Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1986 (93. évfolyam, 1-50. szám)
1986-12-14 / 48. szám
93. évfolyam, 48. szám 1986. december 14. AUG 1-86 LOUIS SZATMÄRT 2213 I« LINCOLN AVE CHICAGO ILL 60614 Egyes szám ára: 50 cent A magyarság legnagyobb katolikus hetilapja Filippi István: Az utólag előrelátó excellenciás úr Mindannyian tudjuk, hogy Lékai László bíboros halála után sem várható változás a magyarországi egyházi vezetés köreiben. Odahaza meglepően sok, erősen vagy gyengén elítélő hangú könyv, újságcikk és tanulmány jelent meg Mindszenty József hercegprímásról. Nevetségesen logikátlan volna a botcsinálta „teológusok” erőlködése, ha hitelt adnának annak a legendának, hogy Mindszentyt már mindenütt elfelejtették. Lelkifurdalásra gondolnánk, ha volna „kommunista lélek”, így csak találgathatjuk azt, hogy akkor mi fúrja őket? Félnek az „elfelejtett" halott szellemének feltámadásától? Bizony félhetnek is, mert halottakat már nem lehet börtönbe zárni, megkínoztatni vagy megölni! A marxisták, miután belátták, hogy Krisztus tanításait nem lehet eltörölni a föld színéről, megpróbálják az Egyházat aláaknázni, elszakítani menynyei kapcsolatait és a maguk színvonalára süllyeszteni. Míg a nyugat-európai országokban alulról fölfelé roncsolják a római katolikus vallást, addig a szovjet gyarmatokban fölülről nehezednek rá, hogy valamiféle szociális intézménnyé, sőt segédrendőri hivatallá alakítsák azt. A pszichológia eszközeivel vizsgálják püspökeinket, kutatják emberi gyengeségeiket, majd ha kész a karakterkép, akkor burkolt fenyegetéssel, nyílt hízelgéssel és kenetteljes álnoksággal hálózzák be őket. Nem újdonság ez, hiszen Krisztust is megkísértette a Sátán a pusztában, miután megmutatta neki a világ minden országát, dicsőségét és kincsét: „Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Jézus azonban elutasította a kísértőt: „Távozz tőlem sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” Szent Pál apostollal ennek a fordítottja történt, őt az Üdvözítő állította meg a damaszkuszi kapunál, hogy a bűnösök labirintusából a szentek útjára vezesse. Mert minden ember szabadon választhat Krisztus és Barabás között. Ezek után jogos a kérdés, hogy melyik úton halad Dr. Paskai László, kalocsai koadjutor érsek, a magyar püspöki kar jelenlegi elnöke, akit a népköztártársasági egyházügyi nomenklatúra Lékai prímás helyére óhajt ültetni? A bécsi „WECO PRESSE SERVICE igen tanulságos beszélgetést közöl Herbert Boeck osztrák újságíró és Dr. Paskai László között (A témáról már olvashattunk Dr. Harangozó Ferenc tollából a Vasárnap okt. 26—nov. 2-i számában, ő azonban ugyanezen interjút, mint forrásanyagot, a „Linzer Kirchenblatt”ból veszi. — A szerk.). — Bizonyosan tudja Excellenciád, hogy külföldön erősen kritizálják a magyarországi katolikus püspököket, mert sokan félnek attól, hogy a kommunista rezsimmel folytatott egyezkedéseik gyöngíthetik az Egyház erejét. Az érsek: — Ugyan kérem, a realitás egészen más! Világos, hogy az állam ateista világnézetre alapozta politikáját, viszont tudatábanvan annak, hogy számolnia kell a vallással is. Tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy az állam és az Egyház között célravezető tárgyalások folynak, így lépésről lépésre lehet kompromisszumokat kötni. Semmi jelét nem látom annak, hogy az állam el akarná törölni a vallást. Ennek pontosan az ellenkezőjét tapasztaltam. — Remélem nem óhajtja Excellenciád azt a kijelentést tenni, hogy a kommunista rezsimnek szüksége van az Egyházra, sőt azt támogatja is? — Pontosan ez a véleményem! Sok neves állami személyiséggel tárgyaltam, akik