Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1985 (92. évfolyam, 1-50. szám)

1985-03-17 / 11. szám

1985. március 17. March 17,1985 Hatoltfeuö Ülagparok Vasárnapja 92. évfolyam, 11. szám Catholic Hungarians’ Sunday Volume 92, No. 11 A magyarság legnagyobb katolikus hetilapja Egyes szám ára: 50 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: P.0. Box 2464 Youngstown. Ohio 44509 Tel.: (216) 799-2600 es 799-3335 (USPS 291-640) The world s largest Catholic Hungarian weekly Price of one copy: 50 cents 341 £ ERIE PA 16504 blvd Újabb elmekórtani dokumentum: A karácsony eltörlése után most már a húsvét sem munkaszüneti nap Romániában. Az új rendelet szerint ez évtől kezdődően Ceausescunak és feleségének, Elenának a születésnapja lép a helyükbe, és számít nemzeti ünnepnek Az ezredes elvtárs leszólítja az Istenanyát az égből (Beszélgetés egy külföldivel Romániában, és ennek a következményei) Az alábbiakban változtatás nélkül ismertetjük a Frankfurter Allgemeine Zeitung 1985. február 10-i számában fenti cím alatt megjelent híradást. A magyar nemzetiséghez való tartozás Romániában súlyosabban esik latba, mint a kommunista párttagság. Ezt tapasztalhatta nemrég megint egyszer Carol (sic!) király, aki a hetvenes években mint „kirakat-magyar” a központi bizottságban a pártvezetőség tagja volt. Miként minden párttag, ő is köteles minden beszélgetésről, amit bármely külföldivel folytatott, azonnal jelentést tenni a helybéli hatóságnak, és a beszélgetés tartalmáról írásban beszámolni. Király a múlt év november 18-án beszélgetett egy magyarul beszélő, Erdélyből származó külföldi állampolgárral, aki ENSZ- tisztségviselőnek mondotta magát, és erről nem tett még aznap jelentést. Később, igaz, hogy elég késedelemmel, de végül is jelentette az eseményt a hatóságnak. Most azzal a kéréssel fordult Nyugaton élő honfitársaihoz, hogy szerezzenek számára egy hallókészüléket... Ami a külföldivel történt beszélgetés és a jelentéstétel között történt, arról Király kétoldalas, írógépen írt feljegyzést készített, amit hozzácsatolt ahhoz a tájékoztatáshoz, amelyet „Ioan Ungur központi titkár elvtárshoz” intézett. Király, aki nem gondol azzal, hogy vajon nem dőlt-e be valami provokációnak, nem képes megérteni a szóbanforgó beszélgetés közvetlen következményeit. „Én beszélgetek egy külföldi állampolgárral, és anélkül, hogy erről bármilyen jelentést tennék, vagy bármilyen részletfelvilágosítást kérnének tőlem, nyomozást indítanak olyan emberek ellen, akik nem vettek részt a beszélgetésben.” A titkosrendőrség ugyanis már október 18-án este elvitt a lakásáról két magyar nemzetiségű párttagot, jelesen Sütő András orvost, az azonos nevű író és KB-tag fiát, valamint Péter Károlyt, aki vezetője a marosvásárhelyi konzervgyár elektromos részlegének. Mindkettőjüket hajnali három óráig bent tartották. Öt órás megszakítás után ott helyben folytatták a kihallgatást délután két óráig. A politikai rendőrség ilyen fajta „politikai kivizsgálásának” a lefolyását Király a következőképpen ismerteti a párttitkárhoz intézett tájékoztatójában: „A kihallgatás általánosságban tartott csevegéssel kezdődik a családról, egészségi állapotról, munkahelyről stb. Majd hirtelen a tárgyra fordítják a szót, és ha a kihallgatott nem azt mondja, amit kívánnak tőle, akkor kezdődik a megfélemlítés különböző törvények felsorolásával, amelyeknek megsértése következtében a szóban forgó üggyel kapcsolatban súlyos büntetés vár a kihallgatottra, mert az állam biztonsága ellen elkövetett bűncselekményről van szó. Ezután megint jóindulatúra fordítják a szót. Cigarettát, méghozzá nyugati cigarettát meg kávét kínálnak, és barátságos rábeszéléssel puhítanak. Azután újra durván támadnak, néha pofonokkal — bár az utóbbi időben ritkábban, vagyis haladunk... —, és ha még így sem érik el, amit akarnak, akkor szünetet iktatnak be. Egykét órára