Katolikus Szemle 3. (1889)

1. szám - Értekezések és elbeszélő czikkek - Székely István: Az emberi nem kora és az őstörténelem

Az emberi nem kora és az őstörténelem. — Első közlemény. — I. Az őstörténelem és korszakai. Amit őstörténelemnek nevezünk, az nem különálló, élesen körvonalazott tudomány, hanem az ember ős­korára vonatkozó adatok összege, melyeket különféle tu­dományágak szolgáltatnak. A szentírás rövid előadásán s a régi népek történetén kívül, mely sokszor következteté­seket enged meg az illető népnek s közvetve az egész emberi nemnek történetelőtti korára, — az ősember csontjait ta­nulmányozza az embertan (anthropologia), műveit a tör­ténetelőtti régiségtan, a talajt, melyben ezek találtatnak, a geologia, az állatokat és növényeket, melyek hajdan az ember kortársai voltak, az őslénytan (palaeontologia). Ezeket sokszor megvilágítja az összehasonlító nyelvészet, mely a mai és a régi népek viszonyát s rokonságát álla­pítja meg, és az összehasonlító mithológia, mely a hit­regékből s vallási fogalmakból következtet a népek rokonságára vagy érintkezésére, s a hitregékben sokszor történetelőtti események eltorzított képét fedezi fel. Az ős­történelem segédtudománya továbbá a népisme (ethno­graphia), mely a mai természetnépek életviszonyaiból az ős­ember életviszonyaira következtet. Az ember őstörténelme tehát csaknem beláthatatlan anyag- és adathalmaz, melybe rendszert, összefüggést és mindenek felett chronologiát alkotni azon óriási munka, mely a mai tudomány erejének jó részét felemészti.

Next