Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1981 (88. évfolyam, 1-50. szám)

1981-10-04 / 37. szám

8. oldal itatolíkua iflagparofe ^aaárnapja Catholic Hungarian*' Sunday UADOMrVATM - (OTT 0*1 AI Of »Kl Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Maboning Avenue Youngstown, Ohio 44509. Telefoni (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-pébinos. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Bohm Papal Prelate-Pastor Managing Editor. Father NICHOLAS DENGL, O.F.M. THIS NEWSPAPER IS ENTIRELY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS _______________A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ARAK: SUBSCRIPTION RATES: Két évre ................... *37.00 For two years ............ *37.00 Egy évre ................... *20.00 For one year .............. *20.00 Fél évre ..................... *12 00 For six months .......... *12.00 Nyugdíjasoknak *15.00 egy évre A Szent István Ferences Kominisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: P. DENGL MIKLÓS. O.F.M. Szerkesztő: Fr. DUNAI ÁKOS O.F.M. 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio. 44509 ________________________Telefon: (216) 799-2600.______________________ ADVERTISEMENT RATESi *4.00 per column inch 1—4 times,- *3.50 per column inch 5—15 times; *3.00 per column inch more than 15 times; i page *125.00; i page *240.00; 1 full page *460.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A lapban megjelent cikkek nem fejezik ki szükségszerűen a •zerkesztöség véleményét. Az aláfrt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. STATEMENT OF OWNERSHIP, MANAGEMENT AND CIRCULATION (Act of October 23, 1962: Section 4369, Title 39, United States Code.) Date of filling: October 1, 1981. Title of publication: Katolikus Magyarok Vasárnapja. Location of known office of publication: 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Location of the headquarters: 517 So. Belle Vista Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Publisher: Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Ave., Youngs­town, Ohio 44509. Editor and Manager: Rev. Nicholas Dengl, 517 So. Belle Vista Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Owner: Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509. Bondholders: None. Total No. Copies printed: 3500, Í certify that the statements made by me above are correct and com­plete, Fr, Nicholas Dengl A forradalom tanúi Huszonöt év alatt soha nem idézték annyiszor a Nyugaton az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, mint az 1968-as prágai tavasz idején, vagy napjainkban, a lengyel ese­mények drámai fordulataiban. Arról azonban kevés szó esik, hogy sem­ a cseh, sem a lengyel események nem történhettek voksa ak­ra •­ Magvar­ Oktober nélkül A lengyel szabad szak­­ked­vezet­ ,s­­zolidantás, az 1956-os magyar Munkástanácsot példáiny­ indult el A nyilvánvaló hatásokon kívül magában a Szovjetunióban is ma még le nem mért Visszhangja és következménye van­ 1956-nak. A kiutasított orosz disszidensek, Vladimir Bukovsz­­kijtól Makszimovig az orosz polgárjogi mozgalmak születését a magyar forradalom hatásának tulajdonítják. Egyikük, Natalia Gobranyevszkaja ezt írja: „Nyíltan valljuk, hogy mi vagyunk az 1956-os magyar forradalom orosz nemzedéke.” Andrej Amalrik, a közelmúltban meghalt fiatal orosz történész pedig kijelentette: „A magyarok harca nem volt hiábavaló. A sztálini monolitikus államot olyan csapás érte, melyből azóta sem tud kigyógyulni. A szovjet tömb ingadozása és bomlása 1956-tal kezdődött, és a bomlás kérlelhetetlenül tart tovább, egészen a szovjet tömb végleges összeomlásáig.” Ha a Magyar Október rengése távolra ilyen hatalmas hul­lámokat vert, akkor mennyivel fontosabb