Katolikus Szemle 28. (1914)
4. szám - Könyvismertetések és birálatok - Lukcsics József: Sörös Pongrác: A pannonhalmi szent Benedek-rend története. A magyar kereszténység, királyság és bencés-rend fönnállásának kilencszázados emlékére kiadja a pannonhalmi Szent-Benedek-rend. A dömölki apátság története. Irta Pacher Donát
rendelet alapján, bár sok helyütt erős ellenállásra találnak, a katholikusok visszafoglalják a kemenesaljai kerületben — Nemes-Dömölk kivételével — a templomokat s iskolákat. Megindul a katholikus hitélet renesszánsza. Koptik Oddó sankt lambrechti bencés, salzburgi egyetemi tanár és bencés kollégiumi igazgató, amikor 1739-ben az apátságot elnyeri, ritka tevékenységével korszakos működést fejt ki. Művelt, lelkes férfiú, akinek agyában nagyratörő tervek rajzanak. Kiscellt 1739. március 8-ikán megalapítja és búcsújáró hellyé teszi. Római útjából magával hozza az alapítandó Szent István-lovagrend pápailag jóváhagyott tervezetét. De a terv megvalósulhatásának a hazai állapotok nem kedveztek. Amikor pedig az általa létesített salzburgi akadémia megszűnt, a magyar nemesi ifjúság nevelésére szánt akadémián egész lelkével csüng. Az anyagiak hiányán és a bécsi körök szándékán, amely egységes birodalom szervezésére törekszik a nevelés és tanítás útján is, megtörik a magyar nemzeti akadémia ügye. A dömölki Mária-szobor csodatevőségének elismertetése sok örömet, de keserűséget is hozott Koptik apátnak, aki Sajghó Benedek főapáttal támadt viszályában vigasztalást keres és talál kápolnájában és szobránál, ahová a zarándokló búcsúsok serege egyre özönlik. Az apát 1747. tavaszán hozzáfog a templom és benne az új kápolna megépítéséhez. A templom, ahová 1748. szeptemberében viszik át nagy ünnepélyességgel a csodatevő szobrot, ma is áll nagyjában úgy, amint Koptik építtette, aki képekkel és könyvekkel is igyekezett Kiscell hírét messze vidékre eljuttatni. Az apátnak, mivel noviciusokat önhatalmúlag vesz föl, Sajghó főapáttal gyűlik meg ismét a baja. Mária Terézia az ellenségeskedésnek véget vet és Koptikot a göttweigi monostorban internáltatja, ahol ez 1755. október 24-ikén zaklatott életét befejezi. Utána a dömölki apátság sorsát kormányzók intézik, akik alatt az új monostor fölépül. Amikor 1777. február 17-ikén a szombathelyi püspökség életbe lép, Kiscell az apátsággal együtt az új püspök egyházmegyéjébe kerül. Az első püspök, Szily János, a dömölk apátságot jóakaró gondoskodásában részesíti és templomát 1780. szeptember 10-ikén — a nagy néptömeg ájtatoskodása közt — szenteli föl- Nemes Gáspár apátsága alatt azonban 1786. december 19-ikén II. József rendelete föloszlatja a dömölki monostort is, amelynek misés tagjai közül a föloszlató biztosok ötöt hagynak meg exbencésekként a plébánia lelki gondozására. A többiek elszéledtek. Amikor Ferenc király 1802. március 12-ikén visszaállította hazánkban a bencés rendet, a régi dömölki bencések közül csak Pausz Ámánd plébános volt életben. A dömölki apátság május 24-ikén kapja vissza minden birtokát. Mivel a rend sokáig szűkölködik tagokban, Novák Krizosztom és Kovács Tamás főapátok harminc éven át nem neveztek ki Dömölkre apátot, de címét aközben a király két ízben világi papoknak adományozta. Pausz Ámánd gondozta főapáti megbizásból az apátságot mint plébános, házfőnök és jószágkormányzó. Ő s utódai derekas munkájukkal talpra