Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1983 (90. évfolyam, 1-50. szám)
1983-11-20 / 44. szám
1983. november 20 Jövöszmok, — XD REJIEMVE — .111, m m1 1 k 1 .111118 HUNGARIAN MELODIES &up fp asi 4SI HERCZEG FERENC A fogyó hold MAGYAR KÖNYVTÁR KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA P. O. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 U.S.A. Név: Cím: A könyv címe: Példányszám: Postaköltség könyvenként 1 dollár, kivéve ott, ahol másként van jelezve. Mellékelt összeg: ........................................................... KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA SÓ BERNÁT: Fair Ovilam Évekkel ezelőtt legkedvesebb szórakozásaim közé tartozott, sétálgatni a híres melbourne-i botanikus kertben. Manapság sem mulasztom el kimenni egy-egy órára, valahányszor arra járok. Gyönyörű hely. Nem csoda, hiszen több mint száz évvel ezelőtt kezdték szakértő gonddal ültetni. Jóformán a város közepén fekszik, és mégis messze a város zajától, hol csend, béke és nyugalom honol. Tekervényes útjain nyugdíjasok sétálgatnak botra támaszkodva, hófehér hajú matrónák totyognak, szemük gyengéd szeretettel jár a virágokon. Lelki nyugalmat kereső magányos sétálók, összebújt szerelmespárok, kopott diákok, álmodozó poéták andalognak itt a fák között az év minden szakában. Valamiféle együvétartozás alakult már ki a sétálók között az idők folyamán. A természet szeretete válogatta össze őket. “Az elmúlt héten rövid újsághírből értesültem, hogy három suhanc kirabolt a kert fái alatt sétáló két öreg hölgyet...Harminc dollárt raboltak el tőlük. Úgy látszik, sajnos alkalmazkodnom kell a korhoz és időhöz, melybe beleszülettem. Elhatároztam, rugalmas leszek. A jövőben dolgozószobámban fogok majd sétálgatni. Elvégre a rabok évszázadok óta csinálják már ezt szűk celláikban... Legújabb értesülésünk szerint pénzügyminisztériumunk egyik osztálya évente több millió érvénytelen, azaz CANCELLED csekket kap vissza. Ezeket hét évig raktározzák, aztán összezúzva egészségügyi papírt készítenek belőle. És ezzel bizonyítást nyer az a tétel, hogy egy igazi demokráciában előbb vagy utóbb minden polgár kifejezésre juttathatja véleményét a kormányáról. GRAHAM, a gyíkevő ausztrál bennszülött gyerek külföldön az egyik legsikeresebb ifjúsági regény főhőse lett. A több százezres példányban eladott mű két melbourne-i író közös munkája. A bennszülött gyerek sivatagi kalandjain keresztül a fiatal olvasók megismerkedhetnek az ausztráliai bennszülöttek primitív és mostoha életkörülményeivel. A könyv eddig hat angliai és egy amerikai kiadást ért meg, és több mint 12 nyelvre fordították le. Most úgy hírlik, jövőre héber nyelven is megjelenik. És abban GRAHAM talán majd kóser gyíkot eszik? ... Két Ausztráliában készült film szerepelt nem régen nagy sikerrel az egyik európai filmfesztiválon. A The Shant of Jimmie Blacksmith és a The last Tasmanian. Az elsőben bennszülött öl fehéreket, a másodikban fehérek ölnek bennszülötteket. Érdekes, Hollyoodban soha nem dolgozták fel ezt a témát két különböző filmben. A helyi filmkritikusok különben igen büszkék mindkét filmünk külföldi sikerére. Különösen az elsővel vannak igen nagyra. Én is ajánlhatom mindenkinek, aki külföldön megnézheti. De megsúgom, helyi filmkritikusaink azért hozzáfűztek egy óvatos megjegyzést, ami egyben intő figyelmeztetés is külföldi mozilátogatók részére: a „legjobb” ausztrál film még nem készült el. Otthoni filmkritikusaink tanulhatnának ebből... Hozzánk még nem érkezett el a technikai csoda, de rájöttem, hogy hasonérzésű lelki rokonaim élnek valahol messze Kaliforniában. Most olvasom, hogy Amerika napsugaras nyugati partján Mr. Clarence Nookes 500 dollárért áruba bocsátotta robot fűnyírógépét. A csodálatos alkotmány komputerrel működik. Munka előtt a masina kilyuggatott szalagon megkapja a programot: távolság, sebesség, fordulatok és a levágandó fűszálak mérete. Ezután egy kazetta becsúszik a gépbe... klikk ... már