Katolikus Szemle 27. (1913)
8. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Hajós József: Isten árnyéka a napsugár. I.
A Nap melengeti a hideg világűrben keringő Földünket. Az ércmagvú, izzómagmájú óriási földgolyó azért van puha légpólyába göngyölve, hogy hamarosan ki ne sugározhassa saját melegét s meg ne dermedjen, de még így bepólyázva sem kerülhetné el a hideg világűrben az idő előtti megfagyást, ha nem keringne a Nap körül azért, hogy annak tüzes sugarainál melengesse dermedt tagjait, melyeket azért is forgat egyúttal, hogy örök éjszaka ne boruljon rájuk. Borzalmas sorsra jutna a Földünk, ha a Nap nem vonzaná és sugaraival nem melengetné többé. Ez esetben csak a nehézségi erő működnék a Földön; következéskép: a laza és lágy anyagok a magasból lecsúsznának a mélybe, a völgyeket betöltené a csonka sziklacsoporttá alakult hegyek törmeléke. Az általános egyensúlyi állapot beállta után egyhangú temetői csend honolna a kihalt, romokban heverő Földön. Ezt a jégmezőbe fagyott s törmelékkel borított temetőt csak néha világítaná meg pillanatra egy hullócsillag, mely talán azért zuhant épen a Földre, mert ott akart pihenni, hol emberek porladoztak el, kik közül sokan olyanok voltak az életben, mint az égről lehulló csillagok ... mások meg: «futottak árván, mint a hullócsillag, melyet az égből kilökött az ég». A Nap hősugarainak óriási nagy szerepe van a Föld háztartásában. A fizikai elmállást, a víz cirkulációját, a szelek,— tengerhullámok, — áramlások járását, az esőt, hót, mind a Nap hősugara létesíti, az hajtja a folyamokba a vizet, glecsereket alkot, pocsolyákat s lefolyás nélküli medencéket szárít ki, az éghajlatot határozza meg, stb. Tudjuk azt, hogy a leeső és a folyó víz milyen óriási munkát fejt ki, mennyi változást hoz létre a Földön. A folyó sziklák között is szakadékokat váj, glecser-hegyeket gyalul le és völgyeket tölt be törmelékkel; a vízcsepp — mint mondani szokás — kivájja a követ, de nem vájhatná ki, ha a Nap nem adott volna neki erőt hozzá. A vizet a napsugár emeli magasba* az mozgatja, az hozza létre az esőt. * Az eső tudvalevőleg úgy keletkezik, hogy a napsugár fölmelegíti a levegőrétegeket, melyekben ezáltal megindul a cirka három kalóriára becsülték egy négyzetcentiméter területen egy perc alatt. De ez a hőmennyiség átlag egy kalóriára csökken a Föld felszínén, mert amíg a napsugár a légrétegen áthatol, két kalória hőt elveszít. Azonban még így is roppant hőmennyiség ér a Napról a Földre. 1 - ; •