Katolikus Szemle 3. (1889)
1. szám - Értekezések és elbeszélő czikkek - Székely István: Az emberi nem kora és az őstörténelem
Az emberi nem kora és az őstörténelem. — Első közlemény. — I. Az őstörténelem és korszakai. Amit őstörténelemnek nevezünk, az nem különálló, élesen körvonalazott tudomány, hanem az ember őskorára vonatkozó adatok összege, melyeket különféle tudományágak szolgáltatnak. A szentírás rövid előadásán s a régi népek történetén kívül, mely sokszor következtetéseket enged meg az illető népnek s közvetve az egész emberi nemnek történetelőtti korára, — az ősember csontjait tanulmányozza az embertan (anthropologia), műveit a történetelőtti régiségtan, a talajt, melyben ezek találtatnak, a geologia, az állatokat és növényeket, melyek hajdan az ember kortársai voltak, az őslénytan (palaeontologia). Ezeket sokszor megvilágítja az összehasonlító nyelvészet, mely a mai és a régi népek viszonyát s rokonságát állapítja meg, és az összehasonlító mithológia, mely a hitregékből s vallási fogalmakból következtet a népek rokonságára vagy érintkezésére, s a hitregékben sokszor történetelőtti események eltorzított képét fedezi fel. Az őstörténelem segédtudománya továbbá a népisme (ethnographia), mely a mai természetnépek életviszonyaiból az ősember életviszonyaira következtet. Az ember őstörténelme tehát csaknem beláthatatlan anyag- és adathalmaz, melybe rendszert, összefüggést és mindenek felett chronologiát alkotni azon óriási munka, mely a mai tudomány erejének jó részét felemészti.