Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1986 (93. évfolyam, 1-50. szám)

1986-12-14 / 48. szám

93. évfolyam, 48. szám 1986. december 14. AUG 1-86 LOUIS SZATMÄRT 2213 I« LINCOLN AVE CHICAGO ILL 60614 Egyes szám ára: 50 cent A magyarság legnagyobb katolikus hetilapja Filippi István: Az utólag előrelátó excellenciás úr Mindannyian tudjuk, hogy Lékai László bíboros halála után sem várható változás a magyarországi egyházi vezetés köreiben. Odahaza meglepően sok, erősen vagy gyengén elíté­lő hangú könyv, újságcikk és tanulmány jelent meg Mind­­szenty József hercegprímásról. Nevetségesen logikátlan volna a botcsinálta „teológusok” erőlködése, ha hitelt adnának annak a legendának, hogy Mindszentyt már mindenütt el­­felejtették. Lelkifurdalásra gondolnánk, ha volna „kommu­nista lélek”, így csak találgat­hatjuk azt, hogy akkor mi fúr­ja őket? Félnek az „elfelejtett" halott szellemének feltámadá­sától? Bizony félhetnek is, mert halottakat már nem lehet börtönbe zárni, megkínoztatni vagy megölni! A marxisták, miután belát­ták, hogy Krisztus tanításait nem lehet eltörölni a föld színé­ről, megpróbálják az Egyházat aláaknázni, elszakítani meny­­nyei kapcsolatait és a maguk színvonalára süllyeszteni. Míg a nyugat-európai országokban alulról fölfelé roncsolják a ró­mai katolikus vallást, addig a szovjet gyarmatokban fölülről nehezednek rá, hogy valamifé­le szociális intézménnyé, sőt segédrendőri hivatallá alakít­sák azt. A pszichológia eszkö­zeivel vizsgálják püspökeinket, kutatják emberi gyengeségei­ket, majd ha kész a karakter­kép, akkor burkolt fenyegetés­sel, nyílt hízelgéssel és kenet­teljes álnoksággal hálózzák be őket. Nem újdonság ez, hiszen Krisztust is megkísértette a Sátán a pusztában, miután megmutatta neki a világ min­den országát, dicsőségét és kin­csét: „Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Jézus azonban elutasította a kísértőt: „Távozz tőlem sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Is­tenedet imádd és csak neki szolgálj!” Szent Pál apostollal ennek a fordítottja történt, őt az Üd­vözítő állította meg a damasz­kuszi kapunál, hogy a bűnösök labirintusából a szentek útjára vezesse. Mert minden ember szabadon választhat Krisztus és Barabás között. Ezek után jogos a kérdés, hogy melyik úton halad Dr. Paskai László, kalocsai koadju­­tor érsek, a magyar püspöki kar jelenlegi elnöke, akit a nép­­köztártársasági egyházügyi no­menklatúra Lékai prímás he­lyére óhajt ültetni? A bécsi „WECO PRESSE SERVICE igen tanulságos beszélgetést közöl Herbert Boeck osztrák újságíró és Dr. Paskai László között (A témáról már olvashat­tunk Dr. Harangozó Ferenc tol­lából a Vasárnap okt. 26—nov. 2-i számában, ő azonban ugyan­ezen interjút, mint forrásanya­got, a „Linzer Kirchenblatt”­­ból veszi. — A szerk.). — Bizonyosan tudja Excel­­lenciád, hogy külföldön erősen kritizálják a magyarországi kato­likus püspököket, mert sokan fél­nek attól, hogy a kommunista re­zsimmel folytatott egyezkedéseik gyöngíthetik az Egyház erejét. Az érsek: — Ugyan kérem, a realitás egészen más! Világos, hogy az állam ateista világné­zetre alapozta politikáját, vi­szont tudatában­­van annak, hogy számolnia kell a vallással is. Tiszta lelkiismerettel mond­hatom, hogy az állam és az Egy­ház között célravezető tárgya­lások folynak, így lépésről lépés­re lehet kompromisszumokat kötni. Semmi jelét nem látom annak, hogy az állam el akarná törölni a vallást. Ennek ponto­san az ellenkezőjét tapasztal­tam. — Remélem nem óhajtja Ex­­cellenciád azt a kijelentést tenni, hogy a kommunista rezsimnek szüksége van az Egyházra, sőt azt támogatja is? — Pontosan ez a vélemé­nyem! Sok neves állami