magára hagyják a pácienst. Ezután újra kezdik az egészet. Új kihallgatók jönnek, meglepetésszerűen két-három keresztkérdést vetnek be, hogy összezavarják a szerencsétlen elméjét, és halálra rémítsék. Végül megjelenik Bataga ezredes két gorilla kíséretében. Az egyik a szerencsétlen áldozat háta mögött helyezkedik el, a másik a főnök mögött, készen annak megvédésére, ha az ellenséges páciens netalántán támadásra ragadtatná magát. Az ezredes elvtárs ezután leszólítja az égből az Istenanyát és az összes szenteket. Utolsónak azután megjelenik Ágoston ezredes, a titkosrendőrség parancsnoka, és magyarul szól a gyűlölt magyarhoz.” Király azután részleteket is közölt a párttitkárnak az október 18-án és 19-én lefolytatott kihallgatásról: „Az 53 éves Péter Károllyal szemben Baraga ezredes hisztérikus kirohanásokkal és brutális tettlegességgel élt. Rángatta a szakállát, haját és fülét cibálta, majd úgy vágta pofon, hogy elveszítette a szemüvegét. Végül belerúgott a beteg lábába , csontja törött, aminek következtében három hónapig volt kórházban, és még mindig nincsen rendben. Egyidejűleg szidalmazta őt az ezredes: .Piszok disznó, a börtönben fogsz elrohadni, hazug bandita, a gazember Királlyal együtt el akarjátok venni Erdélyt!’ Hasonló módon viselkedett Sütővel szemben is. Azzal fenyegette, hogy orvos létére a leghátulsó Moldvába fogja őt elhelyeztetni, ha nem vall úgy, amint azt az állambiztonsági szervek kívánják. Azzal fenyegette, hogy térjen észre, ha nem akarja, hogy egy autó elüsse, vagy valami baleset történjék vele.” A hajdani KB-tag — folytatja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (tudniillik Király Károly) — felsorol egy sereg embert, akik különböző alkalmakkor ugyancsak szenvedői voltak az effajta eljárásnak: Zolcsák Sándor festőt, Balázs Imre vendéglőst, Árus Jenőt, a Tesa konzervgyár párttitkárát, Mátyás Zoltánt, aki a marosvásárhelyi tv-egység vezetője, Bíró Sándor mérnököt, Lokodi Ernőt Szovátáról, Szabó György és Zsufa Zoltán tanárokat, Borbélyt Csíkszeredából és Viski Árpád színművészt. „Továbbá két 15 éves fiút, akiknek Szabó a nevük, Marosvásárhelyről, ahol nyolc napig terrorizálták őket a rendőrségen, mielőtt öt év börtönre ítélték őket, mert a kerületi párthelyiség házára magyar zászlót tűztek. A 65 éves dr. Hadnagy Csabát mint a nemzet állítólagos gyűlölőjét leplezték le, mert Magyarországról származó újságokat olvasott.” Király emlékezteti a központi párttitkárt, hogy a KB 1968- ban tartott közgyűlésén „kifejezetten elítélték a Gheorghiu Dej alatt előfordult és a titkosrendőrség szervei által elkövetett borzalmas gaztetteket. Az idézett KB-közgyűlésen személyesen részt vettem. A megszavazott határozatban megígértük a népnek, hogy hasonló visszaélések soha többé nem fognak előfordulni. Szomorú, hogy megint oda jutottunk, ahol elkezdtük. A rossz szellemek újra születnek. Újból találunk és kitalálunk ellenségeket.” ■ ■ ■ Eddig a Frankfurter Allgemeine Zeitung híradása, amelyből kiderül, hogy Király Károlyt 1984. október 18-án felkereste egy erdélyi származású ENSZ-tisztviselő, és beszélgetést folytatott vele. Király nem jelentette az esetet a rendőrségen, amely azonban a beszélgetés végett már ugyanaznap este lecsapott ifj. dr. Sütő Andrásra és Péter Károlyra. Király Károly kihallgatására is sor került, amelynek során úgy összeverték, hogy elveszítette a hallását. Király azután írásban panaszt tett Ioan Ungur központi párttitkárnál a történtekről. Panasziratát román nyelven írta. Ez a román szöveg azután bonyolult utakon, hat, egymást nem is mindig ismerő személy kezén átmenve végül is megérkezett Nyugatra, azzal az utasítással, hogy a magyar sajtóban csak azután ismertessék, ha már hírt adott róla valamelyik első osztályú, nem magyar sajtótermék, így jutott el a román nyelvű szöveg a Frankfurter Allgemeine Zeitunghoz. A lelkiismeretesen németre