Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1986 (93. évfolyam, 1-50. szám)
1986-07-13 / 28. szám
1986. július 13. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Hajnal László Gábor: „Gyerünk a zaciba be ...!” I. rész A hetvenes évek elején még elég keveset tudtam az életről, noha akkoriban már jócskán túl voltam a katonaságon, megtapasztaltam, hogy milyen is a börtöncella belülről, és sorolhatnám a tapasztalatokat vég nélkül. Ám barátaim, tollforgató munkatársaim szerint a hazai valóságot csak az ismeri igazán, akinek legalább három-négy zálogcédulája porosodik a ládafiában, és pontos információi vannak sírról, hogy hol adják a legtöbb kölcsönt a Silver Red táskaírógépért, Sokol rádióért. Ajánlatos jóba lenni a „becsmesterekkel” is — mondogatták —, hiszen a divatjamúlt, elnyűtt felöltőket ritkán veszik be, és a „norvégkabátokra”, mármint a „fjordítottakra” rá sem néznek, ha zöldfülűként toporogsz a pult másik oldalán. Régi törvény, hogy minden tanács annyit ér, amennyi abból hasznosítható. Zaci-ügyben pedig már az első lépésnél — az elhatározásnál — igen lényeges, hogy az ember melyik értéktárgyától akarjon ideiglenesen megválni, azután milyen összegre van hirtelen szüksége... A rutinosabbak főleg ékszereket és úgynevezett kurrens műszaki cikkeket, netán szőrméket — ha van ilyesmi a birtokukban — tolnak a fölvevő elé, és a slágerholmik tulajdonosai soha nem idegeskednek: biztosak abban, hogy fölkínált portékáikat nem fitymálgatják, forgatgatják, hogy ez bizony „kop-pecs-szak”, vagyis: kopott-pecsétes-szakadt! De nézzük, miféle múltja is legyen ennek a megingathatatlanul működő intézménynek. Idézünk az ÖTLET 1986. január 30-i számából. .. ma is azok a fő erényei, mint két évszázada, amikor Mária Terézia 1773 júniusában megalapította: a rászorulók gyorsan, névtelenül juthatnak viszonylag olcsó kölcsönhöz. A pozsonyi királyi zálogház 1786-ban költözött Budára, majd 1820-tól Pesten fogadta ügyfeleit. Alapítója szociális intézménynek szánta, az uzsora visszaszorítása volt a célja. Fényes Elek statisztikájából kiderül (Magyarország leírása, Pest, 1847), hogy a pesti főzálogház 1845-ben 902 854 forintot kölcsönzött, a pozsonyi fiók pedig 118 781 forintot. A kamatjövedelmük 74 473 forint volt. Akkoriban 10 és 5 százalék volt az éves kamat, vagyis 8 hétre minden pengő után 1 krajcárt kellett fizetni. A pesti zálogház 30 ezer forint nyereséggel zárta az évet... És ma? A zálogkölcsönzés a Bizományi Áruház Vállalat legnyereségesebb üzletága, a tavalyi (tehát az 1985-ös) forgalom már elérte a 2,5 milliárd (de korántsem ezüst) forintot... Egy évben ma több mint másfél millió tétel fordul meg a zálogházak raktáraiban vagy páncélszekrényeiben. .. 1980-ban 40 százalékos forgalomnövekedést terveztek, de ez végül 79 százalékos lett...” Rögtön fölmerül annak kérdése, hogy vajon minek tulajdonítható ez a komoly siker, hiszen a zaciba senki nem bandukol hű de nagy örömmel, oda általában — s főleg! — kényszerből mennek az emberek. Netán így teremtik elő mostanság vállalkozásaikhoz a kezdéshez szükséges tőkét, vagy inkább a napi megélhetési gondok késztetik arra a polgárokat, hogy türelmes ügyfélként ácsorogjanak a felvevőablak előtt hosszan kígyózó sorban? Töprengésünk