Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1986 (93. évfolyam, 1-50. szám)

1986-07-13 / 28. szám

1986. július 13. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Hajnal László Gábor: „Gyerünk a zaciba be ...!” I. rész A hetvenes évek elején még elég keveset tudtam az életről, noha akkoriban már jócskán túl voltam a katonaságon, megta­pasztaltam, hogy milyen is a börtöncella belülről, és sorolhat­nám a tapasztalatokat vég nélkül. Ám barátaim, tollforgató munkatársaim szerint a hazai valóságot csak az ismeri igazán, akinek legalább három-négy zálogcédulája porosodik a ládafiá­ban, és pontos információi vannak sírról, hogy hol adják a leg­több kölcsönt a Silver Red táskaírógépért, Sokol rádióért. Aj­án­­latos jóba lenni a „becsmesterekkel” is — mondogatták —, hi­szen a divatjamúlt, elnyűtt felöltőket ritkán veszik be, és a „nor­végkabátokra”, mármint a „fjordítottakra” rá sem néznek, ha zöldfülűként toporogsz a pult másik oldalán. Régi törvény, hogy minden tanács annyit ér, amennyi abból hasznosítható. Zaci-ügy­­ben pedig már az első lépésnél — az elhatározásnál — igen lénye­ges, hogy az ember melyik értéktárgyától akarjon ideiglenesen megválni, azután milyen összegre van hirtelen szüksége... A ru­tinosabbak főleg ékszereket és úgynevezett kurrens műszaki cikkeket, netán szőrméket — ha van ilyesmi a birtokukban — tol­nak a fölvevő elé, és a slágerholmik tulajdonosai soha nem ideges­kednek: biztosak abban, hogy fölkínált portékáikat nem fitymál­­gatják, forgatgatják, hogy ez bizony „kop-pecs-szak”, vagyis: kopott-pecsétes-szakadt! De nézzük, miféle múltja is legyen en­nek a megingathatatlanul működő intézménynek. Idézünk az ÖTLET 1986. január 30-i számából. .. ma is azok a fő erényei, mint két évszázada, amikor Má­ria Terézia 1773 júniusában megalapította: a rászorulók gyorsan, névtelenül juthatnak viszonylag olcsó kölcsönhöz. A pozsonyi királyi zálogház 1786-ban költözött Budára, majd 1820-tól Pesten fogadta ügyfeleit. Alapítója szociális intézménynek szánta, az uzsora visszaszorítása volt a célja. Fényes Elek statisztikájá­ból kiderül (Magyarország leírása, Pest, 1847), hogy a pesti főzálogház 1845-ben 902 854 forintot kölcsönzött, a pozsonyi fi­ók pedig 118 781 forintot. A kamatjövedelmük 74 473 forint volt. Akkoriban 10 és 5 százalék volt az éves kamat, vagyis 8 hétre minden pengő után 1 krajcárt kellett fizetni. A pesti zálogház 30 ezer forint nyereséggel zárta az évet... És ma? A zálogkölcsön­zés a Bizományi Áruház Vállalat legnyereségesebb üzletága, a tavalyi (tehát az 1985-ös) forgalom már elérte a 2,5 milliárd (de korántsem ezüst) forintot... Egy évben ma több mint másfél mil­lió tétel fordul meg a zálogházak raktáraiban vagy páncélszek­rényeiben. .. 1980-ban 40 százalékos forgalomnövekedést tervez­tek, de ez végül 79 százalékos lett...” Rögtön fölmerül annak kérdése, hogy vajon minek tulajdo­nítható ez a komoly siker, hiszen a zaciba senki nem bandukol hű de nagy örömmel, oda általában — s főleg! — kényszerből men­nek az emberek. Netán így teremtik elő mostanság vállalkozása­ikhoz a kezdéshez szükséges tőkét, vagy inkább a napi megélhe­tési gondok késztetik arra a polgárokat, hogy türelmes ügyfél­ként ácsorogjanak a felvevőablak előtt hosszan kígyózó sorban? Töprengésünk nem