Katolikus Szemle 25. (1911)

4. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Madarász István: A francia laikus iskola hit- és erkölcstana és annak hatásai

mekei, kik a családban nem nyertek erkölcsös kultúrát, teljesen nélkülözik azt... Az igazság — minden felekezeti elfogultságtól menten — az, hogy az ifjúság erkölcsös nevelése csak úgy vezet­het eredményhez, ha valláson alap­ult . Jules Soury cseppet sem csodálkozik azon, hogy a francia erkölcstan a romláshoz vezet. Az elkorcsosulás és a halál ugyan­azon mechanikai szükségességgel működő törvényeknek engedel­meskedik, mint a szerves lények növekedése és fejlődése.2 Egyedüli orvosság: vissza az Istenhez! Mignot Albi püspöke esdve emeli szavát a kormányhoz és a minimumot kéri. «Nem kérjük, hogy a katekizmus visszafog­lalja régi helyét a nyilvános iskolában, azt sem, hogy a tanító legyen segítőtársa a papnak: bízzuk a jövőre annak eldöntését; csak azt akarjuk, hogy Istennel ne bánjanak úgy az iskolában, mint egy quantité negligeable-­de, hogy dogmáinkat tartsák tisz­teletben)). «Hogy a szabadgondolkodók kisebbségének örömet okoz­zunk, agnoszticizmusukat tápláljuk, millió gyermeket kell meg­fosztani Istentől? Maradjunk az emberiség álláspontján, mely akarja az Istent; annak ítélete többet ér, mint néhány h­imérikus szellemé. Securus judicat orbis terrarum».­ Ezek után az olvasóra bízzuk annak eldöntését, nem vallás­ellenes kérdés-e a laikus erkölcstan bevezetése a mai vallásos erkölcstan helyébe. És «mély vallásos érzésű emberek» lehetnek-e azok, akik azt fölvetik. Madarász István dr.­ ­ L'instruction n'agit efficacement contre le crime et le vice qu'autant qu'on y joint l'éducation morale, pour former la conscience de l'enfant en mérne temps que son intelligence. Cette éducation morale, dont tout le rnonde reconnait la nécessité, l'école publique la donne-t-elle ? Nous sommes bien forcés d'avouer que non; de sorté que les enfants du peuple, qui ne recoivent pas de culture morale dans leur familie, en sont totalement dépourvus... La vérité —• abstraction faite de toute préoccupation confessionelle — c'est que l'éducation morale de l'enfance ne peut facilment donner de résultats que si elle est fondée sur la religion. (Rapport de J. Jolly, Gibon 22—33. 1.) 2 Gibon 154. 1. 3 Pour fairé plaisir á une minorité des libre-penseurs, pour ménager leur agnosticisme, faut-il priver de Dieu des millions d'enfants ? Soyons avec l'huma­nité qui veut Dieu; son jugement vaut bien celui de quelques esprit chime­rique. Securus judicat orbis terrarum». La neutralité á l'école. (Le Correspon­dant 1910 febr. 10. 445.)

Next