Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1985 (92. évfolyam, 1-50. szám)

1985-11-10 / 43. szám

8. oktal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Dr. Kazár Lajos: Körösi Csom­a Sándor Kelet-kutatásának folytatása A Katolikus Magyarok Vasárnapja 1984. november 25-i számában dr. Könnyű László szép méltatást írt KODZSIKI-fordításomról és -magyarázatomról. Jelezte, hogy 1982-ben a Sydney-i Magyar Történelmi Társulat kiadásá­ban jelent meg (380 oldalnyi, számos japán kép, két térkép is van benne: könyvritkaság, mert 1000 példány van csak belőle s ezek külön van­nak számozva). A megrendelések minimális szá­mából azonban az következtethető, hogy embe­reink figyelmét nem ragadták meg dr. Könnyű László méltató szavai. Ezért hadd szóljon most maga az „átköltő”! Ha az ójapán mitológiai és részben valós történelmet, természetvallást szemléltető és mintegy 110, a Kr. születése körüli időkből vagy az első hat századból származó ójapán költe­ményt német ember németre csak újból fordí­totta és magyarázta volna (igazában eddig csak japán embertől származó német fordítást isme­rünk!), annak természetesen hatalmas sajtó­­visszhangja támadt volna és legalább több tíz­ezer példányt adtak volna el a jeles könyvből, az „átköltő” pedig érdemes kitüntetésekben ré­szesült volna. De íme, itt van a jórészt tanult emberekből összetevődő, kereken másfél milli­ós magyar emigráció, amely tudja, hogy a ma­gyarság eredete még mindig nincs megnyugta­tóan kifejtve, hogy gyökereink az Eurázsia északi peremére kiszorult kis népek nyelveivel és kultúráival nincsenek kellően megmagyaráz­va, hogy akár kun, akár avar, akár más vonalon, gyökereink más tájakon is keresendők — csu­pán néprajzunkra és nyilván uráli alakú, de megnyugtatóan meg nem fejtett szavaink tö­megére kell néznünk! — és ez a tanult emigráció nem kapva kap a világirodalom egyik ősi reme­ke, a KODZSIKI végül megszületett magyar fordításáért és magyarázatáért, hanem gyakor­latilag észre sem veszi! Kedves Magyarok! Legnagyobb Kelet­kutatónk, akinek 200. születési évfordulóját tavaly ünnepelte a tudományos világ, munká­jának csak melléktermékeként írt olyan műve­ket, amelyekből a modern tibetológia és buddhista tanulmányok sarjadtak. Igazi célja a közép-ázsiai ujgur szállásterületek elérése volt, hogy az ujgur nyelvben és népben a ma­gyarság visszamaradt vagy keletre húzódott rokonságát meglelje. Ma tudjuk, hogy az ujgur ótörök típusú nyelv, és hogy Csornánk bizony csalódott volna a magyarral való összevetése során. De bizonyára annál inkább lelkesedett volna, ha valamely szerencsés véletlen folytán Japánba jut és az ősi japán nyelv emlékeivel ismerkedhet meg. 42 évvel Csornánk (1842-ben történt) halála után a kiváló francia orientalista, Leon de Rosny arra bíztatta a történelmi nyelv­kutatókat, hogy a japánt (amelynek nyelvtanát francia népe javára megírta) a finnségi (mai szó­­használat szerint: finn-ugor-szamojéd, azaz együtt uráli) nyelvekkel vessék egybe. A Bo­roszlóban működő német tudós, Heinrich Wink­ler 1900 körül több kísérletet is tett ebben az irányban. 1916-ban zseniális orientalistánk, dr. Prőhle Vilmos magyar részről — noha nem a Magyar Tudományos Akadémia megbízásá­ból — további lépést tett e téren („Studien zur Vergleichung des japanischen mit den ura­lischen und altaischen Sprachen” — Tanulmá­nyok a japánnak az uráli és altaji nyelvekkel való összehasonlításához). Keleti Szemle (Revue Orientale 17, 1916-17, 147-183). 1943-ban idevágó összehasonlító nyelvtant is írt. Sajnos a két világháború viszontagságai elsodorták az alkalmat munkája közvetlen folytatására. 1963-ban Canberrában az Ausztráliai Nemzeti Egyetemen kínait, japánt és az ezekkel járó ázsiai és egyéb tanulmányokat vettem fel. E munkát 1970 és 74 között Amerikában, Ausztriában és Németországban folytattam. Számos kisebb dolgozat közlése után 1980-ban, miközben a Deutsche Forschungsgemeinschaft nagyszerű ösztöndíjával a hamburgi egyetemen kutattam, közzétettem japán-urál (­altaji) össze­hasonlító munkám eredményeinek tetemes ré­szét ilyen cím alatt: Japanese-Uralic language comparison; locating Japanese origins with the help of Samoyed, Finnish, Hungarian, etc.: An attempt (Japán-uráli nyelvhasonlítás; a ja­pán eredetének meghatározása a szamojéd, finn, magyar, stb. segítségével: kísérlet), Ham­burg: 594 szófejtés, 30 alaktani párhuzam, 314 oldal nagy alakban). Méltatását a K. M. V.­­ban dr. Meskó Lajos piarista nyelvtanár írta e címmel: „Legkeletibb nyelvrokonaink: a japá­nok” (1982. április 14.). • 1982-ben, Ausztráliába visszatértem után, közzétettük a mind nyelvészeti, mind össze­hasonlító néprajzi, mind vallástörténeti, mind irodalmi szempontból felbecsülhetetlen értékű KODZSIKIT. Ha Csornánk e dolgokat megérzi, szíve bizonyára repes örömében, hiszen legalább néhányan megfogadták szavait, azaz messze keletre tekintettek. Noha manapság a nyelv­­tudomány sokkal haladottabb felkészültségé­vel és tapasztalataival felszerelve lehet dolgoz­ni, mint az 1830-as években lehetett, cinikussá nem szükséges válni és Körösi Csom­a Sándor hevületéből jó meríteni. Hadd mutassak be néhány példát! Az ójapán tutu jelentése: tudást átad, jelent, okít, tanít, ismeretet hagyomá­nyoz. Miként a finnben tant(e) — ismer, észre­vesz, utólag becsúszott n hangot tartalmaz, úgy a magyar tud- d-je­n+t összeolvadásából lett (a korábbi t-nek ilyen zöngésülése a japán­ban is ismeretes); a törökös nyelvekben a meg­felelő igető tat­, jelentése pedig: tanít (az ójapán­ban a műveltető ige alakja gyakran egybeesik a cselekvő-történeével.) Amikor a KODZSIKI története folyamán a császár engesztelő üzenetet küldött féltékeny­ség miatt haragvó feleségének, ez pedig hátat fordítva nem volt hajlandó az üzenetvivőt fo­gadni, az elutasítást kifejező ójapán szó töve­ként ezt látjuk: taga­. Amikor például Mátyás nem volt hajlandó követet fogadni, nem így mondták?: „Megtagadta a kihallgatást”. (A taga-d d-je olyan gyakorítóféle képző, mint a hasadé, repedé, eredé, stb.) Szófejtő szó­táraink szerint tagad igénk ismeretlen eredetű. Noha messze keletre kellett menni rokoni szálaink nyomozásában, végül megleltük azo­kat, akik évezredekkel ezelőtt elvándoroltak a rokonokat éltető ősi hazából. Szigetországba jutva idővel nagy nemzetté váltak, s eredetük csak több tudomány segítségül hívása által deríthető ki (Kr. e. 4500 táján a Japán-tenger inkább beltenger volt, így mind Korea felől, mind az Amur torkolata felől apró csónakban is át lehetett jutni; a tenger aztán emelkedett tetemesen). Magyar eleink messze nyugatra vetődtek, így az ellenkező irányú elvándorlás bizony távolra vetette egymástól a valamikor feltehetően rokon népeket. Jó tudnunk, miszerint Körösi Csom­a Sán­dort Japánban 1933 óta