ok nélküli, mert ha abból indulunk ki, hogy az első budai zálogház kapujának megnyitása óta kereken 200 év múlt el, s azóta a fővárosban 12, vidéken pedig 7 helyen működ­nek mind eredményesebben a „hallgatag zacik”, akkor ez a fej­lődés aligha nevezhető pozitívnak. Kétségtelen, hogy egyfelől hu­­mánus cselekedetnek számít a gyors és az uzsorakamattól lénye­gesen kevesebb kezelési díjért kölcsönt adni, ám a rohamosan nö­vekvő „népszerűség” köz­gazdaságilag és politikailag is különös értékjelző! Röpke 13 esztendő alatt a kifizetett összeg ötszörösen emelkedett, nevezetesen: 1972-ben 491 millió forintot, míg 1985-ben már 2,5 milliárdot folyósítottak. A kiknek és miért?-re felele­tet keresve a Népszava 1984. május 3-án arról tudósított: „Erre talán választ kaphatunk, ha megnézzük, mikor ugrik meg a forgalom. Tehát: ünnepek előtt és ünnepek után, iskolai beiratkozáskor, nyáron, nyaralás idején. De gyorsan gyűlnek az ékszerek akkor is, amikor szerződéses vállalkozásba adták ki az üzletet. Az alkalmak sokszínűsége szerint tehetős és szegény egyaránt megfordul a boltban, mindkettő ugyanazért jön: hala­dékért.” Ízlelgessük csak kicsit ezt a szót, hogy haladék! Krúdy Gyula Álmoskönyvében a zálogot kérni, venni szegénységet je­lent, s feltehetőleg nem romantikus hóborttól fogalmazott így a búslakodást és nyomort egyformán jól ismerő író. Ha sokasodik azok száma, akiknek „per pillanat” kell a pénz, az nem a fejlődést, sokkal inkább a gondokat jelzi. Persze, a hivatalos in­doklás ennek ellenkezője, hiszen a rezsim mindig derűlátó véle­ménye szerint először is a zaciba csak azok mennek, akiknek van valamije, s ha netán a gyűrűket, fülbevalókat, kvarcórákat, vi­deókészülékeket, továbbá a függesztett tételeket (kabátokat, sző­nyegeket) és a bátyus árukat (ágyneműket, törülközőket) némi időre nélkülözni is kényszerülnek, a lényeget nézve, nem tekint­hetők teljesen vagyontalanoknak. Az efféle érveléseket olvasva, hallva mindig eszembe jut az italt, és az élet más örömeit túlzot­tan kedvelő, a szerencsejátékokban gyakorta vesztő költőbará­tom, aki mindig anyagi gondokkal küzdött, s hovatovább arany­koszorús törzsgárdatagként téblábolt a zacikban. Amikor már semmi mozdítható értéke nem akadt, leszedte a szobája falán rozsdásodó pajzsot és két kardot: „Ezek eredeti antik darabok!” — dicsekedett, ám a becsüsöket a legnagyobb rábeszélő képes­séggel sem sikerült meggyőznie arról, hogy felbecsülhetetlen ér­tékeket tapogathatnak. Vagy a nyolcadik zaciban aztán fölvilá­gosítottak minket arról, hogy ne is reménykedjünk, mert Mária Terézia alapítólevelében szereplő feltételek és kikötések java részét ma is érvényesként alkalmazzák. Ennek értelmében: „Nem vehetők fel katonai egyenruhák, öltözetek, amelyeket a köznép uniformisnak hív, továbbá vissza kell utasítani az összes hadá­szati fölszerelést...” A különböző művészeti díjakat könnyedén eldorbézoló poéta ekkor hatalmasat hördült: „Hát kétszáz éve nem lehet a becsüsökben hazafias érzés...! — és ekkor mintha megvilágosodott volna, előhozakodott a végső aduval: „A Bizo­mányi Áruházban is létezik ez a szabály?” — kérdezte. „Ott nem, mert a bizi csak 1947-től létezik és szovjet minta alapján szer­vezték!” — kaptuk a felvilágosítást. Az ajtón kilépve egy gyorsan rögtönzött rigmust