a forradalom szel­lemi örökségét eljuttatni haza, az 1956 után született fiatalok­hoz, hogy nekik és a következő nemzedékeknek is útravalóul szolgálhasson. A forradalom tanúi érzik: az idő kiszalad alóluk. Bármit gyűjtünk önmagunknak, bármit mondunk el egymás közt, an­nak nem marad nyoma. Csak az él túl bennünket, amit írás­ban, könyvekben megörökítünk. Az utánunk jövök e doku­mentumokból ismerhetik meg 1956 eszméit, melyek akkor is hatnak, amikor már nem leszünk. Mindezt csak mi, a forra­dalom szabad földön élő tanúi írhatjuk meg hitelesen, vagy gyűjthetjük össze. Az otthoniak a cenzúra miatt ezt nem te­hetik. A mi kötelességünk tehát ennek a hézagpótló munkának az elvégzése. A FORRADALOM TANÚI címmel a Nemzetőr a Magyar Október 25. évfordulójára az ENSZ különbizottságának jelen­tését adja ki magyarul, mely a szemtanúk hiteles vallomásai alapján készült 1957-ben New Yorkban. A könyv megjelenését a Caracasi Magyar Történelmi Tár­sulat, Amerikában pedig a Szabad Magyar Jogászszövetség kezdeményezte, és az emigráció áldozatkészsége tette lehe­tővé. A könyvvel méltó emléket kívánunk emelni Bang Jensen dán diplomatának, aki a forradalom tanúi védelmében életét áldozta. De emléket állítunk ezzel a szabadságharc magyar hősi halottainak, a Szovjetunióba elhurcoltaknak és a bör­tönben kivégzetteknek is, akikre otthon, negyedszázad után sem szabad emlékezni. „Gloria victis!” — Dicsőség a legyőzötteknek! Tollas Tibor★ A könyv megrendelhető az alábbi címen: Nemzetőr, DS 8 München 50, Ferchenbachstrasse 88, West Germany. Ara: puha kötésben 13 dollár, kemény kötés­ben 16 dollár. 1­2 1­2 2­2 jr^r^r^r=^r=Jr=Jr=Jr=Jr=Jr=JP=Jf=Jr=Jf=Jr =r=Jr=^r=Jp=Jr=Jf=­ SARASOTA (FLORIDA) ÉS KÖRNYÉKÉN ház, condominium, motel, telek vétel és eladását, kezelését, valamint új ház építését úgy az Ön, mint az én terveim szerint vállalom. MRS­­IDA ANGYAL, Broker-Salesman, Notary Public Satisfaction Really Inc. 6708 Avenue D Sarasota, Florida 33581 Telefon: (813) 924—3419, este. r=Li­=Jh=jr=Jr=Jr=Jr=Jr=Jr=Jf=Jf=Jr=Yi=Jf=Jf=Yf=Jf=JF= KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA STISUMG GYÖRY: A szovjet gazdaság gondjai A Szovjetunió hatvan év alatt kiépítette a világ legerő­sebb hadseregét, de képtelen­nek bizonyult arra, hogy a kommunista módszerek segít­ségével produktív mezőgazda­ságot létesítsen. A KENYÉR . . . Az idei betakarítás eredmé­­nye megint siralmas a jelek szerint 40 50 millió tonnával kevesebb gabona és kukorica került a raktárakba, mint amennyi szükséges lenne ah­hoz, hogy a kenyér- és hús­ellátás zavartalan legyen. A szovjet lapok sopánkodnak az idei szárazság miatt, és min­denért a rossz időjárást okol­ják. A Szovjet Legfelső Ta­nács ülése határozatot hozott, melyben a legszigorúbb taka­rékosságot és készletgazdálko­dást ír elő. Egyes hírek sze­rint nincs kizárva, hogy a fon­tosabb élelmiszerekre életbe léptetik a jegyrendszert. Ke­nyérből, tejtermékből és ter­mészetesen húsból máris aka­dozik az ellátás Moszkvában. Ezért a boltvezetők utasítást kaptak, hogy egy­ személynek legfeljebb két kiló húst, két kiló kenyeret, fél kiló vajat vagy sajtot szolgálhatnak ki. A rendelkezés megszegőjére kemény büntetés vár. Hogy nagyobb hiány egyelőre még nem mutatkozik, az kizárólag a szovjet háztáji gazdaságok termékeinek köszönhető, me­lyekből egyre több kerül a vá­rosokba piacra A kormány most különböző kedvezmé­nyekkel igyekszik kedvet csi­nálni a parasztoknak a ház­táji termelés fokozására. V ENERGIA... A szovjet mezőgazdasággal tehát bajok vannak: a kolho­zok és szovhozok nem képe­sek megtermelni az ország ke­nyerét.