nem ok nélküli, mert ha abból indulunk ki, hogy az első budai zálogház kapujának megnyitása óta kereken 200 év múlt el, s azóta a fővárosban 12, vidéken pedig 7 helyen működnek mind eredményesebben a „hallgatag zacik”, akkor ez a fejlődés aligha nevezhető pozitívnak. Kétségtelen, hogy egyfelől humánus cselekedetnek számít a gyors és az uzsorakamattól lényegesen kevesebb kezelési díjért kölcsönt adni, ám a rohamosan növekvő „népszerűség” közgazdaságilag és politikailag is különös értékjelző! Röpke 13 esztendő alatt a kifizetett összeg ötszörösen emelkedett, nevezetesen: 1972-ben 491 millió forintot, míg 1985-ben már 2,5 milliárdot folyósítottak. A kiknek és miért?-re feleletet keresve a Népszava 1984. május 3-án arról tudósított: „Erre talán választ kaphatunk, ha megnézzük, mikor ugrik meg a forgalom. Tehát: ünnepek előtt és ünnepek után, iskolai beiratkozáskor, nyáron, nyaralás idején. De gyorsan gyűlnek az ékszerek akkor is, amikor szerződéses vállalkozásba adták ki az üzletet. Az alkalmak sokszínűsége szerint tehetős és szegény egyaránt megfordul a boltban, mindkettő ugyanazért jön: haladékért.” Ízlelgessük csak kicsit ezt a szót, hogy haladék! Krúdy Gyula Álmoskönyvében a zálogot kérni, venni szegénységet jelent, s feltehetőleg nem romantikus hóborttól fogalmazott így a búslakodást és nyomort egyformán jól ismerő író. Ha sokasodik azok száma, akiknek „per pillanat” kell a pénz, az nem a fejlődést, sokkal inkább a gondokat jelzi. Persze, a hivatalos indoklás ennek ellenkezője, hiszen a rezsim mindig derűlátó véleménye szerint először is a zaciba csak azok mennek, akiknek van valamije, s ha netán a gyűrűket, fülbevalókat, kvarcórákat, videókészülékeket, továbbá a függesztett tételeket (kabátokat, szőnyegeket) és a bátyus árukat (ágyneműket, törülközőket) némi időre nélkülözni is kényszerülnek, a lényeget nézve, nem tekinthetők teljesen vagyontalanoknak. Az efféle érveléseket olvasva, hallva mindig eszembe jut az italt, és az élet más örömeit túlzottan kedvelő, a szerencsejátékokban gyakorta vesztő költőbarátom, aki mindig anyagi gondokkal küzdött, s hovatovább aranykoszorús törzsgárdatagként téblábolt a zacikban. Amikor már semmi mozdítható értéke nem akadt, leszedte a szobája falán rozsdásodó pajzsot és két kardot: „Ezek eredeti antik darabok!” — dicsekedett, ám a becsüsöket a legnagyobb rábeszélő képességgel sem sikerült meggyőznie arról, hogy felbecsülhetetlen értékeket tapogathatnak. Vagy a nyolcadik zaciban aztán fölvilágosítottak minket arról, hogy ne is reménykedjünk, mert Mária Terézia alapítólevelében szereplő feltételek és kikötések java részét ma is érvényesként alkalmazzák. Ennek értelmében: „Nem vehetők fel katonai egyenruhák, öltözetek, amelyeket a köznép uniformisnak hív, továbbá vissza kell utasítani az összes hadászati fölszerelést...” A különböző művészeti díjakat könnyedén eldorbézoló poéta ekkor hatalmasat hördült: „Hát kétszáz éve nem lehet a becsüsökben hazafias érzés...! — és ekkor mintha megvilágosodott volna, előhozakodott a végső aduval: „A Bizományi Áruházban is létezik ez a szabály?” — kérdezte. „Ott nem, mert a bizi csak 1947-től létezik és szovjet minta alapján szervezték!” — kaptuk a felvilágosítást. Az ajtón kilépve egy gyorsan