dudorász­­va — „Mi roppant bízunk a bizományba...” — haladtunk a cé­lunk felé, s nem is eredményelenül. A megmaradás elvét gyakor­latban is támogató fölvevő némi előleg kíséretében műtárgyiasí­­totta az önvédelmi és támadó eszközöket, s tehette ezt törvénye­sen, mert a BÁV iparengedélye a használt cikkek vételére és for­galmazására vonatkozik. Ténykedésük igen eredményes, hiszen köztudomású, hogy 12,5 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, s évente általában 3—4 milliárd forint értékű portékát adnak-vesz­­nek. Természetesen a levetett, megunt vagy szükségből elkótya­vetyélt holmik fölvásárlása és­­társadalmi újraelosztása nem orosz találmány. 1947-ben csupán az intézményesítés formulá­it honosították meg hazánkban, s ezzel hosszú időre megpecséte­lődött a még akkor működő háromezer zsibárus sorsa. A handlék száma az ötvenes években kétszázra apadt, s komoly protekció kellett ahhoz, hogy valaki megtarthassa működési bizonyítvá­nyát. (Folytatjuk) A­rabnemzetek képviselői Washingtonban A vasfüggöny mögötti, va­lamint észt, lett és litván or­szágok képviselői, június 13-án a Fehér Ház Nemzeti Bizton­sági Tanácsa igazgatójának, dr. Dobreanszky Paulának, a külügyminisztériumban Pal­mer Mark külügyminiszter­helyettesnek, míg a Szenátus Külügyi Bizottságában dr. Ca­rol Rae Hansennek átadták memorandumukat. Ebben kö­szönetet mondtak Reagan el­nöknek, Bush alelnöknek, vala­mint Scultz külügyminiszter­nek, hogy a megszállás alatt tartott népeknek szabadságot és függetlenséget ígérő jaltai háromhatalmi egyezményt fel­újították. Ugyanakkor a delegáció ve­zetője, Varga László kifejezte, hogy a nyugati demokráciák, elsősorban az Egyesült Álla­mok kormánya a rabnemzetek ügyében többet tehetnének. így­ az Egyesült Államok ENSZ delegátusa kérhetné, hogy a rabnemzetek ügyét a közgyűlés tűzze napirendre, ugyanígy az ENSZ koloni­­alizmus megszüntetésére ala­kult bizottsága is, amely 1960 óta 1340 ülést tartott, kis lét­számú szigetek ügyét tárgyal­va, de a 120 milliós rabnemze­tek kérdését eddig egy európai, de kanadai vagy amerikai dele­gátus sem kérte napirendre tűzni; a Szenátus Külügyi Bizott­sága hozzon határozatot a szov­jet megszállás megszüntetésé­re, a jaltai egyezmény végre­hajtására; amennyiben a két nagy­hatalom között csúcstalálkozó lenne, a delegáció kérte, hogy az Egyesült Államok elnöke vesse fel a jaltai egyezmény végrehajtását, az elnyomott né­pek önrendelkezési jogának gyakorlását. Elhangzott az az ellenvetés, hogy az ENSZ politikailag tehe­tetlen, amire a delegáció válasza az volt, hogy ez csak részben igaz. Ugyanis a nyugati hatal­mak az ENSZ-ben valóban tehe­tetlenek, ugyanakkor a Szovjet­unió a maga javára jól használ­ja az ENSZ-et, és befolyását növelte. Amíg a szabad világ kormányai részt vesznek az ENSZ-ben, a helyes ügyért küz­deni kell. Legalább annyira, mint a Szovjetunió az elnyomá­sa fenntartásáért. A leszerelési konferenciára vonatkozóan a delegáció kifejez­te, hogy ettől komoly eredmény nem várható, mert a megálla­podás végrehajtását a Szovjet­unióban nem lehet ellenőrizni, amit a csernobili eset újból iga­zolt. A legjobb leszerelés — a delegáció álláspontja szerint — a népek önrendelkezési jogának gyakorlása, mert a demokráciák a béke alapjai, míg az elnyo­mók a háború