Katolikus Szemle 16. (1902)
10. szám - Könyvismertetések és birálatok - Balics Lajos: Erdélyi László: A pannonhalmi főapátság története. Első korszak
KÖNYVISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. A pannonhalmi főapátság története. Első korszak. A megalapítás és terjeszkedés kora 996—1243. Szerkesztette és részben irta Erdélyi László. Budapest, 1902. A pannonhalmi benczések a nemzeti, egyházi és (benczés-)rendi százados ünnepek találkozása alkalmából megírják rendjük történetét, és ennek első, hatalmas terjedelmű kötetét a fenti czím alatt a minap már ki is adták. A benczés-rend, melynek férfiai kitartóan ott állottak az első szent király oldalán ennek államszervező munkájánál, a magyar királyság megalapításánál; a rend, melynek tagjai mint szerény szerzetesek térítik a magyart s utóbb a magyarországi első püspökségek élén állva megalakítják a keresztény egyházakat hazánkban; melynek fiai sok viszontagság, anyagi és lelki küzdelmek után ma is homloktéren küzdenek a magyar tanítás, közművelődés rögös terén — régóta érezte a kötelezettséget — s ennek időnkint kisebb-nagyobb sikerrel eleget is tett — hogy saját múltját földerítse, annak történetét megírja, ezt maga olvassa és másokkal olvastassa. Annál inkább is alkalmatos volt a mostani idő történetük megírására, annál nyugodtabb szemmel tekinthetnek szent Benedek magyar fiai a messze múltba, mert rendjük jelene, s amennyire a jelenből emberileg itélni lehet, jövője is igen vigasztaló, igen biztató. Éppen azért őszinte örömmel köszöntjük e nagy munkát, melyet régóta vártunk, nélkülöztünk s irodalmi értelemben jogosan követeltünk is attól a rendtől, melynek múltja a történetírásra elsősorban érdemes s melynek kötelékében meg vannak a férfiak is, kik e munkát — bár nagy fáradozással s a rend maga nagy anyagi áldozattal, — megalkotni képesek. Az első kötet bőséges terjedelme, anyagának egy jó része, mintha arra czélozna, hogy a munka elsősorban a rend tagjainak okulására készült, de azért megtalálja benne a rendtől bármily távol álló történetíró és tanulmányozó is maga részét. Az első kötet anyagának ismertetésébe éppen az anyag nagysága és gazdagsága miatt bele sem foghatunk, hanem megteszszük inkább megjegyzéseinket ahol azt jónak és szükségesnek tartjuk, abban a reményben, hogy ezek egyik-másika talán nem esik egészen kárba a később jövő kötetek anyagának földolgozásánál.