Katolikus Szemle 16. (1902)

1. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Rajner Lajos: A görög szertartású kath. magyarok mozgalma a magyar liturgia ügyében

A GÖRÖG SZERTARTÁSÚ KATH. MAGYAROK MOZGALMA A MAGYAR LITURGIA ÜGYÉBEN. A jubileumi év egyik kimagasló jelensége volt a görög szer­tartást követő katholikus magyarok római zarándoklata, melynek a jubileumi búcsú elnyerésén és a hódolaton kívül, melyet az évszázad fordulata alkalmából hitünk isteni szerzője, a mi Urunk és Meg­váltónk Jézus Krisztus és az ő földi helytartója iránt leróni kíván­tak, bevallott czélja volt — a magyar liturgia kérelmezése az apos­toli Szentszéknél. Az alkalom kétségkívül jól volt megválasztva. Kérelmüket sem ünnepiesebb alakban nem terjeszthették a kereszténység közös atyja elé, mint főpásztoraik vezetése alatt a két egyházmegye min­den rendű és rangú híveinek megjelenésével nyilvános kihallgatás alkalmával; sem a szent Atyát és az apostoli Széket kérelmük meg­hallgatására kedvezőbben hangolva nem találhatták, mint midőn az egyház kincsesládája a nagy jubileum alkalmából megnyitta­tott, hogy a hivek abból mindennemű lelki szükségleteik kielégí­tésére orvosszert nyerjenek. Már az is igen biztató jelenség, hogy a magyar liturgia kérel­mezése a szentséges Atya tudtával és beleegyezésével nyilvános kihallgatáson szóba jöhetett és a kérelmet terjedelmes megokolással magában foglaló emlékiratot nem az Országos Bizottság elnöke, hanem a kérelmező hivek rangidős­ püspöke nyújthatta át ő Szentsé­gének, sőt az átadáskor magát a kérelmet is élő szóval röviden előadhatta. És ezzel a lépéssel a magyar liturgia ügye törvényes útra tereltetett. Görög szertartású katholikus testvéreink megnyugvással nézhetnek a jövő elé, hogy az apostoli Szék amily jóságos indu­lattal fogadta kérelmek előterjesztését, épp annyi körültekintéssel és bölcseséggel fogja azt tárgyalás alá venni és komoly megfontolás után akként fog határozni, amint azt az adott körülmények között

Next