Katolikus Szemle 20. (1906)

1. szám - Könyvismertetések és birálatok - Balics Lajos: Sörös Pongrácz: A bakonybéli apátság története

KÖNYVISMERTETÉSEK ES BÍRÁLATOK. A bakonybéli apátság története. Irta Sörös Pongrác. 1. Budapest, 1903. II. 1905. Mind földi javaira, mind munkálkodási terének szűkebbre szabott határaira, de még átélt viszontagságainak is az átlagot túl nem haladó méreteire nézve, a szent Móricról nevezett bakonybéli apátság egyike hazánk kisebb egyházainak. Az a körülmény azonban, hogy az apátság megalapítója — építtetője és javadalmazója — az első szent király, s hogy szent Gellért nagy térítő és szervező munkájára, az itt eltöltött hét évi lelki megerősödés után, Bakonybélből indul s innen is vitt magával két szerzetest marosi püspök­ségébe : oda kapcsolják az apátságot a keresztény egyház Magyarországon való kiépítésének nagy munkájához s annak nemcsak kiváló jelentőséget hanem állandó kegyeletet, hogy úgy mondjuk bizonyos fokú varázst biz­tosítanak minden időkön át. A német származású Günther bencés eljön Magyarországba, mert ifjúságát — mielőtt a bajor niederaltaichi monostorban a nevezetes ruhát felöltötte volna — bőséges élvezetekben, a világ piacán töltötte, nálunk kikeresi a található legteljesebb magányt; bevonul a Bakony rengetegébe, annak is «belé»-be, hogy ott egészen Istenének és lelkének élhessen. Kérelmére szent István király kisded monostort építtet ott, s hogy több szerzetes is megélhessen s valamikép a konvent is megalakulhasson, néhány birtokkal is megadományozza Günther zsenge apátságát. Nemsokára a béli monostorba vonul vissza szent Gellért is a királyi udvarból, ahol nevelői s egyéb nehéz foglalatossága, a királyhoz ki-bejáró főurak dolgai elvonták őt eleddig lelkének teljesebb táplálásától. így indul meg a kis apátság áldásos élete. Kolostora, egyháza, mely az 1023. év táján már készen állhatott, jobbára fából készült s kétszáz esztendeig kellett várni, amíg azok helyét a szilárdabb anyagból, nagyobbrészt téglából épült, nagyobb kolostora s egyháza fölváltotta. Az alapító szent királynak e monostorral — ha nem csalódom — az volt a célja, hogy szent Benedek fiai közül azok, kik a regula szerint a szigorúabb élet s az ennek föltételét képező magányos­ság felé vonzódtak s a világi, de még a fontosabb, több gondot okozó egyházi ügyek vezetésétől is tartózkodva, csakis lelkükkel kivántak foglal-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék