Katolikus Szemle 20. (1906)
6. szám - Könyvismertetések és birálatok - Szeghy Ernő: Sebők Imre dr. Öt világrészen keresztül
A mormonok hazájában megint új és érdekes világ tárul elénk; bejárjuk azt az eredeti tabernákulumot és képzeletben megfürdünk a a nagy, sós tónak sűrű vizében. Majd a Yellowstone-park csodás szépségeiben gyönyörködünk, végre pedig San Francisco-nál elérjük a Csendes Óceánt. Az óceáni úton érintették utasaink az ötödik világrészt, a Hawaii szigeteken, innét pedig Japánba mentek át. Yokohama, Tokió, Nagasaki, azután az első japán kereszténységnek nagy sírja, Shimabara, a bélpoklosok menhelye, Kumamoto vonulnak el sorjában szemeink előtt, míg végre visszakísérjük utasainkat Kobéba, ahol indulásra készen várja őket a hajó Kína és az Indiák felé. Az útirány innét: Shanghai, Hongkong, Fülöp-szigetek, Singapore, Pengang, Calcutta (innét egy kirándulás a Himalájába, majd tovább a hajóval), Colombo, Bombay, Aden, Suez, Port-Said, Fiume. Az egész útleírásról csakis a legnagyobb elismerés hangján beszélhetünk. Sebők dr. mindennel föl volt szerelve, ami csak szükséges lehetett arra, hogy útját gyümölcsözővé tegye a maga és mások számára. Fényképező készüléke, amelyet művészileg kezelt, megörökítette útjának legmegkapóbb részleteit, úgy hogy műve már illusztrációinak szempontjából is nagy becsű. De vitt magával azon fölül nemcsak rendkívül eleven megfigyelőképességet s a legkisebb részletekre kiterjeszkedő figyelmet — amelyet még a trópusok nyomasztó hősége sem tudott lelohasztani, amint azt tette nálam valamikor , hanem vitt magával nagyon gazdag történelmi, földrajzi és egyéb ismereteket is, úgy hogy a tapasztalatok minden egyes részlete egész sorát indította meg lelkében az eszmetársulásnak. Ez az ismeretbőség egészítette ki azokat a hézagokat, amelyeket különben, az idő rövidsége miatt nem egyszer futólagos megfigyelései hagytak volna tapasztalatainak kincsében. Eleven, helyenkint mesteri tökéletességig emelkedő stílus; megkapó, a figyelmet teljesen lekötő előadás; szellemes, sokszor kacagtató ötletek; tiszta magyar nyelvezet; festői leírások; hamisítatlan keresztény világnézet; gazdag történelmi vonatkozások; lelkes hazaszeretet jellemzik művének minden egyes részét. Nem ajánlhatjuk elég melegen ezt a szép művet a magyar közönség és különösen a magyar ifjúság pártfogásába. De nem is kételkedünk, hogy ez a pártfogás meglesz, sőt azt reméljük, hogy ez a mű több kiadást fog megérni. Épen azért azonban szükségesnek tartjuk rámutatni néhány jelenségre, amelyet mi hibának tartunk, hogy azon esetben, ha szerény véleményünk Sebők dr. helyeslésével találkozik, ezek a hibák a következő kiadásokból kimaradhassanak. Legelsősorban az ellen volna kifogásom, hogy a nyelvezet sokszor enged az előkelőségből, a nemességből; erős s nem egészen esztétikus kifejezéseket találtam benne, mint például: unatkoznak, mint a kuvasz; ájer; rotyog; úgy nyelték a túrós rétest, mint a mennyei man-