szemé­lyiséggel tárgyaltam, akik biz­tosítottak engem arról, hogy na­gyon fontos számukra a jól mű­ködő vallásos irányítás Ma­gyarországon, mert ha ez meg­szűnne, akkor utat nyitnánk a különböző szekták burjánzásá­nak. ” Milyen szektákra gondolt az excellenciás úr? Csak nem a katakombákba szorult valódi katolikus keresztényekre akik­nek ma már nem annyira az ÁVO-tól, kell rettegniük,hanem inkább „kompromisszumos” püspökeiktől. De tanulmányoz­zuk tovább e lélekemelő dis­kurzust: — Önt a jövő emberének tartják és dicsérik diplomáciai ké­pességeit. Hogyan látja Excellen­­ciád a magyarországi katolikus Egyház jövőjét? — Sajnos meg kell jegyez­nem, hogy elődeink hibái nélkül sokkal előbbre jutottunk volna. Nem igaz, hogy a kommunisták 1945 után el akarták volna töröl­ni a katolikus vallást. Legjobb tudomásom szerint az akkori magyar pártvezér, Rákosi Má­tyás, tárgyalni akart a Vatikán­nal. Ez nem sikerüüt, mert az öt­venes években nagyon merev volt az egyházi vonal. Szerin­tem az akkori magyar prímás, Mindszenty József kardinális elszámította magát, mert azt hitte, hogy a kommunista re­zsim fennállása csak idő kérdé­se. Mindannyian tudjuk, hogy Mindszenty kardinális tévedett. Óriási károkat okozott ez a rendkívül súlyos tévedés, hi­szen elvesztettük szerzetesrend­jeinket, iskoláinkat és egyházi intézményeinket. Híveink a mai napig szenvednek Mindszenty kardinális fatális tévedése mi­att, mert nagyon nehéz a lema­radást behozni. ” — Hogyan lehetséges ez a jövőben? — Kezdetben nyílt ellensé­geskedés volt az állam és az Egyház között, később sikerült elérnünk az egymás mellett élés periódusát, ma viszont már szo­ros együttműködésről beszélhe­tünk. Egyáltalán nem olyan sö­tét e helyzetünk, mint azt nyu­gati kritikusaink állítják. Szerintem a sötétség nem az Egyházat fenyegeti, hanem szolgalelkű főpapjaink fejének belső űrtartalmát. Milyen lelki­világa lehet annak az egyházi férfiúnak, aki elképzeli, hogy Magyarország hercegprímása hazánk legszörnyűbb korszaká­ban leült számítgatni, hogy meddig tart a kommunizmus, mert ha az „örök életű”, akkor inkább rohanni kell Rákosi Má­tyás sztálinista hóhér elvtárs­hoz letenni a hűségesküt. Dr. Paskai szerint Szent Pál is rosz­­szul számolgatott, hiszen Néró császár csak pár évvel Róma felgyújtása után bukott le, így volt ideje ahhoz, hogy kivégez­tesse az apostolokat. Előrelátó „békepüspökök" bizonyosan si­ettek volna Néró elé hozsanná­kat zengedezni és ágyban, pár­nák közt haltak volna meg, hosszú és bőséges testi élveze­tekben gazdag életük után. Az excellenciás úr tisztára mossa Sztálint és véres kezű hó­hérját, Rákosi Mátyást, de min­denért Mindszenty hercegprí­mást okolja. Jó, hogy nem állít­ja azt az osztrák újságíró előtt, miszerint Mindszenty verte korbáccsal az ávósokat a kínzó­kamrában és nem fordítva. Az „aranyos” Rákosi tehát a Vati­kánba igyekezett, hogy vissza­állítsa a katolikus szerzetesren­deket, iskolákat és vallásos in­tézményeket, csak Mindszenty akadályozta meg őt áldásos cse­lekedetében. Dr. Paskai László még kenyéradó gazdáját, Kádár Jánost sem kíméli, hiszen ő is „rosszul számolt” és elkövette azt a „fatális tévedést”, hogy börtönbe került a sztálinista diktátor uralkodása alatt. (Folytatás a 7. oldalon) Hiszünk a jóságban, hiszünk a keresztény magyar jövőben! Az elmúlt napokban szállí­tottuk 1987-es évkönyvünket a könyvkötőhöz és ígéretet kap­tunk tőlük, hogy hamarosan megkapjuk a kész könyveket, így december 8-án, a Szeplőte­len Fogantatás ünnepén meg­kezdhetjük postázásukat. Re­méljük, hogy karácsonyra, leg­alább itt az Egyesült Államok­ban, minden olvasónk kezében lesz legterjedelmesebb, és úgy hisszük, legváltozatosabb