Katolikus Szemle 22. (1908)
7. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Vay Péter: A japán társadalom szervezete (Első közlemény)
jobban kifejlődve, másutt kezdetlegesebb formában, de az irányzat ugyanaz, a szellem változatlan. Confucust tekintik tulajdonképen a családi élet és patriarkális hatalom legkiválóbb hirdetőjének és végleges megalapítójának. De egyidejűleg ne feledjük, hogy Confucius tanai nem annyira egy egyéni fölfogás kifejezését zárják magukba, vagy egy személyes tehetség megnyilvánulásából eredtek, mint inkább egy egész nép, sőt azt mondhatjuk, egy egész világrész elméletét. A sárga népfajok fölfogása, törekvései, eszméi Confuciusban találtak a legkiválóbb tolmácsra. Ő fejtette ki és csoportosította rendszerré, amit sokszor csak sejtett a még bölcsőkorát élő tömeg. Törvényeit, erkölcstanát, a nép eszményeit mind az ő szavai határozták meg. Innét érthető rendkívüli népszerűsége: a tény, hogy népfajának érzelmeit hozta kifejezésre, biztosították századokra nyúló határtalan befolyását. De Confucius nem volt sem vallásalapító, mint Mohamed, sem nem igyekezett az emberek lélekvilágát meghódítani, mint Buddha, egyszerűen törvényhozó, moralista, vagy bölcsésznek tekinthetjük. Vallása tulajdonképen nem volt. A hit kérdéseivel nem foglalkozott. És mintha saját maga érezte volna annak hiányait, keresett kárpótlást merev törvények és a szigorú fegyelem fölállításában. A természetfölötti erényeket nem ismerve, a természeteseket igyekezett terjeszteni. A család belső élete, a férj és feleség egymáshozi viszonya, elsősorban pedig a gyermekek és szülők közötti kötelékek szervezése képezi minden társadalom alapját. E szigorú családi életre volt fölépítve Kínának hajdani nagysága és még ma is, hanyatlása közepett, ez képes egyedül megóvni a végpusztulástól. A határtalan tisztelet, mellyel a fiú atyja iránt viseltetik, az engedelmesség, melyet mint főerényt ismer az ország minden egyes gyermeke, adják meg e nemzetnek még ma is meglepő belső erejét. És ki tudja, hogy nem-e lesznek épen ezen érzések, az összetartás, fegyelem és fiúi engedelmesség azok, melyek, habár más alakban, a nemzetet új életre, jövendő virulásra fogják segíteni ? Japán Kínának a legrégibb időktől fogva szorgalmas tanítványa volt. A hatalmas sárga császárság szokásait, művelődését, társadalmi intézményeit egymásután tette magáévá. A VI. századtól kezdve az egész nippon szigetcsoport a kínai szellem befolyása