buddhista szentként (buddhiszatvaként) tisztelik, s nemrég Tokió­ban Körösi Csom­a Sándor Központ létesült, nem csupán tiszteletére, hanem olyan írások összegyűjtésére és rendszerezésére, amely éle­tével és munkásságával foglalkozik. Vajon nem kell-e szégyenkeznünk nekünk, mai magyarok­nak, mert más nemzetek fiai jobban értékelik Csornánk munkáját s ennek folytatását, mint mi? . A Körösi Csorna Sándor Központba tömö­rült japán értelmiségiek (nem magyarok!) a szentekéhez hasonló életű magyar tudós iránti tiszteletből és a tudomány szeretetéért áldoz­nak időt, pénzt és erőt. Csornánk szülőhazája annyira érdekli őket, hogy többen magyarul is megtanultak, sőt azon dokumentumfilmre, amelyet Pálfi Géza plébános vértanúsága kap­csán Canberrában készítünk, 200 dollárt küld­tek. Hol van nekünk ehhez mérhető, a japán kultúrával törődő egyesületünk? Hány magyar erőltette meg magát, hogy legalább a japán ősvallás, a sinto, továbbá a japán irodalom, nép­rajz és nyelvtudomány legbiztosabb ősi forrá­sát képező KODZSIKI-t megismerje? Csaknem teljesen elfeledtük nagy vagyon­szerző lázunkban IMAOKA Dzsúicsiró úr azon munkáját, amellyel az urál-altaji népeknek a ja­­pánsággal való rokonságát — általánosabban szólva, a turáni népek testvériségét — haláláig hirdette. Petőfink és számos más, híres költőnk gyöngyeiből egész kötetre valót fordított le ja­pánra; számtalan, a turáni testvériséget tuda­tosító dolgozatot írt, illetve előadást tartott, mind japánul, mind magyarul, azonkívül japán­magyar és magyar-japán szótárt készített, sőt egy japán-finn és finn-japán szótár munkálatait is részben elvégezte. Mi sem igazabb, mint az, hogy Imaoka úr Körösi Csom­a Sándor munká­jának igaz folytatója volt. Magyarországon Prőhle Vilmoson kívül, ha nem is jó nyelvészeti felkészültséggel Pap Ferenc lelkész 1942-ben, A magyar-japán nyelvrokonság címmel kiadott kis könyvében foglalkozott e témával; számos szép japán költeményt is átültetett nyelvünkre. Ha akár német, akár francia, akár zsidó akadt volna olyan jó japán-indogermán nyelv­tani és szókincsbeli egyezésekre, amilyeneket a japán és az uráli (s részben az altaji török, mongol, mandzsu-tunguz) nyelvek között sere­­gesen találni, már régen megindult volna az in­tézményes együttműködés. De a magát szíve­sen a világ legtehetségesebb népének hívó ma­gyar annyira nemtörődöm, hogy akkor sem is­meri föl a jussául számító szellemi kincset, amikor ezüsttálcán tartják eléje! Természetesen meg kell mondani, hogy a japán a legszembe­­tűnőbben az uráli nyelvekkel függ össze, miként Prőhle már 1916-ban megállapította. Ezen meg­állapítás miatt sokan eleve elzárkóznak a japán vizsgálatától, mert hiszen a magyarnak az uráli nyelvekkel való rokonságát csak Bécs és Moszk­va bérencei állíthatták és állítják. Ezzel szem­ben azt kell mondani, hogy az elzárkózás tudo­mánytalan. A japánnak például a magyarral észlelhető rokon vonásait a Habsburgoknak hízelgő magyarok a XIX. században nem ismer­ték. Érdekes módon a japánok nem akarnak olyan nyelvrokonságról hallani, amely a szovjet ostora alatt nyögő népekkel rokonítj­a őket. Per­sze ez is tudománytalan álláspont. Helyesen akkor cselekszünk, ha politikai érdekektől tel­jesen függetlenül, csupán a tényeket tartjuk szemünk előtt. Vér szerint is van közünk a japánokhoz. Különösen a magyar és japán nők típusaiban észlelhető ez (természetesen a magyar