tar­talmú évkönyvünk (352 oldal). A könyv gyönyörű négyszínű tájképes borítóval jelenik meg, mely a jövőben hívő reményün­ket szimbolizálja. A Vasárnap is többször már tíz oldallal és sok időszerű képpel indult ol­vasóink otthonába. Miért? Ta­lán titkos pénzforrásra talál­tunk, vagy előfizetőink száma megduplázódott? Vagy kétsze­resére emeljük jövőre a Vasár­nap és az évkönyv előfizetési árát? Nem! Egyik kérdésre sem válaszolhatunk igennel. Nem találtunk eddig titkos pénzforrásra; nem szaporodott lényegesen — ha egyáltalán — előfizetőink száma: nem emel­jük egyelőre az előfizetés árát. Ha valami, akkor a postakölt­ségek és a lap (évkönyv) előáll­­ítási ára emelkedett és még emelkedik. Múlt héten kaptam meg a Szent Szívről elnevezett ame­rikai ferences rendtartomány a III. rendi (világi) ferencesek részére kiadott havi folyóira­tát, a Franciscan Herald utol­só számát azzal a megindoko­lással, hogy anyagilag nem bír­ják annak további kiadását. Jó néhány százzal több előfizetője volt a lapnak, mint a Vasárnap­nak. Havi folyóirat volt. A Szent Szívről elnevezett feren­ces rendtartománynak közel hétszáz tagja van. Az előfizetés talán háromszorosa a Vasárna­pénak, amely a magyar emigrá­ció legolcsóbb lapja, szinte hir­detések nélkül jelenik meg he­tenként, mert elveink nem en­gedik meg, hogy a kommuniz­mus bilincseiben vergődő ha­zánk nem szabadon választott urait bármivel is támogassuk. Tehát miben bízunk? Az erdélyi ferencesek 1941- ben, a második világháború ne­héz éveiben vették át a Vasár­napot. Bár sokszor nehéz idő­ket éltünk, mint most is, de a jó Isten olvasóink által mindig se­gítségünkre sietett. Sokat dol­goztunk. Most is négy ferences dolgozik fizetés nélkül a Vasár­napnál. Ezért hisszük, hogy to­vábbra is megsegít bennünket az Isten, anélkül, hogy szerény nyugdíjukból élő olvasóink ter­hére lennénk. Miattuk nem emeltük az előfizetési díjakat! Bízunk azonban jobb módban élő olvasóink további segítsé­gében, abban, hogy megsegítik szegény öregjeinket és helyet­tük minket is támogatnak, akik minden tehetségünkkel dolgozunk a Vasárnap fennma­radásáért nyomdai munkák vállalásával, könyvkiadással, stb. Nem haszonért, hanem Is­tenért, hazánkért, népünkért fáradozunk és ehhez kérjük to­vábbi támogatásukat. Hiszünk a jóságban, mert csak jósággal, szeretettel, egyetértésben építhetünk ma­gyar jövőt. A Vasárnapét is! P. Dengl Miklós OFM felelős szerkesztő OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Megjelent A Katolikus Magyarok V­asárnapjának 1987-es évkönyve A 352 oldalas, színes borítójú évkönyv remek tanulmányokat, elbeszéléseket és költeménye­ket tartalmaz a Vasárnap ha­sábjairól ismert íróktól és köl­tőktől. A nagy terjedelem és a színes fedőlap ellenére maradt az ára: 7 USA-dollár. Megrendelhető a Vasárnap könyvosztályán: P. O. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 Ajándékozzon évkönyvet karácsonyra! Catholic Hungarians' Sunday KIADÓHIVATAL: - EDITORIAL OFFICE: P.O. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 Tel.: (216) 799-2600 és 799-3335 (USPS 291-640) ,,J’accuse - Vádollak ... A Neue Zürcher Zeitung egyik legutóbbi számában tu­dósítás jelent meg „Ungarn 1956 — ein Symposium in Genf" címen. Amikor a tudó­sítást elolvastam, elhatároz­tam, hogy mint egykori erdélyi lapszerkesztő és budapesti hi­vatásos újságíró, újra kiállók „lovagi tornára” és „lándzsát török" — Petőfi szavaival élve — a „szent Szabadságért". Emile Zola a halhatatlan nagy francia író, a francia iro­dalmi naturalizmus vezére és harcosa írt a fenti címmel dör­gedelmes vádiratot a világszer­te óriási feltűnést keltő Drey­­fus-perben hozott igazságtalan ítéletről. Alfred Dreyfus