Katolikus Szemle 26. (1912)
10. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Vay Péter: A latin és angolszász elemek harca Közép-Amerikában. III.
A LATIN ÉS ANGOLSZÁSZ ELEMEK HARCA KÖZÉP-AMERIKÁBAN. III. COSTA-RICCA. I. Az északamerikai Egyesült Államok hódító politikájának egyik legjelentékenyebb elődje, vagy mondjuk nagyon hathatós működési tere Costa-Ricca. A tropikus köztársaság kevéssé ismert. Idegen ritkán vetődik földjére, pedig egy-egy szebb pontja kevés van az egész nyugati földtekének. Hegy és völgy megragadóbb változatossággal sehol se sorakoznak. Vulkánjai szédületes meredeken sokszor a fellegekig emelkednek, maga a főváros nyolcezer láb magasságban terül. A földet pedig mindenfelé, a hegységek lejtőin, vagy a szűk hasadékok mélyén a legbujább növényzet fedi. Costa-Ricca minden tekintetben megérdemli a nevét. Valóban gazdag partvidék. Minden irányban a legpompásabb termények és gyümölcsök lepnek meg. A föld külső rétegeinél nem kevésbbé gazdag annak belseje. A kiaknázatlan bányák kincsei szinte megbecsülhetetlenek. E ritka előnyök dacára, mint említem, a kis Respublikában ritkán vándorol idegen. Hajdan részét képezte a kiterjedt spanyol közép-amerikai gyarmatnak. A XIX. század első felében, amidőn Mexikó fellázadt és kivívta függetlenségét, az új köztársaság magába foglalta a többi közép-amerikai területeket is. Csak későbben váltak ki egymásután Guatemala, Honduras, San Salvador, Nicaragua és Costa-Ricca. Ma mindannyi külön államot képez. Megannyi szabad köztársaság. Valamennyi függetlenül intézi sorsát. Legalább is ezt V. Ö. Kath. Szemle októberi füzetét.