Katolikus Szemle 25. (1911)
5. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Vay Péter: Spanyol képzőművészet. I. Festészet
spanyol képzőművészét.* (Első közlemény.) FESTÉSZET. /. Nemzeti jelleg. Murillo és Velasquez az a két fényes név, melyet világszerte legjobban ismernek. E két páratlan tehetségű festő művei a legnépszerűbbek az egész gazdag, káprázatos spanyol képírás terén. Sőt megesik nem egyszer, hogy a művelt közönség közelebbi ismerete a spanyol festészet terén mindössze e két óriásra szorítkozik. De hogy kik előzték meg őket és voltak Ibéria félszigetén a korai festészet úttörői, avagy milyen mederben haladt utánuk az új irányzat, arról már kevesebben vannak tájékozva. Áttekintéssel, tisztább ismeretekkel még az ország területén is csak kivételesen találkozunk. Egy-egy nagy tehetség, valamely világszerte fölkapott művész alkotásaira szorítkozik az átlagos érdeklődés. A spanyol festészet részletes és alapos ismeretével még az ország határain belül is csak kivételesen találkozunk. A társadalom csak legújabban kezdi megbecsülni műkincseit. Napjainkig a legszomorúbb közönnyel viseltetett saját nemzeti művészete iránt. Megbecsülhetlen értékű tárgyak kallódtak el napról-napra. Megfizethetetlen vásznak lettek a legsötétebb tudatlanság és teljes közönyösség áldozatai. Csak az utolsó negyedszázad lefolyása alatt is, amióta oly gyakran fordultam meg személyesen a Pyrenneusok lejtőin, mennyi megszámlálhatlan kép tűnt el. Néha-néha felocsúdott zsibbadásából maga a szunnyadozó közvélemény. Mikor Murillo egyik mesteralkotását, a sevillai keresztelő-kápolnában levő szent V. ö. Katholikus Szemle 1910. 723., 953. és 1036. lapokon a spanyol építészet és szobrászat ismertetését.