Katolikus Szemle 27. (1913)

3. szám - Könyvismertetések és birálatok - Karácsonyi János: Karácsonyi J., Kollányi F., Lukcsics J.: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. (Monumenta ecclesiastica tempore innovatae in Hungaria religionis illustrantia.) V. k. 1548-51

Az apátok története (II. fejezet) azonban csak mintegy vázát képezi a munkának. A súlypont a további fejezetekre esik, melyekben a szerző az apátság egyház- és közjogi állását, vallási, kulturális és gazdasági tevékenységét ismerteti minden részre kiterjedő figyelemmel és lelki­ismeretességgel. Laikus szemmel nézve e fejezetekből számos apró, jelen­téktelen részlet mellőzhető lett volna; nem szabad azonban feledni, hogy a felhasznált anyag megválogatásánál és értékelésénél a szent Benedek­rend különleges szempontjai voltak az irányadók, melyek megokolttá teszik a teljességre törekvést. Terünk nem engedi meg, hogy a szerző által megrajzolt gazdag kulturkép egyes darabjait külön megbeszélés tárgyává tegyük; mint általánosabb érdekű részekre azonban legyen szabad mégis rámutatnunk a III. fejezetre, mely az apátság felett gyakorolt lelki joghatóság, az apát­újítás és apátavatás körül kifejlődött versengések fázisait tárja elénk s a VIII-ikra, mely az apátság belső életének rajzát nyújtja. Az apátsági bir­tokok múltjának ismertetéséből pedig jelentőségre nézve a hajdani Savanyúvíz, a ma országszerte ismert Balatonfüred története emel­kedik ki. Végül elismeréssel kell megemlékeznünk a kötethez csatolt gondos oklevéltár-, név- és tárgymutatóról, nemkülönben a szövegbe nyomot illusztrációkról is, melyek közül Lécs, Bresztyénszky, Simon és Halbik apátok arcképei, továbbá a tihanyi monostorról és a balatonfüredi für­dőről, valamint egy-két apátsági birtokról készült fényképfelvételek érde­melnek külön megemlítést. Dőry Ferenc dr. Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. (Monumenta ecclesiastica tempore innovatae in Hungaria religionis illustrantia.) Szerkesztették: Karácsonyi P., Kollányi P. és Lukcsics J., a Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagjai. V. k. 1548—51. Budapest, 1912. Kiadja a Szent-István-Társulat Tud. és Irod. osztálya. Mennél tovább halad e nagy vállalat, annál jobban világítja meg a XVI. század közepén hazánkban is terjedő vallási változásokat. Ez V. kötet eddig a legterjedelmesebb a megjelentek közül, pedig legrövidebb időt, mindössze négy évet ölel fel. Oka ennek a vallási küzdelmek terjedelme. Mind hevesebb lesz a hitújítók támadása, de másrészt megkezdődik a katholikus vallás komoly védelme. E négy évben (1548—51.) Magyarország már három darabra volt szakadva s mind a három részben más-más természetű a küzdelem. A király hatalma alatt maradt részben az evangélikusok megijednek az anabaptisták és reformátusok terjedésétől s nem akadályozzák a kath. vallás védelmére célzó 1548-iki törvények megalkotását. Az egri püspök-

Next