­­ De bajban van az egész szovjet közgazdaság is. Elsősorban energiaproblémák gyötrik. Főleg hosszú távon. A szovjet energiagazdálkodás alapja az olaj, amiről évekkel ezelőtt azt állították, hogy be­látható időn belül nem kell a készletek fogyásától tartani. Az amerikai források viszont az olajmezők közeli kimerülé­sét jósolták. A Defense Intel­ligence Agency legújabban nyilvánosságra hozott tanul­mánya szerint 1990-ben mu­tatkozhat először olajhiány a Szovjetunióban, ami azt jelen­ti, hogy az eddigi olajexpor­táló országból behozatalra szo­ruló ország lesz. (Vagy újabb olajlelőhelyeket kell a maga számára biztosítania, pl. a kö­zel-keleti olajvidékek megszál­lásával . . .) Egyfajta energia­­hordozóból viszont szinte kor­látlan készletek fölött rendel­kezik a Szovjetunió, és ez a földgáz. Legfőképp tehát en­nek a kitermelésére és fel­­használására igyekszik gondot fordítani a szovjet kormány. Mindez nem egyszerű: a leg­nagyobb és még feltárásra vá­ró földgázkészletek Szibéria megközelíthetetlen távoli vidé­kei alatt vannak, ahol az év nagyobbik felében kegyetlen fagy uralkodik, nyáron pedig a felázott tundrákon minden közlekedés megbénul, és szú­nyogok milliárdjai teszik el­viselhetetlenné az emberi éle­tet. Ha — amerikai fúrógépek és egyéb felszerelések segítsé­gével — meg is tudják oldani a földgáz kitermelését, azt el is kell onnét szállítani, ami csővezetékkel történik. A Szov­jetunió már több csővezetéket épített már működő földgáz­forrásaihoz, amelyekkel saját energiaszükségletét elégíti ki, de a szocialista tábor többi or­szágába is exportál.­­Valuta­szerzési célból most nyugat­európai országoknak is szeret­ne eladni földgázt, hogy meg­térüljenek az óriási befekte­tést igénylő kitermelés költsé­gei - Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország mutatnak érdeklődést az orosz földgáz iránt, és csak a szál­lító csővezeték megépítésén múlik az üzlet megkötése.) A csővezetékhez viszont cső kell. Nem is akármilyen: nagy átmérőjű, tartós és erős, de mégsem túl vastag és súlyos cső. És tekintve az óriási tá­volságokat, sok ezer tonnányi. Az ember azt képzelné, hogy a magasan fejlett szovjet szo­cialista nehézipar játszi köny­­nyedséggel megbirkózik a fel­adattal, és annyi csövet gyárt, amennyi csak kell. Lévén a csőkérdés létkérdés, a szovjet energiaellátás kulcsa. Ennek ellenére nincs szovjet cső. Il­letve: van, de rossz. Földgáz­­vezeték céljaira legalábbis használhatatlan. Ezért Brezs­­nyevék a kapitalistáktól vásá­rolják a szükséges csőmennyi­séget. Augusztus 27-én két je­lentést is olvashattunk erről a szovjet sajtóban. Az első arról (Folytatás az 5. oldalon) A varsói érsek és a pártelnök Josef Glemp varsói érsek, Lengyelország prímása fogad­ta a demokrata párt elnökét, Edward Kowalcyk professzort. Ez a párt egyike a kommu­nista párt mellett még létező két csatlóspártnak. Csakhogy tavaly nyár óta, vagyis a len­gyel erjedés megindulása óta ebben a pártban jelentős sze­mélyi változások történtek. A párt tagjai főleg kisiparosok és intellektuelek. Kowalcyk professzor fogadása arra vall, hogy Lengyelország prímása folytatja fáradozásait, melyek­nek célja, hogy valamennyi politikai erővel kapcsolatot tartson Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi megállapodások, és a magyar kisebbség helyzete - A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának jelentése - (II. folytatás) Ennek ellenére Csehszlová­kiában ma is érvényben van­nak olyan törvények, melyek hátrányosan megkülönböztetik a magyar nemzetiségű állam­­polgárokat, pl. az ország ha­tárain kívül alakult csehszlo­vák hadsereg tagjairól és a nemzeti felszabadító harc más résztvevőiről szóló Tt. 1946/ 255. számú törvény. E törvény alapján különféle előnyökben — nyugdíjkiegészítés stb. — részesülnek az ellenállási harc résztvevői­, illetve azok hátra­maradottjai. A törvény azon­ban nem vonatkozik ii magyar