biztosítottak engem arról, hogy nagyon fontos számukra a jól működő vallásos irányítás Magyarországon, mert ha ez megszűnne, akkor utat nyitnánk a különböző szekták burjánzásának. ” Milyen szektákra gondolt az excellenciás úr? Csak nem a katakombákba szorult valódi katolikus keresztényekre akiknek ma már nem annyira az ÁVO-tól, kell rettegniük,hanem inkább „kompromisszumos” püspökeiktől. De tanulmányozzuk tovább e lélekemelő diskurzust: — Önt a jövő emberének tartják és dicsérik diplomáciai képességeit. Hogyan látja Excellenciád a magyarországi katolikus Egyház jövőjét? — Sajnos meg kell jegyeznem, hogy elődeink hibái nélkül sokkal előbbre jutottunk volna. Nem igaz, hogy a kommunisták 1945 után el akarták volna törölni a katolikus vallást. Legjobb tudomásom szerint az akkori magyar pártvezér, Rákosi Mátyás, tárgyalni akart a Vatikánnal. Ez nem sikerüüt, mert az ötvenes években nagyon merev volt az egyházi vonal. Szerintem az akkori magyar prímás, Mindszenty József kardinális elszámította magát, mert azt hitte, hogy a kommunista rezsim fennállása csak idő kérdése. Mindannyian tudjuk, hogy Mindszenty kardinális tévedett. Óriási károkat okozott ez a rendkívül súlyos tévedés, hiszen elvesztettük szerzetesrendjeinket, iskoláinkat és egyházi intézményeinket. Híveink a mai napig szenvednek Mindszenty kardinális fatális tévedése miatt, mert nagyon nehéz a lemaradást behozni. ” — Hogyan lehetséges ez a jövőben? — Kezdetben nyílt ellenségeskedés volt az állam és az Egyház között, később sikerült elérnünk az egymás mellett élés periódusát, ma viszont már szoros együttműködésről beszélhetünk. Egyáltalán nem olyan sötét e helyzetünk, mint azt nyugati kritikusaink állítják. Szerintem a sötétség nem az Egyházat fenyegeti, hanem szolgalelkű főpapjaink fejének belső űrtartalmát. Milyen lelkivilága lehet annak az egyházi férfiúnak, aki elképzeli, hogy Magyarország hercegprímása hazánk legszörnyűbb korszakában leült számítgatni, hogy meddig tart a kommunizmus, mert ha az „örök életű”, akkor inkább rohanni kell Rákosi Mátyás sztálinista hóhér elvtárshoz letenni a hűségesküt. Dr. Paskai szerint Szent Pál is roszszul számolgatott, hiszen Néró császár csak pár évvel Róma felgyújtása után bukott le, így volt ideje ahhoz, hogy kivégeztesse az apostolokat. Előrelátó „békepüspökök" bizonyosan siettek volna Néró elé hozsannákat zengedezni és ágyban, párnák közt haltak volna meg, hosszú és bőséges testi élvezetekben gazdag életük után. Az excellenciás úr tisztára mossa Sztálint és véres kezű hóhérját, Rákosi Mátyást, de mindenért Mindszenty hercegprímást okolja. Jó, hogy nem állítja azt az osztrák újságíró előtt, miszerint Mindszenty verte korbáccsal az ávósokat a kínzókamrában és nem fordítva. Az „aranyos” Rákosi tehát a Vatikánba igyekezett, hogy visszaállítsa a katolikus szerzetesrendeket, iskolákat és vallásos intézményeket, csak Mindszenty akadályozta meg őt áldásos cselekedetében. Dr. Paskai László még kenyéradó gazdáját, Kádár Jánost sem kíméli, hiszen ő is „rosszul számolt” és elkövette azt a „fatális tévedést”, hogy börtönbe került a sztálinista diktátor uralkodása alatt. (Folytatás a 7. oldalon) Hiszünk a jóságban, hiszünk a keresztény magyar jövőben! Az elmúlt napokban szállítottuk 1987-es évkönyvünket a könyvkötőhöz és ígéretet kaptunk tőlük, hogy hamarosan megkapjuk a kész könyveket, így december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén megkezdhetjük postázásukat. Reméljük, hogy karácsonyra, legalább itt az Egyesült Államokban, minden olvasónk kezében lesz legterjedelmesebb, és úgy hisszük, legváltozatosabb