állandó forrásai. A megbeszélések során szóba került, a külügyminiszté­rium által évente kiadott „Em­beri jogok reportja”, amire a de­legáció tagjai a saját országuk­ra vonatkozó észrevételeket megtették. A magyar résznél szóvá tettük, hogy a jelentés­ben számos hiba található. A legnagyobb, hogy a beszámolót készítők mellőzték a négy alap­vető emberi jog hiányának meg­felelő elemzését, ami pedig el­sőrendű feladatuk lenne. Az a tény viszont, hogy a jelentés nem állapítja meg, hogy Ma­gyarország a Szovjetunió meg­szállása alatt van, egyrészt azt mutatja, hogy a Fehér Ház és a külügyminisztérium egyes személyei között e tárgyban je­lentős véleménykülönbség van, továbbá, hogy Jalta rossz szel­leme még mindig ott lebeg a vasfüggöny mögötti népek ak­táiban. Palmer külügyminiszter­helyettesnél tett látogatásnak külön érdekessége, hogy novem­bertől ő az Egyesült Államok magyarországi követe, amelyet jelenleg Salgó Miklós oly maka­csul tart. Kívántuk, hogy mű­ködése az Egyesült Államok és a magyar nép érdekét szolgálja. A rabnemzetek képviselői azzal a meggyőződéssel jöttek el Washingtonból, hogy az ille­tékes szervek kéréseinket nem­csak meghallgatják, de az el­nyomott nemzetek iránt szim­pátiával viseltetnek, sőt a tel­jesíthető kérésekben cselekvé­sük is várható. Ez önmagában az elnyomott nemzeteknek re­ményt nyújt, míg a Szovjetunió felé jelzi, hogy a kolonializmus ideje lejárt, és a nép akarata előbb-utóbb érvényesül.­­ * ■ ‚ :: 1» :: ü ü■.■ ο cosoeMoeeoooc Ausztriába települő magyarok! Új öröklakások és családi házak 55 000 dollártól Bécs­­ben, Badenben és a magyar határ környékén kaphatók. Ugyancsak Svájcban 96 000 dollártól és Spanyolországban 35 000 dollártól kapható öröklakás. RETUR REALTY CORP. 350 Fifth Avenue, Empire State Building Suite 5620 New York, N. Y. 10118 Mrs. Kertész: (212) 695-2245. Este: (212) 793-7093. 000000000000000o o n n nr»*—«******^**«««m>m TUZEX IKRA Tel.: 226-8868 és 521-5526 GYÓGYSZER NÁDAS GYULA Magyar, angol betűs írógép lemez, könyv kerámia stb. Erdélyi csomagok, tape-recorder 1425 Grace Avenue, LAKEWOOD (Cleveland), Ohio 44107 CABINET MAKERS Experienced Fitters and Assemblers needed in well established shop in Nashua. Highest wages and benefits in area. CALL 603-889-4213 BETWEEN 8 A.M. - 4:30 P.M. megjelent! Megjelent! megjelenti Wass Albert legújabb könyve: hagyaték címmel. A könyv ára: 10 dollár plusz portó. KÖNYVÚJDONSÁG! Genocide in Transylvania NATION ON THE DEATH ROW A DOCUMENTARY A könyv ára: 10 dollár plusz portó. Megrendelhetők a következő címeken: AMERIKAI MAG­YAR SZÉPMÍVES CZÉH RT. 1, BOX 59 ASTOR, FLORIDA 32002 vagy A VASÁRNAP KÖNYVOSZTÁLYÁN P.O.BOX 2464 YOUNGSTOWN, OHIO 44509 A pápa új antikommunista enciklikája (Folytatás az 1. oldalról) más. Sok hasznos idióta dolgo­zik ma e szegények érdekében a kommunizmusért még az Egyházon belül is. Nem szólva arról, akik ezeken a szegénye­ken gazdagodnak meg az ado­mányokból. A Vatikán negyedszázados hallgatása a kommunizmus sá­táni jellegéről, s gonoszok kegyetlen részvéte a „szegé­nyek”, közismert szóval lum­penproletárok jóléte iránt, mér­hetetlen károkat okozott a nyu­gati egyházakban, mint arról remek cikksorozatában Faza­­kas Ferenc kollégánk beszá­mol. Igazi, hősies bátorság és elszántság kellett, hogy