és német nemzetiségű ellen­állókra. Ami főleg azokat a magyar nemzetiségű csehszlo­vák állampolgárokat sújtja, akik a második világháború idején Magyarországhoz visz­­szacsatolt területen éltek; szá­mosan közülük szovjet parti­­zánalakulatok kötelékében harcoltak. A törvény azokat a magyar és német nemzetiségű személyeket is kizárja a ked­vezményekből, akik 1936 és 1939 között a köztársaságiak oldalán harcoltak a spanyol polgárháborúban. A csehszlovák állam, és el­sősorban a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági politi­kája diszkriminációs jellegű: a magyarok által lakott csak­nem 10 000 négyzetkilométer kiterjedésű dél-szlovákiai te­rület az ország egyik legel­maradottabb gazdasági öveze­te, a kormány azonban nem törekszik a fejlesztésére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az itt élő lakosság számára nincs biztosítva a munkához való jog. A gazdasági, szociá­lis és kulturális jogok nemzet­közi egyezségokmánya az egyénekre vonatkozóan köte­lezi a részes államokat a mun­kához való jog biztosítására, nem tartalmaz kötelezettséget az elmaradott területek fej­lesztésének vonatkozásában. De egy terület tudatos — nem­zetiségi politikai megfontolás­ból történő — elmaradottság­ba taszítása ellentétes az egyezségokmány szellemével. A 2. cikk (2) bekezdése nyelv­re ( . ), nemzeti ( . ) szár­mazásra való tekintet nélkül követeli meg az egyezségok­mányban foglalt jogok gyakor­lását. A magyarok lakta terület — a havi átlagkereset alap­ján — Csehszlovákia legrosz­­szabb jövedelmi zónája. Ke­vés a munkaalkalom. A kere­sőképes korú lakosság közel 40 százaléka kénytelen átme­netileg vagy végleg elhagyni az övezetet, hogy más terüle­ten keressen megélhetést; ke­resőképes korú nőknek csu­pán 30 százaléka talál mun­kát ezen a területen. Az álla­mi költségvetés beruházásra fordított részéből mégis 70— 75 százalékkal kevesebb jut egy főre, mint Szlovákia többi részében. A csehszlovák állam és első­sorban a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási politikája még szembetűnőbben diszkri­minációs jellegű. Az oktatás­ban alkalmazott megkülönböz­tetés elleni küzdelemre vonat­kozó egyezmény 5. cikkének (1c) pontja csak magánisko­lák fenntartására ad jogot a nemzeti kisebbségeknek, Cseh­szlovákiában azonban nem en­gedélyeznek magániskolákat. Ilyen körülmények között —­ tekintettel a 4. cikk (a) be­kezdésére — az államra hárul a magyar iskolák fenntartá­sának kötelezettsége. Ennek ellenére a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási politiká­ja a magyar oktatási nyelvű iskolák felszámolására és ál­talában a magyar oktatási nyev teljes kiszorítására tö­rekszik. E törekvés megvaló­sítása során a hatóságok fi­gyelmen kívül hagyják a ma­gyar nemzetiségű szülők kife­jezett akaratát, illetve nyo­mást gyakorolnak rájuk avé­gett, hogy gyermekeiket szlo­vák iskolákba küldjék. A ma­gyar gyerekek számára ez a helyzet nemcsak az iskolai elő­menetelben jelent hátrányt, hanem s­ilyos lelki sérelmet is okoz; még nagyobb fokú a pszichológiai veszélyeztetett­ség a bölcsődékben és az óvo­dákban A csehszlovák állam és különösen a Szlovák Szocia­lista Köztársaság nem telje­síti a gyermek jogaira vonat­kozó 1959. évi nyilatkozat 2. elvében foglaltakat. Az elv sze­rint: „A gyermek különleges védelmet élvez, s jogi, vala­mint egyéb eszközökkel lehe­tőséget és alkalmat kap arra, hogy fizikailag, szellemileg, er­kölcsileg, lelkileg és társadal­milag fejlődjék, egészséges és szokásos módon a szabadság és méltóság viszonyai között.” A magyar anyanyelvű gyer­mekek hátrányai az oktatási rendszer magasabb szintjei fe­lé haladva egyre növekszenek, s így maguk is okozójává vál­nak a magyarok lakta terület gazdasági elmaradottságának. Ez a terület szolgáltatja a leg-­­nagyobb arányban a szakkép­zetlen munkaerőt. A hátrányos megkülönböz­tetés mindjárt a csecsemőkor után elkezdődik; egyáltalán nem léteznek magyar bölcső­dék a szellemileg és lelkileg éppen a legérzékenyebb kor­ban levő gyermekek számára. Az óvodákban is igen rossz a helyzet. 