Katolikus Szemle 7. (1893)
2. szám - Értekezések és elbeszélő czikkek - Fraknói Vilmos: A szent Istvántól Rómában alapított magyar zarándokház
A szent Istvántól Rómában alapított magyar zarándokház. Magyarország első királyának, szent Istvánnak egyéniségében az államférfiúi nagyság minden jellemvonását feltaláljuk; azt a széles látókört is, mely a magas eszményi czélok valósításának összes gyakorlati feltételeire kiterjeszkedik. Hármas feladata megoldásában: a keresztény vallás, a nyugati állam intézmények és az európai kultúra meghonosításában, a tőle alkalmazott eszközöknek, az alkotásoknak és rendelkezéseknek sokfélesége és összhangja egyaránt csodálatra méltó. Ezeknek sorában nem a legkevésbbé jelentékenyek azok, melyekkel a magyarokat, a keresztény világ vallási, politikai és kultúrai központjainak fölkeresésére ösztönözte a tőle külföldön létesített magyar intézmények. E tekintetben is feltűnő alkotásainak száma és az azokban nyilvánuló tervszerűség. Más uralkodók szintén létesítettek külföldön, egyik vagy másik helyen nemzeti intézményeket. De valószínűleg szent István az egyetlen, ki négy városban alapított zarándokházakat: Rómában, a kereszténység fejének székhelyén, mely éppen ekkor újból a világpolitika központjává válik; Ravennában, mely az olasz földre vitorlázó magyarok kikötője és sokáig a művészeti és tudományos élet tekintetében Rómának vetélytársa volt. Felolvastatott a Tud. és Irod. Osztály ülésén. — Szerk. KATHOLIKUS SZEMLE, 1893. II. 12 . REFORMÁTUS FŐISKOLAI YVT