arc a ren­geteg idegen behatás által általában erősen el­változott, mégis mindmáig feltűnő a japánok és magyarok közti testi hasonlóság). Lépjünk hát, legalább jó néhányan, Körösi Csom­a Sándor nyomdokaiba! A kínaiak is, a ko­reaiak is, a japánok is — legalább faj szerint — távoli rokonaiknak tartanak minket, csak mi fordítunk nekik hátat nagy tudatlanságunkban. Legyenek magyar távol-keleti szakértők! Viszo­nozzuk a felénk sugárzó jóindulatot: ismerjük meg a Távol-Kelet velünk rokonszenvező né­peit! A KODZSIKI értékes magyar fordítását magyaroknak féláron ajánlom. A Vasárnap könyvosztályán vagy dr. Nádas Gyulától kap­ható az Egyesült Államokban. Ára: 12 dollár plusz portóköltség. A JAPANESE-URALIC LANGUAGE COMPARISON . . . tőlem rendelhető 25 dol­lárért plusz 2 dollár portóköltségért. Címem: 90 Duffy St. Ainslie/Canberra A. C. T. 2602 Australia Nest Eggs For the Future Most people today are so con­cerned with the problems of everyday living that they have not taken the time to plan or provide for their future. Proper planning is essential due to the fact that people are living longer and inflation is destroying the buying power of our dollar. Our job is Personal Money Man­agement and Balanced Financial Planning and we try to help people achieve their financial goals. We will attempt to show you how to reduce your Income Taxes and at the same time get more return on your dollar. We take a look at your financial pic­ture and make suggestions and recommendations based strictly on your own situation. We help members build nest eggs for the future. For more information on this valu­able service offered by the William Penn, please contact your nearby William Penn Sales Representative to arrange for an interview at your con­venience — you will be glad you did. Ron Abels FICF National Sales Director, William Penn Association 709 Brighton Road, Pittsburgh, PA 15233 (412) 231-2979 Andrew Uzonyi Agency Manager 709 Brighton Road Pittsburgh, PA 15233 (412) 231-7500 Jeff Ward CLU, CFC Agency Manager 16363 Pearl Road Strongsville, OH 44136 Office: (216) 238-8500 Joseph Barrelro FIC Agency Manager 975 Parsons Avenue Columbus, OH 43206 (614) 443-7797 Jodene Pascarella Agency Manager 1095 Fort Street Wyandotte, Ml 48192 (313) 283-6360 Alexander Hody Agency Manager 216 Somerset Street New Brunswick, NJ 08901 (201) 249-7752 Gary Clevenger Agency Manager William Penn Association 1024 W. Indiana Avenue South Bend, IN 46613 (219) 287-8245 Fred Aronne Agency Manager P. O. Box 574 Dedham, MA 02026 (617) 326-8949 WILLIAM PENN ASSOCIATION National Headquarters 709 Brighton Road, Pittsburgh, PA 15233 Ethel Katona Secretary William Penn Association 856 Fairfield Avenue Bridgeport, CT 06604 (203) 335-1181 Samuel F. Sutkosky Agency Manager 1311 Hamilton Street Allentown, PA 18102 (215) 434-2111 National Headquarters 1985. november 10. Autó gondok Kelet-Németország az úgy­nevezett szocialista tábor tech­nikailag legfejlettebb állama. Ez meglátszik gépkocsiforgal­mán is. A hivatalos kimutatá­sok szerint az ország utcáin és országútjain 6 millió 200 ezer gépjármű fut, közöttük 3 millió 200 ezer személyautóval. És ezekhez évente legalább 150 ezer további kocsi járul. A ter­vek szerint pedig 1990-ig Kelet- Németország minden második háztartása rendelkezni fog saját autóval. A háztartások 45 szá­zalékának máris van