Katolikus Szemle 28. (1914)

4. szám - Könyvismertetések és birálatok - Lukcsics József: Sörös Pongrác: A pannonhalmi szent Benedek-rend története. A magyar kereszténység, királyság és bencés-rend fönnállásának kilencszázados emlékére kiadja a pannonhalmi Szent-Benedek-rend. A dömölki apátság története. Irta Pacher Donát

1315-ben kelt, az utolsó adat pedig 1356-ból maradt reánk. Az egész középkorból néhány apátnak csupán neve ismeretes. Dömölk a XVI. század elején Pannonhalmához kapcsolódott mint fiókapátság. Azóta az apátság sorsa Pannonhalmáéban osztozik. Tolnai Máté pannonhalmi főapát beleegyezésével 1516-ban az apátság élére Bálint apát kerül, aki a mohácsi vésszel kapcsolatos zűrzavarban megéri a monostor szomorú viszontagságainak beköszöntését. A török dúlások pusztítják az apátságot is, amelynek birtokosaként itt-ott föltűnik egy-egy apát. Deodát apát a század végén egymagában, minden rendtárs nélkül éldegélt; a templom boltozatára, a tető alá szorított két cellában, az «öreg és kis ház»-ban húzódott meg. De nem is élhetett volna Dömölkön szerzetestestület az akkori szűkös vagyoni viszonyok között. A XVI. század elején nem bencések jutottak az apátság szerény javadalmába. Győri Márton vasvári őrkanonok, majd Köntös János felsőörsi prépost és magyaróvári, később soproni plébános egyúttal dömölki apátok. Bethlen Gábor pedig az apátságba Vizkelety János sümegi udvarbirót ülteti, aki három évig szedte jövedelmét. A nikolsburgi békekötést követő ország­gyűlés véget vetett Vizkelety dömölki uraságának. Himmelreich György pannonhalmi kormányzó 1622. március 12-ikén Dianesevich Györgyöt nevezi ki dömölki apáttá, aki 1623-tól kezdve szentmártoni plébánosi minőségben a magyarországi bencés rend zavaros helyzetének javításán és jószágainak visszaszerzésén buzgólkodik. Dianesevich azonban a dömölki apátság követeléseiért a dömölki és kocsi nemesek ellen indított hosszadalmas peréből vesztesen került ki. Seiffrid Imre és Győri László apátok alatt kissé javul a helyzet. Diener Jakab apátságáról keveset tudunk, de hagyatéka az apátság elmaradottságáról beszédesen áll előttünk. Thökölynek első fölkelése idején Pozsgay Béla bencés apát élt néhány évig a monostorban, amelyet a két cella alkotott. Dömölk ismét szen­vedett a törökök pusztításai miatt. Pozsgayt Miskóczy Bernát apát követte. A Haza győri kanonok által 1698. február 10-ikén végzett egyházlátogatás szegényes templomot s iskolát említ, de sok evangélikust tüntet föl Nemes-Dömölkön, amelyet az 1681. évi XXVI. t.-c. Nemes-Csóval együtt a becikkelyezett helyek közé sorol. Miskóczy utóda 1698. június 5-ikén Karner Egyed monori bencés házfőnök lett, akit egy év múlva pannon­halmi főapáttá választanak. A Rákóczi-szabadságharc után, amely az apátságot újra sanyargatta, Csatay Jeromos az apát. III. Károly király pedig, a főapáti kinevezés ellenére, 1716. október 20-ikán Beck Ferenc Ignác soproni plébánosnak adományozza az apátságot. Egyszerre tehát két apát volt, akik egymástól messze ugyan megfértek, de nem lendített egyikük sem az apátság anyagi és szellemi állapotán. A kemenesaljai katholicizmus siralmas helyzetén 1720. után Pannon­halmának igyekezete segít, amely Dömölkre több tagot küld, akik igazi hitterjesztőkként járják be a vidéket, amelynek egyházi középpontjává lesz a szegény dömölki apátság. Az 1731. év tavaszán kiadott királyi

Next