tartalmú évkönyvünk (352 oldal). A könyv gyönyörű négyszínű tájképes borítóval jelenik meg, mely a jövőben hívő reményünket szimbolizálja. A Vasárnap is többször már tíz oldallal és sok időszerű képpel indult olvasóink otthonába. Miért? Talán titkos pénzforrásra találtunk, vagy előfizetőink száma megduplázódott? Vagy kétszeresére emeljük jövőre a Vasárnap és az évkönyv előfizetési árát? Nem! Egyik kérdésre sem válaszolhatunk igennel. Nem találtunk eddig titkos pénzforrásra; nem szaporodott lényegesen — ha egyáltalán — előfizetőink száma: nem emeljük egyelőre az előfizetés árát. Ha valami, akkor a postaköltségek és a lap (évkönyv) előállítási ára emelkedett és még emelkedik. Múlt héten kaptam meg a Szent Szívről elnevezett amerikai ferences rendtartomány a III. rendi (világi) ferencesek részére kiadott havi folyóiratát, a Franciscan Herald utolsó számát azzal a megindokolással, hogy anyagilag nem bírják annak további kiadását. Jó néhány százzal több előfizetője volt a lapnak, mint a Vasárnapnak. Havi folyóirat volt. A Szent Szívről elnevezett ferences rendtartománynak közel hétszáz tagja van. Az előfizetés talán háromszorosa a Vasárnapénak, amely a magyar emigráció legolcsóbb lapja, szinte hirdetések nélkül jelenik meg hetenként, mert elveink nem engedik meg, hogy a kommunizmus bilincseiben vergődő hazánk nem szabadon választott urait bármivel is támogassuk. Tehát miben bízunk? Az erdélyi ferencesek 1941- ben, a második világháború nehéz éveiben vették át a Vasárnapot. Bár sokszor nehéz időket éltünk, mint most is, de a jó Isten olvasóink által mindig segítségünkre sietett. Sokat dolgoztunk. Most is négy ferences dolgozik fizetés nélkül a Vasárnapnál. Ezért hisszük, hogy továbbra is megsegít bennünket az Isten, anélkül, hogy szerény nyugdíjukból élő olvasóink terhére lennénk. Miattuk nem emeltük az előfizetési díjakat! Bízunk azonban jobb módban élő olvasóink további segítségében, abban, hogy megsegítik szegény öregjeinket és helyettük minket is támogatnak, akik minden tehetségünkkel dolgozunk a Vasárnap fennmaradásáért nyomdai munkák vállalásával, könyvkiadással, stb. Nem haszonért, hanem Istenért, hazánkért, népünkért fáradozunk és ehhez kérjük további támogatásukat. Hiszünk a jóságban, mert csak jósággal, szeretettel, egyetértésben építhetünk magyar jövőt. A Vasárnapét is! P. Dengl Miklós OFM felelős szerkesztő OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Megjelent A Katolikus Magyarok Vasárnapjának 1987-es évkönyve A 352 oldalas, színes borítójú évkönyv remek tanulmányokat, elbeszéléseket és költeményeket tartalmaz a Vasárnap hasábjairól ismert íróktól és költőktől. A nagy terjedelem és a színes fedőlap ellenére maradt az ára: 7 USA-dollár. Megrendelhető a Vasárnap könyvosztályán: P. O. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 Ajándékozzon évkönyvet karácsonyra! Catholic Hungarians' Sunday KIADÓHIVATAL: - EDITORIAL OFFICE: P.O. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 Tel.: (216) 799-2600 és 799-3335 (USPS 291-640) ,,J’accuse - Vádollak ... A Neue Zürcher Zeitung egyik legutóbbi számában tudósítás jelent meg „Ungarn 1956 — ein Symposium in Genf" címen. Amikor a tudósítást elolvastam, elhatároztam, hogy mint egykori erdélyi lapszerkesztő és budapesti hivatásos újságíró, újra kiállók „lovagi tornára” és „lándzsát török" — Petőfi szavaival élve — a „szent Szabadságért". Emile Zola a halhatatlan nagy francia író, a francia irodalmi naturalizmus vezére és harcosa írt a fenti címmel dörgedelmes vádiratot a világszerte óriási feltűnést keltő Dreyfus-perben hozott igazságtalan ítéletről. Alfred