vezes­se a pápát akkor, amikor a számtalan külső és belső ellen­ség láttán meg merte törni ezt a halálos csöndet, s rá mert mu­tatni a kommunizmus lélekölő voltára. A Kreml feltehetően nem fogja jó néven venni azt a tá­madást, s megújítja majd a pá­pa elleni támadásait. De a pápa valószínűleg ezzel is leszámolt, mielőtt kibocsátotta volna az enciklikát. S azzal is, hogy esetleg rajta teljesedik be Szent X. Pius látomása, amint egy utóda menekül testvérei holttestén keresztül a Vati­kánból. Minden esélye megvan erre. Imádkozzunk a pápáért ezekben a nehéz órákban, ami­kor nemcsak kívülről, de belül­ről is támadják minden oldal­ról, s valóban rászorul az igaz hívek imáira! 7. oldal Amerika háborús levéltárából mostanában ismeretlen s eddig titokban tartott adatokat kö­zölnek. Például részleteket Montgomery Schuyler kapi­tány jelentéséből, amit 1919 júniusában küldött kormányá­nak Szibériából. Többek között azt állítja, hogy a Fekete-ten­gernél 8000 régi tisztet gyilkol­tak le a bolsevikok. (Ki emle­gette ezt eddig? E borzalmas gyilkosságnak keresi-e valaki gyilkos tervezőit és végrehajtó­it? Ezek halála senkinek sem fáj? Miért nem?) Kezdetben úgy látszott — írja a kapitány —, hogy az új rendszer bizonyos új, modern kormányzatot hoz az ország számára. De ez a remény ha­mar eloszlott, mert felelőtlen szocialista elemek — zsidóktól vezetett oroszellenes népek — vették át a vezetést. Az angliai Robert Wilton 1918-ban készített kimutatása szerint az oroszoknak 384 ko­­misszáriusuk volt. Ez állt 2 né­gerből, 13 oroszból, 15 kínai­ból, 22 örményből és több mint 300 zsidóból. Az utóbbiból 264 Amerikából jött a cári uralom összeomlása után. Schuyler kapitány úgy gondolja, hogy erről nem taná­csos Amerikában hangosan beszélni. Még az a véleménye: ha egyszer megkérdezték volna az orosz népet, az ország soha­sem lett volna bolseviki! Vajda Albert új könyve A lapunk hasábjairól jól ismert humorista­ írónk, Vajda Albert angol nyelvű könyve nagy sikert ért el Kanadában. A könyv címe: THE EASTERN TRIANGLE. Magyarul „Tűz és víz” címmel jelent meg. Egy Nyugaton élő magyar­ apa és a hazai rendszerben fel- és átnevelt lányá­nak drámai története. A Katolikus Magyarok Vasárnapjának olvasói kedvezményes áron rendelhetik meg a két könyvet (a magyart önmaguknak, az angolt magyarul nem olvasó családtagjaiknak), összesen 16,95 dollár plusz 2 dollár posta- és csomagolási költség beküldésével. Kívánatra névre szóló dedikált példányt küld a szerző. Címe: Albert Vajda, 114 Whispering Sands Drive, Sarasota, Florida 34242. Előkészületben „Ismerkedem Amerikával” című soro­zatunk könyvalakban, Vajda Albert illusztrációival. Már most előjegyezhető kiadóhivatalunkban. OWNER-OPERATORS with TRACTORS or STRAIGHT JOBS Local deliveries to grocery stores: Full-time work. Good equipment, full insurance required. If interested call Joe Lucido at: ' 201-935-7717 GENERAL TRADING COMPANY 455 16th Street, Carlstadt, New Jersey Equal Opportunity Employer RESTAURANT COOK Tired of late nights? Have 1-2 yrs. experience? Come & join North Hill in Needham & work in a modern, air cond., kitchen with 1 of the finest Chefs in New England. Excellent salary, full benefit package including retirement plan. Call 617-444-9910 ext. 301 Please Mention This Ad

Next