fordító valaki nem változtatta meg a román szövegben előforduló neveket, így lett Király Károlyból Carol Király. A kézirattal szóbeli kérelem is érkezett Király Károlytól. Kéri a Nyugaton élő atyafiakat, hogy küldenének neki egy hallást erősítő készüléket, mert hogy hallása a Bataga és Ágoston ezredesek pribékjeinél maradt. Értesülésünk szerint a kérés teljesítése már megtörtént. M. I. DR. VARGA LÁSZLÓ: Mi zajlik az ENSZ-ben? Az ENSZ ez évben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Az alapgondolatot és a nevét 1942. január 1-én Roosevelttől kapta. Az alapokmányt 1945. június 26-án San Franciscóban 50 ország képviselői írták alá, de az alapítók száma mégis 51. Ugyanis a lengyel képviselet körül London, Washington és Moszkva között éles vita volt, így a lengyelek az aláírásnál nem jelentek meg, de később aláírták, így alapítóknak számítanak. Működését azonban csak 1945. október 24-én kezdte meg (ez az ENSZ-nap). Székhelye eleinte a New York állambeli Lake Success volt, ahonnan 1950. augusztus 29-én költözött át a mai, eget hasító, ormótlan téglaépületbe. Az ENSZ munkája hat alapszervezetben — közgyűlés, biztonsági, gazdasági és szociális-gyámsági tanácsok, a nemzetközi bíróság és a főtitkárság — folyik. Az ENSZ motorja a főtitkárság, amelynek 150 országban 16 000 alkalmazottja van. Az alapszervezeteken kívül számos bizottság működik. Jelenleg a tagok száma 159, ezeknek az országoknak a lakossága a 77 000-es Antiguától az egymilliárdon felüli Kínáig változik. 49 tagnemzetnek a lakossága kevesebb, mint az erdélyi magyarságé. Jogilag semmi akadálya nem lenne, hogy Erdély az ENSZ tagja legyen. A politikai nehézségek nagyok, de nem kínai fal. Az elmúlt negyven évben az ENSZ felépítése, munkája alaposan megváltozott. Nemcsak a tagok száma háromszorozódott meg, hanem a Szovjetunió befolyása is. A mérföldkő a magyar forradalom volt. Addig az ENSZ legalább határozataiban és munkájában igyekezett az alapokmány szellemében működni. A magyar szabadság és a függetlenségi vágy elfojtásával nemcsak a magyar forradalom bukott el, és vált láthatóvá a szovjet imperializmus, hanem a Nyugat gyengesége is vészesen megmutatkozott. Ezért szenved ma a Nyugat. Nem lehet egy kis nemzetet büntetlenül cserbenhagyni. A magyar forradalom nemcsak megrázta a Kreml kapuit, de a vezetői tanultak is. A Nyugat semmit. 1956-tól a Szovjetunió kígyóokossággal, szívósan kúszik előre. A magyar forradalom idején a közgyűlésen egyes kényes kérdésekben 9 szavazata volt, amiből 3 az övé (Szovjetunió Ukrajna, Fehér-Oroszország), tehát hat szavazattal szegénykedett. Ma 50—60 szavazatot könynyen összegyűjt. Ha Orwell ma végigmenne az ENSZ palotájának szobáin, kissé ráhallgatna a beszélgetésekre, akkor elégedetten mondhatná: Igazam lett. A nagy testvér terjeszkedik. Ez a terjeszkedés már a szovjet delegáció tagjainak a számában is látható. New Yorkban 132-en vannak. Ezzel szemben az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kanada delegációiban összesen 114-en vannak. Ha a Szovjetunió 132- es számához hozzászámítjuk Kuba, Afganisztán, Mongólia, továbbá a vasfüggöny mögötti államok, a Kremllel szimpatizáló ázsiai és afrikai delegáci(Folytatás a 2. oldalon) * Éberségszalag A sokszor embertelennek minősített japán nevelési és iskolarendszer újabb kínzóeszközfélével gazdagodott. Azoknak a diákoknak, akik úgyszólván éjjel-nappal bifláznak, csakhogy jó osztályzatokkal bejuthassanak valamelyik híres egyetemre, szóval ezeknek a stréber magolóknak szerkesztettek egy ébresztőrendszerrel felszerelt homlokszalagot, amely sípoló hangot ad, mihelyt a kimerültségtől bóbiskoló diák feje 60 fokban előrehajlik. A „mindenáron győzni” feliratú éberségszalag ára mintegy húsz dollárnak megfelelő jen. A „magyar szocialista munkáspárt” fedőnevű bábszínház fáradékonyabb stréberjeinek is kellene küldeni egyegy ilyen szalagot...