Dreyfus zsidó származású francia vezérkari tüzértisztet — a múlt században — ama vád alapján, hogy katonai okmányokat adott el a császári Németországnak, életfogytiglani száműzetésre ítélték. A Dreyfus-per 1906-ban fejeződött be, amikor a legfelsőbb bíróság meghozta jogerős döntését. A francia Semmítőszék érvénytelenítette az alsó bírósági ítéletet és felmentette a vád alól Dreyfust. A meghurcolt katonatisztet visszahelyezték a francia hadseregbe és az elszenvedett erkölcsi károk és testi szenvedés jóvátételéül a becsületrenddel tüntették ki. Zola „J'accuse" című vádirata írástechnikával és borotvaéles logikával megszerkesztett remekmű volt, írója ennek ellenére olyan népszerűtlenné vált Franciaországban, hogy egy időre kénytelen volt hazájából elmenekülni. A genfi szimpozionon — a Neue Zürcher Zeitung szerint — Jean Claude Favez, a genfi egyetem rektorhelyettese elnökölt. Résztvevők voltak: Molnár Miklós és Reszler Endre magyar származású történészek, mindketten a genfi egyetem hallgatói, Vladimir Bukovski menekült szovjet szabadságharcos, Jiri Pelikan a Csehszlovák Televízió volt igazgatója, Federico Argentieri, az olasz kommunista párt megbízottja és AlexandreBurgmann genfi újságíró. A szimpozion befejeztével a résztvevők a következőket hozták nyilvánosságra: Az olasz kommunista párt gondos vizsgálatok lefolytatása után megállapította, hogy az 1956. október 23-án Buda--,pesten kitört szabadságharc — a szovjet és magyar kommunista párt állításával ellentétben — nem volt Nyugatról irányított ellenforradalom. A magyar proletárok, munkások,.. szegény parasztok, valamint azok gyermekei lázadtak fel az elviselhetetlen, kegyetlen elnyomás, a proletárdiktatúrának nevezett, kíméletet nem ismerő uralom ellen. 1956 novemberében Csepelen, a magyar nehézipar fellegvárában, még mindig ropogtak a puskák, a munkások elszántan harcoltak a leverésükre küldött szovjet csapatokkal. A később kivégzett Nagy Imre, az akkor megalakult koalíciós magyar kormány kommunista miniszterelnöke — mielőtt a budapesti jugoszláv követségre menekült — a rádión keresztül semleges államnak deklarálta Magyarországot és SOS jeleket adatott le az egész szabad világnak. Federico Argentieri, az olasz Gramsei Intézet munkatársa bejelentette, hogy „LOttobre ungherese" címen könyvet adtak ki Rómában, amely részletesen és objektíven foglalkozik az 1956-os magyar szabadságharccal. A marxizmus hitelét vesztette és elavulttá vált. Hibákkal teli tervek és utópisztikus álmodozások ócska gyűjteménye. Semmiképpen sem nevezhető egzakt tudománynak. Joggal merül fel a kérdés, talán törölni kellene a genfi egyetem tananyagából. A szocialista államok még ma is —a közel 80 év óta tartó eredménytelen kísérletsorozat után — a szocializmus építésének kezdeti stádiumában vannak, amely megha(Folytatás a 2. oldalon) December 14, 1986 The world's largest Catholic Hungarian weekly Price of one copy: 50 cents ujlll Volume 93, No. 48 ✓ 1 Adventi i imádság i Urunk, Jézus Krisztus, várjuk eljöveteled, \ várjuk a békét, \ mert annyi békétlenség van kívül a világban | és bent a szívünkben! | Várjuk eljöveteled, mert az igazságra éhezünk, | és annyi igazságtalanság sújtja a népeket | és az embereket! | Várjuk eljöveteled, | mert szomjazzuk a szabadságot, és mindnyájan a bajok és bűnök bilincseiben kínlódunk. Add vissza reménységünket, amit elvesztettünk. Add meg újra a szeretetet azoknak, , akik hideg idegenséggel viselkednek egymással szemben. , Nyisd meg szívünket, hogy felragyogó örömödet megtapasztalhassuk életünkben. \ Kérünk, hallgass meg minket. \ Ámen. J (Jürgen Moltmann) \