rögtönzött rigmust dudorászva — „Mi roppant bízunk a bizományba...” — haladtunk a célunk felé, s nem is eredményelenül. A megmaradás elvét gyakorlatban is támogató fölvevő némi előleg kíséretében műtárgyiasította az önvédelmi és támadó eszközöket, s tehette ezt törvényesen, mert a BÁV iparengedélye a használt cikkek vételére és forgalmazására vonatkozik. Ténykedésük igen eredményes, hiszen köztudomású, hogy 12,5 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, s évente általában 3—4 milliárd forint értékű portékát adnak-vesznek. Természetesen a levetett, megunt vagy szükségből elkótyavetyélt holmik fölvásárlása éstársadalmi újraelosztása nem orosz találmány. 1947-ben csupán az intézményesítés formuláit honosították meg hazánkban, s ezzel hosszú időre megpecsételődött a még akkor működő háromezer zsibárus sorsa. A handlék száma az ötvenes években kétszázra apadt, s komoly protekció kellett ahhoz, hogy valaki megtarthassa működési bizonyítványát. (Folytatjuk) Arabnemzetek képviselői Washingtonban A vasfüggöny mögötti, valamint észt, lett és litván országok képviselői, június 13-án a Fehér Ház Nemzeti Biztonsági Tanácsa igazgatójának, dr. Dobreanszky Paulának, a külügyminisztériumban Palmer Mark külügyminiszterhelyettesnek, míg a Szenátus Külügyi Bizottságában dr. Carol Rae Hansennek átadták memorandumukat. Ebben köszönetet mondtak Reagan elnöknek, Bush alelnöknek, valamint Scultz külügyminiszternek, hogy a megszállás alatt tartott népeknek szabadságot és függetlenséget ígérő jaltai háromhatalmi egyezményt felújították. Ugyanakkor a delegáció vezetője, Varga László kifejezte, hogy a nyugati demokráciák, elsősorban az Egyesült Államok kormánya a rabnemzetek ügyében többet tehetnének. így az Egyesült Államok ENSZ delegátusa kérhetné, hogy a rabnemzetek ügyét a közgyűlés tűzze napirendre, ugyanígy az ENSZ kolonializmus megszüntetésére alakult bizottsága is, amely 1960 óta 1340 ülést tartott, kis létszámú szigetek ügyét tárgyalva, de a 120 milliós rabnemzetek kérdését eddig egy európai, de kanadai vagy amerikai delegátus sem kérte napirendre tűzni; a Szenátus Külügyi Bizottsága hozzon határozatot a szovjet megszállás megszüntetésére, a jaltai egyezmény végrehajtására; amennyiben a két nagyhatalom között csúcstalálkozó lenne, a delegáció kérte, hogy az Egyesült Államok elnöke vesse fel a jaltai egyezmény végrehajtását, az elnyomott népek önrendelkezési jogának gyakorlását. Elhangzott az az ellenvetés, hogy az ENSZ politikailag tehetetlen, amire a delegáció válasza az volt, hogy ez csak részben igaz. Ugyanis a nyugati hatalmak az ENSZ-ben valóban tehetetlenek, ugyanakkor a Szovjetunió a maga javára jól használja az ENSZ-et, és befolyását növelte. Amíg a szabad világ kormányai részt vesznek az ENSZ-ben, a helyes ügyért küzdeni kell. Legalább annyira, mint a Szovjetunió az elnyomása fenntartásáért. A leszerelési konferenciára vonatkozóan a delegáció kifejezte, hogy ettől komoly eredmény nem várható, mert a megállapodás végrehajtását a Szovjetunióban nem lehet ellenőrizni, amit a csernobili eset újból igazolt. A legjobb leszerelés — a delegáció álláspontja szerint — a népek önrendelkezési jogának gyakorlása, mert a demokráciák a béke alapjai, míg az elnyomók a háború