elsősorban a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási politikája még szembetűnőbben diszkriminációs jellegű. Az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozó egyezmény 5. cikkének (1c) pontja csak magániskolák fenntartására ad jogot a nemzeti kisebbségeknek, Csehszlovákiában azonban nem engedélyeznek magániskolákat. Ilyen körülmények között — tekintettel a 4. cikk (a) bekezdésére — az államra hárul a magyar iskolák fenntartásának kötelezettsége. Ennek ellenére a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási politikája a magyar oktatási nyelvű iskolák felszámolására és általában a magyar oktatási nyev teljes kiszorítására törekszik. E törekvés megvalósítása során a hatóságok figyelmen kívül hagyják a magyar nemzetiségű szülők kifejezett akaratát, illetve nyomást gyakorolnak rájuk avégett, hogy gyermekeiket szlovák iskolákba küldjék. A magyar gyerekek számára ez a helyzet nemcsak az iskolai előmenetelben jelent hátrányt, hanem silyos lelki sérelmet is okoz; még nagyobb fokú a pszichológiai veszélyeztetettség a bölcsődékben és az óvodákban A csehszlovák állam és különösen a Szlovák Szocialista Köztársaság nem teljesíti a gyermek jogaira vonatkozó 1959. évi nyilatkozat 2. elvében foglaltakat. Az elv szerint: „A gyermek különleges védelmet élvez, s jogi, valamint egyéb eszközökkel lehetőséget és alkalmat kap arra, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag fejlődjék, egészséges és szokásos módon a szabadság és méltóság viszonyai között.” A magyar anyanyelvű gyermekek hátrányai az oktatási rendszer magasabb szintjei felé haladva egyre növekszenek, s így maguk is okozójává válnak a magyarok lakta terület gazdasági elmaradottságának. Ez a terület szolgáltatja a leg-nagyobb arányban a szakképzetlen munkaerőt. A hátrányos megkülönböztetés mindjárt a csecsemőkor után elkezdődik; egyáltalán nem léteznek magyar bölcsődék a szellemileg és lelkileg éppen a legérzékenyebb korban levő gyermekek számára. Az óvodákban is igen rossz a helyzet. 1978-ban a magyar nemzetiségű óvodások 27 százalékának nem volt lehetősége magyar nevelési nyelvű óvodába járni. 1950-től 1978-ig 233 magyar oktatási nyelvű általános iskolát szüntettek meg, s több mint20 százalékra emelkedett a nem saját anyanyelvén tanuló magyar iskolakötelesek száma. A Szlovák Szocialista Köztársaság, oktatásügyi miniszterének rendeletei mesterségesen és erőszakosan határozzák meg a magyar és a szlovák iskolába járó diákok arányszámát. Például a dunaszerdahelyi járásban, ahol a lakosság 80 százaléka magyar nemzetiségű, 1:1 arányt állapít meg a miniszter, így a magyarok anyanyelvi képzésének lehetőségét fokozatosan 40 százalékkal kívánja csökkenteni. Ugyancsak az iskolaügyi miniszter rendeletei szabják meg a magyar nyelvű középiskolai oktatás szűk kereteit. 1978- ban gimnáziumba 15 százalékkal, szakközépiskolába 39 százalékkal alacsonyabban jártak magyar diákok, mint szlovákok. Ezek az arányok az összes középiskolára vonatkoznak, függetlenül az oktatási nyelvtől. Ahhoz, hogy a magyar középiskolába, illetve a magyar oktatási nyelvű osztályba járó diákok aránya elérje a szlovákokét, vagyis ahhoz, hogy a megfelelő korú magyar fiatalok ugyanakkora hányada folytassa anyanyelvén középiskolai tanulmányait, mint amekkora hányad a szlovák fiatalok közül középiskolába jár, a magyar gimnáziumi osztályok létszámát 29 százalékkal, a szakközépiskolai osztályokét 66 százalékkal kellene emelni. Az ipari tanuló intézetekben még rosszabb a helyzet: itt 85—90 százalékkal több férőhelyre lenne szükség a hasonló arány eléréséhez. S az arányok egyre romlanak. Az 1978-ban jóváhagyott új iskolatörvény végrehajtási rendeletei abból az elvből indulnak ki, hogy a magyarok lakta járásokban csak egyetlen magyar oktatási nyelvű, illetve közös igazgatású magyar—szlovák gimnázium létezhet, bármennyien kívánnak is ilyen iskolában továbbtanulni; ezt az elvet követve,több magyar gimnáziumot fölszámolnak. — A vegyes, szlovák- magyar oktatási nyelvű ipari tanuló intézetekben fokozatosan megszüntetik az osztályok oktatási nyelv alapján történő elkülönítését, s ennek következtében a magyar nyelv egyre inkább kiszorul az oktatásból. — A magyar oktatási nyelv erőszakos visszaszorításának megfelelően 1977-től kezdődően fokozatosan fölszámolják a magyar iskolákban tanító pedagógusok főiskolai képzését. A magyar fiataloknak csupán töredéke, részesül felsőfokú — főiskolai vagy egyetemi— képzésben. Pl. 1977-ben a magyar nemzetiségű 19 évesek közül csak 6 százalékot vettek föl felsőoktatási intézményekbe, a szlovák nemzetiségűek azonos korcsoportjából viszont 18—20 százalékot. A magyar nemzetiségű 19—24 évesek 1978-ban az ilyen korú szlovák lakosság 12 százalékát tették ki, ellenben a főiskolások és egyetemisták csoportjának csupán 4 százalékát. A magyar kisebbség egészének csupán 0,8 —0,9 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel, a szlovák nemzetnél ez az arány eléri a 4 százalékot. A magyar fiatalokat hátrányos megkülönböztetés sújtja abban az esetben is, ha külföldi felsőoktatási intézményben kívánnak,, továbbtanulni. A Szlovák Szocialista Köztársaság oktatásügyi minisztere elrendelte, hogy külföldi főiskolákon és egyetemeken csupán azok folytathatják tanulmányaikat, akik a Selmecbányai (Bánska Stiavnica) szlovák oktatási nyelvű központi gimnáziumban érettségiznek. ( FOLYTATJUK) 1981. október 4.