Katolikus Szemle 29. (1915)
1. szám
SCHIZMATIKUS AGITÁCIÓ GALÍCIÁBAN. Oroszország arra az akcióra, melyet most e háborúval kapcsolatban véghez visz Galíciában, régen előkészítette a talajt. Ezt akarta elérni hazánk északkeleti vármegyéiben is. Csakhogy ez— főleg a papság ellenállása miatt — keményebb diónak bizonyult. Az a konkoly, mit erre elhintetett, még könnyen kigyomlálható. Ezért nem végzünk haszontalan munkát, ha rámutatunk, minő eszközökkel dolgozott Oroszország Galíciában és mi volt a siker kulcsa, hogy ebből levonjuk a tanulságokat. (La Civiltá Cattolica 1914. febr. 7. és márc. 21. sz.) Néhány év óta Galiciában egész hitközségek hagyták el az uniót. 1903-ban Zaluca község azért ment át a schizmára, mert a sztaniszlávi püspök nem akarta azt a papot kinevezni, kit a nép kívánt. 1911 — 12. között több község hagyta el hitét. Az elégedetlen paróchiák átformálását galíciai eredetű, de orosz schizmatikus püspököktől fölszentelt papokra bízták. Mik voltak a motívumok az aposztaziánál ? Nem dogmatikus okok működtek közre, hanem a püspökök és a papság egyházi, nemzeti politikája, mely ellen a nép egész az unió elhagyásáig védekezik. Hogy ezt megértsük, a galíciai ruthének nemzeti életére kell egy-két pillantást vetnünk. Két párt áll egymással szemben Galiciában. Az ukrajnai és russzofil párt. Az előbbi szerint a galíciai ruthének külön, önálló népfajt alkotnak, külön nyelvvel, mely nemcsak a lengyeltől, hanem az orosztól is különbözik. A russzofil párt ellenben azt tartja, hogy a galíciai ruthénség csak egy ága az orosz nemzetnek, mint pl. a fehérorosz és a nagyorosz. A nyelv közös. A lokális nyelvek ugyanazon nyelvnek bizonyos módosulásai csupán. Ezen két párt között egy idő óta elkeseredett küzdelem van és pedig a népben is. Sokszor egy és ugyanazon községben vannak russzofilok és ukrainisták. Mindkét párt ho l.