Katolikus Szemle 27. (1913)
6. szám - Könyvismertetések és birálatok - Lukcsics József: Sörös Pongrác: A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. A magyar kereszténység, királyság és bencés-rend fönnállásának kilencszázados emlékére kiadja a pannonhalmi Szent-Benedek-rend. XII. B): Az elenyészett bencés apátságok
könyvismertetések és bírálatok. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. A magyar kereszténység, királyság és bencés-rend fönnállásának kilencszázados emlékére kiadja a pannonhalmi Szent-Benedek-rend. Szerkeszti Sörös Pongrác pannonhalmi főiskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. XII. B): Az elenyészett bencés apátságok. Irta Sörös Pongrác. Budapest, 1912. Stephaneum-nyomda r.-t. 41. 531 lap, 2 levél, 1 térkép. A kilencszázados dicső múlttal jeleskedő magyar bencés-rend hatalmas monográfiájának mindegyik kötete hazai történetírásunk kiváló eseménye. A tudományos módszer követelményei szerint szorgalmas levéltári kutatásból és történeti kritikai vizsgálódás útján létrejött emlékművek, amelyek hiteles bizonyságokkal hirdetik az első magyar szerzetesrendnek kulturális érdemeit. A már közzétett tíz kötet a máig létező bencés monostorok múltjáról tár elénk tanulságosan teljes képet, amely nemzetünk és a magyar katholicizmus fejlődésének történetében összefoglaló, vonzó előadása mellett sok vitás kérdésre derít fényt. A most megjelent kötet régi romok törmelékeiből állít össze szines mozaikképeket, amelyek a magyar bencések széleskörű kulturtevékenységéről beszélnek s a magyar monasteriologia drágaköveit alkotják. Fokozott érdeklődésünket a kötet anyaga csiszolt földolgozásban teljes elismerésünk mellett várakozáson felül elégíti ki. Sörös Pongrácé a nagy érdem, hogy e kötettel tudományos irodalmunk és magyar egyháztörténetírásunk gazdagodott. A csendes és szerényen dolgozó jeles bencés történetíró, művelődéstörténetünk legavatottabb és legeredményesebb munkásainak egyike, nemcsak átvette — Erdélyi László távozása után Pannonhalmáról a kolozsvári egyetemi tanszékre — a pannonhalmi nagyvállalat szerkesztését, hanem egymaga gyűjtötte össze páratlan kitartással és kritikai éleslátással földolgozta ezen legtöbb fáradozást igénylő kötetet is, mint az előbbiek közül nem egyet. Kiadott munkák, értekezések s oklevéltárak vonatkozó adatainak értékesítése mellett a levéltári kutatások halmazából fejti ki azon bencés apátságok létezését és történetét, amelyeket mai egyházi életünk érdemesült férfiak kitüntetésére szolgáló apáti címeküt ismer. Maradtak,, illetőleg föléledtek egyes apátságok, mint Szentjobb, Lekér, Ják, Hahót.