1978-ban a magyar nemzetiségű óvodások 27 szá­zalékának nem volt lehetősége magyar nevelési nyelvű óvo­dába járni. 1950-től 1978-ig 233 magyar oktatási nyelvű általános is­kolát szüntettek meg, s több mint­­20 százalékra emelkedett a nem saját anyanyelvén ta­nuló magyar iskolakötelesek száma. A Szlovák Szocialista Köztársaság, oktatásügyi mi­niszterének rendeletei mester­ségesen és erőszakosan hatá­rozzák meg a magyar és a szlo­vák iskolába járó diákok arányszámát. Például a duna­­szerdahelyi járásban, ahol a lakosság 80 százaléka magyar nemzetiségű, 1:1 arányt állapít meg a miniszter, így a ma­gyarok anyanyelvi képzésének lehetőségét fokozatosan 40 százalékkal kívánja csökken­teni. Ugyancsak az iskolaügyi mi­niszter rendeletei szabják meg a magyar nyelvű középiskolai oktatás szűk kereteit. 1978- ban gimnáziumba 15 száza­lékkal, szakközépiskolába 39 százalékkal alacsonyabban jár­tak magyar diákok, mint szlo­vákok. Ezek az arányok az összes középiskolára vonatkoz­nak, függetlenül az oktatási nyelvtől. Ahhoz, hogy a ma­gyar középiskolába, illetve a magyar oktatási nyelvű osz­tályba járó diákok aránya el­érje a szlovákokét, vagyis ah­hoz, hogy a megfelelő korú magyar fiatalok ugyanakkora hányada folytassa anyanyel­vén középiskolai tanulmánya­it, mint amekkora hányad a szlovák fiatalok közül közép­iskolába jár, a magyar gim­náziumi osztályok létszámát 29 százalékkal, a szakközépiskolai osztályokét 66 százalékkal kel­lene emelni. Az ipari tanuló intézetekben még rosszabb a helyzet: itt 85—90 százalékkal több férőhelyre lenne szükség a hasonló arány eléréséhez. S az arányok egyre romla­nak. Az 1978-ban jóváhagyott új iskolatörvény végrehajtási rendeletei abból az elvből in­dulnak ki, hogy a magyarok lakta járásokban csak egyet­len magyar oktatási nyelvű, illetve közös igazgatású ma­gyar—szlovák gimnázium lé­tezhet, bármennyien kívánnak is ilyen iskolában továbbta­nulni; ezt az elvet követve,­­több magyar gimnáziumot föl­számolnak. — A vegyes, szlo­vák- magyar oktatási nyelvű ipari tanuló intézetekben fo­kozatosan megszüntetik az osz­tályok oktatási nyelv alapján történő elkülönítését, s ennek következtében a magyar nyelv egyre inkább kiszorul az okta­tásból. — A magyar oktatási nyelv erőszakos visszaszorítá­sának megfelelően 1977-től kezdődően fokozatosan fölszá­molják a magyar iskolákban tanító pedagógusok főiskolai képzését. A magyar fiataloknak csu­pán töredéke, részesül felső­fokú — főiskolai vagy egyete­mi— képzésben. Pl. 1977-ben a magyar nemzetiségű 19 éve­sek közül csak 6 százalékot vettek föl felsőoktatási intéz­ményekbe, a szlovák nemzeti­ségűek azonos korcsoportjá­ból viszont 18—20 százalékot. A magyar nemzetiségű 19­—24 évesek 1978-ban az ilyen korú szlovák lakosság 12 százalékát tették ki, ellenben a főiskolá­sok és egyetemisták csoport­jának csupán 4 százalékát. A magyar kisebbség egészének csupán 0,8 —0,9 százaléka ren­delkezik felsőfokú képesítés­sel, a szlovák nemzetnél ez az arány eléri a 4 százalékot. A magyar fiatalokat hátrá­nyos megkülönböztetés sújtja abban az esetben is, ha kül­földi felsőoktatási intézmény­ben kívánnak,, továbbtanulni. A Szlovák Szocialista Köztár­saság oktatásügyi minisztere elrendelte, hogy külföldi főis­kolákon és egyetemeken csu­pán azok folytathatják tanul­­mányaikat, akik a Selmecbá­nyai (Bánska Stiavnica) szlo­vák oktatási nyelvű központi gimnáziumban érettségiznek. ( FOLYTATJUK) ­ 1981. október 4.

Next