járműve. KERESIK a táplánypusz­­tai (Győr megye) intéző fiát, Kovács Tibort, aki az USA-ba vándorolt. A címét a szerkesz­tőséghez kérik küldeni. Keresünk fiatal vas­munkásokat esztergályos, szerszámkészítő és gépla­katos szakmákban. Electromecanica U.S.A., Inc. 13999 S W. 139th Court Miami, Florida 33186 Telefon: (305)2551947 Keleti fogalmak szerint ez büszke statisztika. A nyugat­németeket azonban inkább arra emlékezteti, hogy milyen volt náluk a helyzet az 1950-es évek­ben. Ezért a Hamburgban meg­jelenő Stern című heti folyóirat szerkesztője érdemesnek talál­ta, hogy bemutassa olvasóinak a kelet-németországi állapoto­kat. A Szem cikke bevezetőjé­ben azt olvashatjuk, hogy az autózással kapcsolatban Kele­ten most elkövetik mindazokat a hibákat, amelyek Nyugaton annyi bajt okoztak. De az ál­talános hibákhoz még a szocia­lizmus sajátos fogyatékosságai is hozzájárulnak. Nyugaton elő­fordul ugyan, hogy az egyik vagy másik gyár csak fél év után tud szállítani egy bizonyos autótípust, de más modellekhez két hét alatt hozzájuthat a ve­vő. Ezzel szemben Kelet-Német­­országban még mindig 10 évig, vagy még hosszabb ideig kell várni. A kelet-berlini állami autóeladó vállalatnál a Stem cikke szerint olyan kiírások lát­hatók, hogy Trabant, 1975. november 20. vagy Wartburg, 1972. december 31., ami annyit jelent, hogy most azok a vevők kapják meg kocsijukat, akik 75- ben vagy 72-ben adták le meg­rendelésüket. A keletnémetek ennek ellenére mindent meg­tesznek, hogy autóhoz jussa­nak. Nemegyszer majdnem annyit fizetnek egy ősrégi, hasz­nált autóért, mint amennyi az új ára volt. Keleten ugyanis az autó az eredményes munka, a jólét jele. A Stem cikke azután a kele­ti jólét egyik jellegzetes szim­bólumát, a Trabantot is leírja, nyugati szemmel nézve. Ebből máig másfél millió darabot ké­szítettek. A Trabant a nyugati autóst a „plasztik bombának” nevezett Lloyd-ra emlékezteti, amely réges-régen eltűnt Né­metország utcáiról. A Traban­tot — olvassuk a cikkben — 26 lóerős kétütemű motor hajt­ja. Az elindulás előtt ki kell nyitni a benzin csapját, amelyet a parkolásnál el kell zárni. Kü­lönben a motort elöntötte volna a benzin. Az indulásnál csak a kinyitás után lehet az önin­dítót bekapcsolni, amelynek hatására kékes-fekete füst öm­lik ki a kipufogóból, és a motor rettenetes lármával ugrik be. A Trabantok környezet­­szennyezését — olvassuk to­vábbá a Sternben — egyszer Diepgen nyugat-berlini főpol­gármester is szóvá tette. Erre az ADN, a keleti hírszolgálati iroda éles hangon reagált. „Aki szigeten él, annak nem szabad a tengert ellenségévé tennie!” — írta akkor az ADN. Hans Reichelt, a keletnémet környe­zetvédelmi miniszter pedig ki­jelentette, hogy a Trabantnak semmi köze sincsen Nyugat- Berlin rossz levegőjéhez. Reichelt azt is állította, hogy a kétütemű motor sokkal kevesebb nitrogénoxidot ter­mel, mint a Nyugaton használt négyütemű. Persze, arról már hallgatott, hogy a Trabant sok­kal több rákot okozó, elégetlen szénhidrogént önt a levegőbe. CSONKA EMIL A forradalom oknyomozó története 1945-1956 Csonka Emil könyve hiteles történészi mű, izgalmas olvasmány, hézagpótló munka, a for­radalom kézikönyve, a 20. századi magyar történelem 12 évének drámai megelevenítése. A könyv ára 19,80 amerikai dollár, plusz portó. Megrendelhető a Katolikus Magyarok Vasárnapja könyvosztályán: P.O. Box 2464, Youngstown, Ohio 44509.

Next