Katolikus Szemle 7. (1893)

2. szám - Értekezések és elbeszélő czikkek - Karácson Imre: Janus Pannonius élete és művei (Második, befejező közlemény)

Janus Pannonius élete és művei. —• Második, befejező közlemény. — III. Janus Pannoniust nem sokára ismét királya mellett találjuk a táborban. Az 1467. évben Erdélyben lázadás ütött ki, melynek vezetői voltak János bazini gróf és erdélyi vajda, valamint Vörös Benedek. A lázadás külö­nösen az oláhok és szászok közt talált visszhangra.­) Az izgatók azt hozták fel okul, hogy Erdély nem képes elviselni a rá rótt terheket s hogy a király azt egészen kizsákmányolja. A király a mozgalomról értesülve, azon­nal Erdélybe ment 12,000 főnyi sereggel, melyben Janus Pannonius dandára is volt. Janus Pannonius a pártütés emlékét egy költemény­ben tartotta fenn, melyben szemére veti Erdélynek, hogy fegyvert fog királya ellen, ki azon tartományban szüle­tett.2) A háborúnak gyorsan vége szakadt; a felkelők egy része bocsánatért esdve borult a király lábai elé, a másik része keményen bűnhődött. A király Erdélyből Moldvába készült betörni, hogy István vajdát megfenyítse. Októberben indult oda s vele volt Janus Pannonius is, hogy mint a háború dalnoka megénekelje a magyar fegyverek diadalait. S midőn Moldvából visszatértek, Janus Pannonius csakugyan megénekelte a kettős győ­zelmet, melyről azt mondja, hogy nagyobb volt mint Teleki, III. 534. 1. a) Hic tibi alumnus erat.

Next