állandó forrásai. A megbeszélések során szóba került, a külügyminisztérium által évente kiadott „Emberi jogok reportja”, amire a delegáció tagjai a saját országukra vonatkozó észrevételeket megtették. A magyar résznél szóvá tettük, hogy a jelentésben számos hiba található. A legnagyobb, hogy a beszámolót készítők mellőzték a négy alapvető emberi jog hiányának megfelelő elemzését, ami pedig elsőrendű feladatuk lenne. Az a tény viszont, hogy a jelentés nem állapítja meg, hogy Magyarország a Szovjetunió megszállása alatt van, egyrészt azt mutatja, hogy a Fehér Ház és a külügyminisztérium egyes személyei között e tárgyban jelentős véleménykülönbség van, továbbá, hogy Jalta rossz szelleme még mindig ott lebeg a vasfüggöny mögötti népek aktáiban. Palmer külügyminiszterhelyettesnél tett látogatásnak külön érdekessége, hogy novembertől ő az Egyesült Államok magyarországi követe, amelyet jelenleg Salgó Miklós oly makacsul tart. Kívántuk, hogy működése az Egyesült Államok és a magyar nép érdekét szolgálja. A rabnemzetek képviselői azzal a meggyőződéssel jöttek el Washingtonból, hogy az illetékes szervek kéréseinket nemcsak meghallgatják, de az elnyomott nemzetek iránt szimpátiával viseltetnek, sőt a teljesíthető kérésekben cselekvésük is várható. Ez önmagában az elnyomott nemzeteknek reményt nyújt, míg a Szovjetunió felé jelzi, hogy a kolonializmus ideje lejárt, és a nép akarata előbb-utóbb érvényesül. * ■ ‚ :: 1» :: ü ü■.■ ο cosoeMoeeoooc Ausztriába települő magyarok! Új öröklakások és családi házak 55 000 dollártól Bécsben, Badenben és a magyar határ környékén kaphatók. Ugyancsak Svájcban 96 000 dollártól és Spanyolországban 35 000 dollártól kapható öröklakás. RETUR REALTY CORP. 350 Fifth Avenue, Empire State Building Suite 5620 New York, N. Y. 10118 Mrs. Kertész: (212) 695-2245. Este: (212) 793-7093. 000000000000000o o n n nr»*—«******^**«««m>m TUZEX IKRA Tel.: 226-8868 és 521-5526 GYÓGYSZER NÁDAS GYULA Magyar, angol betűs írógép lemez, könyv kerámia stb. Erdélyi csomagok, tape-recorder 1425 Grace Avenue, LAKEWOOD (Cleveland), Ohio 44107 CABINET MAKERS Experienced Fitters and Assemblers needed in well established shop in Nashua. Highest wages and benefits in area. CALL 603-889-4213 BETWEEN 8 A.M. - 4:30 P.M. megjelent! Megjelent! megjelenti Wass Albert legújabb könyve: hagyaték címmel. A könyv ára: 10 dollár plusz portó. KÖNYVÚJDONSÁG! Genocide in Transylvania NATION ON THE DEATH ROW A DOCUMENTARY A könyv ára: 10 dollár plusz portó. Megrendelhetők a következő címeken: AMERIKAI MAGYAR SZÉPMÍVES CZÉH RT. 1, BOX 59 ASTOR, FLORIDA 32002 vagy A VASÁRNAP KÖNYVOSZTÁLYÁN P.O.BOX 2464 YOUNGSTOWN, OHIO 44509 A pápa új antikommunista enciklikája (Folytatás az 1. oldalról) más. Sok hasznos idióta dolgozik ma e szegények érdekében a kommunizmusért még az Egyházon belül is. Nem szólva arról, akik ezeken a szegényeken gazdagodnak meg az adományokból. A Vatikán negyedszázados hallgatása a kommunizmus sátáni jellegéről, s gonoszok kegyetlen részvéte a „szegények”, közismert szóval lumpenproletárok jóléte iránt, mérhetetlen károkat okozott a nyugati egyházakban, mint arról remek cikksorozatában Fazakas Ferenc kollégánk beszámol. Igazi, hősies bátorság és elszántság kellett, hogy vezesse