csak az áramot kell bekapcsolni, és indulhat a fűnyírás. De a baj ott történt, hogy semmi sem tökéletes ezzen a földön. A motor zaja zavarta Clarence barátomat, míg függőágyában nyugodott, és most áruba bocsátotta a lármás masinát. Kertjét azóta zöldre festett beton díszíti ... Felirat Közép-Ausztráliában egy sivatagi benzintöltő állomás oldalán: „Ha este 8 után benzint akarsz, kétszer dudálj, és utána várj TÜRELMESEN, míg belebújok a nadrágomba!” ___________________________ \ Mint a főnixmadár... Az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyház szolgálatában 1894. október 24-én Böhm Károly, a clevelandi Magyarországi Szent Erzsébet Egyházközség karizmatikus lelkű plébánosa körlevélben fordult az amerikai magyarokhoz. A körlevélben bejelentette szándékát, miszerint elhatározott lélekkel, Isten segítő kegyelmében bízva heti folyóiratot indít el A körlevél a folyóirat mutatványszámában — ami egyben az első szám is volt — jelent meg. Böhm plébános ígéretet tett arra, hogy ha megfelelő érdeklődés mutatkozik, akkor december 7-én, advent második vasárnapján megjelenik majd a második szám, s így szépen, folyamatosan megindul Magyarországi Szent Erzsébet Amerikai Hírnöke, így is történt. A századforduló évében, 1900 szeptemberében a Hírnök nevet változtat: megszületik a Magyarok Vasárnapja.1941- ben, amikor Kukta Tarziciusz és Kiss Szaléz ferences atyák, valamint Jakab András és Báli István, a detroiti Szent Kereszt Egyházközség lelkészei újraszervezik a Magyarok Vasárnapját, a 47. évfolyamról beszélnek, s a lap születését 1894- től számítják. A hősi korszak nagyjai közül Báli István még mindig élt 1983. október 24-én tehát a Katolikus Magyarok Vasárnapja belépett alapításának 90. évébe. Dr. Irányi László püspöki kinevezése olyan fordulópont az emigráció életében, amely szükségessé teszi a KMV újjászületését is. Az emigráció pasztorálása az Egyház legfőbb pásztora, II. János Pál pápa intézkedése folytán apostoli küldetést kapott a magyar püspökség megalapítása által, s ennek feladata — a püspöki jelmondat szerint — az emigráció egybegyűjtése és megőrzése a krisztusi hitben, az egy, szent katolikus és apostoli Anyaszentegyházban. A magyar egyházközségek, a missziók és a papok mellett ott áll a magyar katolikus sajtó is mint az új püspökségnek segítő eszköze és szolgája Milwaukeeban a minap ünnepelték a Szent Imre Egyházközség temploma felszentelésének 50. évfordulóját, valamint István, Imre és Gellért szentté avatásának 900. évfordulóját. A nagy eseményt az egyházközség kilencnapos lelkigyakorlattal ülte meg. A záróünnepségen Irányi püspök a hamvaiból megifjodva új életre támadt főnixmadárhoz hasonlította a Szent Imre Egyházközséget. Az ünneplések és megemlékezések keretében a Vasárnap 90., jubileumi évének kezdetét is kihirdettük. Irányi püspök elvállalta a fővédnökséget, és megígérte: minden tőle telhetőt megtesz a Katolikus Magyarok Vasárnapja érdekében. Megígérte azt is, hogy a jubileumi évet a clevelandi Szent Erzsébet-templomban 1984 őszén főpapi szentmisével zárja be. Szándékunk az, hogy ez alatt az egy év alatt minél több helyre eljussunk. November 13-án a New York-i Szent István Egyházközség emlékezik meg az évfordulóról sajtódélután keretében. Egy héttel később, november 20-án pedig a clevelandi Szent Erzsébet Egyházközség — ahonnan a Vasárnap egykor elindult — ünnepi szentmisén és hálaadási ebédjén emlékezik meg a nevezetes évfordulóról. Egy évre rá — mint mondottuk — ugyanott Irányi püspök zárja be az emlékévet. Irányi püspök fővédnökségét és támogatását magunk mögött érezve, kérjük kedves paptestvéreinket és olvasóinkat, hassanak oda, hogy a Katolikus Magyarok Vasárnapja jubileumát Amerika minden városának magyarsága megünnepelje, és az emigráció püspökének hasonlata a Vasárnapra is alkalmazható legyen: mint a hamvaiból megifjodva feltámadó főnixmadár, a Vasárnap is keljen új életre, s erőteljes oszlopa legyen az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyháznak szerte az emigrációban. A felelős szerkesztő VJ. Fotó dt. Egy készülő könyv elé Mire megöregszünk, a legendában „amerikai nagybácsi” képét öltjük, az pedig szegény nem lehet. Nagy az öröm már a hír hallatán is, ha nagybácsi érkezik, végigjárja a falut, hisz a turistabőrönd kincsektől duzzad, mesék országáról beszél a vendég, kicifrázza, megszépíti a küzdelmeket, sikert, mígnem a vízum is lejár. A krónikának se eleje, se vége. Az öreg emigráns küzdelmei újraélednek, lelkünkben továbbcipeljük a szülőföldet, az új hazát, gyönyörű magyar nyelvünket, muzsikát, imát. — Sorsunk különbözőségei elsikkadnak, próbáljuk megtalálni az idegenben egymás kezét, szívünk csordultig tele. Mikor romokban heverő hazánk sebekből kivérzett, mi voltunk, akik a postacsomagok tízezrével — a kérés beérkezése előtt — jelentkeztünk. — Mikor szabadon megszólalhattunk, beledörömböltünk a világ lelkiismeretének némaságába, mikor a munkapadhoz beküzdöttük magunk, megdupláztuk az erőt. Építettünk templomot, palotát, tűzhelyet városezrekben, magyar zene zúgott a dísztermekben, lombik, mérce ecset és eke töltötte szaktudásunk kincseivel az ország minden sarkát, mikor fölfigyelt ránk a világ. 1956 figyelmeztetése elémult, megtorpant a kétfelé megrajzolt világban, de hangja ismétlődően megszólal, ha megfajdul a történelem. Értékeink sorában szóltunk ma a magyar művészekről is, kik részesei közösségünknek, képviselői kultúránknak, nyomot hagyva a jövőnek. Fiókba kerül az írás, könyvtárpolcra a tegnap és a ma kor történelme, elhangzik a zene, nyomát pedig hangszalag, gramofonlemez ismétli, de marad a szobor, a festmény a múzeumfalon, az otthonok melegén, a Jézus-képben a templomban, fotóban, iskoláskönyvben. A művész alkotásában őrzi az Atyát, az édesanyát, szülőföld hőseit, el nem hervadó virágokat művészkéz nyomán. „Bécsi lakásszoba kiadó! Napi 20 dollártól (USA). — SHARP, belvárosi, összkomfortos. Kedvezményes heti árak. Tel: (714) 752—5091. Ha igaz hogy legalább minden harmadik magyar kívül él a haza határain, akkor az is igaz, hogy legalább minden második művész külföldön él. Értékeinkből megosztoztak rajtunk a világban, de természetrend szerint fogyatkoznak a sorok: elhal az alkotó, marad a mű! Veszendőbe menne, ha holnapra, holnaputánra hagymánk, megőrzésére most van az idő, mikor e sorokban a szemtanú jelentkezik, hogy könyvben fogja össze e századtöredéket a magyar művészettörténelem számára. Száz év magyar művészei egy festő életrajzában, 1880—1980 kereteibe fogva szereplőit. Sokan őrzünk néhány porszemet a hazából, darabka szalagot, újságcikket, ahol jajdulunk, ahol kérünk, követelünk, hangszalagot, hol idegen barátaink helyettünk is hallatják szavunk a szólásszabadságban. Fiókok mélyén Isten őrzi angyalszárnyak védelmében, bár senkinek sem ér sem centet, sem garast. Csak nekünk ... A sokból egy rész nekem jutott. A szobor, a kép. Éppen negyedszázadig gyűjtögettem. Darabját is sajnáltam volna kidobni zálogait a jövőnek. Nekem jutott az a rész, hogy 1126 külföldi művész életrajzát összegyűjtsem. Fotóban, katalógusban, hangszalagon, könyvben, lexikonban, levélben, filmen, hangtalan ládafiókban, amíg műtermem minden zuga megtelt a gyűjteményben. Kötetbe fogni egy történész (Könnyű László) is fölkarolt, és előbb magyarul, aztán angol fordításban hagytunk nyomot a jövőnek. A festmények, szobrok nyilvánosságot követeltek, bemutatkozást színben, formában, s ha már megkezdtem a gyűjtést, huszonhat kiállítás megrendezése várt rám, negyvenéves-ötvenéves rakva falra büszkeséggel bel- és külföldön, ahol lehetett Az idő eljár (a lelkes gyűjtő nyolcvannegyedik évében), álmatlan éjszakákon azon gondolkozik, hová kerüljön a gyűjtemény sok ezer darabja: öt- vagy nyolcezer? Ha lejár az óra, tanácstalan az özvegy vagy barát. Sokan gyűjtenek, írnak, küzdenek — egyes- és többesszámban —, eltékozolni el lehet, de közösségünk kincseit nem szabad sorsára hagyni! GYIMESI KÁSÁS ERNŐ : 7. oldal