Katolikus Szemle 16. (1902)
1. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Rajner Lajos: A görög szertartású kath. magyarok mozgalma a magyar liturgia ügyében
A GÖRÖG SZERTARTÁSÚ KATH. MAGYAROK MOZGALMA A MAGYAR LITURGIA ÜGYÉBEN. A jubileumi év egyik kimagasló jelensége volt a görög szertartást követő katholikus magyarok római zarándoklata, melynek a jubileumi búcsú elnyerésén és a hódolaton kívül, melyet az évszázad fordulata alkalmából hitünk isteni szerzője, a mi Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus és az ő földi helytartója iránt leróni kívántak, bevallott czélja volt — a magyar liturgia kérelmezése az apostoli Szentszéknél. Az alkalom kétségkívül jól volt megválasztva. Kérelmüket sem ünnepiesebb alakban nem terjeszthették a kereszténység közös atyja elé, mint főpásztoraik vezetése alatt a két egyházmegye minden rendű és rangú híveinek megjelenésével nyilvános kihallgatás alkalmával; sem a szent Atyát és az apostoli Széket kérelmük meghallgatására kedvezőbben hangolva nem találhatták, mint midőn az egyház kincsesládája a nagy jubileum alkalmából megnyittatott, hogy a hivek abból mindennemű lelki szükségleteik kielégítésére orvosszert nyerjenek. Már az is igen biztató jelenség, hogy a magyar liturgia kérelmezése a szentséges Atya tudtával és beleegyezésével nyilvános kihallgatáson szóba jöhetett és a kérelmet terjedelmes megokolással magában foglaló emlékiratot nem az Országos Bizottság elnöke, hanem a kérelmező hivek rangidős püspöke nyújthatta át ő Szentségének, sőt az átadáskor magát a kérelmet is élő szóval röviden előadhatta. És ezzel a lépéssel a magyar liturgia ügye törvényes útra tereltetett. Görög szertartású katholikus testvéreink megnyugvással nézhetnek a jövő elé, hogy az apostoli Szék amily jóságos indulattal fogadta kérelmek előterjesztését, épp annyi körültekintéssel és bölcseséggel fogja azt tárgyalás alá venni és komoly megfontolás után akként fog határozni, amint azt az adott körülmények között