zsidó származású francia vezérkari tüzértisztet — a múlt század­ban — ama vád alapján, hogy katonai okmányokat adott el a császári Németországnak, élet­fogytiglani száműzetésre ítél­ték. A Dreyfus-per 1906-ban fe­jeződött be, amikor a legfel­sőbb bíróság meghozta jogerős döntését. A francia Semmítő­­szék érvénytelenítette az alsó bírósági ítéletet és felmentette a vád alól Dreyfust. A meghur­colt katonatisztet visszahe­lyezték a francia hadseregbe és az elszenvedett erkölcsi károk és testi szenvedés jóvátételé­ül a becsületrenddel tüntették ki. Zola „J'accuse" című vád­irata írástechnikával és borot­vaéles logikával megszerkesz­tett remekmű volt, írója ennek ellenére olyan népszerűtlenné vált Franciaországban, hogy egy időre kénytelen volt hazá­jából elmenekülni. A genfi szimpozionon — a Neue Zürcher Zeitung szerint — Jean Claude Favez, a genfi egyetem rektorhelyettese elnö­költ. Résztvevők voltak: Mol­nár Miklós és Reszler Endre magyar származású történé­szek, mindketten a genfi egye­tem hallgatói, Vladimir Bu­­kovski menekült szovjet sza­badságharcos, Jiri Pelikan a Csehszlovák Televízió volt igazgatója, Federico Argentie­­ri, az olasz kommunista párt megbízottja és Alexandre­­Burgmann genfi újságíró. A szimpozion befejeztével a résztvevők a következőket hoz­ták nyilvánosságra: Az olasz kommunista párt gondos vizsgálatok lefolytatá­sa után megállapította, hogy az 1956. október 23-án Buda--,­pesten kitört szabadságharc — a szovjet és magyar kommu­nista párt állításával ellentét­ben — nem volt Nyugatról irá­nyított ellenforradalom. A ma­gyar proletárok, munkások,.. szegény parasztok, valamint azok gyermekei lázadtak fel az elviselhetetlen, kegyetlen el­nyomás, a proletárdiktatúrá­nak nevezett, kíméletet nem is­merő uralom ellen. 1956 no­vemberében Csepelen, a ma­gyar nehézipar fellegvárá­ban, még mindig ropogtak a puskák, a munkások elszántan harcoltak a leverésükre küldött szovjet csapatokkal. A később kivégzett Nagy Imre, az ak­kor megalakult koalíciós ma­gyar kormány kommunista mi­niszterelnöke — mielőtt a bu­dapesti jugoszláv követségre menekült — a rádión keresztül semleges államnak deklarálta Magyarországot és SOS jele­ket adatott le az egész szabad világnak. Federico Argentieri, az olasz Gramsei Intézet munka­társa bejelentette, hogy „LOt­­tobre ungherese" címen köny­vet adtak ki Rómában, amely részletesen és objektíven fog­lalkozik az 1956-os magyar sza­badságharccal. A marxizmus hitelét vesz­tette és elavulttá vált. Hibák­kal teli tervek és utópisztikus álmodozások ócska gyűjtemé­nye. Semmiképpen sem nevez­hető egzakt tudománynak. Joggal merül fel a kérdés, talán törölni kellene a genfi egyetem tananyagából. A szocialista ál­lamok még ma is —a közel 80 év óta tartó eredménytelen kísér­letsorozat után — a szocializ­mus építésének kezdeti stádiu­mában vannak, amely megha­­(Folytatás a 2. oldalon) December 14, 1986 The world's largest Catholic Hungarian weekly Price of one copy: 50 cents ujlll Volume 93, No. 48 ✓ 1 Adventi i imádság i Urunk, Jézus Krisztus, várjuk eljöveteled, \ várjuk a békét, \ mert annyi békétlenség van kívül a világban | és bent a szívünkben! | Várjuk eljöveteled, mert az igazságra éhezünk, | és annyi igazságtalanság sújtja a népeket | és az embereket! | Várjuk eljöveteled, | mert szomjazzuk a szabadságot,­­ és mindnyájan a bajok és bűnök bilincseiben kínlódunk.­­ Add vissza reménységünket,­­ amit elvesztettünk.­­ Add meg újra a szeretetet azoknak, , akik hideg idegenséggel viselkednek egymással szemben. , Nyisd meg szívünket, hogy felragyogó örömödet megtapasztalhassuk életünkben. \ Kérünk, hallgass meg minket. \ Ámen. J (Jürgen Moltmann) \

Next