a pápát akkor, amikor a számtalan külső és belső ellenség láttán meg merte törni ezt a halálos csöndet, s rá mert mutatni a kommunizmus lélekölő voltára. A Kreml feltehetően nem fogja jó néven venni azt a támadást, s megújítja majd a pápa elleni támadásait. De a pápa valószínűleg ezzel is leszámolt, mielőtt kibocsátotta volna az enciklikát. S azzal is, hogy esetleg rajta teljesedik be Szent X. Pius látomása, amint egy utóda menekül testvérei holttestén keresztül a Vatikánból. Minden esélye megvan erre. Imádkozzunk a pápáért ezekben a nehéz órákban, amikor nemcsak kívülről, de belülről is támadják minden oldalról, s valóban rászorul az igaz hívek imáira! 7. oldal Amerika háborús levéltárából mostanában ismeretlen s eddig titokban tartott adatokat közölnek. Például részleteket Montgomery Schuyler kapitány jelentéséből, amit 1919 júniusában küldött kormányának Szibériából. Többek között azt állítja, hogy a Fekete-tengernél 8000 régi tisztet gyilkoltak le a bolsevikok. (Ki emlegette ezt eddig? E borzalmas gyilkosságnak keresi-e valaki gyilkos tervezőit és végrehajtóit? Ezek halála senkinek sem fáj? Miért nem?) Kezdetben úgy látszott — írja a kapitány —, hogy az új rendszer bizonyos új, modern kormányzatot hoz az ország számára. De ez a remény hamar eloszlott, mert felelőtlen szocialista elemek — zsidóktól vezetett oroszellenes népek — vették át a vezetést. Az angliai Robert Wilton 1918-ban készített kimutatása szerint az oroszoknak 384 komisszáriusuk volt. Ez állt 2 négerből, 13 oroszból, 15 kínaiból, 22 örményből és több mint 300 zsidóból. Az utóbbiból 264 Amerikából jött a cári uralom összeomlása után. Schuyler kapitány úgy gondolja, hogy erről nem tanácsos Amerikában hangosan beszélni. Még az a véleménye: ha egyszer megkérdezték volna az orosz népet, az ország sohasem lett volna bolseviki! Vajda Albert új könyve A lapunk hasábjairól jól ismert humorista írónk, Vajda Albert angol nyelvű könyve nagy sikert ért el Kanadában. A könyv címe: THE EASTERN TRIANGLE. Magyarul „Tűz és víz” címmel jelent meg. Egy Nyugaton élő magyar apa és a hazai rendszerben fel- és átnevelt lányának drámai története. A Katolikus Magyarok Vasárnapjának olvasói kedvezményes áron rendelhetik meg a két könyvet (a magyart önmaguknak, az angolt magyarul nem olvasó családtagjaiknak), összesen 16,95 dollár plusz 2 dollár posta- és csomagolási költség beküldésével. Kívánatra névre szóló dedikált példányt küld a szerző. Címe: Albert Vajda, 114 Whispering Sands Drive, Sarasota, Florida 34242. Előkészületben „Ismerkedem Amerikával” című sorozatunk könyvalakban, Vajda Albert illusztrációival. Már most előjegyezhető kiadóhivatalunkban. OWNER-OPERATORS with TRACTORS or STRAIGHT JOBS Local deliveries to grocery stores: Full-time work. Good equipment, full insurance required. If interested call Joe Lucido at: ' 201-935-7717 GENERAL TRADING COMPANY 455 16th Street, Carlstadt, New Jersey Equal Opportunity Employer RESTAURANT COOK Tired of late nights? Have 1-2 yrs. experience? Come & join North Hill in Needham & work in a modern, air cond., kitchen with 1 of the finest Chefs in New England. Excellent salary, full benefit package including retirement plan. Call 617-444-9910 ext. 301 Please Mention This Ad